Reggel – mit is reggel, m�r lassan d�l van –, Kana telefonh�v�s�ra �bredek, miszerint ne feledkezzek meg a ma esti randev�mr�l a h�g�val. Pedig, ha nem sz�l, tuti este jut eszembe, akkor meg m�r ugye k�s� b�nat, a franc se fog rohanv�st k�sz�l�dni kezdeni. Csak az a baj, hogy git�rosunk t�l j�l ismer.
– F�l nyolckor legy�l a r�menes bej�rat�n�l, ok�? Hanabi ott fog r�d v�rni – hadarja, azzal lecsapja mobilt. Rem�lem, nem kell egy-k�t �r�n�l t�bbet sz�nnom a l�nyra. M�r �gy is legsz�vesebben �ttekern�m az id�t, hogy mihamarabb t�l legyek rajta.

F�l nyolcig m�g rengeteg az id�, �ppen ez�rt r��r�sen meleg�tek valami mirelit eb�det, mosogatok, azt�n kapcsolgatok a t�v�csatorn�k k�z�tt, mik�zben rettegve pislantok p�rat a k�l�nb�z� helyis�gekben l�v� �r�k sz�mlapjaira. El�sz�r f�l egy, azt�n kett�, v�g�l pedig �t rajzol�dik ki. Gyorsan rep�lnek a percek, tal�n t�ls�gosan is.
Nem tesz nekem j�t a monotonit�s, mivel a t�bbi st�di�s naphoz k�pest �gy �rz�dik, mintha semmi term�keny dolgot nem tenn�k. Hi�nyzik a produktivit�s �des �rzete, amely az �j kiadv�nyn�l �ri el cs�cspontj�t, �s bab�rjai pedig a turn�k, melyeket azt�n h�napokig aratunk. Jelenleg �gy �rzem, nincs jobb a zen�sz munk�n�l, pedig megvannak a maga neh�zs�gei.

�pp a kanap�n �l�k, kezemben a t�vir�ny�t�, a k�perny�n meg valamif�le AKB48-s m�sor megy, egyike azoknak, amelyeknek sz�momra alig van �rtelme. Persze, sz�p l�nyok, �s valamilyen szinten aranyos a b�na angolkiejt�s�k, de egy id� ut�n m�r irrit�l�v� v�lik a nem l�tez� nyelvtud�suk. Hi�ba, a telev�zi�z�s m�r csak ilyen. Nek�nk is vannak megk�t�seink, meg kisebb szerepl�seink, viszont azok mindig remek, csal�dias hangulatban telnek.

Az �ra f�l hetet mutat, mire s�hajtva lekapcsolom a k�sz�l�ket, �s a szob�mba indulok, ahol �sszekotrok a szekr�nyemb�l p�r ruh�t. Egyszer�, ajt�s szekr�ny, az alj�n p�r zoknis fi�kkal, k�nnyed�n igazodok el benne. Tiszta als�val, farmerrel �s p�l�val a kezemben l�pek be a f�rd�be, ahol r��r�sen letusolok, �gy negyed nyolckor l�pek ki a lak�som ajtaj�n.

Viszonylag k�zel lakok a r�meneshez, ez�rt azt�n pontban f�lkor m�r el�tte toporgok, �s minden idegsz�lammal Hanabi vil�gosbarna tincseit keresem, �m sehol sem l�tom. Kezdj�k ott, hogy min�l t�bbet k�sik, ann�l k�s�bb �rek haza, ezt tet�zve pedig m�g marha hideg is van, l�v�n t�l elej�n j�runk. Ha nyolcig nem jelenik meg, �n ezer sz�zal�k, hogy bemegyek.

�s mit adnak a kamik, mikor megn�zem a telefonom �r�j�t, nyolcat mutat, SMS pedig m�g v�letlen�l sem �rkezett, mind Kan�t�l, mind Hanabit�l. Bel�k�m az ajt�t, elmotyogok egy gyors k�sz�n�st, azt�n le�l�k az egyetlen szabad, k�tszem�lyes asztalhoz. A pinc�r s�r�g-forog p�rat, azt�n m�r mell�m is var�zsolja mag�t, �n pedig rendelek egy r�ment.

Ennyit a randimr�l, amelyhez �gysem f�ztem t�l sok rem�nyt, ez�rt egy poh�r szak�t is eml�tek a f�rfinak, aki a k�vetkez� m�sodpercben m�r a pultn�l k�t ki. Vagy most kezdte a m�szakot, vagy m�r nagyon szeretne szabadulni. Mindkett�t teljes m�rt�kben k�pes vagyok �t�rezni, �ppen ez�rt megeresztek fel� egy halov�ny mosolyt, amikor k�zel t�z perccel k�s�bb kihozza a rendel�semet. F�radtan pislog r�m p�r m�sodpercig, azt�n ism�t elt�nik.

Ekkor ny�lik az ajt�, �s teli sz�jjal vetek oda egy fut� pillant�st, �m m�gis fennakad a tekintetem a j�vev�nyen. Term�szetesen, nem Hanabi az, nem is sz�m�tottam r�, mint ahogy meN-meN-re sem, aki j�kedv�en tekint k�rbe, azt�n tekintete meg�llapodik rajtam. �tszlalomozik az asztalok k�z�tt, majd v�g�l kik�t velem szemben, r�ad�sul m�g k�zben a pinc�rnek is siker�l beny�gnie, hogy k�r m�g k�t szak�t az asztalunkhoz.
– M�ris itt hagyott a csaj? – vigyorog r�m, �n pedig egy szemforgat�s k�s�ret�ben folytom magamba az ingert, hogy a nyilv�noss�g el�tt tark�n csapjam. Egy p�r, illetve egy kupacnyi tin�dzser van rajtunk k�v�l az �zletben, de sem a k�zeli iskol�k, sem pedig a munkahelyek heti t�m�j�v� nem akarok v�lni. Pl�ne az�rt, mert a kiad� p�ros l�bbal r�gna ki minket.
– Mondok neked jobbat: el se j�tt – vonom fel a szem�ld�k�met, �s let�ve az ev�p�lcik�kat, megh�zom a szak�t. Az alkohol kellemesen cs�pi a torkomat, kiss� mintha fejbe is k�lintana, de egyel�re csak finoman, ak�rcsak a meleg, ny�ri szell�. Rem�lem nem fogok t�ls�gosan ler�szegedni, f�leg nem meN-meN el�tt.

� persze sz�rakozottan figyel, l�ty�gteti a saj�t adagj�t a poh�rban, v�g�l egy hajt�sra ki issza az eg�szet. Ahogy az ember v�rn� t�le, szinte imm�nis az alkoholra, az �n val�sz�n�leg kiss� m�r k�d�s tekintetem �l�nk, j�zan szemp�rral tal�lja mag�t szemben. Legal�bb ne � lenne itt, �s ne most! R�ad�sul milyen szer�nyen tolja fel�m a m�sodik poharat, k�ptelen vagyok nem elfogadni t�le.

Az szak� ism�t v�gig marja a torkomat, �n pedig besz�lni kezdek valami egyszer� semmis�gr�l, amely ugyan�gy lehetne a macsk�k vagy a borzok p�rz�si szok�sai is, mivel a szavak csak �gy felbuggyannak a torkomon. Fogalmam sincs, milyen dolgokat siker�l megosztanom meN-meN-nel, de rem�lem semmi mag�n�letjelleg� inform�ci� nem sziv�rog ki t�lem. � iszogat tov�bb, meg�rt�en b�logat, n�ha-n�ha k�zbesz�l, felnevet, b�r az �n agyamig tov�bbra sem jut el monol�gom t�m�ja.

K�r�lbel�l tizenegykor teljesen r�szegen kapaszkodom meN-meN karj�ra, aki fizet�s ut�n – vajon melyik�nk fizethetett? – t�mogat ki a r�menest�l, �s elindul velem valamerre az utc�n. Na, remek, fogalmam sincs merre visz, ez�rt meger�ltetem az agyamat, majd pr�b�lom k�zvet�teni a sz�mnak, hogy azt mondhassam, amit akarok, b�r ez kor�ntsem siker�l olyan f�nyesen.
 – Nem raboljuk el a kir�lykisasszonyt – c�lzok magamra nem t�l f�rfiasan, mire elr�h�gi mag�t. M�rpedig engem senki sem r�h�ghet ki! – Majd j�n a hercegem, �s megment t�led egy l�gy cs�kkal, megl�tod! – h�zom fel az orromat, azt�n forduln�k el, de majd’ elesek a saj�t l�bamban, ez�rt meN-meN tart meg. Na m�r most, igencsak furcsa �s zavarba ejt� p�zt siker�lt felvenn�nk az �t k�zep�n, m�g szerencse, hogy m�r nem j�r erre senki. Mint mikor a b�lon a herceg a derek�n�l fogva megd�nti a hercegn�t, v�szesen k�zel hajol hozz�, hogy meg tudja cs�kolni. �s innent�l fogva pedig a hercegn�nek tot�lis k�pszakad�s l�p �letbe.

Komolyan mondom, mihelyst nem f�j ennyire a fejem meg a derekam, felh�vom Kan�t, �s meg�rdekl�d�m, hogy szabad e tudnom, merre j�rt a kedves h�ga tegnap este. Pocs�k �rz�s a m�snaposs�g, az egyszer biztos, meg m�g a derekam is… Vagyis. M�gis a pokol melyik bugyr��rt f�j nekem ott is? Tudtommal, az alkohol nincs hat�ssal arra a ter�letre, sz�val itt valami nagyon nem stimmel.

Kinyitom a szemeimet, majd �sszer�ncolom a homlokom. Ez a fal rohadtul nem feh�r, mint otthon, hanem az az undor�t� naps�gra, amit�l az embernek instant h�nyingere t�mad. M�gis hol a francban lehetek, �s a legfontosabb k�rd�s: mi�rt vagyok meztelen?

Pislogok p�rat, h�tha az eg�sz csak egy sz�rny�, borzalmas r�m�lom, melyb�l egyel�re m�g nem siker�lt fel�brednem, de semmi. Ekkor jut el a tudatomig, hogy bizony valaki fekszik mellettem, ami m�g jobban megr�m�t. Te j� �g, ha megfektettem Hanabit, Kana ki fog ny�rni! Vagyis, v�rjunk csak egy percet, hiszen a csaj el sem j�tt tegnap este. Viszont volt ott velem valaki, �s ha az, akire gondolok, akkor megvan a der�kf�j�som oka, akit z�ros hat�rid�n bel�l ki fogok iktatni az �l�k sor�b�l.

�vatosan ford�tom oldalra a fejemet, mik�zben pr�b�lok elfeledkezni arr�l, mennyire sajog, �s ott van. H�t, ezt nem hiszem el! meN-meN fekszik mellettem, a maga teljes �letnagys�g�ban, der�kt�l felfel� kitakarva, de az�rt pont l�tszik, hogy rajta sincsen als�nadr�g. Lefek�dtem a basszusgit�rosunkkal, aki orvul elcs�b�tott, am�g r�szeg voltam. Ez meg�rdemel egy �v�lt�st, �s m�g h�l�s lehet, ami�rt nem jelentem fel er�szak�rt.
– M�gis mi a j� �des francot k�pzelsz te magadr�l? – ripakodok r�, azt�n am�g f�l�lomban pislog r�m, a biztons�g kedv��rt lekeverek egy pofont, h�tha att�l meg�bred. Hatott �s csattant is, � pedig szikr�z� szemekkel �l fel.
– Mit �t�getsz reggel negyed nyolckor, te barom?! – ord�t vissza, mire felf�jom magam, �s r�m�szva cs�pelni kezdem, ahol csak �rem. Persze, nem t�l er�sen, de m�gis f�jdalmasan, nehogy a kiad� el�vegyen testi s�rt�s�rt.
– Megrontott�l, nem el�g indok ez neked? Ha a t�bbiek r�j�nnek, hogy lefek�dtem egy pasival, r�ad�sul �n voltam alul, Hayato-shi lesz a kiad� legnagyobb nyuny�k�ja, eljutott ez addig a cs�ppnyi agyadig? – ecsetelem hiszt�rikusan a probl�ma forr�s�t, mire � egy laza mozdulattal letasz�t mag�r�l, szerencs�re az �gy m�sik v�g�re, �s nem a f�ldre. M�g csak az k�ne!
– �gy besz�lsz, mintha felcsin�ltalak volna, nyugodj m�r le! Meg k�l�nben is, te hisztizt�l, ami�rt meleged volt, �s hi�ba nyitottam ablakot, volt k�ped az �lembe �lve, levenni a p�l�dat. Felh�v�s a kering�re, vagy mifene – kalandozik el morcosan a tegnap este �lm�nyei k�z�tt, mire legsz�vesebben k�pen t�r�ln�m.
– Mit fant�zi�lgatsz r�lam az orrom el�tt? – rivallok r�, mire legyintve r�m mutat. Val� igaz, m�g mindig puc�ran fesz�tek el�tte, kv�zi sz�tt�rt l�bakkal, amelyeket gyorsan �ssze is z�rok, mert m�r �gy is el�g k�nos a helyzetem, nem k�ne m�g fokozni.
– Nem kell ehhez fant�zia – utal �nn�n meztelens�gemre, �s az im�nti kit�rulkoz�somra. B�r m�r l�ttuk egym�st �gy, puszta v�letlenek sorozat�nak k�sz�nhet�en nem is egyszer, az�rt ez m�gis m�s, sokkal zavarba ejt�bb, intimebb. M�gis mibe kevert�k magunkat?

M�rmint, �n k�pes voltam lefek�dni r�szegen egy f�rfival, amely cselekedetem igencsak megk�rd�jelezi nemi identit�somat, ez pedig �nmag�ban is hatalmas probl�ma, no, meg persze meN-meN-�t is, de neki m�g ott van a bar�tn�je is, aki, ha ezt megtudja, tuti kicsapja a hisztit. Azaz, v�rjunk csak egy percet. Itt valami nem stimmel, az egyszer holtbiztos!
– Neked bar�tn�d van, te polig�m k�cs�g! – csapok hitetlenkedve a homlokomra, azt�n nemes egyszer�s�ggel el�julok.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s