Sok írótársamnak épp úgy, mint jómagamnak elég sokszor el kell gondolkodni, hogy hova kell vesszőt tenni, és hova nem. Talán mondhatom úgy is, hogy az én mumusaim a vesszők. Amikor elkezdtem írni semmi bajom nem volt velük, nekik viszont velem annál több. Azóta ez a viszony odáig fajult, hogy kölcsönös utálat övez minket. Ettől függetlenül keresem az olyan leírásokat, ahol értelmesen, magyarul van leírva a vesszőhasználat. Nem sok ilyen oldallal, bloggal találkoztam az interneten, ezért fogtam a Magyar helyesírás szabályait, és kikerestem ezt a részt, és egy Word dokumentumba kiírtam. Kerek öt oldal lett, amit most megpróbálok emberi, érthető módon előadni. Azt nem ígérem, hogy ez érdekes lesz, mert itt a nyelvtan sajnos nem lehet megkerülni, vagy szépen körbeírni, mint például a párbeszédeknél. Szóval, ez a saját példányom, amit használni szoktam, ha elakadok a vesszők terén.
A magyarban az alábbi helyíen tesszük ki a vesszőt:
1.) Felsorolás:
Azonos szerepű (mellérendelt) mondatrészeket választ el egymástól. Az és, s, meg, vagy szavak esetén az utolsó tag előtt nem tesszük ki.
2.) Ha tagmondatokat választ el egymástól
Minden esetben ki kell tenni.
3.) Hátravetett mondatrészek előtt
4.) Páros kötőszóval alkotott szerkezetekben
5.) Értelmező előtt, esetleg mögött is
6.) Szervetlen mondatrészek elé és mögé
– megszólítás
– és a legtöbb indulatszó esetén
7.) A gondolatjelhez és a zárójelhez hasonlóan közbevetést is kifejezhet
Nem is olyan bonyolult. De most nézzünk meg minden egyes pontot külön-külön. Mindegyikhez írok példamondatokat, melyeket félkövérrel jelölök, illetve pirossal azt, ami fontos, vagy kivétel.
Felsoroláskor kitesszük a vesszőt. Egyetlen kivétel van, ha több dolgot sorolunk fel, akkor az utolsó kötőszó előtt nincs vessző.
Elmentem a boltba, és vettem kenyeret.
Vagy a másik eset, amikor több dolgot sorolunk fel. Ekkor az utolsó "és" elé nem teszünk vesszőt.
Elmentem a boltba, és vettem kenyeret, tejet és tojást.
2.) Tagmondatokat választ el egymástól:
Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.
– A tagmondatok határán a vesszőt mindig ki kell tenni, akár van kötőszó, akár nincs. Az alábbi mondatban nincs kötőszó (és, hogy stb.), a vesszőt mégis kitesszük.
Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud.
– A tagmondatokat bevezető "és, s, meg, vagy" kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt.
Gyorsan beszaladtam a boltba, és megvettem a könyvet.
– Az írásjel használat azonban változhat, attól függően, hogy mit szeretnék mondani. Nem mindegy, hogy hova kerül a vessző, mert ha rossz helyre tesszük ki, akkor teljesen megváltozhat a mondat értelme.
Az alábbi mondat értelme: nem a pincérekkel táncoltam.
Egész éjjel táncoltam, és szórakoztam a pincérekkel.
Az alábbi mondat értelme: a pincérekkel táncoltam.
Egész éjjel táncoltam és szórakoztam a pincérekkel.
– A "mint" kötőszóval való hasonlításkor mindig vesszőt kell tenni.
– A hasonlító "több, mint" szerkezetben vessző van a mint előtt.
Ez sokkal több, mint a tavalyi.
– Nem kell azonban vesszőt tenni a "több mint" alakulatban a mint elé, ha a "több mint"-et arra használjuk, hogy valamit megerősítsünk, és nem arra, hogy valami mással összehasonlítsuk. Ugyanez érvényes a "kevesebb mint" írásmódjára is.
Ez több mint szemtelenség.
Több mint öt évig élt külföldön.
– Az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy stb. szókapcsolatok elé rendszerint vesszőt teszünk. Ilyenkor a "hogy" szó előtt nincs vessző.
Nem hibás azonban az sem, ha a kiejtésbeli tagolást követve akár csupán a "hogy" elé, akár a kapcsolat mindkét tagja elé vesszőt teszünk.
Itt mind a három verzió helyes:
Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna.
Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna.
Felrohant a lépcsőn, anélkül, hogy pihent volna.
Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol!
Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol!
Cselekedj, ahelyett, hogy tétovázol!
3.) Hátravetett mondatrészek előtt:
A felsorolások végére tett stb. rövidítésben a s kötőszó rejlik (s a többi).
A csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző:
Gyakorító igék például ezek: járkál, kapdos, álldogál, beszélget stb.
4.) Páros kötőszóval alkotott szerkezetekben:
– A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk:
Vagy ezt, vagy azt választhatod.
Hol ehhez, hol ahhoz kapott.
– Hasonlóan járunk el a következő esetekben is:
Lehet jó is, meg rossz is.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
