Mebuki szemei be voltak kötve, egy széken ült, kezét hátrakötötték, lábait pedig a szék lábához. Még most is alig tudta elhinni, hogy itt van. Férjéhez tartott haza, amikor az úton elkapták. Fogalma sem volt, kinek a szándékában állhatott őt idehozni. Legszívesebben elsírta volna magát, de nem merte.
Léptek hangja hallatszódott, majd kinyitódott az ajtó.
- Itt van uram. Sértetlenül idehoztuk önnek.
- Nagyon helyes Orochimaru! – lépett oda a nőhöz, majd megsimogatta arcát. – Most, hogy itt vagy végre drágám, elkezdhetjük közös életünket! – csókolta meg. Mebuki nem viszonozta a férfi reakcióját.
- Miért hozattál ide? Régebben sem akartam tőled semmit, honnan veszed, hogy most bármit is akarnék? – ironikusan felkacagott. – Egy utolsó szemétláda vagy! A lányom meg fog találni!
- Esélytelen! És hiába tiltakozol! Most már örökre együtt maradunk! – a férfi letépte Mebukiról a ruháit. Akkor az ajtó becsukódott, és a másik férfi elhagyta a szobát.
- Segítség! – kiáltotta. De mindhiába. Idelent senki nem hallja, hogy vele mit is művelnek. A férfi vadul megmarkolta melleit, másik kezével, pedig lába közé nyúlt. A nő sírt, erőszakolója pedig beléhatolt.
Olyan hevességgel erőszakolta meg a nőt, hogy Mebuki vérezni kezdett.
- Soha nem hagyom, hogy másé legyen! – majd bevágódott az ajtó.
Sakuráék már a rendőrkapitányságon jártak. Narutót egyből értesítették. Hinata addig vigyáz a gyerekekre, amíg ők utána járnak az elrablásnak.
Kakashi utánanézett a megfigyelő rendszeren, hogy mégis ki vihette el.
- Meg kell találnunk!
- Nem tudsz valamit? Hogy esetleg kinek állhatott szándékában, elvinni őt? – a Hatake férfi nem értette miért kellett elvinni őt.
- Fogalmam sincs! – járkált föl s alá – Őt mindenki szerette, és a munkahelyén is teljesítette a feladatát.
- Mi az ő foglalkozása? – kérdezte Naruto, majd telefonált.
- Apukám titkárnője a cégnél. De most már ő is ügyvédként dolgozik. – kezdett el sírni. Sasuke fölkelt székéből, majd szorosan megállt előtte, és magához ölelte.
- Meg fogjuk találni. Most pedig hazaviszlek pihenni.
- Nem! – szipogta. – Itt akarok maradni veletek. – ölelte meg szorosan gyermeke apját.
- Rendben. Akkor ülj le a székembe. – intett fejével a fekete bőrfotel felé. Sakura megadóan bólintott, majd helyet foglalt.
- Nos, esetleg régebbről, nem emlékszel valakire, akinek szándékában lett volna bántani őt? – dőlt az ajtónak Naruto.
- Annyira emlékszem, amit négy éve is elmondtam neked.
- Madara? – gondolkodott el.
- Miről beszéltek? – szállt be a beszélgetésbe Sasuke is. - Ugyan a nagybátyámnak mi köze lenne ehhez az egészhez? – csodálkozott el.
- Szóval ő a nagybátyád? Kicsi koromból emlékszem arra a férfira. Annak idején apukám Kagawa úr ügyvédje volt, amikor előzetesben ült. A bácsikád arra kérte aput, hogy tegyen meg mindet annak érdekében, hogy Kagawa ne szabaduljon ki.
- Ugyan mi oka lett volna erre? – nézett a smaragdokba.
- Nos, nem tudom. Arra emlékszem még, hogy rengeteg ajándékkal elhalmozott engem és anyut. Mindig is abban a hitben éltem, hogy szét akarja választani a családomat. Bókolt, és sokszor észrevettem, hogy fogdossa. Persze ekkor még gyerek voltam fogalmam sem volt, mi folyik közöttük. – Sasuke leguggolt a nő mellé, és maga felé fordította annak testét.
- Biztos vagy abban, hogy a nagybátyám az elkövető? – hangja lehangolt volt.
- Nem tudom. De más biztosan nem tette volna meg ezt vele. De ő egyszer egy vacsora alkalmával megfenyegette aput, majd nem sokra rá Obito balesetet szenvedett. Azóta a vacsora óta nem láttam egyikőjüket sem.
- Ezek súlyos vádak szívem. Biztos vagy abban, hogy tényleg ő az elkövető? Hogy ő az, aki édesanyádat akarta? – tette kezeit a nő combjára.
- Azt hiszem.- suttogta. Sasuke fölállt.
- Adjátok ki a körözést Uchiha Madara ellen!
- Várj - kapott a férfi karja urán.
- Annak idején, anyuék kaptak egy üzenetet, az egyik tanáromtól Ibikitől, hogy problémák vannak velem, és beszélniük kell egymással.
- És mi ezzel a probléma? – értetlenkedett Naruto.
- Ő engem sosem tanított. Még csak helyettesíteni sem igen járt be. A szüleim attól tartottak, hogy valaki csak szórakozni akar velük. Megkértem, hogy meséljék el, a férfinak milyen hangja volt, de a tanár úréhoz még csak nem is hasonlított.
- Ezek szerint már akkor el akarták követni ezt a bűntettet.
- Arról fogalmam sincs, én csak az édesanyámat akarom visszakapni!
- Megtaláltam! Madara a harmadik sugárút alatt van!
- Mit kereshet ő az alagútrendszerben? – lépett Kakashi mellé az Uzumaki.
- Arról fogalmam sincsen. – csóválta meg a fejét.
- Gyere tesó, most azonnal indulunk! Szólj pár kommandósnak Kakashi! – ekkor megszólalt a férfi telefonja az asztalon. Először hívás, majd SMS. Sakura pont rápillantott és elolvasta mi állt a röpke üzenetben.
„Drágám, hol vagy már? Este miért nem aludtál itthon? Annyira aggódom miattad! A kisfiúnk már nagyon hiányolt téged! Kérlek, vedd fel a telefonod, szerelmem.
Sok csók: Kiyori.”
Sakura nem mondott semmit sem. Sasuke is elolvasta az üzenetet, majd zsebre vágta készülékét. Lehajolt a Harunóhoz, de ő szomorúan, elfordította arcát.
- Amint tudok valamit hívlak! – majd barátjával távoztak.
Odakint már a kommandósok felszerelve készen álltak a bevetésre. A kommunikációs rendszer ott volt a fülükben. Kakashi tájékoztatta őket, hogy hová menjenek.
Mebuki egy ágyon elterülve feküdt. Elrablója keményen bedrogozta, hogy semminek se tudjon ellenállni.
Orochimaru lépett be a szobába.
- Uram, azt hiszem problémánk akadt.- szavai aggodalommal teli csengtek.
- Beszélj világosan! – parancsolta mély hangján.
- Sasuke, és pár kommandós itt van. Ránk találtak! – Madara ki rángatta a nőt az ágyból, majd rá adta a földön heverő zakóját és ölbe kapta.
- Szólj Sasorinak, hogy tartsa fel őket!
- Igen is! – majd elindult értesítenie férfit, de az egyik kanyarban a vörös hajú férfi fegyvert szegezett neki. – Te meg még is mit csinálsz? – értetlenkedett.
- Nem látod, baszd meg! Még is mit hittél? Hogy részese leszek a kis bűnszövetkezeteknek? Már csak időkérdése, hogy Sasuke és a többiek elkapjanak benneteket! Nincs kiút! Le fogom buktatni a híres nevezetes főnöködet!
- Fogalmad sincs, hogy mit csinálsz!
- Ó de még mennyire, hogy tudom – majd meghúzta a ravaszt. Orochimarut vállon kapta a golyó - Tokiói rendőrség – mutatta föl jelvényét – Le vagy tartóztatva! – bilincselte meg.
A kommandós osztagok ellépték az alagútrendszereket. A fiatal Uchiha kívülről fújta mi merre van.
Az elrabló a folyosókon szaladt a nővel karjaiban. Érezte, hogy itt a vég, most mindennek vége lesz! Zsebébe nyúlt, és megnyomta a hívásgombot.
- Pein! Eljött a végső lépés! Tedd a dolgod! – majd kinyomta. Alig, hogy letette a telefont, meg állt. – Nem csalódtam benned fiam!
- Én viszont hatalmasat csalódtam benned, bácsikám! – fegyverét egyenesen rászegezte.
- Mind a ketten tudjuk, hogy nem húznád meg a ravaszt. – kacagott fel.
- Te csak ne legyél annyira biztos a dolgodban! Tedd le Mebukit! Nincs hová menekülj! Mindenhol ügynökök várják, hogy egy 38-as karibérűvel kiloccsantsák az agyad! – fintorgott.
- Ezért is, akartalak félre állítani ebből, mert te képtelen vagy erre, akárcsak a mihaszna apád!
- Őt ne vedd a szádra! – kiáltotta. – Mégis, hogy jössz te ahhoz, hogy így beszélj róla! Egy bűnöző vagy, és az is maradsz!
- Megérdemelték a halálukat! Rájött, hogy ki is vagyok valójában, így végeztem velük! Ahogy most veled is! – előkapta fegyverét, és ki biztosította a pisztolyt.
- Meg ne próbáld te fasz! Vagy isten az atyám, hogy akkora lyukat kapsz a fejedbe, hogy az Angol királynő is megirigyli! – Naruto a férfi háta mögött állt, és fejének tartotta fegyverét. – Tedd le szépen azt az asszonyt! Én nem vagyok a rokonod! – Madara letette Mebukit a földre. A kommandósok letartóztatták, majd mind elindultak vissza a kapitányságra. Ekkor Sasuke telefonja szólalt meg. A férfi fölvette.
- Baj van? – a nő dadogott.
- El-elra-rabolták.
- Miről beszélsz? Nem értelek!
- Elrabolták Saradat! –majd hangos sípszó hallatszódott.
- Gáz van? - Naruto barátja vállára tette jobbját.
- Elrabolták Sakura lányát. – nézett a fekete szemekbe! Madara ott haladt előtte. Kikapta fegyverét a tokjából, majd lőtt vele. – Te szemét!
|
Hahaha :d kis cuki :D lejár ez a szalagavatós dolog és küldöm a folytikat :)