Az idő akár a másodpercek, nagyon gyorsan telt. Sakura nem akarta megtudni gyermekének a nemét, a szülés után szerette volna megtudni. A vendégszobát átalakítatta gyerekszobává. Fehérre festette a falakat, vett egy tölgyfából készült kiságyat, pelenkázót, babaruhákat, pelenkát, Tom és Jerry-s szőnyeget, két ugyancsak tölgyfából készült szekrényt. Szép világoskék függönyt rakott föl, sötétkék sötétítővel.
Hinata mindenben segítette őt. Időközben a nyolcadik hónapban érte az a hír, hogy egy akció közepette férje megsérült, szerencsére nem volt vészes, ő még is rápárázott így elfolyt a magzatvíz és még aznap január 29-én megszülte Borutót. Hinata szomorú volt, hogy férje nem tudott hazajönni a munka miatt. Kéthetente beszélgettek, a házasságuk egyre jobban elkezdett tönkremenni.
Kiyori Sasuke lakásában lakott. Egyik nap egy nem várt vendég látogatta meg őt.
- Te meg mit keresel itt? – csodálkozott el.
- Nem is örülsz nekem? – tárta szét karját.
- Mondd, mit akarsz, nem érek rá minden nap! – fonta keresztbe karjait.
- Úgy csinálsz, mint aki szent lenne, Haku tőlem van, ezt te is tudod. Szépen elhitetetd Sasukéval a kis hazugságaidat. De nem ez az, amiért itt vagyok. – ültek le a kanapéra. – Az úgymond férjed szeretője várandós.
- Mi van? – lett ideges.
- Csillapodj le! Nem ölheted meg, terveim vannak a gyermekkel!
- Az engem rohadtul nem érdekel!
- Vagy azt teszed, amit mondok, vagy ráveszem az unokaöcsémet, csináltasson egy apasági tesztet. Nos?
- Mondd, mit akarsz! – durcáskodott.
- Szépen meglapulsz, és nem csinálsz semmit, ez a parancsom!
- De mégis ez mire jó? – értetlenkedett.
- Így nem állsz az utamban.
Sasuke és Naruto Orochimaru nyomára bukkantak. Hallották miszerint nagy csempészakciót terveznek. Lányokat akarnak eladni itt Kínában. Rajtaütést terveztek. Mindketten kommandós felszerelésben hatoltak be az épületbe. Több tucat rendőr, több tucat bérgyilkostól elkezdve a legutolsó bűnözőig, mind egymás ellen harcoltak. Egy golyó. Naruto a földön. Két golyó, Sasuke eszméletlen. Az akciójuk még is sikeres volt.
A műtőasztalokon összesen 29 férfi feküdt. Közöttük egy Uchiha és egy Uzumaki. Narutonak nagy esélye van az életben maradásra. A vérveszteségen kívül semmilyen más baja nincsen, de ezt tudják kezelni. Sasukénak az egyik a lábát, másik a mellkasát találta el. A férfi kómába esett.
Mindenki értesült a történtekéről. Kiyori idegesen tördelte ujjait. Remélni tudta csak, hogy férje magához tér a kómából.
Eltelt egy hónap, de az orvosok semmilyen bíztatót nem tudtak arról mondani, hogy Uchiha Sasuke igen is magához fog térni.
Tokió egyik korházában egy rózsaszín hajú nő vajúdik. A szülés nemrégiben indult be nála. Az orvosok és az ápolók mindent előkészítettek a műtéthez. A nőt felfektették az ágyra, és már csak arra várnak, hogy eléggé kitáguljon. Eltelt egy óra, eltelt két óra. És eljött a nyomás ideje. Sakura összes barátja odakint volt a váróterem előtt.
Az ápolónő mondta neki, mikor kell nyomnia. Tökéletesen végigcsinálta. Három órán át szenvedett, amikor is a kis csöppség felsírt.
Ugyan ekkor történt, hogy Hongkong egyik kórházában egy kómás férfi álmodni kezdett.
„Egy férfi esős időben futott az éj leple alatt. Teljesen szétázott, és kifáradt.
- Mi történik velem? – kérdezte magában
- Apu ments meg! – hallatszódott egy kislány hangja.
- Ki mondta ezt? – kiáltotta el magát.
- Segíts! – hangjában hallani lehetet, hogy elkeseredett. Sasuke szaladni kezdett amerre a lányt sejtette.
- Merre vagy?- fordult körbe és az eget bámulta.
- Apa! – a férfi egy hatalmas épületbe szaladt be. A rengeteg fehér köpenyes miatt úgy vélte, hogy egy kórházban van. – Hól vagy? – szaladt végig a folyosón.
- Itt vagyok! – megállt egy kórterem ajtaja előtt, majd benyitott. Hírtelen azt érezte, ha nem dől neki a falnak, összeesik. Sakura feküdt az egyik ágyon kezében egy feketehajú kisbabával. Rengeteg ismerőse állta körül ágyát, és mind a kisszépséget csodálták.
- Mi lesz a neve? – kérdezte Karin, majd lefotózta őket.
- Sarada. – adott egy puszilt a kisbaba arcára.
- Üdv, Sarada! – nevetett fel Hinata miközben fia az ölében ült.”
Sasuke szája tátva maradt a megdöbbenéstől. Majd hirtelen minden egyre jobban távolodni kezdett tőle. A külső zajok fölerősödtek, újai megmozdultak, majd kinyitotta szemit. Naruto ott ült mellette.
- Sarada. – suttogta.
- Miket beszélsz? – kérdezte a szőke. Az orvosok bejöttek és megállapították, hogy az Uchiha sokkal jobban van napok kérdése és elhagyhatja a kórházat.
Naruto aznap este otthon aludt albérletükben. Felhívta este feleségét, hogy megkérdezze, mi újság van otthon.
- Komolyan mondod? Alig hiszem el! És mi a neve? Sarada? – csodálkozott el. – Nem, minden rendben van. Puszild meg őket helyettem is! Alig hiszem el! Szeretgesd meg Borutót a nevemben is! Szeretlek! – majd letette a telefont. – Sarada? – suttogta magában. – Sasuke azt a nevet emlegette, amikor felébredt. Vajon mi történhetett, míg kómában volt?
Mebuki és Kizashi végülis nem találkoztak Ibikivel, lemondták, nem állt szándékukban elmenni hozzá. Mebuki még egy ideig lánya mellett marad, amíg a kicsi be nem töltötte a második életévét. Az idő rohamosan telt, majd Sasuke és Naruto ismét visszatért Tokióba, az ügyet nem tudták lezárni. Fogalmuk sem volt, ki ölhette meg azt a rengeteg embert, és a csempészetet ki irányította.
Kiyori boldogan fogadta férjét, aggódott érte. Tisztában volt azzal, hogy vetélytársa akadt, de remélni tudta csak, hogy a férfi nem fogja őket fölkeresni.
Naruto és Hinata eltávolodtak egymástól.
- Bocsáss meg nekem, de a munkám volt most az első! Mindent azért teszek, hogy te és Boruto biztonságban legyetek!
- Tudom! – ölelte meg a férfit - Ezért veled maradok mindig, mert szeretlek! Még akkor is, ha tudom, nem én vagyok számodra az első. – csókolta meg.
Sakura kislányával sétálgatott elmentek a parkba, vettek fagyit, ebédeltek, és szépen lassan eltelt a nap. Mebuki telefonált, hogy hamarosan ellátogat hozzájuk, ugyanis kivett párnap szabadságot.
- Anya!
- Mondd csillagom. – mosolygott rá.
- Ellátogatunk Naruto bácsihoz? – a nő aggódva gyermekére tekintett.
- Mo-most? – dadogott.
- Igen! – ugrándozott örömében. A nő nagyot sóhajtott.- Hát legyen! De előtte veszünk neki valamit. – majd befordultak egy boltba, vettek rament, majd a rendőrkapitányság felé vették az irányt.
Sakura nagyon jól viselte az anyaságot. Sarada nagyon jó gyermeknek bizonyult. Igaz, nehéz volt egyszerre két szerepet is betöltenie. De nem volt más választása.
Ahogy beléptek az épületbe mindenki őket nézte. Sakura és a kislány beszálltak a liftbe, majd megnyomta a tízes gombot. A kis Uchiha roppantul izgatott volt, nagyon szeretett keresztapjával lenni. Alig egy hónapja ismeri az is igaz, de a humora és a viselkedése elnyerte a szimpátiáját.
- Naruto bácsi! – szaladt be az irodába.
- Hello! – köszönt Sakura is. De akkor még nem látta, hogy ki ül a férfival szemben. – Ne haragudj, hogy meg zavartunk, de…- ekkor a másik férfit is meglátta. Sarada oda szaladt a keresztapjához, és az ölébe ült. A feketehajú férfi fölállt, majd a nő elé sétált. Ugyan úgy nézett ki, mint négy éve. Végigmérte volt szeretőjét. A haja megnőtt, de ezen kívül semmi sem változott rajta.
- Magatokra hagyunk titeket! – Naruto és a kislány kisétáltak az irodából, mielőtt Sakura bármit is mondhatott volna. Hallgattak. A Haruno balkezével jobb karját simogatta, nem nézett a férfira.
- Hogy vagy? – a nő fölnézett rá.
- Jól. Te? – nézett mindenhova, csak őrá ne keljen.
- Régen láttalak. Ő a kislányod? – Sakura nagyot nyelt. Csak bólintott. – Mi a neve?
- Miért érdekel? –nézett a fekete szemekbe.
- Semmiért.
- Sarada. – suttogta.
- Szép név. – halványan elmosolyodott. - Ki az apa?
|
Szia! :)
Boldoggá tesz, hogy tetszik amiket írok :D Nos, kérdéseidre a válaszom, ugye eltelt pár év, és a haj és szemszín, nem add okot arra hogy egyből valaki azt gondolja, hogy ő az apa. :) Persze Sasuke sem hülye megfordult a tudatában. :) De a teljes válasz a következő fejezetben olvashatod! :)
Jó éjt! :*
Csidli