Kinyitom a szememet. A barlang fala, amibe �n most nem fogok belefejelni, ott van a fejem felett. Pedig meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy nem j�ttem be az este a saj�t l�bamon. Fel�l�k �s egy kicsiny cetlit l�tok magam mellett. Olvasni kezdek.

,,J� reggelt, Luce! Happyvel elment�nk halat fogni, v�rj meg minket a barlangban, j�?"

Elmosolyodom. Teh�t Natsu behozott valamikor. Kis�t�lok a barlang sz�l�l�re, �s le�l�k oda, ahol tegnap Natsuval n�zt�k a csillagokat.Hirtelen l�pteket hallok magam m�g�l. H�trafordulok �s m�r integetn�k is, de nem az �ll ott, akire sz�m�tok. Egy sz�ke haj� fi� �ll ott, valamilyen fekete jelekkel a test�n. Ijedten n�zek r�. Leugrik a szikl�kr�l �s k�zelebb j�n hozz�m.
– Mit keres itt, egy ilyen im�dnival� egyed a gyeng�bbik nemb�l? – k�rdezi, mik�zben v�gigsim�t az arcomon. H�tral�pek egy p�rat.
– Ki vagy, �s mit akarsz? – k�rdezem, gyanakv�an. � csak el�m l�p, �s szinte az arcomba hajol.
– A nevem Jackal, �s amit akarok... – suttogja –, ... az te vagy!

A szemeim t�gra ny�lnak, �s a k�vetkez� pillanatban arcon csapom. Amint r�j�v�k mit tettem, futni kezden�k, de egy kar visszar�nt. F�lve kapom vissza a fejemet, �s l�tom, ahogy let�rli a v�rt, amit az �t�s okozott. Egy ijeszt� vigyor �l ki az arc�ra.
– T�zes kis n�st�ny vagy te! – h�z durv�n mag�hoz.
Megpr�b�lok szabadulni, de nem tudok. T�l er�s. Az arcomat er�szakosan maga fel� ford�tja.
– Az eny�m leszel... – mondja �s megnyalja a sz�j�t.
– Nem vagyok, �s soha nem is leszek a tied! – k�p�m oda neki.
Natsu! Natsu, hol vagy?! Gyere vissza, k�rlek! Seg�ts, Natsu! Nincsenek n�lam a kulcsok, mit k�ne tennem?! K�rben�zek h�tha tal�lok valamilyen menek�l�si utat. �rzem, hogy a k�rmeit inger�lten a b�r�mbe m�lyeszti.
– N�zz r�m, ha hozz�d besz�lek! – sziszegi az arcomba. – Csup�n meg k�ne jel�ljelek!
Mi?! Nem, nem �s nem! Nem teheti meg, nem engedhetem! R�m�lt arccal n�zek r�! � m�g mindig csak vigyorog azzal a gyilkos n�z�ssel. Furcsa csillog�s k�lt�zik a szemeibe, mintha r�j�tt volna valamire.
– Tudod, �n nagyon szeretek lopni m�sokt�l – suttogja a f�lembe.
Ho-honnan j�tt r�?! V�rjunk csak, a s�rk�ny�l�k nem ny�lhatnak a m�s s�rk�ny�l�k t�rsaihoz! Nincs id�m gondolkozni, mert h�tra fesz�ti a nyakamat a hajamt�l fogva. Kicsordulnak a k�nnyeim a f�jdalomt�l.
– Natsuuuuu! – ord�tom k�ts�gbeesetten.
Hirtelen egy l�ngcs�va �ti meg Jackalt. � h�trat�ntorodik, �n pedig kiszabadulok a szor�t�s�b�l. Oldalra kapom a fejem, �s megk�nnyebb�lten veszem �szre, hogy Natsu volt a t�mad�. S�rva szaladok oda hozz�, �s belevetem magam a karjaiba. � pedig vissza�lel. Mik�zben �n kis�rom magam, addig Jackal felt�p�szkodik.
– Mi a...?! – k�rdezi d�h�sen, majd r�nk n�z. – Ohh, valahogyan sejtettem.
Gonoszan elvigyorodik, �s t�mad��ll�st vesz fel.
– Tudod, Jackal – kezd bele Natsu d�h�sen – nem engedem, hogy Lucyt b�ntsd!
Honnan ismerik egym�st?! Jackal gonoszan elvigyorodik �s t�madni k�sz�l. Natsu maga m�g� h�z, hogy engem ne �rjen a csap�s. Jackal hirtelen f�nyleni kezd, majd robban egy hatalmasat. Natsu felkap, �s elugrik velem a t�mad�s el�l, �gy a f�nyl� sug�r a barlangba csap�dik, �s �sszedd�nti azt. Behunyom a szememet, f�lek. K�zben mell�nk rep�l Happy is. Natsu a leveg�ben az �l�be kap, �gy kisebb az es�lye annak, hogy fejre esem, amikor majd f�ldet�r�nk. A f�st m�g�l ijeszt� vihog�s hallatszik ki.
– Happy, vidd el innen Lucyt! – utas�tja Natsu az exceednek.
Happy felemel a mancsaival, �gy ahogy Natsut szokta.
– Natsu... – ki�ltom m�g oda.
� visszakapja r�m a tekintet�t �s mosolyog.
– Ne agg�dj Luce, majd utol�rlek titeket! –  mondja, �s elt�nik a f�stfelh�ben.
Happy t�l gyorsan rep�l velem ahhoz, hogy l�ssam, mi t�rt�nik. Csak villan�sokat, �s l�ngokat tudok kivenni. Egy id� ut�n m�r semmit sem l�tok az eg�szb�l. Happy lesz�ll velem egy m�sik hegyoldalra, �s miut�n lerak, �n r�gt�n szaladni kezdek a sziklaszirt sz�le fel�.  Amikor ki�rek egy hatalmas f�nycs�va jelenik meg. A l�k�shull�ma id�ig el�r, nagyon er�s sz�l form�j�ban. A f�nyess�g elt�nik, �s a hely�n egy hatalmas kr�ter jelenik meg. Az ajkaim elny�lnak a f�lelemt�l. A szemem k�nnybel�bad.
– Natsu! – ki�ltok bele a sz�lbe. A f�nysug�r mindent felrobbantott. A f�stfelh� csak lassan kezd eloszlani a pusztas�g felett.
– Natsu! – ki�ltom �jra.

Hirtelen egy hatalmas l�ngcs�va s�jt le a f�ldre. Nagyot dobban a sz�vem. Teh�t, j�l van. Legal�bbis, valamennyire biztos! Nem t�rt�nik semmi. Kezden�k agg�dni, de hirtelen valami f�nyes emelkedik fel, �s rep�l fel�m. Ahogy k�zelebb �r r�zsasz�n hajtincseket v�lek felfedezni. Teh�t Natsu nyert! Happy felrep�l �s elkapja Natsut f�l�ton. Amikor rep�lni kezdenek, �szreveszem, hogy cs�p�g a a v�ll�b�l a v�r. Amikor le�rnek a f�ldre, odaszaladok hozz�. Natsu r�m n�z m�g, de azut�n �sszecsuklik. M�g �ppen siker�l elkapnom. Magamhoz szor�tom, �s simogatni kezdem a fej�t. � csak el�gedetten, �s egy kicsit f�jdalmasan morog egyet, mint egy cuki kiscica. �rzem, ahogy az �p kez�vel mag�hoz h�z.
– Happy, k�rlek, vigy�l le minket a t�hoz, meg fogom tiszt�tani Natsu sebeit! – k�rem Happyt hat�rozottan. A k�k kiscica agg�dva Natsura n�z �s b�lint.
– Aye sir! – mondja Happy.
El�sz�r engem visz le a t�hoz. Am�g visszamegy, hogy Natsut is lehozza, �n keresek egy �rny�kos helyet a t�parton. Egy �rny�k suhan �t a fejem f�l�tt. Natsu�k azok. Happy lerakja Natsut, �s elmegy halat szerezni, hogy majd tudjunk vacsor�zni. Elseg�tem Natsut a v�zig. A fi� f�radtan d�l h�tra, egyenesen az �n �lembe. Gyeng�den v�gigsim�tok sebes arc�n. Szemei csukva vannak �s halk szuszog�st hallok. Elaludt. �rzem, hogy k�nnyek gy�lnek a szemembe.

Ajkamba harapok, �s pr�b�lom elfolytani a felsz�nre t�r� s�r�somat, hogy ne �bresszem fel Natsut. Miattam sebes�tett�k meg! Csak mert, �n nem voltam k�pes megv�deni magam! Helyettem �rzi a fizikai f�jdalmat, azt, amit nekem kellene! Hangtalanul folynak a k�nnyeim. Lecsorognak az �llamig, �sszegy�lnek, �s lecs�ppennek.
– Mi�rt s�rsz?
Szemeim felny�lnak a meglepetts�gt�l, �s amikor len�zek, egy k�rd� szemp�rral tal�lom szemben magam. M�g jobban harapok az als� ajkamba, �s v�r buggyan ki a fogam okozta sebb�l.
– Sajn�lom – suttogom remeg� sz�jjal.
Natsu szemei �rtetlen�l n�znek r�m.
– Mit? – k�rdezi.
– Miattam sebes�lt�l meg.
Megr�zza a fej�t, �s elmosolyodik.
– Az az �n hib�m volt, figyelmetlen voltam – kezdi –, de ha meg kell sebes�ln�m miattad, azt mondom meg�ri!
R�mvigyorog, az arc�t m�r nem torz�tja el kicsit sem a f�jdalom. Elmosolyodom, de hirtelen eszembe jut, hogy Jackal csak az�rt t�madhatott meg, mert nem volt rajtam jel�l�s.
– Figyelj csak, Natsu... – kezdek bele bizonytalanul - , ha megjel�ln�l, akkor t�bbet nem t�rt�nhetne meg ez?
Komolys�g veszi �t a helyet az arc�n. Szem�ld�k�t �sszeh�zza, fel�l �s szembefordul velem.
– N�zd Luce, a jel�l�s nem j�t�k, ha egyszer megjel�ltelek a jel nem fog elt�nni, am�g meg nem halok – mondja a szemeimet f�rk�szve.
– De nem akarom, hogy megint megt�madjanak, �s te megs�r�lj vagy esetleg meg is halj! – ki�ltom.
Az elfolytott s�r�s most a felsz�nre t�r hangos zokog�s form�j�ban. Natsu elmosolyodik, �s a f�lem m�g� f�s�li az egyik hajtincsemet. A f�lemhez hajol, �s suttogni kezd.
– Szeretem, hogy �gy ag�dsz �rtem, de ilyen gyeng�nek n�zel? – ejti ki a szavakat tettetett s�rt�d�tts�ggel. Megborzongok forr� lehelet�t�l. A s�r�som abbamarad. A k�nnyeim nedves cs�kokat hagynak az arcomon maguk ut�n.
– Nem, te nagyon er�s vagy – mondom keser�en –, �n vagyok az, aki gyenge!
Be kell ismernem, a kulcsaim n�lk�l semmire sem vagyok k�pes. Csak egy v�dtelen �ldozat vagyok, ha Natsu nincs mellettem.
– A gyeng�k er�sebb� v�lnak, de addig meg kell v�deni �ket! – mondja Natsu.
– Ha megjel�ltelek, am�g a jel megjelenik a testededen furcs�n, vagy rosszul fogod �rezni magad – kezd bele Natsu –, biztos, hogy ezt szeretn�d?
Felkapom a tekintetemet. Teh�t beleegyezik? B�rmi is lesz a mell�khat�sa, el fogom viselni! Ha ez kell ahhoz, hogy Natsunak ne kelljen megv�denie engem, akkor megteszem.
– Igen, biztos! – felelem hat�rozottan.
Natsu k�zelebb hajol, �s s�hajt egyet. H�trad�nt a v�zben, �s a karj�val tart kint a h�tamat t�masztva. A nyakamhaz hajol, �s megnyalja egy helyen. A szemeim kipattannak a furcsa �rz�st�l. �rzem, hogy enyhe p�r k�lt�zik az arcomra.
– K�szen �llsz, Lucy? – k�rezi Natsu m�g utolj�ra a szemeimbe n�zve.
– I-igen! – pr�b�lok hat�rozottan v�laszolni.
A k�vetkez� pillanatban k�t �les szemfog has�tja �t a b�r�met. Felszisszenek a f�jdalomt�l. A v�rem kiserken a sebeken kereszt�l. A f�jdalom hat�s�ra �szt�n�sen magamhoz �lelem Natsut. Egy f�l percig �gy maradunk, majd Natsu �vatosan kiemeli fogait a sebekb�l, �s elhajol.
– Megvagyunk, Luce – sim�t v�gig az arcomon.
Kicsit ugyan h�zom a sz�m a f�jdalomt�l, de megk�nnyebb�lten s�hajtok fel, �s lemosom a v�rt magamr�l.
– Nem is volt olyan sz�rny�! – mondom, majd hirtelen els�t�t�l el�ttem a vil�g. Kinyitom a szemeimet, de hom�lyosan l�tok. Feh�rs�g mindenhol. ,,Hol vagyok?"

– �dv kisl�ny! – hallok egy hangot magam m�g�l. H�trafordulok, de elakad a l�legzetem att�l, amit megpillantok. Egy hatalmas, v�r�s s�rk�ny �ll el�ttem. Igneel?! Mi a csoda t�rt�nt?!
– Gondolom, nem tudod ki vagyok a n�z�sedb�l �t�lve? – mondja a s�rk�ny.
– I-Igneel? – k�rdezem bizonytalanul.
L�tom, hogy meglep�dik a v�laszomt�l. Elismer�en b�lint, majd lehajol hozz�m, hogy k�zelebbr�l is szemrev�telezzen. K�zel hozza hozz�m az orr�t, �s megszagol.
– Mi-mit csin�lsz? – k�rdezem ijedten h�tral�pve.
� elmosolyodik, m�r ha j�l tudom �rtelmezni egy s�rk�ny arckifejez�s�t.
– Hmm, Natsunak van �zl�se – b�lint –, na meg szagl�sa is!
Mi?! Hogy kellene �rtelmeznem ezt?!
– Am�gy, hol vagyunk? – k�rdezem halkan.
Igneel r�mn�z, �s komolyra ford�tja a sz�t.
– A s�rk�ny�l�k a t�rsaikat az�rt kell megjel�lj�k, hogy megv�dhess�k �ket!
Teh�t �gy �rtette Natsu, hogy a gyeng�ket meg kell v�deni, am�g meg nem er�s�dnek.
– Az �sszes v�lasztott tal�lkozik a s�rk�ny�l�je s�rk�ny�val – folytatja, egy kicsit vid�mabban.
– Ez�rt vagyunk most itt – fejezi be a mondand�j�t.
–Teh�t a s�rk�nyjel megv�d minket? – k�rdezem Igneelt. Nem teljesen �rtem ezt az eg�szet, pedig nagyon pr�b�lkozom.
– A s�rk�ny�l� meg tudja �llap�tani a t�rsa �rz�seit, a f�lelm�t, �s a boldogs�g�t is egyar�nt, miut�n �sszek�ti �ket a jel – magyar�zza Igneel –, de ezen k�v�l a s�rk�ny�l� �t tud �ramoltatni valamennyi m�gi�t a saj�tj�b�l a jelen kereszt�l a m�sik test�be.
Teh�t az�rt �getett a seb, mert Natsu t�ze volt benne. A v�llamra n�zek �s l�tom, hogy az apr� s�r�l�s begy�gyult m�r. Ilyen gyorsan?! Ez �rdekes. Akkor, ezek szerint nagyon hamar pir�tott Lucy lesz bel�lem! B�r, ahogy n�zem Natsu sosem �g meg. H�tha �n sem fogok! Furcsa egy dolog ez is!
– Teh�t, ha vesz�lyben vagyok, Natsu tudni fogja? – k�rdezem.
� csak b�lint. K�v�lr�l egyre hangosabb ki�lt�sok hangzanak fel.
– Lucy!, Luce, mi t�rt�nt veled?! – hallom Natsu k�ts�gbeesett pr�b�lkoz�sait.
– �gy hallom valaki nagyon v�r – mosolyog Igneel –, vigy�zz Natsura, helyettem is!
Sz�pen fokozatosan el kezd halv�nyulni a teste. R�mmososlyog. Hirtelen nyitom ki igaz�b�l a szemeimet, �s a nagy hevess�g k�zepette le is fejelem Natsut. � egy f�jdalmas, �s egyben megk�nnyebb�lt tekintettel n�z r�m. Pr�b�lom lenyugtatni hevesen dobog� sz�vemet, �s leveg��rt val� kapkod�somat. Mikor v�gre megnyugszom, fel�l�k. Elmosolyodom, �s felnevetek Natsu �rtetlen arckifejez�s�t l�tv�n. K�zel h�zom a fej�t magamhoz, �s a f�l�be suttogok.
– Besz�ltem valakivel – ejtem ki sejtelmes hangon.
Szinte l�tom magam el�tt, ahogy elny�lnak a szemei a meglepetts�gt�l. Elkuncogom magam. Natsu maga fel� ford�t, �s komolyan a szemembe n�z.
– T�nyleg tal�lkozt�l Igneellel? – k�rdezi v�rakozva.
Most rajtam a sor, hogy leessen az �llam.
– Ho-honnan tudod? – k�rdezem k�v�ncsian.
Nem v�laszol, csak k�zelebb h�z mag�hoz �s �t�lel. Meglep�d�m ugyan, de az�rt vissza�lelek. Belef�rja a fej�t a hajamba, �s beleszippant tincseimbe. Ez arra eml�keztett, amikor Igneel megdics�rte a szagomat?! A karjaival szorosan tart.
– Ez nem igazs�g – suttogja egy megfejthetetlen hangs�ly keret�ben.
Elenged, �n pedig kapok az alkalmon, �s mepr�b�lok a szem�be n�zni, hogy kider�thessem milyen �rz�sek kavarognak benne. Nem nagyon tudom felvenni vele az �h�tott szemkontaktust, mert t�rt�netesen nem n�z r�m. Hirtelen elkapja a pillant�s�t, �s egy hamis mosoly �l ki az arc�ra.
– Nagyon nem akarj�k ott fent, hogy �n is tal�lkozhassak vele – s�hajt fel szomor�an.
Teh�t ez b�ntja a lelk�t! Eszembe jut, egy kicsit furcsa �tlet. Pirulva, Natsu mellkas�nak a bal fel�re helyezem a kezem. F�lren�zek, mert nem akarom l�tni Natsu tekintet�t.
– Nem sz�ks�ges tal�lkoznod vele – nyelek egyet –, mert � itt van veled!
Hallom, ahogy Natsunak megakad a l�legzete egy pillanatra. A k�vetkez� pillanatban egy kezet �rzek a tark�mon. Mag�hoz h�z, �s megcs�kol. Olyan szomor�an, de egyben boldogan is. Fogalmam sincs, hogyan lehets�ges ez! A csod�latos pillanatot egy torokk�sz�r�l�s szak�tja meg. Natsuval r�gt�n sz�trebben�nk.
– L�tom Natsu m�r jobban van! – utal Happy �lesen.
Mind a ketten elpirulunk egy kicsit, �s elford�tjuk a tekintet�nket.
– El kellene indulnunk �j otthont keresni! – tereli Natsu a t�m�t.
Happy l�that�lag elfelejtett mindent, az alv�hely eml�t�se sor�n, �s vid�man rep�l el�re. Natsu r�m mosolyog �s k�zenfogva elindulunk valahov�.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s