Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

1. Kísértő emlékek

1. Kísértő emlékek

 

Minden vérben úszik. Sok kiváló shinobi lelte halálát a csatában, amely talán a legnagyobbnak minősült, a ninja nemzetek történelmében. Mindenfelé por és törmelék szennyezte a levegőt, a földön szétszóródott harci ezközök és tetemek hevertek.
- Az ellenségnek alig kottyant meg! - vízhangzott egy rózsaszín hajú lány fejében a gondolat. Ami igazából egy tény volt. Hiába a sok erőfeszítés, nem jutnak sehova. Küzdenek rendíthetetlenül, de egyedül talán Naruto tevékenységéből látszódik némi eredmény. 
Lassan Sasuke is feltűnik, vált-válnak vetve kűzdenek, mikor feltűnik a legnagyobb ellensége a shinobi nemzetnek. Ő Kaguya, a chakra és az erő szülőanyja, kit saját gyermekei zártak el a világtól, szűnni nem akaró gyilkos ösztönei miatt.
- A harc kegyetlen nehéz volt, és minden erőmet felemésztő kihívások gördültek az utamba. De kiálltam őket - futott ismét végig a lány agyán az emlék, miként hozták vissza Sasukét Obitóval. Lágy mosolyra húzta ajkait. Tisztán emlékszik, mikor teljesen elveszítette a reményt, miszerint soha többé nem láthatja az Uchihát. Mikor azt hitte, nem sikerült kimenteniük a dimenzió jutsuban rekedt fiút. Soha nem örült ennyire a tévedésének. Szemeik hosszan forrtak össze a pillanatban, mikor a lány majdnem elájult kimerültségében.
Ámde, az ez utáni órákban történt diadal nem volt elég. Hiába győzte le az újra egyesült hetes csapat Kaguyát. A két fiú lerendezetlen harcának befejezését nem lehetett 
elkerülni. Ahogyan a következményeit sem..*

Ziháltan ébredt a rózsaszín hajú lány, egész testét beborította a hideg veríték. Levegővételei mintha ki akartak volna szakadni a tüdejéből, hiába volt ébren. Tudatalatija nem eresztette, és csak csapattársai leszakadt végtagjait látta lelki szemei előtt. A sok hullát és vért. Neji halálát, Shikamaru majdnem elvesztését. Remeg, egész testében remeg a fájó emlékektől. Egy bocsánat kérés elhangzása, és a vele járó többi emlék fájdalma. Hiszen ezzel, egy olyan lavina indult el elméjében, egy olyan érzelmi és lelki robbanás, amely megváltoztathatja egész személyiségét. A tudatot és a tényt, hogy Sasuke meg akarta ölni, nem változtatja meg egy egyszerű bocsánatkérés, és pár szép szó. (Amire ugyan nem sűrűn volt példa) De még sem tud haragudni az Uchihára. De mégis, ott a kérdés a levegőben, megválaszolatlanul, mégis elég feltűnően. Vajon meddig képes várni majd Uchiha Sasukéra? Erre csak az idő adhat választ.

Nem sokat tétlenkedett Sakura az ágyban, miután végleg elszakadt az álomvilágtól. Hamar fürdeni ment, majd szokásos piros ruháját kapta magára, és egy fekete vastag övet rögzített a derekán. Gyönyörű nap volt. A nap erősen sütött, kellemes lágy szél borzolta az emberek fürtjeit. Igazi kellemes kora őszi idő volt. Sakura egyedül sétálgatott. A megnyílt boltok vendégeitől és vevőitől volt hangos az utca, ám ez egyáltalán nem zavarta a lányt. Hiába szakadt ki álomvilágából egy ideje, még mindig ugyanazon események pörögtek az agyában szüntelenül.

- Sakura-chan!! - kiáltott Naruto az utca másik oldaláról, kizökkentve a rózsaszínt gondolatmenetéből. Bugyuta integetése, és fülig érő mosolya összetéveszthetetlen volt. - Sakura-chan, gyere mert a Hokage minket vár!
A lány kedvesen bólintott, majd mikor utolérte együtt folytatták útjukat az új Hokage irodája felé. Nem tartott sok időbe, hamar odaértek, szinte kopogniuk sem kellett, máris jött a kedves beinvitáló szó.
- Kakashi-sensei, miért hivatott minket? - kérdezték egyöntetűen a fiatalok.
- Jó reggelt! Naruto, Sakura. Mint tudjátok a nemrégiben történt "robbanó emberes" incidensek miatt, hatalmas a megfigyelés minden kapunál. Sasuke jelentései alapján a probléma megoldása sikerrel zárult - emelte tekintetét a két shinobira. - Szóval, példás szolgálata miatt haza rendeltem őt. Elsősorban veletek akartam közölni ezt a hírt.
Naruto tekintete bizakodóvá vált, csípőre tette kezét, s egy széles vigyort eresztett el. A rózsaszínból is hasonló érzelmeket váltott ki a hirtelen jött hír. Smaragd szemei csillogni kezdtek a boldogságtól, s összekulcsolt kezeit erősen mellkasa elé szorította. - Talán most van itt a legközelebb. - futott át a lány elmélyében az emlék, miszerint az Uchiha azt az igéretet tette neki, hogy legközelebb, ha újra elhagyja a falut, akkor vele tarthat majd.
- Sensei! Nagyjából mikor fog ideérni? - kérdezte Naruto izgatottan.
- Sasukét ismerve? - Gondolkodott el egy pillanatra a maszkos férfi. - Nem hiszem, hogy nagyon sokáig váratna minket...

 

4 hozzászólás
Idézet
2016.12.19. 23:58
poco3991

igazán köszönöm, igyekszem odafigyelni "magamra" és normális körmondatokban leírni és kifejteni a történetet. Annyit talán elárulhatok, hogy inkább spekuláció lesz.

Idézet
2016.12.19. 23:36
Ildi-chan
Szia! Nagyon tetszik, ahogyan a szavakkal bánsz. Megleptèl, már csak arra lenne kivancsi, hogy az anime alapjan folytatod, vagy saját elkèpzelèsed szerint, de szerintem ezt idővel megtudom. Ügyes legyèl! :) Puszii Csildi
Idézet
2016.12.19. 21:38
poco3991

jaj, igazán köszönöm.

igyekezni fogok :)

Idézet
2016.12.19. 20:03
Nana

Sziaaa!! NAgyon tetszet az első fejezet és várva várom a folyytatását :D