Egy hét telt el az óta hogy Naruto elment Jiraiya-sannal edzeni. Én itt maradtam Konohában hogy Tsunade-samaval edzek.
- Gyerünk Sakura, adj bele még több erőt!
- Igenis mester!
Nehéz volt Tsunade-sama ellen küzdeni mivel erősebb volt azoknál, akit én ismerek.
- Nem rossz, de még többet kell kisajtolnod magadból!
- Hajj - Még többet ennyi nem elég még több kell, hogy le tudjam győzni Tsunade-samát! Nem adhatom fel ilyen könnyen! Éreztem, ahogy a chakra áramlik a testembe és megtölt erővel. Igen ez az csak így tovább. Mikor éreztem, hogy elegendő.
- Itt jövök sensei! - kiáltottam és megtörtem a sensei pajzsát, amit maga körül emelt és megütöttem repült pár métert, de rögtön talpon volt.
- Na, látod mondtam, hogy menni fog ez, de mára végeztünk, mert dolgom van. Zuhanyoz le és találkozunk majd este a kórházban. – mondta mosolyogva Tsunade-sama.
- Igen, viszlát!
Majd fogtam magam és elmentem lezuhanyozni mivel a gyakorló pálya közelében volt kis tó egy félreeső helyen. Elindultam a tóhoz. Levetettem a ruháim, de arra lettem figyelmes, hogy különböző jelek borítják a testemet. Egy kör alakú és benne minta, kék jel a kulcscsontom alatt egy lilás a fent a combom és egy vörös a jobb fenekemen. Egy másik jel, ami különböző volt, mint a másik 3-om. Halványrózsaszín volt a kör részében 7 vonal és együtt úgy nézett ki, mint egy virág. Hirtelen a hátamra pillantottam és megláttam, hogy 4 db ötágú csillag egybeolvadva van a hátamon és ez is egy körben. Ez már igazán megrémisztett. Gyorsan visszaöltöztem és rohantam haza.
„El kell mondanod a szüleidnek!” – szólt a belső hangom, ami az utóbbi időben ritkán szólalt meg.
Gyorsan hazaértem. Anya és apa fotelban ült láttam rajtuk, hogy valami baj van.
- Anya, apa valamit el kell mondanom, de előtte… mi történt? – kérdeztem aggódva.
- Kincsem ne félj, de nekünk is el kell mondanunk valamit. – mondta anya.
Ekkor két férfi és egy nő lépett be az előszobából. Nem tűntek többnél, mint 17. Furcsa mód cselédi és komornyiki ruházatuk volt.
- Biztosan te vagy Sakura Oujo-sama a nevem Sebastian, ő itt Claude és ő pedig itt Hannah, már nagyon vártuk, hogy találkozhassunk veled hercegnő. Biztosan észrevetted a hátadon levő jeleket, emiatt jöttünk. – mondta Sebastian.
- Miért vagytok itt és mi közöm van nektek hozzátok? – kérdeztem megdöbbenve.
- Azért hercegnő, mert szerződésben állunk, bár neked eddig fogalmad se volt róla, és ez így is van rendben. – felelte Claude.
- Miért hívtok hercegnőnek, és mi folyik itt? – kérdeztem, mert már semmit sem értek.
- Majd mi elmagyarázzuk neked – mondta anya.
- Tudom nehéz lesz ezt elfogadnod és feldolgoznod, de el kell mondanunk ezt neked, mivel megjelentek a testeden a jelek. - mondta apa.
- De miért jelentek meg?
- Azért mert eljött az idő hogy megtudd, ki is vagy valójában. Igazából nem mi vagyunk az igazi szüleid, de mielőtt azt gondolnád, hogy az édesanyád eldobott magától, mert az nem igaz, anyád utolsó megmaradt erejéből hozott ide, mikor 4 éves voltál. Majd meghalt, mivel rátámadt egy jó barátja.
- De ez még nem minden - mondta apa.
- Mikor idehozott, édesanyád elmondta, hogy hívnak és átadott egy levelet.
- És az a levél még megvan? – kérdeztem.
- Igen tessék. – majd anya átadta a levelet.
„ Drága kicsi Sakurám!
Ha ezt a levelet olvasod, akkor biztosan tudomásodra jutott, hogy ki vagy valójában, vagy a jelek elkezdtek mutatkozni rajtad. Nem hinném, hogy emlékszel a nevemre, ezért elmondom, a nevem Irisviel. Egy hatalmas klán tagja vagy, aminek most már te vagy az örököse. Ne aggódj, feltétlen hűségesek lesznek hozzád. Az erőddel kapcsolatban nem kis erőt örököltél, talán ahhoz tudnám hasonlítani, hogy ha az egész világ összefogna ellened, különösebb erőfeszítés nélkül győznél ellenük. Nem akarlak megrémiszteni. De vigyáznod kell, mert ha ezt az erőt elveszik tőled, meghalsz. Tudom, hogy nem hallottál a Szent Grál-ról, de az konkrétan az élő dobogó szíved. Elvileg, ha megszerzik a szíved, teljesülhet a kívánságuk, de ehhez szükségük lenne egy Szolgára, ami nagyon ritka. Én voltam az előző Szent Grál, de apád halála után beleszerettem egy másik férfiba és neki fontosabb volt az önző kívánsága, mint én és a családom. De erre nem is akarok kitérni. A lényeg, hogy nem hagytalak védtelenül. 10 db Szolgát hagytam rád, 24 db arany és fekete csillagszellemet + pár ezüstöt, jó pár szolgát és harcost, akik az életük árán is megvédenének. Most pedig a származásodról fogok beszélni. Én részben főnix, részben sárkány és vámpír vagyok. A nagymamád vámpír a nagyapád pedig halálisten volt. A dédnagyanyád tisztavérű főnix volt a dédapád pedig vámpír. A nagymamád vérében a vámpír volt a domináns, de a gént továbbvitte. Az apád démon és halálisten keveréke volt. Ezt pedig te mind örökölted a képességekkel együtt is. A bátyáid nem voltak ennyire szerencsések. Most pedig felsorolom a testvéreidet. Azt hiszem még most is élnek, ha nem történt velük valami.
1. Sirzechs (ő a démoni géneket örökölte)
2. Kouen (vámpír)
3. Kaname (vámpír)
4. Severin (főnix)
5. Ren (vámpír)
6. Onyx (sárkány)
7. Koumei (vámpír)
8. Emile (főnix)
9. Te és az ikertestvéred Kouha
És mind hallhatatlanok vagytok.
Tudom, hogy ez most sok volt, egyszerre de higgy azokban, akik melletted vannak.
Puszil szeretőanyád”
Nem bírtam ki, elsírtam magamat bőgtem, mint egy gyerek.
- Ne sírj, kincsem, te örökre a mi kislányunk maradsz. – mondta anya
- Viszont most mutatni fogunk neked valami fontosat. – mondta apa.
Elindultunk a pincébe, ott anyával és apával egy titkos ajtón beléptünk. Egy átlagos kis szobának tűnt, de nem az volt, ezt éreztem. Anya felkapcsolta a villanyt és két kardot adott a kezembe.
- Ez anyád kardja volt és az pedig édesapádé. Ezt itt Murasame, ha megvágod az ellenfeled, azonnal meghal, mivel olyan mérget tartalmaz, ami megöli azt, akin egy karcolást is ejtett. A másik neve Yatsufusa evvel, akit megölsz, azt fel tudod támasztani, de nem tud beszélni és nem szegheti meg a parancsodat pont olyan, mint egy báb. – mondta Hannah.
Sebastian felvett egy kulcscsomót.
- Ezek a kulcsok egy-egy csillagszellemet képviselnek.
- Gyönyörűek! – mondtam. Nem kinézetre, ahogy hozzáértem éreztem mind a kardban mind a kulcsokban levő hatalmas erőt. Ekkor megpillantottam 7 kisebb koporsót. Hirtelen megijedtem, hogy hallottak vannak benne.
- Ne ijedj meg nem hallottak, hanem babák – mondta Claude.
- Babák?
- Igen nemsoká felébrednek.
Ekkor hirtelen kinyílt az egyik koporsó.
- Jó reggelt kívánok anyám. – majd odaszaladt az, aki kiszállt a koporsóból. És megfogta a kezem és megpuszilta.
- A nevem Suigintou én vagyok az első babád. Örülök, hogy láthatom anyám. – Majd meghajolt.
- Én is, de nem lehetne, hogy nem anyámnak hívsz? – kérdeztem
- Persze akkor úrnőm esetleg?
- Nem lehetne esetleg Sakura? – kérdeztem.
- Az tiszteletlenség lenne tőlem, de ha úgy kívánod.
- Köszönöm szépen. – Suigintounak fehéres haja volt és vörös szeme és fekete ruhája és cipője volt nagyon szép volt.
Ekkor kinyílt a 2. koporsó
- Jó reggelt a nevem Kanariam és téged hogy hívjalak? – kérdezte.
- Kérlek, hívj Sakurának?
- Rendben, ahogy óhajtod. – Majd megpuszilta ugyanúgy megpuszilta a kezem. Kanarianak zöld haja és zöld szeme volt neki sárga ruhája és cipője volt.
Kinyílt a 3. és a 4. koporsó
- Jó reggelt hercegnőm – mondták szinkronban.
- Az én nevem Suiseiseki én vagyok a 3. baba ő pedig az ikertestvérem Souseiseki ő a 4. baba.
- Örülök a találkozásnak hívjatok csak Sakurának. – mindketten ugyanúgy megpuszilták a kezem. Suiseisekin egy vörös haja és a bal szeme vörös, a jobb szeme pedig zöld volt és zöld ruha fekete cipővel. Souseiseki neki is vörös haja van és ellentétes színű szeme volt, sötétkék ruha és fekete csizma volt rajta.
Kinyílt az 5. koporsó, benne Hina Ichigo
- Jó reggelt Sakura-chan!! – mondta mosolyogva
- Hogy hívtad a mesterünket?? – Suiseiseki.
- Nem baj - mondtam
- És téged hogy hívnak? – kérdeztem.
- Hina Ichigo a nevem, örülök, hogy láthatlak.
- Én is - mondtam – ő is megpuszilt. Szőke göndör haja és zöld szeme volt. Rózsaszín ruha és piros cipő volt rajta.
Kinyílt a 6. koporsó. Kiugrott belőle a lány és megölelt.
- Üdv anyám, a nevem Barasuishou.
- Én is örülök, de szólíts csak Sakurának. - mondtam.
- Oké – majd ő is megpuszilt. Fehér haja és sárga szeme volt, de az egyik le volt takarva egy lila rózsával. Lila ruha és lila csizma volt rajta.
Kinyílt az utolsó koporsó is
- Jó reggelt Sakura. A nevem Kirakishou. – és megpuszilta az arcom majd ő is a kezem. Sárga haja és szeme volt fehér ruha volt rajta és fehér cipő egyik szeme le volt neki is takarva fehér rózsával.
Ekkor hirtelen megjelent egy gyűrű a jobb középső ujjamon. Nagyon halvány rózsaszín színe volt mégis meseszép volt.
- Ez bizonyítja hűségünk és az irántad való érzelmeinket – mondták egyszerre.
- Nos, ez hosszú napnak ígérkezik mondtam, de én most lezuhanyozok és lepihenek egy kicsit.
- Mi is megyünk- mondták a babák.
- Ahogy én is- mondta Hannah.
- Miért?
- Nem hagyhatom önt egyedül.
- Értem akkor gyere.
Lefürödtem a babákkal és Hannah-val, majd ledőltem
|
Még fogalmam sincs