SAKURA
Reggel egy Porsche állt a házunk előtt. A benne lévő sofőr agresszívan és hosszan nyomta le a dudát, másik kezével pedig integetett. Kis idő kellett, amíg leesett, hogy ki is ül a volánnál és mit is akarhat.
– Gyere, eldoblak! – mosolygott rám Sasuke, miközben ajtót nyitott nekem. Azt sem vettem észre mikor szállt ki a kocsiból és mikor ült vissza.
– Köszönöm – viszonzottam gesztusát. A fiú ónix szemei kis ideig elidőztek rajtam, majd a gázra taposott.
– Tetszik a hajad – mondta két váltás között. – Sőt jobban, mint a hosszú.
– Köszönöm – magam sem tudom miért, de zavaromban az ujjaimat tördeltem. – Bocsi, elfelejtettem, itt a pulcsid – sütöttem le a szememet. Miért nem evvel kezdtem? Ciki.
– Semmi baj, tartsd meg. Amúgy jobban vagy? – tudakolta kedvesen.
– Persze – néztem az utat.
– Valami baj van? – csengett ismét a hangja.
– Nincs – hazudtam, közben pedig nagyon kellemetlenül éreztem magam. Sosem vitt fiú kettesben autóval, csak Naruto úgy, hogy Ino mellettem ült a hátsó ülésen. Persze Inónak nem okozna gondot, hogy az anyós ülésen tétlenkedjen a suliig egy olyan dögös pasi, mint Sasuke társaságában.
– Akartam kérdezni, hogy miért szállt rád az a két csaj? – Kezdett mondandójába. – Nem tudom elképzelni, hogy mit árthattál nekik.
– Semmi említésre méltó dolog sem történt – hazudtam újból. Még sem közölhetem vele, hogy miatta fenyegettek meg.
SASUKE
Ez a lány úgy érzem tele van titkokkal. Azt akarom, hogy nyíljon meg nekem, de erre több mint valószínű, hogy sokat kell várni. Amikor elsőnek megláttam védelmezni akartam.
– Akarod, hogy segítsek fizikából? Úgy mondták holnap ellenőrzőt írunk – láttam rajta, hogy nagyon nem akart beszélni a Temaris ügyről, ezért tereltem a témát. Sikerült is kizökkentenem pillanatnyi letargikus hangulatából.
– Megtennéd? – kerekedett el továbbra is a szája. Így megleptem?
– Délután átmegyek hozzád – dobtam be legszebb vigyoromat, mire az ő rózsaszín ajkai is felfelé görbültek. – Amúgy még a régi sulimban nagyon összevesztem a fizika tanárral – nevettem el magam. Suliig elmeséltem a kalandos attrakciómat, ami miatt akár ki is dobhattak volna onnan, de szerencsémre nem merték meglépni. Amúgy gondolom az apám a farkamnál fogva lógatott volna ki valahová.
– Nem is tudtam, hogy ilyen galád vagy – kuncogott Sakura, aki az út végére feloldódott kicsit.
SAKURA
Boldogan ültem le a tanítási óráim felét Sasuke mellett. Mindig ökörködött, hogy feldobja a hangulatomat, igazán kedves srác. A többiek szerint vagány és egoista, de alapjába véve jó arcnak tartották. Mindenki érezte a körülötte lebegő különleges tekintélyparancsoló aurát, ami megközelíthetetlenné és titokzatossá tette. Naruto egy nagy rohadéknak tartja, mindennek elhordta, mintha az ellensége lenne, pedig egyszerűen csak nem rokonszerű a kapcsolatuk.
– Nem értem mit pattog – rázta Ino a fejét. – Reggel is az autóban úgy beszélt, mintha valami őrült pszichopata lenne és életed legnagyobb hibáját követnéd el. Ha nem tudnám, hogy szerelmes Hinatába…
– Szerelmes Hinatába? Nekem miért nem mondta? – húztam össze a szemöldököm, majd sértődötten néztem az osztályom felé. Evvel igazán megbántott, hisz mi mindent megbeszéltünk egymással.
– Nem tudom – tanácstalanodott el szőke barátnőm. – És Sasuke?
– Mi lenne vele? – pillantottam fel Inóra.
– Csak aranyosan viselkedik veled ez minden – közölte boldogan, miközben szendvicsét majszolta.
– Nem hiszem – adtam az értelmetlent. Pedig igenis tudtam mire céloz Ino, de mindenben téved. Szimplán csak sajnálatból rendes velem, pátyolgat még egy ideig, majd eldob magától.
– Tetszik neked – állapította meg a barátnőm, majd elégedetten össze is csapta a tenyerét. – Neki is te! Most is téged néz – kacsintott huncutul, majd őrült integetésbe kezdett.
Végül is Ino invitálása hatásos volt. Sasuke lomhán tartott felénk, keze zsebében pihent, laza megjelenése pedig rendkívül vonzóvá tette. Tekintette nem mutatott nagyobb érdeklődést, mint szokott, ettől függetlenül dobott felénk egy kis mosolyt.
– Szia! Ino vagyok – mutatkozott be hiperaktív barátnőm, aki megfelelő szocializációban részesült kiskorában. Szöges ellentétem, neki rengeteg barátja van, szép, kedves és közvetlen.
– Ez a csinibaba első számú legjobb barátja – mutatott rám vigyorogva.
– Sasuke – vágott unott képet.
– Hú de morcos valaki – jegyezte meg incselkedve Ino.
– Nem is igaz – húzta hamiskás mosolyra a száját.
– Dehogyis nem! – nevetett Ino, majd mellkason bökte Sasukét. – Ej! Edzel valamit
– Kondi és küzdősport – dicsekedett kihúzva magát a fekete hajú.
Ino gyengéden megragadta a fiú két csuklóját, a füléhez hajolt, belesúgott valamit, majd rákacsintott Mr. Tökélyre.
– Majd találkozunk – köszönt el az Uchiha magunkra hagyva Inóval.
– Ez mi volt? – keltem ki magamból, megvárva amíg Sasuke alakja teljesen eltűnik.
– Nyugi már – emelte fel védelmezően a kezét.
– Nincs nyugi! Mi a szar volt ez? – faggattam továbbra. Vérem forrt, idegen érzés árasztott el.
– Ne legyél féltékeny – legyintett barátnőm. – Ott van nekem Sai. Meg amúgy is te tetszel neki.
– Te ezt direkt csináltad? – tornyosultam fölé. Ez a lépés olyan Inós volt, Painnel is ezt csinálta, hogy bebizonyítja nekem, hogy tetszik a számomra.
– Tudod a választ – mondta búcsúzóul, majd két osztálytársával karöltve tűnt el.
– Szuper – sóhajtottam fel
Nyugodtan mentem be a termünkbe, önkéntelenül is Sasukéra pillantottam, aki Kibával elmélyülten beszélgetett.
– Szia Naruto! – borzoltam meg szőke haverom buksiját. – Hogy vagy? – kérdeztem, bár furcsán hangzott ez így. Mi sosem kérdeztük meg a másikat, mindig áramlott belőlünk a rizsa.
De amióta titkai vannak előttem nem érzem az igazinak a kapcsolatunkat.
– Tanulom ezt a fost – mutatott a töri könyvére. – Felelnem kell belőle – sóhajtott.
– Sok sikert – mosolyogtam rá. – Nem olyan nehéz, szerintem rajzolj egy kis elmetérképet, úgy tök laza – kaptam kezembe egy tollat. – Így ni.
– Köszi. Délután átmehetek
– Nem érek rá, sajnálom. Holnap?
– Legyen – adta be a derekát.
– Sakura, menj a helyedre! – szólt élesen tanítóm mély hangja. Hogy a csudába ért ilyen hamar be?
Kakashi-sensei furcsa módon nem késett, pedig hosszas késéseiről volt hírhedt. Kerestem mi hibádzik rajta. Talán beteg? A maszkja meg van, a sérója is a megszokott, sőt az undorító könyve is a kezében van.
– Sensei! Maga, hogy hogy időben? – lendült a magasba Naruto keze.
– Nem vagyok időben, az előző két órámat teljes mértékben lekéstem – magyarázkodott zavarában sensei. – De a későket nem írom be – dobta le magát a piros tanári székbe.
– És mégis hol volt? – szállt be a beszélgetésbe Kiba is.
– Otthon – nyugtatott meg minket
– Lelkiismeret-furdalás nélkül ennyit késni nem szép! – röhögött Naruto, akit a tanár szúrós pillantásokkal bombázott.
Végül kihívta felelni, majd egész bensőségesen eltársalogtak. Naruto néhol gesztikulált a kezével, elhallatott egy-egy „ööö”-t, de kétségtelenül jót szórakozott unott tanítónkon.
– Pszt – bökdösött Sasuke.
– Mondjad – kaptam el padtársam ujját, amivel bökdösött.
– Engedd el – kérlelt a fekete hajú.
– Nem – adtam nemleges választ.
– Addig nem mondok semmit, amíg nem adod vissza – dőlt felém Sasuke.
Hirtelen megcsapott finom illata, ami tompítóan hatott az érzékeimre. Egész közel hajolt, állával a vállamat súrolta, szuszogása csiklandozta a nyakam.
– Kérlek – búgta édes hangon, aminek nem lehet ellenállni.
– Jól van – kiengedtem a csapdámba szorult ujját.
– Mi van jól? – kérdezte pajkosan.
– Miről akartál beszélni?
– Ja, hogy az – csapta homlokon magát. – Nem hiszem, hogy akartam volna bármit is mondani – csípte meg az orrom, majd a telefonját kezdte el nyomkodni.
– Élvezed? – meredtem rá. Érdekes kis játékot űzöl Sasuke! Bár őszintén… nekem tetszik, bármit is jelentsen ez a viselkedése
– Ch – morogta, miközben ördögi vigyor terült el az arcán. Tehát élvezi! Kis sunyi dög.
Inóval szokás szerint az iskola előtti kispadon találkoztunk. Naruto piros Mazdája is befutott, biztosan a mai nap különleges. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor vitt minket haza.
Szőke haverom kocsijában otthonosabban éreztem magam, mint Sasuke luxusjárgányában. Észre sem vettem mikor értünk a házunk elé, úgy elbambultam. Az út alatt Naruto megszakíthatatlanul magyarázott valamit, talán még akkor sem hagyta abba, amikor kiszálltam. Az előszobába beérve finom illatok szállingóztak. Anya megint cetliken üzent, hogy túlórázik. Apa kiskoromban elvállt anyutól, érdekesen ők ketten mai napig egész jó viszonyt ápolnak.
SASUKE
Meglepő módon az Uzumaki békén hagyott, pedig tegnap eléggé világosan kijelentette, hogy utál. Teljes mértékben meg tudom érteni. Ha én lennék a helyében, valószínűleg mindent megtennék, hogy visszakotródjon ahonnan jött. Apám és az ő apja riválisok, nekünk is azoknak kell lennünk. Nem is ez a baj. Nem tetszik, ahogy Sakurával bánik. Inón kívül szerintem nincs is senkije annak a lánynak. Naruto semmi jót sem fog rá hozni. Talán én se. De mióta is érdekel engem valaki jó léte? Van valami tündéri abban a lányban, van valami, ami magába szippantott.
Kettő kattanás és bent vagyok. Apám szokás szerint a munkahelyén van, bizonyára a terjeszkedést tervezi. Sulit is az ő kedvéért váltottam, hogy maximálisan a vállalkozására figyelhessen. Anya bátyámmal együtt főzőcskézett a konyhában. Bátyámban csalódtam, észre se vette, hogy hazaértem, helyette aranyos, mackós kötényében kavargatta a levest.
– Sziasztok – ültem le a pulthoz. – Délután nem érek rá, ha apám keresne – jelentettem be az elővigyázatosság kedvéért.
– Holnap délelőtt kellesz neki – bátyám letette elém a pultra az előre kikészített alátétre a lábast.
– Szuper – sóhajtottam fel.
– Merre mész délután? – érdeklődött kedvesen anyám, miközben megterített hármunknak.
– Találkozóm van valakivel – vettem rövidre a figurát, nem kell, hogy apám fülébe jusson minden.
– A kis csajszi? – kerekedtek tányér nagyságúvá Itachi szemei.
– Nem – vágtam rá. – Amúgy az Uzumaki osztálytársam. Ez direkt van?
Hamar felhúztam magam a családomon. Persze, hogy szánt szándékkal intézték így Narutót és a sulit. Szóval apám titkos ügynököt akar belőlem faragni, nem mintha bármit is megtudnék a suliba róluk. Semmi értelme, hogy a verseny felének elárulják a titkaikat, a kenyérsütés meg amúgy sem érdekes.
Pár perc alatt már Saku háza előtt találtam magam. Barátságos környéken találtam magam, nyugodt környéken laktak. Biztos meg akarom zavarni ezt a nyugodtságot?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Folytasd!!