Sakura
Tsunade-sama engem és Sasukét küldte egy ismeretlen idejű küldetésre. Én nagyon boldog voltam, de Sasuke biztos mérgelődött, mert igazán idegesítőnek tartott.
- Vigyázz magadra - mondta legjobb barátnőm Hinata.
- Te is! - És megöleltem.
- Aztán nehogy gyerekkel térjetek vissza. - nevetett másik barátom Naruto.
- SHANNARO!!! - akkorát ütöttem rá, hogy röpült vagy 2 métert.
- Idióták. - mondta Sasuke. Nagyon egy bunkó. Ha ő így, akkor én is.
- Vigyázzatok magatokra. - mondta Tsunade akire úgy tekintettem, mint a második anyukámra. Ő tanított engem taijutsuzni, és ő faragott belőlem kiváló orvosi ninját.
- Indulhatnánk végre?
Gyorsan átnéztem, hogy mindent hoztam e amit akartam.
- Persze, induljunk!
*****
- Este van. Ott alszunk ma este. - mutatott Sasuke egy pár méterre levő barlangra.
De ahogy ezt kimondta, zuhogni kezdett az eső.
- Szuper… - megragadta a kezem és szaladni kezdtünk a kijelölt hely felé. Olyan bizsergés járta át a testem, mikor megérintett. Nagyon durva volt. Mire odaértünk bőrig áztunk. Egymásra néztünk.
- Szerintem át kéne öltözni, mert ha nem, akkor megfagyunk.
Bólintott egyet, majd levette a felsőjét és a gatyáját, így csak egy alsó gatyába volt. Olyan rák vörös lehettem, de nem tudtam levenni róla a szemem. Kockás hasa, széles vállai, olyan hívogató. Legszívesebben ráugranék. Már nyúlt az alsógatyájáért, hogy lehúzza, de gyorsan elfordultam. Most ezt, hogy képzeli? Csak úgy levenné? Ez sok..
- Te nem öltözöl át?
Automatikusan megfordultam, de sajnos már fel volt öltözve.
- Én átöltöznék, ha elfordulnál - pirultam el. –
- Hm,.. - mondta majd elfordult.
Sasuke
- Sasuke, ígérd meg, hogy nem fordulsz meg!
- Megígérem, csak siess már. Olyan idegesítő. Miért fordulnék meg? Ch...
- Rendben, kész vagyok.
- Végre.
Elővettem a hálózsákot, és aludni készültem. Elég közel aludtunk egymáshoz, hogy ne legyen annyira hideg. A hátunk és fenekünk összeért. Az egész testemen mintha áramütés haladt volna végig, akkora vágy jött rám. Nem tudtam mire vélni. Egy kicsit arrébb mentem, hogy ne legyen olyan kellemetlen ez az egész. Majd megfordult, ahogy én is. Olyan nyugtató az arca!
Mi van velem? Miért érzem úgy, hogy valami nincs rendben? Gyorsan elhessegettem a gondolatot és visszafordultam az ellenkező irányba és elaludtam.
Sakura
Reggel van. Talán kaját kéne csinálni. Gyorsan elmentem fáért, tüzet raktam, rátettem a lábast, öntöttem bele vizet. Mivel Naruto telerakta a táskánkat Ramennel, kénytelen voltam azt csinálni. Sasuke mocorgott egy kicsit, majd felkelt. Szó nélkül oda ült a tűzhöz, egy kicsit messzebb tőlem. Utáltam, hogy ilyen. Megkajáltunk és indultunk is. Egy messze fekvő városba kellett mennünk, valami herceget kellett elkísérni egy még messzebb levő városba. Néha megtámadtak minket is, hogy nehogy a herceghez érjünk. Ahogy gondolkodtam, neszt hallottunk. A hangból megállapítva lehettek vagy 50-60-an.
Sasuke gyorsan befogta a szám és egy nagyon szűk helyre bepréseltük magunkat.
Teljesen egymásnak nyomódtunk, ami nagyon kellemetlen volt. Felnéztem Sasukéra (vagy két-három fejjel magasabb nálam) aki beszorította a szemeit. Hmm..
- Azt hiszem elmentek. - mondtam
- Ne tapadj így rám- mondta, majd "finoman" ellökött.
- Már bocs, de te húztál be ebbe a szűk helyre. - kiabáltam. Ő csak mérgelődően elindult
Sasuke
Miért érzek ekkor vágyat? Ja, hát persze.. Férfi vagyok. Nekem is vannak hormonjaim. De akkor is. Hagyjuk...
Sakura
Ez így ment pár napig, még végül elértünk egy várost.
- Keressünk egy szállodaféleséget. - javasoltam. Sasuke csak bólintott.
*****
- Szóval akkor nincs két szabad szoba?
- Elnézést hölgyem, de már csak egyetlen egy szabad szoba maradt.
- Rendben. Akkor ki szeretnénk ma estére venni azt a szobát - mondta Sasuke.
- Rendben, itt a kulcs. - és átnyújtotta.
Csendesen értünk be a szobába. Én egyből fürdeni akartam menni. Hosszú derékig érő hajam felkontyoztam, és indultam a fürdőbe. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádom a csapnak annak a kis lyukába dugdosni a nagylábujjam, de tényleg. Hát most is azt csináltam, olyan megnyugtató volt. De egy idő után nem tudtam egyszerűen kihúzni. Na, ne. Felültem amennyire csak tudtam, és a kezeimmel próbáltam kiszabadítani. Ez nem történhet meg. Már majdnem sírtam, hogy miért vagyok ilyen szerencsétlen. Nem volt mit tenni, szólnom kell Sasukénak. Nyúltam volna a törölközőért, de azt messze tettem le... Na, ne. Ezt nem hiszem el. Ez komoly? Megfogtam a mellettem levő tusfürdőt és szinte a palack egész tartalmát a vízbe nyomtam, hogy rengeteg hab legyen. Akkor most vagy soha.
- SASUKE
Semmi válasz...
- SASUKEEE - Próbáltam újra. Mormogást hallottam. Majd kopogást.
- Mi van?
- Gyere be..- mondtam halkan, de tisztán.
- Miért? - gondolom, hogy meglepődhetett.
- Mert… mert baj van. Segítened kell.
- Sakura.. Ne rajtam akard kiélni a szükségleteid… bár… hm… én is szórakozhatnék.
Mi van?? Nem ismertem Sasuke perverz felét.. Ch..
- Nem azért te idióta.
- Hát? - mondta mérgesen.
- Gyere már be az isten szerelmére!
Benyitott.. A habokat amennyire csak tudtam, intim pontjaimra tereltem.
- Amint látod ezt történt.
Sasuke csak nézett.
- Mit bámulsz? Segíts már!!
Sasuke
Kíváncsian nyitottam be. A tudat, hogy meztelenül van nagyon felizgatott. Már megint… Utálom ezt… Benyitottam. Sakurának a lábujja tényleg be van szorulva? A nevetnék jött rám. De én komoly vagyok. A tekintetem egyből Sakurára meredt. Habbal próbálta takarni a testét.
- Ne bámulj. - mondta. Arcára néztem és pírt véltem felfedezni.
Sakura
- Sasuke, kérlek, ne csak állj ott hanem segíts.
Szó nélkül a csaphoz ment, és megpróbálta kihúzni a lábujjam. Ez olyan kellemetlen. Majd 10 perc kínlódás után végre sikerült kihúzni.
- Tessék. Boldog vagy?
- Köszönöm...
Egy kicsit még fürödtem, megmostam a hajam, mert ki tudja mikor fogunk újra egy városba érni, majd felvettem egy köntöst. Sasuke is indult fürdeni.
- Melyik oldalon akarsz aludni?
- Nekem aztán olyan mindegy - mondta - Nem igazán izgat.
Szó nélkül indultam az ablak felöli oldalra, majd betakaróztam. A példámat ő is követte. Ő hamarabb elaludt. Néztem a megnyugtató, gyermeki arcát. Most nem az a komor Sasuke volt. Persze csak míg fel nem kel. Eltávolítottam egy arcába logó hajtincset, amire sóhajtott egyet. Néztem még egy kis ideig, majd elnyomott az álom.
|