„Az élet megszületik, az élet meghal....”
Pár nappal később, Sakura, és Hinata megbeszélték, hogy este elmennek valahová. Nem túl kihívóan kirittyentették magukat, és be is ültek kedvenc esti klubjukba.
Mivel már eléggé későre járt az idő, úgy döntöttek, jobb lesz, ha minél hamarabb haza felé veszik az irány.
Egy kiüresedett utca részhez értek, ahol furcsa hangokat hallottak meg.
• Ez meg még is mi? - fordult barátnője felé Hinata.
• Fogalmam sincs, de jobb lesz, ha utána járunk, lehet, hogy valaki bajba keveredett.
• Lehet jobb lenen, ha ki maradnánk belőle nem?
• Ahogy mondod. Nem! - azzal a hang felé vette az irányt.
Egy férfi a falnak dőlve erősen köhögött. Ruhája tiszta sáros volt, haja csapzott.
• Jól van uram? - Sakura egyenletesen paskolta meg az ismeretlen hátát. A nő orra előtt legyezett ugyan is a másik bűzlött az alkoholtól. - Jézusom! Akár egy szeszkazán.
• Nem kértem a véleményed! - szűrte ki idegesen a fogai között.
• Mi történik? - lépett közelebb Hinata
• Az úriember nem igazán bírja az alkoholt. Nincs semmi baj, csak hányt, és ahogy elnézem, eléggé rossz állapotban van tőle.
• És mit tudunk tenni?
• Egy jó nagy fürdő, és egy hosszú alvás kell neki, meg egy doboz fájdalomcsillapító reggelre.
A férfi bal karját átlendítette feje fölött, majd megtámasztotta, hogy segítsen neki lépkedni. Hinata a másik oldalra sietett és ugyan ezt a műveletet hajtotta végbe. Amikor kiértek a nyílt utcára, és leintettek egy taxit, Hinata fintorogni kezdett. Ismerős volt számára a férfi, bár az arcát nem látta, ugyan is egyszer sem nézett a férfi senkire sem
• Hol laksz? - kérdezte Sakura.
• Mit érdekel az téged?
• Válaszolj a kérdésemre! - utasította.
• Khm. Negyvenkettő per öt. - a taxis gázt adott a járműnek, majd elindultak a megadott címre. A férfi összevissza dőlt az autóban, egyáltalán nem tudta magát megtartani. Végül pedig beledőlt Sakura ölébe.
• Jézusom! - lepődött meg. De ezen kívül egy árva szót sem szólt, hiszen a férfi teljesen bealudt. Hinatára nézett, aki az ablakon bámult kifelé, és valamin nagyon gondolkozott. - Bánt valami? - a másik csak válaszként, megrázta fejét. - Elnézést uram, mikor érünk oda?
• Még tíz perc. - válaszolta.
Sakura érezte, hogy most valami nagyon nincs rendben. Hinata feléjük sem néz. A férfi elaludt az ölében, és ha ez még nem lenen elég, valami különleges kavargott benne. Még saját maga sem tudta, hová tenni, mert érthetetlen.
A taxis leparkolt, Hinata és Sakura fizettek, majd felköltötték a kicsit sem józan embert. Hinata segített nekik kilépni a kocsiból. A hotel, ami előtt meg álltak, legalább ötvenemeletes lehetett. Viszont az utca teljesen kihalt.
Sakura belenyúlt a férfi zsebeibe, és megkereste a kártyát, amivel be tudnak lépni a bérelt lakosztályba.
• Negyvenhetedik emeletre kell mennünk. - Jegyezte meg Hinata.
• Te ezt honnan tudod? - de választ nem kapott. Beszálltak a liftbe, majd a gomb megnyomásával, elindultak a megadott emeletre.
A kártyát lehúzták, és az ajtó kinyílt, majd mind a hárman besétáltak a hatalmas épület egyik részébe.
• Hányni fogok… - jegyezte meg a férfi. - Hinata ijedten elugrott mellőle, Sakura pedig megpróbálta őt besegíteni abba a helyiségbe, amit ő a fürdőnek gondolt, és szerencséjére el is találta. Bár a vécéig nem értek el, mert a férfi már az ajtóban kiadta magából a káros anyagokat.
A férfit leültette a kád mellé, addig, amíg engedett az egyik tálba vizet, és föltakarította az a gyönyörűnek nem mondható látványt, amit a másik kiadott magából.
Hinata eközben a nappaliból figyelte, ahogyan a legjobb barátnője segít egy szerencsétlen áldozaton.
A nő levetkőztette alsónadrágra az ismeretlent, majd besegítette a kádba, és jó adag hideg vizet nyomatott rá, hátha így észbe kap. A férfi annyira meglepődött, hogy hatalmasat ütött a falba. Keze egyből bekékült, a fal pedig behorpadt.
• Nem sok eszed van attól, mert gazdag vagy. - fintorgott Sakura.
• Ezt meg még is mire véljem? - kérdezte idegesen, a víz pedig még mindig folyt.
• Jó hamar ki józanodtál. - a másik elzárta a vizet, és kilépett a kádból, majd magára terített egy törölközőt. Bár még dülöngélt, a feje is hihetetlenül sajgott, de sokkal jobb állapotban volt, mint ez előtt. - Fürödj meg! - parancsolt rá.
• Ki a franc lennél, hogy hallgassak rád? És mit keresel te itt?
• Azt mondtam, fürödj meg! Az egész éjszakánk elment miattad, és már hajnali négy óra van! Bűzlesz az alkoholtól, tiszta dzsuvás vagy! Van tíz perced, vagy ha nem én teszlek vissza abba a kádba, és egy jó adag hideg vizet öntök a nyakadba! Világos voltam? - emelte fel a hangját.
• Ki vagy te?
• Fürödj meg! - azzal belelökte a férfit a jéghideg vízzel félig megtelt kádba, majd eresztett rá forró vizet. Persze az is igaz, hogy ő is teljesen elázott, de mivel a másik nagyon nem akart rá hallgatni, így képtelen volt lépni. A polcról levett tusfürdő egész tartalmát belenyomta a vízbe.
Nem ment ki a fürdőbél, viszont, nem is nézte, ahogyan a másik megfürdik. Elfordulva térképezte szemeivel a fürdőszobát. Nem tudta elképzelne, hogy valaki hogyan tud ennyire mélyre süllyedni. Hinata oda kint van, és rá vár, ráadásul barátnője egész végig nagyon furcsán viselkedett. Vajon ismerik egymást?
A férfi fürdés közben végigmérte a lányt. Hosszú rózsaszín haj, ami derekáig ér, fekete csőfarmert, és sötétkék toppot viselt. Cipője pedig egy egyszerű tornacsuka. Nagyon szép alakja volt. A combja, a segge, mindene kifogástalan állapotban volt. Eléggé hihetetlenek tartotta, hogy vannak a földön ilyen emberek, akik ennyire, önzetlenek.
Addig-addig kalandozgatott magában, míg már arra lett figyelmes, hogy valaki a vállára teszi kezét.
• Mi van? - fordult meg.
• Most már elhúznál innen? – emelte föl szemöldökét. A nő végig mérte a férfit. Erős, izmos testalkat, széles vállak. Fekete haj, és szemek, hófehér bőr.
• Igen. - majd kilépett az ajtón,a férfi pedig követte őt. - Mehetünk? - Hinata feléjük fordult az ablaktól, és szemei kikerekedtek, amikor meglátta kiáll barátnője mögött.
• Sasuke.. - suttogta. - Sakura megfordult, és kíváncsian fürkészte a férfi arcát.
• Hinata... - a Haruno egy árva szót sem értett mi történik.
• Ismeritek egymást? - nézett hol az egyikre, hol a másikra a válaszokat keresve.
• Rég volt már. - jegyezte meg Hinata. Látom semmit sem változtál.
• Ahogy te sem.
• Úgy hiszem, magyarázattal tartozol számomra. - lépett közelebb a férfihoz. Megérintette az arcát, a férfi pedig lehunyta szemeit.
Sakura elmosolyodott, nem tudta, hogy barátnője szerelmes, ráadásul ebbe a férfiba. Egy szó nélkül elindult az ajtó felé, de magában hatalmas fájdalmat érzett valami miatt. Megint az-az ismerős érzés, mint a taxiban.
Még visszapillantott, a két félre. Egymást ölelték, és közben szép szavakkal dicsérték egymást.
Sóhajtott, majd távozott.
Hiszen ő nagyon is jól tudta magában.
Sosem lehet boldog.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Sziasztok Csajok! Köszönöm Szépen a Bíztatást! :) Ennyi idő kihagyás után úgy vélem megérdemlitek, hogy még ma elküldjem a következő fejezetet! :)
Puszii Csildi