Sasuke

– Sasuke-kuuun! – integetett t�volr�l a r�zsasz�nhaj� l�ny nekem. A l�ny, akit b�rmikor felismern�k, �s akir�l soha nem gondoltam volna, hogy egyszer magammal hozom az egyik k�ldet�semre.

– Sakura – s�hajtottam f�radtan, majd elindultam fel�. � t�relmesen megv�rt, m�g mell� �rtem. – V�gezt�l az inform�ci�szerz�ssel? – k�rdeztem t�le komolyan.

– Igen – v�laszolta azzal a szemet gy�ny�rk�dtet� mosoly�val, ami mindig letagl�zott, �s egy kis cetlit nyomott az orrom el�. – Minden, amit tudnunk kell, itt van.

Elvettem t�le a cetlit �s v�gigfutottam.

– Okuto Shin? Ez a neve az �rz�nek?– k�rdeztem.

– Igen. – Sakura szikr�z� mosolya el�rulta, mennyire b�szke mag�ra az inform�ci� megszerz�s��rt, valamint a v�grehajtand� terv kieszel�s��rt.

– Figyelj, Sakura. Nekem m�g mindig nem tetszik a terved, sz�val ne legy�l ennyire boldog.

– Sasuke-kun ezt m�r megbesz�lt�k. Ha tudsz jobb tervet, akkor mondd nyugodtan – kulcsolta �ssze a karj�t maga el�tt.

Nem volt jobb tervem. �n is tudtam, hogy a sikernek ez a legk�nyelmesebb m�dja, de akkor is �r�lts�g, hogy a saj�t menyasszonyomat egy perverz diszn� kez�re adjam.

– J�, j� te nyert�l – t�r�dtem bele. – Minden esetre, m�ra menj�nk vissza a sz�ll�ba.

– S-Sasuke-kun! – Sakura hirtelen megragadta a karomat. – Nem maradhatn�nk m�g egy kicsit? – k�rdezte f�l�nken.

M�g mindig neh�z volt megszokni, hogy a r�gen hars�ny �s ideges�t� Sakura mennyire megv�ltozott. Sokkal nyugodtabb lett �s csendesebb. Mondjuk, ha izgatott, visszat�r a r�gi �nje, de az id�k sor�n r�j�ttem, hogy nem is zavar. Ma viszont eg�sz nap nagyon furcs�n viselkedett. Sz�tlanabb volt, mint �ltal�ban �s kicsit �sszeszedetlen is.

–Valami baj van? – k�rdeztem t�le, mire � felkapta a fej�t. – Ma eg�sz nap mintha teljesen m�shol j�rn�l.

A l�ny �sszeh�zta mag�t �s elmosolyodott.

– Tudod, ma milyen nap van, Sasuke-kun? – k�rdezte mosolyogva.

– M�rcius 28, mi�rt? – Mi k�ze ennek ahhoz, hogy ma hogyan viselkedik?

– Ehehe, nem csod�lkozom, hogy nem eml�kszel. Nem nagyon eml�tettem. �s m�r r�gen is volt – mondta szomor�an, amit�l kicsit megijedtem. Mi rosszat csin�ltam?

– Sakura, elmondod, mit felejtettem el? – k�rdeztem l�legzet visszafojtva.

– Tudod, ma vagyok huszonegy �ves – v�laszolta vid�man.

Elk�pedtem. Basszus, hogy lehettem ekkora barom! Most, hogy mondja, m�r eml�kszem. Sakura sz�linapj�t mindig meg�nnepelt�k a hetes csapattal. Hogy felejtettem el?!

– Sakura �n saj...

– Ne k�rj bocs�natot! – tette r� az ujj�t a sz�mra. – Nem v�rtam, hogy eml�kezz r�. R�gen volt m�r az utols�t k�z�s �nnepl�s.

Igaz, ezt mondta, de l�ttam rajta, hogy rosszul esett neki. Nem is lep�d�k meg. Nekem is rosszulesne.

–Sakura, – ragadtam meg a kez�t –, gyere velem.

Nem v�rtam meg, m�g v�laszol, egyszer�en csak elkezdtem h�zni a falu k�ls� ter�lete fel�. Mivel m�r j�rtam erre az el�z� utam sor�n, pontosan tudtam, hova akarom vinni. Sz�gyelltem magam a r�gt�nz�s�rt, de ha m�r elfelejtettem, legal�bb a h�tra maradt �r�kban �nnepelj�k meg rendesen.

– Sasuke-kun, m�gis hov� megy�nk? – k�rdezte a m�g�ttem �ll�.

– Csak k�vess. Majd megl�tod, ha oda�r�nk.

Ezut�n eg�sz �ton nem besz�lt�nk. Kicsit lass�tottam a temp�n, hogy k�r�l tudjon n�zni. A v�ros k�ls� hat�ra fel� az �let is fokozatosan elt�nt. A h�zak romokban �lltak a nagy h�bor� miatt. Azut�n pedig nem volt olyan helyzetben a falu, hogy �jj��p�tse a lerombolt r�szeket.
A falub�l ki�rve egy dombra kezdtem el felvezetni Sakur�t. Nagyon s�t�t volt, �gy szorosabban fogtam a kez�t, nehogy elessen.

– �vatosan l�pj – n�ztem h�tra.

A l�ny b�lintott, majd � is megszor�totta a kezemet. A domb teteje el�tt meg�lltam �s Sakur�ra n�ztem.

– Hunyd be a szemed – mosolyogtam.

A l�ny meglepve n�zett r�m, �s egy kicsit megszeppent.

– Ne agg�dj, majd �n vezetlek – mondtam biztat�an, mire � lehunyta a szem�t. �n odahajoltam hozz�, �s egy puszit nyomtam a homlok�ra. Sakura megrezzent, de nem fejeztem be, hanem a f�l�hez hajoltam.

– Csak b�zz bennem – suttogtam neki, v�g�l elkezdtem felfel� vezetni. Csak p�r l�p�st kellett m�g felfel� tenni, �gy nem volt nagy baj abb�l, hogy Sakura nem l�tott semmit. Amint a c�lhoz �rt�nk, elengedtem a kez�t.

– Sasuke-kun? – k�rdezte ijedten.

– Semmi baj, itt vagyok – a l�ny h�ta m�g� l�ptem �s �t�leltem. – Most m�r kinyithatod a szemed.

Sakura

Amikor kinyitottam a szememet, mindenfel� csak r�zsasz�n szirmokat l�ttam. Sasuke-kun ott �llt m�g�ttem, �n pedig le voltam ny�g�zve a l�tv�nyt�l. Egy domb tetej�n l�v� kis tiszt�son �lltunk, ami tele volt cseresznyef�val. Az ebben az id�szakban vir�gz� f�k gy�ny�r� l�tv�nyt ny�jtottak, �s ahogy hullottak a t�m�rdek f�r�l, mintha sziromes�ben �lltunk volna.
– Gy�ny�r� – mondtam megillet�dve.

Sasuke-kun nem t�k�letes, de mindig tudja, hogy vid�tson fel. A fi� fel� fordultam, �s a nyak�ba ugrottam.

– K�sz�n�m sz�pen, Sasuke-kun. Ez egy gy�ny�r� sz�linapi aj�nd�k – mosolyogtam r�. A fi� viszont elkezdett kuncogni.

– M�g nincs v�ge – megfogta a derekamat �s ler�ntott a f�re. – Sakura...

Sasuke-kun r�m m�szott �s megcs�kolt. Engedtem neki, hogy a nyelve a sz�mba hatoljon. Hosszan cs�kolt, �n belekapaszkodtam a nyak�ba, �s k�zelebb h�ztam magamhoz. Amikor m�r nem kapott leveg�t, v�get vetett a cs�knak. Furcsa f�nnyel telt meg a szeme, ami m�r sejtette, mi fog ezut�n j�nni. De ahelyett, hogy folytatta volna az �mokfut�s�t, az �l�be �ltetett.

– Sakura Haruno – a nevem hallat�ra az arca fel� fordultam, � pedig m�lyen a szemembe n�zett. – Boldog sz�linapot – a sz�mhoz kaptam a meglepetts�gt�l.

Ez most a val�s�g? Sasuke-kun mosolya olyan volt, amilyet m�g soha nem l�ttam t�le. Mindig csak f�lig mosolygott, vagy halv�nyan, de ez most, ez most t�nyleg egy igazi mosoly volt. V�gre. A szemem k�nnybe l�badt az �r�mt�l �s nem tartott sok id�be, hogy elkezdjem a k�nnyeimet nyelni.

– Sasuke-kuun, k�sz�n�m – s�rtam. � megsimogatta az arcomat, �s a homlok�t az eny�mnek t�masztotta.

– �n k�sz�n�m, Sakura, hogy megsz�lett�l �s boldogg� tett�l. Szeretlek – let�r�lte a k�nnyeimet �s egy puszit nyomott az arcomra. – Sajn�lom, hogy elfelejtettem a sz�linapodat. Soha t�bbet nem fordul el�.

– Sasuke-kun! – A nyak�ba ugrottam �s megcs�koltam. � a meglepetts�gt�l �s az ugr�s erej�t�l h�traesett, majd folytatta azt, amit elkezdett.

A cseresznyevir�g szirmai puha sz�nyeget k�peztek a f�ld�n, �s beleolvadtak a hajamba, ahogy fek�dtem rajtuk. Olyan volt, mintha az eg�sz tiszt�s az �n hajam lenne.

Miut�n mindennel v�gezt�nk, visszament�nk a sz�ll�ba, �s �n Sasuke karjaiban aludtam el, v�rva a holnapot, amikor megkezdj�k Okuto Shin t�rbecsal�s�t.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s