Sasori ismét üzenetet küldött Kakashinak amiben az állt, hogy Orochimaru merényletet tervez. Azt nem tudta megmondani ki ellen, de nagy felfordulást fog okozni az este.
Naruto Sasuke irodájában ült az íróasztal másik végében. Az eddig összegyűjtött nyomokat ellenőrizték.
- Mi a véleményed? – nézett végig az aktákon.
- Biztos, hogy mi vagyunk azok, akik ellen forralnak valamit. Fülest kaptam miszerint a taxi állomáson a sötét negyedben drog csempészetre készülnek. Pár rendőrrel oda megyek, te pedig menj haza és nyugtasd meg a feleségedet. – a szőke hajú férfi bólintott.
Sasuke már kint volt a terepen a kommandós osztaggal, amikor is rajta kapták a csempészárusokat. Viszont Orochimarunak se híre, se hamva. A drogot bevitték a központba a bűnözőket pedig bevitték kihallgatni. Ekkor, amikor az Uchiha nem figyelt az egyik dobozból kiugrott egy alak és hátba lőtte őt, Sasuke megfordult, és szíven puffantotta.
- Jól van uram? – lépett oda hozzá az egyik kommandós. A férfi bólintott, majd vérző testrészéhez rakta kezét. Szédülni kezdett, majd összeesett.
A kórházban Naruto, Hinata Kakashi az ablakon keresztül figyelték, ahogyan ellátják a sérült sebeit.
- Egy 36-al találták el. A férfi tudta, hogy Sasukén nincs golyóálló mellénye. – Kakashi fintorgott.
- Annyira hülye, hogy az már fájdalmas! – tette az ablakra kezeit.
- Hol van? – szaladt végig a folyosón egy rózsaszín hajú nő, majd megállt barátai előtt.
- Ott van bent.- mutatott az üvegre Hinata.
- Úr Isten! – kapott szája elé kezeivel.
- Minden rendben lesz, stabil az állapota. – Kakashinak egyből beütött ki lehet ez a lány. - Hatake Kakashi vagyok. – mutatkozott be. Az aggódó nő viszonozta, majd kezet ráztak.
- Haruno Sakura. – ekkor kivágódott a terem ajtaja, és egy húszas éveiben járó ápolónő állt meg előttük.
- A fiatalúr rendben lesz, a golyó nem hatolt mélyre. Most már bemehetnek hozzá. – az összes bent lévő kijött, egyedül csak a beteg maradt bent.
- Menj be te Sakura. – mosolygott rá az Uzumaki. A nő nagy levegőt vett, majd kinyitotta az ajtót és besétált. Az ápolók elhúzták az ablaknál lévő sötétítőt, hogy senki ne zavarja a bent lévőt. Sakura megállt az ágy mellett és leült a székre. Az ágyra hajtotta fejét, megfogta Sasuke kezét és sírni kezdett.
- Miért nem tudsz magadra vigyázni? Eleget aggódom így is miattad! – eszébe jutott a közös pillanataik. Utálta ezt az érzést, a fájdalmat.
- Nem kell sírnod. – simogatta meg a nő fejét Sakura hatalmas pofont kevert le az előtte fekvőnek.
- Legközelebb megverlek! – sírt tovább. Sasuke elmosolyodott, majd megpuszilta a lány homlokát.
- Nem lesz legközelebb. – majd felült az ágyon. A Haruno értetlenül nézett rá. – Most pedig menj haza!
- Mi? – csodálkozott el.
- Nem érted? Nem akarom, hogy itt légy! Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a fölösleges játéknak! – Sakura fölállt, majd ökölbe szorította kezeit. – Már jó ideje el akartam mondani, hogy engem egyáltalán nem érdekelsz. Te és én különbözünk egymástól.
- Nem is tudom mit vártam egy olyantól, mint te. Csak tudod, már lassan három hónapja játsszuk ezt az egészet, és azt gondoltam, jelentek neked valamit. De tévedtem! A hozzád hasonló szánalmas nyomorultaknak csak addig kell egy nő, amíg kihasználjátok! Utána pedig eldobjátok a francba! Egyszerűbb lett volna, ha elmondod, hogy találtál valaki mást a helyemre, és én már nem férek bele a pakliba.
- Nem erről van szó.- vágott a lány szavába.
- Éreztem már az elején, sosem mutattál felém semmilyen érzelmet. Légy boldog! Szevasz! – majd a lány karja után kapott, és megcsókolta.
- Elegem van belőled! Nem vagyok a kutyád! – sírt.
- Ég veled, Sakura. – a nő, keserűen elmosolyodott, majd távozott. Sasuke hatalmasat ütött a falba és ott maradt öklének nyoma.
Odakint zuhogott az eső. Egy lány keservesen, lassan és szenvedve sétált hazafelé. Magát hibáztatta mindenért, hiszen az ő hibája volt, hogy idáig fajul a kapcsolatuk. Tudhatta volna, hogy az Uchiha csak játszik vele. Mégis, szerelmes lett belé, és ezen már nem tudott változtatni.
Hinata és Naruto a nappaliban ültek. A férfi felesége hasát simogatta, és puszilgatta.
- Azt hiszem, valami baj történt. – fogta meg a fejét a nő.
- Miből gondolod ezt? – nézett felesége szemeibe.
- Rossz előérzetem van.
Sakura a földre rogyott nappalija kellős közepén. Szemeiből még mindig patakokban ömlöttek a könnyek. „Csak játszott vele…”- csak erre tudott gondolni.
Sasuke minden idejét az irodájában töltötte, és az ügyön dolgozott. Sasori üzent, miszerint ő úgy véli, nem Orochimaru aki ezt az egészet kitalálta. Valaki más irányítja a szálakat.
- Fiam. – lépett be az irodába egy idős fekete hosszú hajú férfi.
- Madara. Mit akarsz itt? – nézett a férfi sötét szemeibe.
- Nagyon lehangoltnak tűnsz. Csak nincs valami baj? – kajánul elmosolyodott.
- Nincs.
- Te is tudod, hogy az a lány nem volt hozzád való. Ez volta a legbölcsebb, amit tehettél.
Pár héttel korábban:
- Hol voltál? – rontott neki Sasukénak a bácsikája. – Megmondtam neked, hogy mondj le arról a nőről! Nem hozzád való, és ami azt illeti, semmi ujjat nem tud neked adni! A munkádra koncentrálj! Ez most a legfontosabb!
- Nem te fogod nekem megmondani, mit tegyek!
- Már pedig igen! Ha nem teszed azt, amire megparancsoltalak, megölöm a lányt!
- Hm.
- Ismersz! Könyörtelenül végezni fogok vele. – Sasuke szemi élesen megvillantak. – Figyelem minden mozdulatát, egy rossz lépés unokaöcsém, és végzek a kis kurvával. – ekkor a fiatalabbik Uchiha bevert egyet bácsikájának.
- Még is mit képzelsz, ki lennél te?
- Az, akinek köszönheted mindened! Hogy mersz így viselkedni? Én vagyok az, aki felnevelt! A bátyád elhagyott én vigyáztam rád mindig és ez a hála? Büdös kölyök!
- Nem! Tévedsz! Sakurát pedig hagyd ki ebből, neki ehhez semmi köze!
- Mi van, csak nem tetszik? – Sasuke nem mondott semmit – Szóval szerelmes lettél a kis ribancba! Idehallgass – lökte Sasukét a falhoz – megölöm, ha nem végzed rendesen a munkád! – majd ott hagyta.”
A Haruno hetek óta borzalmasan érezte magát. A fáradságra, a sok stresszre, és a kialvatlanságra mondta. Végül már reggelente hányt is. Émelygett, és fájt a feje. Hinata egy délután meglátogatta őt.
- Hát te? – mosolygott barátnőjére.
- Gondoltam meglátogatlak, hiszen mostanság nem vagy valami jól. – aggodalmaskodott, majd leült az ebédlőben.
- Kérsz valamit?
- Egy pohár víz most jól esne köszönöm! – szemei hálásan csillogtak. Sakura is leült mellé. – Jól vagy? – nézett a Harunóra.
- Ne aludtam egész éjjel. – sóhajtotta. Hinata elmosolyodott, majd táskájába nyúlt, és kivett egy dobozt, és barátnője elé tette.
- Terhességi teszt? – csodálkozott el.
- Igen. Azt szeretném, hogy most azonnal menj és csináld meg! – szavai komolyan hangzottak.
- Nem vagyok terhes! – akadt ki.
- Ezt nem tudhatod. Az én állapotom is így kezdődött. A kedvemért. – fogta meg a nő kezét. Ő bólintott, majd bement a fürdőbe. Öt perc után ki is jött. – Na? – kíváncsiskodott.
- Nem mertem megnézni. – odament az asztalhoz, és megmutatta Hinatának. A nő, halványan elmosolyodott.
- Nézd meg te is.
- Biztos vagy benne? – a víz is kiverte.
A Hyuuga bólintott. Sakura a tesztre pillantott, amin kettő csík volt látható.
- Ez ugye nem azt jelenti, amire gondolok? – ült az asztalhoz.
- De! Anya leszel Sakura! – ölelte magához barátnőjét.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Szupiiiiiiii!!!! :D Alig várom!! :D