Ino

A nevem Yamanaka Ino, 17 éves és Konohában egy elég nagyvárosban élek a féltestvéremmel és a nevelőapámmal. Az anyánk Tsunade, játékok rabja és az ivásé. Körülbelül 4 éve nem láttuk. A sors kegyetlen néha és mi nagyon megszívtuk Sakurával. Jiraya a nevelőapánk nagyon figyelt ránk, talán túlságosan is. Ő a helyi kórházba volt szülész orvos, éppen ezért soha nem szenvedtünk hiányt semmiben, ezért mindig is hálásak voltunk. Már a főiskolára is félretett nekünk, bár biztos volt, hogy Sakura ösztöndíjat kap. Igen az én kis nővérem "miss perfect", iskolaelső és mindig mindent jobban tud. Bár az öltözködése és az emberekhez való viszonya förtelmes, mindenkivel fölényes és soha nem kedveskedik. Pimasz és őszinte, ugyanakkor sokszor sértő, de ő a nővérem. Az iskolába külön osztályba irattak minket, a nevelő apánk nem akarta, hogy egy osztályba kezdjük a középiskolát. Sakura miután anyu elment, elutazott Angliába nyelvet és történelmet tanulni 1 évre.  Így azután mire visszajött együtt kezdtük a sulit.

Persze én akkor már megszereztem mindent, ami kellett, menő barátok és a fiúk is észrevettek. Sakura amikor visszajött, mintha kicserélték volna. Nem érdekelte más csak a tanulás és a feminizmus. Mindig hangoztatta, hogy a nők el vannak nyomva és ő tenni fog ez ellen. Persze nem csak én gondoltam ostobának, de apával valahogy nagyon jó lett a viszonyuk. Apa neki annyi büntetést nem adott. Mondjuk nem is adott nagyon okot, maximum, ha visszabeszélt. Nem úgy, mint én, fiúkkal telefonáltam késő estig. Bolondítottam mindet, de járásig nem jutottam, sőt még az első csókom se volt. Sakura velem szemben annyira titkolózó volt, nem beszélgettünk. Nem méltatott, de nem is bánom elvégre ki akar a tudományról fecsegni naphosszat? Idén lettünk végzősök, én pedig szeretném, ha idén bálkirálynő lennék és a bálkirály a fiúm lenne. A legjobb választás Sai lenne. A suli legmenőbb sráca, sokszor modellkedik és a suliban karikatúrákat rajzolgat. Múltkor Sakurát is lerajzolta sárkányként, ahogy harcol vele, mint hős lovag. Nevettem rajta, de azért kicsit rosszul esett. Sakura szokásos módon beoltotta, mire Sai haverjai visszahúzódtak. Nővéremnek hírneve volt, a makrancos hölgy. Tanárokkal is csípősen beszélt, nem érdekelte soha semmi. De ami érdekes volt rajta az a haj színe. Nem mindennapi lány volt a rózsaszín hajával, irigy voltam rá, mert különleges és gyönyörű arca volt. Engem is szépnek tartottak, de ő valahogy az ártatlanságot sugározta. Ma már mintha ez a lány nem létezne, na de hagyjuk is őt. Sai az én hercegem, oda vagyok érte és ő a legszebb fiú, akit valaha láttam.  Tavaly már észrevett, köszönt és annyira cuki velem. Idén remélem, elvisz a bálba.

Legjobb barátnőm Temari, nagyszájú és imád fecsegni. Próbál mindenben utánozni és azt hiszi, olyan lehet, mint én, rengeteget járunk vásárolni és kávézni együtt. Kedvelem, mert olyan jó fej, csak ne akarna olyan lenni, mint én. Idén mindent el fogok érni, amit szeretnék, csak van egy baj.

Apa érettségiig nem enged randizni, a jegyeink miatt, és mert minden fiú AZT akarja, bele pirulok, ha erre gondolok. Nem hibáztatom, egyedül maradt velünk. Mindig úgy szeretett minket és óvott, talán félt attól, amitől felesleges volt. Anyát jobban szerette mindennél, segítette, amikor elvonón volt. Mindig támasz volt. Anyám mikor kicsik voltunk sok férfival kavarodott szeretői viszonyba, 4 évesek voltunk, amikor apával megállapodott. Apa nekünk az igazi, a mi apáink kaszinó töltelékek voltak, így nem is nagyon kerestek minket...

Nem is nagyon hiányoznak…

Sakura

Hát kezdjük valahol ezt az unalmas beszédet, Haruno Sakura a nevem.  18 évesen elértem, hogy a semmitmondó emberek messziről elkerüljenek. Az ostoba libák és a menő cuki fiúk világa számomra nem létezik. A tudás gyarapítása és a megfelelő életkörülmények megteremtése saját erőből. Nem úgy mint a húgom , ő mindig a Barbie babák világában érzi magát, a tökéletes sminkjeivel és enyhén ribis ruháival. Néha úgy fejbe tudnám vágni, amiért nem próbál normálisan viselkedni. Próbálom élni a kiválasztottak útját, igen én szeretném sokra vinni. Nem úgy, mint az anyám. Nem szerettem volna, ha valaha is vele azonosítanak. Haragudtam rá, amiért ezt tette, napokon át sírtam késő este.

Apa és Ino nem láthatta a fájdalmam, szikla akartam maradni mellettük. Ez sajnos nem jött össze, egy kinti barátnőmmel Tentennel sokat beszéltünk telefonon. Szülei megengedték, hogy ott tanuljak. Szinte sajátjukként szerettek és mindig útmutatást adtak, ez döbbentett rá arra mennyire jó apám van és vár otthon. Ezért amikor hazaértem apunak sokat segítettem. Ház körüli munkákat megcsináltam és tanulásban penge voltam. Főzni is megtanultam, ezek után a házhoz rendelések szépen lassan elmúltak. Ino is megtanult főzni, bár rengeteget veszekedtünk mindenen. Összességében azért mégis mindent megtanítottam, amit kellett, igaz utál főzni. Ám ha mégis egyedül van azért össze szokott ütni valami finomat mire hazaérünk. Persze ilyenkor mindig fényezi magát. Bizony annyira idegesítően beképzelt, de nem hibáztatom, amiért ilyen.

Fiúk terén nincs sok tapasztalatom, az első szerelmem Angliában élt. Hyuuga Neji. A sármos cserediák és a titokzatos fiú, sokat dolgoztunk együtt kísérleteken. Soha nem jutottunk el egy komolyabb beszélgetésig ugyanis zavarodottságomba elég mogorva tudok lenni. Pedig Neji nagyon kedves volt velem. Ennek ellenére ma már tudom mit is jelentett ő.  Egy rajongás volt az egész, sose tudtam milyen a valódi Neji, csak amit láttam. Persze a leghelyesebb fiú volt, akivel találkoztam.

Na, jó ott volt Sai is, de ő csak egy barát volt, akivel sokat rohangáltunk suli után. Mikor visszajöttem egy tapló lett, újabban vitáink eléggé ismertté tettek minket. Sai az ostoba, önző és öntelt én pedig a makrancos, gonosz és hisztis liba. Engem különösképpen nem érdekelt sose, egy barát volt, akire számíthattam. Régen egy nagyon régi időben. Ma már beszélni sincs kedvem hozzá, ahogyan a tanárokkal is eléggé szemtelen vagyok, ha nem tetszik valami. 

Ennek ellenére kitűnő tanuló vagyok, még Iruka bájgúnárnál is. Rettenetes mennyire előadja magát irodalom órákon, tudom, ő se nagyon szívlel. Viszont a dolgozataim elég jók és ezt ő is tudja. Úszni szoktam szabadidőmben és futni és járok, illetve tornázni. Bezzeg Ino a csodálatos alakját nem is kell dolgozni, neki olyan jól sikerült minden. Bár mellekben egyikünk se örökölte anyuét, így aztán letettünk arról, hogy szupermodellek leszünk. Nekem is volt régen ilyen buta álmom, de utána felnyílt a szemem, az ostobák választják ezt az utat. Aki szeretne egy jó életet magának az tanul és mindig a célt tartja szem előtt. Ilyen vagyok én is!

Nem fogom hagyni, hogy bárki az utamba álljon. Egy percet se hagyok rá, mindenki félhet tőlem. Ha célomról van szó senkit és semmit se fogok sajnálni. egyetlen barátnőm támogat ő pedig Karin. Karin a megrögzött szerelmes filmek és regények híve. Feminizmusban mindig is mellettem van, mindig tudja, mire gondolok. Együtt szívatjuk az ostoba libákat, imádjuk, ha az eszünket dicsérik. Mi amolyan kis csapat vagyunk, Karinnak volt egy fiúja, akit még én is kedveltem. Ám ő átvágta a barátnőmet, és gúnyt űzött belőle. Kibának hívják, ma már Sai legjobb haverja és Temari pasija.  Ő is csak egy szerencsétlen idióta. Ha neki a cicababa kell, vigye a barátnőmet amúgy se érdemelte meg.  Remélem idén minden más lesz. Minden plusz pont számít, muszáj ösztöndíjat kapnom! Apa, amit félretett pénzt abból lakásra akarok gyűjteni még. Jó életet akarok és vidám, magabiztos háttérrel.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés