Sakura nagyot nyelt. Nem tudta, hogyan is kezdjen bele. Mutatta szüleinek, hogy ők is üljenek le. Teljesítették lányuk kérését.
- Szóval, izé. – vakarta meg tarkóját – Szerelmes lettem egy rendőrbe, úgy adódott a helyzet, hogy szétmentünk és kiderült, hogy várandós vagyok. – nézett édesanyja szemibe. – Sajnálom, hogy csalódást okoztam. – sírta el magát.
- Sakura! – apja hangja komolyan csengett fülében. – Felnőtt nő vagy! Hamarosan végzel az egyetemen, utána pedig végleg elkezdesz dolgozni. Mesélj nekünk erről a férfiról. – édesanyja bátorítóan mosolygott rá.
- Nos, Hinata eljegyzési partiján ismertem meg. Utána pedig, hogy fölköltöztem ide valahogy összekavarodtunk és…
- Nem tartozol nekünk magyarázattal kislányom. – Mebuki megsimogatta lánya rózsaszín fürtjeit. – Nekünk az a fontos, hogy te boldog legyél. Mennyi idős vagy?
- Kéthónapos. – sóhajtott fel. Úgy érezte hatalmas kő esett le a szívéről. – De mondjátok csak, milyen tanárom hívott fel benneteket? – kíváncsiskodott.
- Azt kérte, hogy ne mondjuk el neked. Eléggé furcsának tartom. – nézett férjére, aki elismerően bólintott.
- Neve?
- Murino Ibiki. – válaszolt egyből.
- Ő igen, kommunikációs tanár. De engem még sosem tanított. Mit akarhat tőletek vajon? – gondolkodott el.
- Majd holnap délután kiderül.
Naruto legjobb barátja házában volt, és végig mérte az előtte álló nőt.
- Kagawa Kiyori. – a nő beleharapott alsó ajkába – Te meg még is mi a francokat keresel itt? Büdös ribanc! – a nő a szőke hajú férfi elé lépett.
- Ne légy nevetséges, Naruto! Aznap te is ott voltál, amikor meg akartatok ölni Sasukéval! Most pedig itt vagyok, teljes életnagyságban! Ami pedig azt illeti – fordított hátat a férfinak – nem egyedül jöttem! – egy ötéves kisfiú szaladt be a nappaliba, majd szorosan megölelte anyját. Sötét haja és szeme egyből elárulta hová tartozik.
- Esélytelen, hogy ez a gyermek lenne Sasuke fia! Akkoriban mindenkivel összefeküdtél. Honnan legyünk biztosak abban, hogy valóban a testvérem az apa? – nézett rá a gyermekre. Sajnálta szegényt, hogy ilyen anyja van.
- Egyértelmű nem? Nézz rá, és nem csalódsz. Kiköpött Sasuke ehhez kétségem fér! – kapta fel ölébe gyermekét.
- Nagy hibát követsz el ezzel Kiyori! Menj inkább szépen haza!
- Nem te fogod nekem megmondani, hogy mit csináljak! Ez a férjem háza, jogom van itt lenni! Neked kellene eltakarodni innen! – ordította.
- Mégis mi folyik itt? – Sasuke lesétált a lépcsőn, és kérdőn nézett végig a két félen.
- Ez mit jelentsen Sasuke? Még is mióta van ez a nő itt? – az Uchiha üres tekintetével nézett barátja kék szemeibe.
- Tegnap jött. Kiderült, hogy szült egy fiút. Nekem.
- És miben vagy annyira biztos, hogy ez a kölyök a tied? Ne feledd, hogy már akkor is…
- Elég legyen! Nézz rá! És kétséged sem lesz
- Hatalmas hibát követsz el ezzel! – csóválta meg a fejét.
- Ez nem tartozik rád! Ami azt illeti, csomagolj, még ma este elhagyjuk Japánt!
- Mi? – akadt ki a férfi.
Hinata megkérte legjobb barátnőjét, hogy kísérje el az ultrahangos vizsgálatra. Mind a ketten izgatottak voltak, hiszen most fogják megtudni, mi a baba neme. Az orvos nagyon rendes volt velük. Harmincas éveiben járó barnahajú, és feketeszemű borostás férfi.
- Gratulálok asszonyom! Kisfiú lesz! – Hinata szemiből patakokban folytak ki a könnyek. Sakura boldogan nézett a nőre, majd a vizsgálat végeztével, mind a ketten elindultak a Hyuuga lakásához. Alig, hogy kiléptek az épületből Hina telefonja megszólalt.
- Szia, szívem! Baj van? Komolyan?- csuklott el hangja – Még is mikor indultok? Értem. Otthon találkozunk. – Sakura értetlenül meredt a nőre.
- Mi történt? – idegeskedett.
- Narutóék a hatórási repülővel elutaznak Hongkongba. – ölelte meg a Harunót, és sírásban tört ki.
- Ó Istenem…-suttogta.
- Fél öt van. Sasuke egy fél óra múlva fölveszi a férjemet nálunk. Ha el akarsz tőle búcsúzni, akkor még most elkel indulnod hozzá.
- Nem-nem! Ez a legjobb. Itt és most, elválunk örökre!
- És mi van, ha soha többé nem tér vissza? És nem tudja meg, hogy babát vársz? – szemei szinte könyörögtek neki, hogy menjen el a férfihoz
- Nem tudhatod.
- Ne legyél buta. – tette barátnője vállaira kezeit. – Menj el és mondd el neki, hogy szereted. – a Haruno bólintott.
Taxit intett le, majd elindulta a férfi lakásához. Izgult, és nem tudta, hogyan is kezdjen, majd bele, de el kellett neki mondania. Hinatának igaza volt, nem titkolhatja a dolgot, amíg él. Az autó megállt a nő fizetett, majd a lépcsőkön gyorsan felsietett, és csöngetett.
Amikor kinyitódott az ajtó, egy alig öt éves gyermek nézett föl rá.
- Csókolom! – köszönt tisztelettudóan.
- Szervusz! – mosolyodott el. – Sasukét keresem. – a kisfiú beengedte a nőt, majd eléje sietett.
- Az apukám elment fürödni anyukámmal. – ült bele a nappali egyik foteljébe. – A mamám valami olyasmit mondott oda fent, amikor elmentem az ajtójuk előtt, hogy most bepótolják azt a hat évet, amit elvesztegettek. – Sakura egy szót sem értett abból, amit a gyermek próbált vele közölni.
- Tehát, te Sasuke fia vagy? – fogta meg a fejét. Szédülni kezdett.
- Igen. És ön kicsoda? – kíváncsiskodott.
- Á, én csak egy régi ismerősen vagyok édesapádnak. Gondoltam, ha már erre járok, akkor benézek hozzá. De most, hogy így alakultak a kedélyek, megyek.
- Mit csinálsz itt? – Sakura a hang irányába fordult, majd meglátta gyermeke apját. Kezét hasára tette védelmezően.
- Semmit. Hülyeséget csináltam ennyi az egész. – Sasuke lesietett a lépcsőn, majd végig mérte a nőt.
- Híztál. – a nő nagyot nyelt – Ennyire elhanyagoltad magad, amióta ott hagytalak? – kajánul elmosolyodott. A nő keze meglendült, és ha a férfi nem kapja el, lekever neki egy pofont. – Ezt még egyszer ne!
- Fogalmad sincs arról, hogy mit tettél. – szűrte ki fogai között. Egy hazug büdös kis féreg vagy! Megérdemled, hogy egyedül légy! - a férfi magához rántotta.
- Sasuke! – hallatszódott egy női hang a férfi háta mögül. Az Uchiha elengedte a Harunót, majd feleségére nézett.
- Mit akarsz? – oldalra fordította fejét.
- Gondoltam folytathatnánk, amit az előbb elkezdtünk a kádban. – A férfihoz lépett, majd belecsókolt a férfi nyakába, közben pedig Sasuke háta mögött lévő nőt figyelte. Sakura szíve sajgott a fájdalomtól, könnyes lett a szeme, majd elindult az ajtó felé, de mielőtt még kilépett volna, erőltetve elmosolyodott. Az ajtó hangosan becsapódott, és Sasuke arra fordította a fejét. – Haku menj szépen játszani! – parancsolt rá gyermekére – Te pedig gyere velem! – húzta maga után a férfit.
Egy sötéthajú férfi keserűen felnevetett.
- Tehát ezek szerint az a lány teherbe esett. Igazán érdekes.
- De uram, hiszen Sasukénak van egy fia! – Orochimaru nem értette nagyon ezt az ügyet.
- Az nem az ő gyermeke.
- Akkor? – kígyószemi élesen világítottak.
- Kiyori sok férfival összefeküdt, így nem csoda, hogy nem bízik meg benne a férje. Visszahívtam, hogy rendet tegyen Sasuke életében.
- Mire akar ezzel kilyukadni? – kérdezősködött tovább.
- El akarom távolítani azt a lány a képből. Ami pedig a gyermeket illeti. Én vagyok az apja, nem ő. – mutatott a képernyőre.
- De akkor mi értelme volt megölni Fugakut és Mikotót?
- Mindent a maga idejében Orochimaru. Fugaku sohasem hagyta volna, hogy én vezessem a céget. Most, hogy Itachi kiköltözött Amerikába, mert elmenekült, én lettem Sasuke gyámja. Nem volt nehéz betörni a gyereket, és elhitetni vele dolgokat. Felnéz rám, és azt teszi, amit mondok neki, mert tudja, sokkal tartozik nekem, ha pedig visszaél a hatalmával, végzek a gyermeke anyjával!
Hinata barátnőjét vigasztalta, tudott arról, hogy Sasukénak van egy felesége, de mind abban a hitben éltek, hogy évekkel ezelőtt meghalt. Sajnálta a nőt, de nem tehetett semmit ez ügyben.
- Hét évvel ezelőtt ismerkedtek meg. Majd rá jó párhónapra összeházasodtak. Sasuke szerette azt a nőt, vagyis én úgy láttam. Kiderült, hogy az apja mocskos üzletekben van benne, és Sasukéval lefüleltük őket, az egyik cserén. Ő is ott volt, Kiyori. Ránk akart lőni, és én meg a férje egyszerre lőttünk rá. Mind azt hitük, hogy meghalt. A holttest sosem került elő, hiszen beleesett a folyóba. Hatalmas hiba volt, hogy visszatért. Az a kérdés, hogy miért? – Naruto már összepakolt. Legjobb barátját várta, hogy elinduljanak.
- Engem nem érdekelt. Gyereke van, és felesége! Hogy tehetett ezt velem? El sem hiszem, hogy szerető voltam! – sírt barátnője vállán.
- Nos, még ezeket ő sem tudta. Én is csak akkor tudtam meg, hogy itt van, amikor ma átmentem hozzájuk. Engem is sértve ért a hír, hogy nem mondta el, hogy Kagawa Kiyori itt van.
- Kagawa? – nézett a kék szempárba. – Nem ő volt az a férfi, akinek az a szerencsejáték bordélya volt? – törölte le könnyeit.
- De. Miért? – ült le a lány mellé.
- Annak idején, emlékszem, hogy apukám a férfi ügyvédje volt. Valamint valami Madara fickó eljött hozzánk rengeteg ajándékkal elhalmozott engem és édesanyámmal. Én még az óta nem láttam azt a férfit, de mindig is abban a hitben éltem, hogy szét akarja választani a családunkat. Hallottam, amint apu azt meséli anyukámnak, hogy Kagawanak van esélye, hogy kijusson a börtönből. De Madara arra kérte őt, hogy ne engedjék szabadlábra. Kicsi voltam még, és nem értettem semmit sem. – tördelte ujjait.
- Nem értelek.
- Később, amikor a férfit el akarták ítélni, Madara és Obito nálunk vacsoráztak egy alkalommal. Anyu megkért, hogy szóljak nekik, kész van a vacsora, akkor apu irodájában beszélgettek. Hallottam, amint Madara ezeket a szavakat használja: Csináld azt, amiért fizetlek! Rendezd el dolgokat rendesen, vagy tudod, mivel számolhatsz!” Tiszán emlékszem a szavaira. Ekkor történt az, hogy bentlakásos iskolába kerültem. Sosem értettem mi folyik itt. Azóta nem láttam sem Madarát, sem pedig Obitot. Apu mesélte, hogy Obitót súlyos baleset érte. Azt hiszem, Madara az, aki mindennek a hátterében áll.
- És ezekre, hogy jöttél mind rá? – értetlenkedett Naruto.
- Ügyvédnek tanulok. Az a feladatom, hogy ezeket észrevegyem. De kérlek, ez maradjon hármunk között! – Hinata és férje is bólintott. Ekkor megszólalt az Uzumaki telefonja, majd elhallgatott.
- Sasuke itt van a ház előtt. Hinata nagy levegőt vett. – Ki akarsz velünk jönni? A rózsaszín hajú csak bólintott. Odakint a kocsi indulásra készen állt. Az Uzumaki berakta holmiját a csomagtartóba, majd érzékeny búcsút vett feleségétől és gyermekétől.
- Vigyázzatok magadra! – szorították meg egymást.
- Ti is! – majd Sakurát is megölelte és beszállt a kocsiba. Sasuke végignézett a nőn, de nem mondott semmit. Ekkor vette csak észre, hogy tényleg nagyobb lett a hasa.
A reptéren Sasuke egész végig gondolkodott, hogy vajon lehetséges, hogy a nő teherbe esett.
- Mondd Naruto – kezdett bele – Tudod ki terhes? – barátja halványan elmosolyodott.
- Ezt miért tőlem kérded? – nézett a mellette ülőre. – Ha ennyire érdekel, menj és kérdezd meg tőle. – ekkor már a repülőn ültek.
- De te vagy most itt! – nézett ki a kicsi ablakon.
- A kérdésedre nem tudok választ adni. Minden esetre, a helyedben mindenféleképpen visszajönnék. Szeret téged, te pedig a világ legnagyobb hülyéje vagy, hogy elhagytad! – a gép fölszállt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Sziaa:DDD
Az biztos, hogy sosem talál jobbat :) Mindent a maga idejében drágám :D Hamarosan minden kifog derülni, nem kell aggódnod :*
Pusszancccss :D