- Igazad volt anyám, tényleg begyógyultak Sakura-chan sebei kivéve egy párat, amit Davos okozott. – mondta Ino.
- Igen, bár a forró víz nem olyan hatásos, mint a tűz, de most ez is megteszi. – mondta Tsunade.
- Jobban vagy már, Sakura? – kérdezte Tenten.
- Igen köszönöm nektek hogy a segítségemre vagytok – mondtam.
- Mire vannak a barátok? – kérdezte Hana.
- Hát pont erre. – felelte Mikami.
- Még egyszer köszönöm nektek. – mondtam mosolyogva.
Lemostuk magunkról a vért és megfürödtünk.
- Bocsi lányok, de csak felsők és nadrágok vannak nálam valamint magas sarkúk. – mondta Ino.
- Jobb, mint azok, amikben idejöttünk – mondta Tsunade.
- Pontosan, így nincs más választásunk, mint viselni őket – mondtam.
- Ha Sakurának megfelel, akkor nekünk is. – válaszoltak a többiek.
Fekete passzos nadrág és rózsaszín szív dekoltázsú felsőt viseltem. A fekete csipkés cipőmet viseltem mivel kibírta a harcot ezért hálás is vagyok neki. Hajam összefogtam, de még így is elég hosszú. Tenten is ugyanilyen nadrágot és barna felsőt visel, mint én Ino Hana és Mikami is ugyanilyet visel csak a szín eltérő. Ino a felsője lila Hanáé kék és Mikamié vörös. Tsunade pedig egy fekete nadrágot és egy zöld felsőt visel.
- Nos, akkor induljunk a fiúk már biztosan végeztek. –mondta Tsunade.
Kimentünk a fürdőből ők már vártak minket mind vörös fekete westerosi egyenruhában. Rajta a királyi címer.
- Mit ne mondjak igazán illik hozzátok – mondtam.
- Köszi de a te ruhád se rossz. Mit fog szólni a leendő vőlegényed, hogy mi már többet látunk belőled, mint ő? – kérdezte Deidara.
- Semmit, nincs köze hozzá. – mondtam.
- Mintha a bátyád hallottam volna – mondta Jiraiya.
- Köszönöm, de most már induljunk – mondtam.
- Igenis!
Mentünk egy darabig és megláttam Sait.
- Ino? Mit keresel itt már mindenhol kerestelek és miért keresnek titeket az őrök? – fújta el egy levegővel Sai.
- Nem kell aggódnod már megtaláltuk azt, akit kerestünk és azt is, aki nélkül nem lenne igazi az életünk. – mondta Ino.
Ekkor előlépet Deidara Tsunade és Jiraiya.
- Elnézést nem láttam önöket leendő após és anyós sama és Deidara-san.
- Szóval tényleg szereted Inót ennek örülök áldásom rátok. – mondtam
- Komolyan áldásod adod rájuk kérdezték mindannyian kivéve.
- A tűztől és vértől dobogó szívemből. – mosolyogtam.
- Köszönjük ezt a megtiszteltetést. – mondta Ino majd meghajolt előttem.
- Ti ismeritek egymást és miért hajoltál meg előtte, hiszen nagyobb a hatalmad.
- Nem nincs nagyobb hatalmam nála, de ez nem is számít.
- Így igaz helyeseltem. Sai elvezetnél minket a trónterembe, ha megkérlek? – kérdeztem.
- Persze de ilyen öltözékben terveztek odamenni apám biztosan kiakadna + a szüleitek is – mutatott rám, Hanára Mikamira és Tentenre.
- És még ott van Itachi és Sasuke szeretőinek a szülei és a királyitestőrség feje Veratos.
- Azok érdekelnek minket a legkevésbé. Viszont Vera-nak nincs beleszólása, hogy mit veszek fel és amúgy is a ruhánk így nem volt választásunk, mint ezt felvenni.
- Oké induljunk. – mondta Sai.
Az úton nem nagyon beszéltünk egymással.
- Hé Saku! – mondta Deidara
- Mondd Dei. - mondtam
- Biztos hozzá akarsz menni ahhoz a hólyaghoz?
- Nincs más választásom, így is majdnem kiderült, hogy ki vagyok –mondtam.
- Értem, de ha valamit csinálni akar veled, szólj és Akamaru leharapja a micsodáját. – mondta Kiba.
- Haha, lehet, hogy majd igényt tartok rá.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés