Amint a ment� be�rt a k�rh�zba, felvitt�k Sakur�t a seb�szetre, �n pedig ut�nuk rohantam. Nem hogy nem volt komoly baja, de egyenesen gyilkos pillant�sokkal bomb�zott, �s �gy �reztem, ha ki merem ny�gni, hogy „sajn�lom", kikapja az orvos kez�b�l a t�t, �s a t�keimbe d�fi. Nagyot nyelve letettem mell� a m�g mindig k�v�s kab�tj�t, �s b�nb�n� k�ppel le�ltem mell�. Az orvos a homlok�n lev� egyetlen sebet varrta �pp �ssze, � pedig sziszegve, fogcsikorgat�sok k�zepette t�rte. L�ttam rajta, hogy legsz�vesebben els�rn� mag�t - hogy a d�ht�l vagy a f�jdalomt�l, sz�momra rejt�ly.

Mikor a seb�sz bevarrta, lej�dozta majd bek�t�tte a sebet, Sakura felpattant a m�t�asztalr�l, hogy azt�n megsz�d�lve elz�gjon. Vitte mag�val a seb�szt, az �gytakar�t �s a varr�shoz haszn�lt orvosi eszk�z�ket.

A szeme se rebbent, felt�p�szkodott, eln�z�st k�rt, �s kis�t�lt. �n horkantva felr�h�gtem, felseg�tettem az orvost, �s f�rfiemberhez nem m�lt�n vihogva a l�ny ut�n mentem. Az �llapot�hoz k�pest meglehet�sen gyorsan sietett v�gig a k�rh�z folyos�in �s l�pcs�in.

- Sakura, v�rj! Hazaviszlek. Ez a legkevesebb. - T�nyleg �gy gondoltam. V�g�l is kev�s h�ja volt, hogy �tmenjek a fej�n egy k�ttonn�s aut�val - aminek � a h�ta m�g� s�t�lt, de a mai vele kapcsolatos tapasztalataim alapj�n m�r meg sem lep�d�k rajta.

- Nem kell - felelte szenvtelen�l, �s kirobogott a k�rh�zb�l.

- Mi bajod van?  - f�rmedtem r�, mire les�jt� pillant�st vetett r�m.

- J�, le�nt�ttem a kab�tod �s el�t�ttelek, de n�zd, sajn�lom j�? J�v� akarom tenni, csak engedd meg.

- Most boruljak a nyakadba? A kab�tot megtarthatod, nekem nem kell. A sebem rendben van, csak hagyj hazamenni - mondta hideg hangon. Ha m�g egyszer meghallom egy f�rfit�l, hogy a n�je neh�z eset, bemutatom neki ezt a n�t, garant�ltan a saj�tja l�bai el� borul.

- A francba is, legal�bb hadd vigyelek haza! - fakadtam ki. - Alig �llsz a l�badon, l�psz m�g kett�t, �s a legk�zelebbi kocsi ez�ttal v�gleg kilap�t - �rveltem.

Gondolkod� arccal a szemembe n�zett, �s kelletlen�l b�lintott. Mesesz�p szemei voltak, eg�szen vil�gosz�ldek, sehol egy s�t�tebb paca benn�k. A haja selymesen f�nylett, �s vattacukorsz�n� volt. A b�re hamvasnak t�nt, �s most meglehet�sen s�padtnak is. F�jt beismernem, hogy a st�lusa ellen�re igaz�n gy�ny�r�. Nem volt olyan hercegn�-t�pus, mint Ino, sokkal ink�bb, mint egy apr� t�nd�r. �s a legjobban azt f�jt beismernem, hogy ez m�g a fejemben is olyan ny�lasan hangzott, hogy azt csod�ltam, nem fulladtam meg.

A kocsival besoroltam a forgalomba, �s persze j�tt a k�nos csend. Csak n�zett ki az ablakon engem gyakorlatilag leveg�k�nt kezelt. Vagy egy apr� kis bog�rk�nt, �s ez nagyon felh�zott. Olyan volt, mint egy k�szobor. Illetve nem is, azokra a szarokra van felv�sve valamilyen emberi arckifejez�st, �s nem �gy b�mulnak mindenkire, mintha fejben l�ncf�r�sszel kezeln�k az ember v�gbel�t. V�g�l nem b�rtam tov�bb.

- Ha szabad k�rdeznem, mit csin�lt�l te a c�gn�l? Gondolom nem �ll�skeres� vagy.

- Mondan�m, hogy semmi k�z�d hozz�, de sajnos van. Valami Uchiha Sasuke irod�j�ba akartam eljutni. A c�g diz�jnj�t akarta felsp�kelni kicsit, hogy ne legyen olyan pocs�k irodasz�rke, neki vittem volna a berendez�si �s a diz�jnterveket.

Az �llam nem csak hogy koppant a kuplungon, de olyan �rz�s ker�tett hatalm�ba, hogy legsz�vesebben az ablakot is kiv�gtam volna az ablakon. Most komoly? Ez most kurv�ra komoly? Ez nem tudja, hogy kinek viszi a munk�j�t?

- �N vagyok Uchiha Sasuke! - h�borogtam, az „�n" sz�t alaposan megnyomva.

- Ah. �rtem. - Ennyi. Ez k�sz. Ez a n� hibbant. Semmi meglepetts�g, semmi felh�borod�s. Valami�rt �letemben el�sz�r fontolgatom komolyan, hogy tark�n r�gjak valakit.

V�g�l a Dexter hajlamot magamba fojtva, fogcsikorgatva vezettem, amerre � mondta.

- Itt balra. Mi a bajod? - b�mult a v�r�sb�l lil�s sz�nbe fordul� k�pemre.

- Mi ez a reakci�?  - kiab�ltam.  �sszerezzent, de nem �rdekelt. - Legal�bb valami meglepetts�g-szer�t adj m�r ki magadb�l! Hogy nem tudtad, ki az, akihez viszed a munk�dat?

- Most mit kiab�lsz? - v�gott vissza haragosan villog� szemekkel. Hopp�. Egy �rzelem, ez �j rekord lehet, rem�lem, nem t�l sok egy napra.  - Ti Uchih�k mind fekete haj�ak, feh�r b�r�ek �s fekete szem�ek vagytok. Honnan kellett volna tudnom, hogy pont te vagy a c�g vez�rigazgat�j�nak az im�dott fia? Azt hittem id�sebb vagy, �s hogy nem rohang�lsz a folyos�kon, mint egy t�bolyult Jockie Ewing! Meg�rkezt�nk! - Egy leveg�vel elhadarta a saj�t szitok�radat�t, �s a kocsi alig �llt meg, � m�r kisz�llt bel�le, majd megmerevedett, �s megfordult. - K�sz�n�m.

- Sz�vesen. Ugye nem egyed�l leszel itthon? - b�ktem a luxusvill�ra.

- De. Any�mat nem �rdeklik az ilyen apr� dolgok - felelte szenvtelen�l a homlok�ra b�kve, majd a kisiet� komornyik k�s�ret�ben besz�guldott az ajt�n. A komornyik k�sz�netet mondott, majd becsukta az ajt�t.

�n csak megr�ztam magam, �s zsong� fejjel a saj�t h�zam fel� vettem az ir�nyt. Leparkoltam, majd s�hajtva fellifteztem a hatalmas, puccos emeletes h�z legfels� szintj�re, ami csak az eny�m volt. Nem akartam saj�t kertes h�zat, t�l sok macera volt vele, �gyhogy egy jobb k�rny�ken megvettem a h�z k�t legfels� szintj�t. Ezt - a fels�t - ma fejezt�k be, az�rt aludtam any�m�kn�l. A lenti szintet a h�ten m�g �t�p�tik, illetve berendezik. Sok�ig tart, mert a kett� �sszesen k�tszer hatsz�z n�gyzetm�ter.

 Lev�gtam magam a kanap�mra, �s nagyokat s�hajtva pihentettem a szemeimet. A kezembe vettem a t�vir�ny�t�t �s elh�ztam a f�gg�nyt. Megn�ztem a kamer�k k�peit, de nem vettek fel semmi szokatlant. Csak gondolkodtam a mai nap t�rt�n�sein, azon, hogy milyen szarul indult illetve hogy milyen szar v�ge lett. Szar. A legnagyobb �nsajn�latomon t�lesve majdnem elaludtam, mikor megcs�rrent a telefonom. Morogva felvettem.

- Mi van? - ny�sz�r�gtem bele, �s a f�lemre tettem, hogy ne kelljen tartanom.

- Mi az, Teme? Csak nem kiny�lt�l?

- Fogd be... Mindj�rt elhagyom az �l�k vil�g�t.

- Csak nem hisztit �rzek az �teren kereszt�l? - nevetett bele a telefonba, �s z�rg�tt valamivel a h�tt�rben.

- Nem. Mit m�velsz? Alig hallak.

- Rendet kell raknom, Hinata �tj�n hozz�m este. Nem fogadhatom ramenes dobozok k�z�tt!

- Te h�lye, mi�rt nem viszed el valahova? �tterembe vagy valami - d�nny�gtem.

- Mert az �teremben nem lehet... �rted, na. Kettesben lenni.

- Na, v�gre! - ny�gtem fel. - Csak �sszeszedted magad. Nem is vagy te olyan mulya, Naruto - vigyorogtam magamban. Hat �v�kbe telt ezeknek az idi�ta gerl�knek, mire lejutottak a mindenki �ltal ismert titokig, hogy szeretik egym�st. K�sz k�nszenved�s volt, Naruto az utols� id�kben minden este az �n lak�somon fetrengett, pizz�zott �s kamasz m�dj�ra sir�nkozott az � szar �let�r�l.

- Eddig se voltam! - duzzogott. - Te mi�rt vagy kiny�lva? Olyan „m�r megint egy n�" hangod van. - Mi�rt ismersz ilyen j�l, szem�t?

- Csak ma �thaladt errefel� egy �hm... vihar.

- Ja, vihar. Cicis vihar. Rem�lem deszka! - r�h�g�tt fel, �s ism�t z�rg�tt, val�sz�n�leg egy zs�kkal. Pokoli �llapotok lehettek ott.

- Nem, de a teny�rbe pont illik. Nem lehet �m mindenki Hinata!

- �s milyen? Kedves? - �rdekl�d�tt a sz�ke terelve d�s kebl� bar�tn�j�r�l a t�m�t.

- Mint egy j�gszobor - feleltem.

 Ideges�tett, hogy eszembe juttatta, ahogy hagytam, hogy az a n� �gy t�ncoltasson, ahogyan csak akar. El�gg� nagy kudarc volt ez sz�momra. De semmit se tudtam tenni ellene. Sodr�dtam, illetve hagytam, hogy sodorjon, �s most minden d�h�m, felh�borod�som �s csal�dotts�gom ellen�re eszel�s mosoly k�szott a sz�mra. �lveztem. Nagyon is �lveztem, hogy ilyen. Hogy nem csak a n�t l�ttam benne, hanem valami m�st is, amit�l elektromoss�g cik�zott v�gig a testemen, �s adrenalin j�rt �t. �jra l�tni akartam, vele akartam lenni. Azt akartam, hogy az a hideg j�g felolvadjon, hogy kit�rulkozzon nekem. Hogy csak nekem mutassa meg azt a csod�latos, minden bizonnyal brili�ns elm�j� n�t, aki benne van.

- KEDVELED! - Naruto a sz� legszorosabb �rtelm�ben �v�lt�tt a telefonba, �n pedig a f�lemhez kaptam.

- H�lye, ne �v�lts! Mindegy, leteszem, van egy kis dolgom. Majd holnap d�lut�n h�vlak. Szia.

- Ok� - ezt a tipikus legjobb bar�tos, „�gyis tudom, hogy szereted, ne tagadd" hangon elny�jtotta. - Szia!

A szememet forgatva leraktam a telefont, �s a g�p el� �ltem. Kicsit jobban ut�na akartam n�zni ennek a Haruno c�gnek. A keres� azonnal kidobott milli�nyi tal�latot - �js�gcikkeket, t�v�m�sorokat, f�nyk�peket, vide�kat, �letrajzokat.

A c�get egy bizonyos Senju Tsunade vezette m�r huszon�t �ve. Mesesz�p, sz�ke n� volt, aki mellett Hinata elb�jhatott. Az � l�nya Sakura. A c�g manaps�g lakberendez�ssel, kert�p�t�ssel, valamint k�lt�ri �s belt�ri b�torok tervez�s�vel, gy�rt�s�val, illetve �rus�t�s�val; term�szetesen az �rak a csillagos eget verdest�k. Valahogy m�gis mindenki im�dta a term�keiket. �n is, elv�gre nem v�letlen �ket k�rtem fel, hogy a c�gnek tervezzenek egy enn�l jobb arculatot, ne legyen minden olyan, mintha Christian Grey r��lvezett volna. Minden ac�los volt �s sz�rke. Ut�ltam.

Sakura az �js�gok szerint nem �llt k�zel az anyj�hoz, a n� folyton �ton volt a vil�gon mindenhova csak hazafel� nem. Nem �rt neki a sz�let�snapj�n, kiskor�ban betegre hajtotta az iskol�ban. Sakura viszont nem a c�gnek akar dolgozni, hanem orvosk�nt szeretne �rv�nyes�lni, �s eddig nagyon j� es�lyei vannak r�. M�r dolgozik is egy k�rh�zban, itt, Toki�ban.  Gyerekszeret�, sok helyen seg�t, illetve adakozik.

- Ez a J�gkir�lyn�? Hogy nem csin�l �jra mirelitet a d�n� alak� csirkeh�sokb�l? Hogy mernek a gyerekek a k�zel�be menni? - szakadt ki bel�lem, de megakadt valamin a szemem, m�g miel�tt tov�bb t�togathattam volna.

Villogni kezdett a g�pem bal fels� sarka: �zenete �rkezett! Megnyitottam, �s egy csom� sz�npaletta, anyag- illetve �rlista, meg mindenf�le bels��p�t�szeti dolog ugrott be a k�perny�re.

Sakura Haruno �zenete: Elk�ldtem e-mailben, amit k�rt�l a c�ghez, mivel ma nem tudtuk �tbesz�lni �ket. Ugyanis el�t�tt�l.

Halkan felnevettem, �s g�pelni kezdtem.

Sasuke Uchiha �zenete: K�sz�n�m, igyekszem hamar �tn�zni �ket. Azt azt�n musz�j volt hozz�tenni, mi?

Sakura Haruno �zenete: Nem tudok elsiklani a fejemen l�v� varrott seb t�nye mellett, ez�rt gondoltam hangot adok a nemtetsz�semnek.

Sasuke Uchiha �zenete: M�r megtetted. T�bbsz�r is.

Sakura Haruno �zenete: Na, mi van? Kis lelked cs�nakja j�ghegynek �tk�z�tt? Nem hat �m meg. J� �jszak�t, v�rom a v�laszod a projekttel kapcsolatban.

Sasuke Uchiha �zenete: Mintha szarkazmust �rz�keln�k. Nem, azt mindj�rt gondoltam, ugye aki ilyen jeges, azt nem hatja meg m�s t�rekv�se eget renget� b�neinek j�v�t�tel�re. J� �jszak�t, nemsok�ra k�ld�m a v�laszt, meg a kab�todat.

Erre m�r nem �rkezett v�lasz. A v�ros m�sik fel�r�l is hallom a gunyoros hangj�t, �s a fejemben l�v� vulk�n �ledez�s�t. Komolyan nem �rtettem, mi�rt ilyen undok. �n megpr�b�ltam j�v�tenni mindent, de nem fogok sz�nalmasan ped�lozni. Nem vagyok papucs. A n�k futottak �nut�nam, nem ford�tva. Az volt az eny�m, akit akartam, hogy az eny�m legyen. Amikor �s ah�nyszor csak akartam.

Gyorsan hozattam magamnak egy pizz�t, �s annyi jalapenot rakattam r�, amennyi csak r�f�rt. �pp j��z�en falatozni kezdtem, amikor Itachi toppant be hozz�m. Vid�man f�ty�r�szve t�lt�tt mag�nak egy Bourbont, k�nyelmes temp�ban leh�mozta a ruh�it, �s a mai munkaelmarad�somat, azaz k�r�lbel�l f�l m�ter magas pap�rtornyot v�gott le mell�m az asztalra.

- Na, mi a helyzet? Megmarad a kedves �ldozat, vagy �r�kre h�v�sre m�sz, �s dolgozhatok helyetted is, �csi? - k�rdezte mag�t roppant humorosnak tartva, �s vett egy szeletet a pizz�mb�l. Ez�rt a megjegyz�s��rt, meg a reggeli sunyi megmozdul�s��rt nem figyelmeztettem. Megv�rtam, am�g egy fal�sra h�romszor harap a szeletb�l, j��z�en r�gni kezd, majd a pizz�t a padl�mra k�pve, k�nnyez� szemekkel botork�l a konyh�ig, �s kiny�jtott nyelvvel szobrozik a csapn�l, majd r�nyitja a vizet.

Megr�ntottam a v�llamat, �s �gy d�nt�ttem, meg�rdemli. J��z�en ettem tov�bb, k�zben pedig a t�v�ben n�ztem a Tr�nok Harc�t. Gyakorlatilag haldokl� b�ty�mat h�tt�rzajnak titul�ltam.

- Ezt mi�rt kellett? - j�tt vissza egy nagy poh�r v�zzel a kez�ben.

�n a t�v�re meredtem, majd �veges tekintettel r�n�ztem, �s azt mondtam: - Valar morghulis.* - S�pcsonton r�gott.

- De most komolyan. Mi van a l�nnyal? - k�rdezte ism�t, ez�ttal komolyabb hangnemben.

- Csak a fej�n lett egy seb, azt �sszevarrt�k, semmi baja. Ahhoz volt ereje, hogy a s�rga f�ldig al�zzon.

- Heee~ Sz�val neh�z eset. Vad�sz�szt�neid m�r fel�ledtek! - ki�ltotta dr�mai hangon.

- Te beteg vagy? Hagyjatok m�r azzal a n�vel, olyan, mint egy j�gcsap! - majd h�lye leszek elismerni az igazadat, te barom.

- J�, ok�! - emelte fel a kezeit maga el�. - � az, aki a c�g �j arculat�hoz k�sz�lt terveket hozta, Sakura-chan, ugye?

- Huszonhat �ves, mint �n, nem Sakura-chan! �s te ezt honnan tudod?

- Veled ellent�tben �n tudom, kivel dolgozom! �n is k�rtem n�h�ny p�ld�nyt az aj�nlatokb�l. - Ekkor ugrott be, hogy lecsesztem Sakur�t, ami�rt nem ismert fel, de �n se ismertem fel �t. Ezt a kis inform�ci�t ink�bb megtartottam magamnak.

- �s? Te melyikre gondolt�l? - tereltem hamar a t�m�t.

- Tal�n a harmadik, vagy a negyvenhatodik javaslat - t�n�d�tt.

- Ink�bb a negyvenhatos. Ha j�l tudom, a harmadik ink�bb k�kes, a negyvenhatosban f�leg mahag�ni, b�zs �s kapucs�n� sz�nek vannak.

- Mindegy, mi kiv�lasztjuk, amelyik tetszik, �k pedig megmondj�k, melyiket �rdemesebb egy multic�gn�l betenni. Sz�z darab aj�nlat k�z�l csak lesz olyan, ami ap�nknak is tetszik.

- Olyat ember m�g nem alkotott, ami neki tetszik - morogtam.

- H�... Nyugi, nemsok�ra �r�k�st nevez ki maga ut�n. Ak�rmelyik�nk lesz az, kicsit mindkett�nknek k�nnyebb lesz. B�r �n jobban �r�ln�k, ha ketten vezethetn�nk egy�tt. �gy k�nnyebb. K�t ember t�bbre k�pes egyn�l.

- Ha te leszel, felvehetsz magad mell� t�rsvezet�nek? Hi�ba k�rt�k, tudod ho9gy az �reg sosem hallgat meg - mondtam az utols� szelet pizz�mat r�gva.

- Persze. Onnant�l nem sz�lhat bele a dolgainkba - vigyorgott Itachi gonoszan.

- �gyis t�ged v�laszt - �s�tottam, �s megittam a marad�k viz�t.

- Persze. Te jelenleg a n�knek �lsz. Ideje lenne kezdened valamit az egyikkel, anya unok�kat akar.

- Te id�sebb vagy, csin�lj te unok�kat neki! - h�borodtam fel. - Nem vagyok j�ban a gyerekekkel.

- �pp azon vagyok. �n m�r szeretn�k n�h�nyat, �s �gy n�z ki, m�r csak egy-k�t �v, �s d�delgethetem �ket.

- Na! - villanyoz�dtam fel. - Ki a n�? Ismerem?

- Ismered, Ino a neve. - Ami kaja volt a sz�mban, az Itachi �ltal kik�p�tt, m�g mindig a padl�n lev� kupac mell� sz�m�ztem. F�j.

- Mi a szar? Yamanaka Ino? T�nyleg? Az eseted egy�ltal�n?

- H�napok �ta randizunk, h�lye. Minden esetre, err�l nem akarok m�g besz�lni a csal�dban.

- �rtettem, lakat a sz�mon - vigyorogtam.

- Na, �csk�s, �n mentem - �llt fel Itachi. Feltakar�totta a padl�t, majd az asztalomon hever� munk�mra b�kve elvigyorodott. - Valar dohaeris!** J� �jt!

- Ut�llak!

Sz�val Itachinak bar�tn�je van, nem is ak�rmilyen. Kedves, rendes l�ny, kicsit d�v�s, de annyi m�g belef�r. Nekem ellenben csak n�im voltak, n�gy, ami azt illeti. Ma is �pp hivatalos volt hozz�m est�re egy fekete haj�, barna szem� sz�ps�g, aki imm�r harmadik �jszaka vend�geskedik n�lam. Valahogy ma nem volt humorom az eg�szhez. Rendes l�ny volt, de ma megismertem az �jat. Mint egy kisgyerek, aki megl�t egy �j j�t�kot a j�t�kbolt polc�n, �s azonnal akarja. Sz�tszerelni, majd �jra �sszerakni, v�g�l a t�bbi j�t�k�t a sarokba haj�tva csak azzal j�tszani. A gondolat�t�l bizseregni kezdett a sz�m. Elk�pzeltem, ahogyan Sakura az apr�, r�zsasz�n ajkaival sz�jon cs�kol, �s valahogy t�zbe j�ttem. Hogy hozhat t�zbe valakit a j�g? Ahhoz var�zslat kellene, vagy valami csoda. J�gvar�zs, mi?

Ezen gondolataim hat�s�ra, amikor Utau becsengetett hozz�m, �s �n ajt�t nyitottam, azonnal megtal�ltam a pajkos tekintet�t, �s eg�sz �jjel valaki m�s�t k�pzeltem a hely�re.

 M�snap reggel Utau mozgol�d�s�ra keltem. Felvette a ruh�it a f�ldr�l, �s kom�tosan �lt�zni kezdett.

- J� reggelt - mosolygott r�m.

- Neked is - �s�tottam.

- Sasuke... �, mindegy, nem �rdekes. Nem az �n dolgom - legyintett, �s mag�ra h�zta a marad�k ruh�it.

- Most m�r mondd csak!

- Ki az a Sakura? - b�kte ki, �s olyan arcot v�gott, mint aki nagyon k�nosan �rzi mag�t.

Megfagytam.

- Honnan ismered? - k�rdeztem, megtal�lva a hangomat.

- Nem ismerem, csak az �jjel... H�t... Egyszer az � nev�t suttogtad nekem.

- Nyelvbotl�s volt, felejtsd el. Majd h�vlak - v�gtam ki magam.

- Tudod, �n is n� vagyok, ak�rmiket m�velek veled itt titokban. �n is �szreveszem, ha egy f�rfi m�st l�t, amikor r�m n�z - mosolyodott el keser�en, szomor�nak l�tszott. Tudtam, hogy szeret, de �gy d�nt�ttem, megpr�b�lok nem foglalkozni vele, �s csak �lvezni a vele t�lt�tt id�t, m�g ha azok mindig ugyanarr�l sz�ltak is. - Tudom, hogy nem fogsz h�vni t�bb�, �s �n is k�rlek r�, hogy ne tedd. Ezt �gy nem csin�lom tov�bb, enn�l t�bbre tartom magam.

- Ne haragudj. - Enn�l t�bbet egyszer�en nem tudtam kipr�selni magamb�l. Valamilyen m�don kedveltem Utaut, �s most nagyon bel� tapostam. M�g jobban, mint eddig tettem.

Tudtam, hogy minden egyes �jjel csak jobban szeret, csak jobban k�t�dik majd hozz�m, �n meg m�gis �jra meg �jra felh�vtam. Tudtam, hogy ennek m�r v�ge kellett volna, hogy legyen, m�gse tudtam ezt megtenni vele. Sajn�ltam.

- �g veled! - adott egy puszit, �s kis�t�lt az ajt�n.

�g veled.

*Valar morghulis: Minden f�rfinak meg kell halnia.

** Valar Dohaeris: Minden f�rfinak szolg�lnia kell.