Eltelt párnap, és Sakura már javában a tanulmányait folytatta. Hetente háromszor ment suliba, a másik két nap pedig dolgozott. Egy banknál, aminek a neve SG. Egy vörös hajú férfi a tulajdonosa. Szinte senki nem tudta a rendes nevét, csak azt ahogyan mindenki hívta: Sivatagi Gaara. Kigyúrt, vörös hajú férfiról beszélünk. Szemei ürességet sugároztak. Húszas évei végén járhatott. Néhány hónapja vált el feleségétől, van egy közös gyerekük is, akit az anyja nevel, Matsuri.
Persze ezek mind csak pletykák, ami idebent kering a cégnél. Sakura, mint gyakornok dolgozott ott persze. Havonta ötszáz jent keresett. A szülei finanszírozták az iskolát. Ő fizette az albérletet és saját magáról is gondoskodott. Ebből a rezsivel együtt az albérlet kétszáz jen.
Rövid fekete miniszoknyát, és vörös inget viselt. Fekete magassarkújában és kecses járásával akár az őzike. Haja fel volt tűzve, sminkje egyszerű volt. A legtöbb férfi mind megfordult utána. A munkatársaival remekül kijött. Itt hamar összebarátkozott Yamanaka Inoval és Uzumaki Karinnal. A két lány már tizenéves koruktól ismerték egymást. Amikor Sakura odakerült, első pillantástól kezdve szimpatikusnak találták.
- Mondd csak Saku. Van terved a hétvégére? – ült az asztalára hosszú szőke hajú barátnője. Vékony, és vele egymagasságú nő volt. Haját füle mögé tűrte, majd kíváncsian várta a választ.
- Semmi. Majd jövő hónapban vizsgázok, és arra kell tanulnom. De a hétvégém szabad. – mosolygott.
- Remek! – csapta össze tenyerét. Karin lépett oda hozzájuk, és letett az asztalra egy szatyrot.
- Ez meg mi? – nézett a vörös hajú nőre.
- Ramen. Ebédidő van. – hozott oda egy széket, majd leült.
- Tényleg. – dőlt hátra.
- Ino említette már a sátorozásunkat? – kérdezte két falat között.
- Persze.
- És jössz? – nyelt egyet.
- Igen. Mit vigyek magammal? – vett elő egy lapot, és egy tollat.
- Hálózsák, szúnyogriasztó, kispárna, meg valami édességet, meg mondjuk paradicsomot. Sasuke szereti a paradicsomot. – kuncogott.
- Ki? – monda kicsit idegesebben a kelleténél.
- Uchiha Sasuke. A város legmenőbb, és leghelyesebb csávója. Minden nő imádja, és magáénak akarja tudni. – nevetett.
- Oh.. – mosolygott idétlenül.
- Karin is bepróbálkozott nála, de hát, hogy is mondjam, lefeküdtek, majd ennyi volt.
- Komolyan? – nézett a vörös hajú nőre.
- Hát mi tagadás. Szerelmes lettem belé, és egyszer megfektetett, majd utána, csak köszönő viszonyban álltunk. Ahogy most is. Furcsa srác. Én nem tudom, hogy az alapján akarja eldönteni ki legyen a csaja, h mindenkit megdug és aki a legjobban teljesít nála, az nyer? Vagy csak tetszik neki a helyzet, hogy mindenkin végigmehet? – fintorgott. – Nos, ez már a múlté. Én továbbléptem, és jelen pillanatban jobb egyedül. – mosolygott Sakurára.
- És mások is jönnek még? – rakta el a kis papírt, hogy el ne hagyja.
- Igen. Jönnek Hinatáék. Sai, a barátom, meg mi így. Meg barátnőm kedvéért elhívtam Suigetsut is.
- Mi van? - csapott az asztalra.
- Ki az a Suigetsu? – Sakura akkor kezdte el kibontani az ebédjét.
- Még a KHS ismerték megy egymást. Padtársak voltak, és most négy év után kavarni kezdtek. Mármint, randiztak. – kuncogott.
- És mi ezzel a probléma? – csóválta meg a fejét a rózsaszínhajú. – Azzal jársz, akivel akarsz. Nem kell féltened az érzelmeidet. Akinek nem tetszik, tegyél rá magasból. Hiszen egyszer élünk, és tedd azt, amiben jó vagy, és ha jól érzed magad, akkor mi a barátaid, teljes mértékben támogatunk téged! – mutató ujját fölemelte, és úgy magyarázott. Karin és Ino tátott szájjal figyelték, amit az ügyvédsegédnő mond.
- Kigondolta volna, hogy ilyet is tudsz. – szállt le az asztalról a Yamanaka. Karin visszagurult a helyére, és ismét elkezdődött munka. „Tehát akkor Sasuke is jön a sátorozásra.” – fogta meg fejét.
El is felejtette, hogy Narutóék beszélni akartak vele este. Biztosan erről a hétvégéről lett volna téma. Majd este fölmegy hozzájuk és megbeszélik ezt a témát rendesen. Holnap már péntek. Össze kell pakolni a holmiát.
Tokió az ország legnagyobb városa. De itt hatalmas erdők, és hegyek vannak. És már járt a fiataloknak egy kis kikapcsolódás. A sok munka, iskola stb.
Sasuke az irodájában ült, és még mindig azon a bizonyos ügyön dolgozott. Hírt kapott miszerint Orochimaru nagyobb összegben vásárol kábítószert. Persze egy téglától hallotta és ameddig nincsen bizonyítéka, nem tehet semmit sem. Ez a férfi rettentően veszélyes ember.
Tegnap este Narutoéknál járt, mert barátja meghívta őt sátorozni pár jó közeli ismerősükkel. A férfi vonakodott, de végül Hinata kérleléseire igent mondott. Amúgyis megint minden a munkáról szól. Begyepesedni sem akart. Ahhoz még fiatal.
- Szerinted jó ötlet ez az egész? – ült férje ölébe.
- Persze! Sasukéra már nagyon ráfér egy kis romantika. Sakura remek lány. Elégé ostoba ha elbaltáz egy ilyen lehetőséget.
- Csak ne használja ki! – fonta keresztbe karját. – Te is tudod, hogy mennyi nőn végigment már, és nem akarom, hogy a barátnőm is közöttük legyen.
- Nyugodj meg szívem. Nem lesz. – majd homlokon csókolta.
A hétvége hamar elérkezett. Ino, Sai, és Karin elmentek kocsival a Harunoért, majd onnan egy fél óra kocsikázással megérkeztek egy hatalmas domb tövéhez. Naruto, és Hinata már ott voltak. Kiszálltak a kocsiból, a cuccaikkal együtt, Sai lezárta az autót, majd a többiekhez indultak. A fiúk kezet fogtak,
- Remélem Sasuke nem akar megint dolgozni! Megígérte, hogy eljön. – ölelte meg az Uzumaki felesége. Ekkor begördült a várva várt járgány, és két férfi szállt ki belőle. Suigetsu hatalmas vigyorral az arcán integetett mindenkinek, Sasuke csak bólintott, majd a csomagjaikkal együtt indultak is tovább. Sasuke persze előtte még lezárta a kocsit.
- Indulhatunk? - Kérdezte Sai, miután kezet fogtak többiekkel.
- Felőlem! – vont vállat az Uchiha.
Az úr eléggé sáros volt. Az éjszaka esős volt, és a föld vizes lett. Mindenkin melegítő volt, és sportcipő. Sakura a 165 cm magasságával eléggé nagy holmit cipelt, de egyáltalán nem volt nehéz. Vagyis számára nem volt az. Ő és Sasuke mentek leghátul. Nem szóltak semmit sem. Kicsit lemaradtak a többiektől pár métert.
Sakura nagy levegőt vett.
- Úgy hallottam hatalmas nőcsábász vagy. – suttogta.
- Miért érdekel? – nem nézett a nőre, még is tisztán érezte annak zavarát.
- Semmi. Csak eszembe jutott. – majd előre ment. Rosszul esett neki, hogy bedőlt a férfinak. Hiszen mit várhatott volna tőle? Még csak nem is tudta, hogy egyáltalán bejön-e neki? Vagy esetleg kedveli-e. Ő volt az, aki csak úgy letámadta, és így történt az is, hogy lefeküdtek egymással. Szerencsére a bokájával nem történt nagy dolog, alig két nap alatt helyre jött. Sasuke rendesen leápolta neki.
- Nem kell ennyire túldramatizálnod. Lefeküdtünk. És akkor mi van? Nem ez volt az első és utolsó alkalom sem, hogy férfival érintkeztél. Akkor most mi baj? – a nő szúrós tekintettel méregette a férfit, de nem válaszolt. Duzzogott.
Még egy bő félórát gyalogoltak, amikor egy patakparthoz értek. Itt táboroztak le. Nem mentek magasra, ugyanis, ha nagy vihar lesz, nem tudnának hova menni. Itt a fák fölfogják a nagyobb vihart, de azért nem kéne, hogy villám is beléjük csapjon.
- Hány sátrunk van? – pakolta le a cuccait Ino.
- Négy. – mondta az Uzumaki.
- Rendben van, akkor állítsuk fel őket. – jegyezte meg Sai. Alig tízperces munka volt az egész.
- Én és Sasuke elmegyünk tűzifáért. Ti addig pakoljatok ki. – kiáltotta a távolból Naruto. Hinata elővett egy hatalmas fóliát, és annak a tetejére terített egy pokrócot. Ez azért volt jó megoldás, mert így nem ázott át.
- Mond csak, Sakura – ült le a lány mellé Karin – Ti ugye lefeküdtetek Sasukéval? – nézett a lány szemeibe.
- Miből gondolod? – pirult fülig. A többiek, mind el voltak foglalva, így nem figyeltek a két nőre.
- Leír rólad, hogy mennyire bánt, hogy nem foglalkozik veled. – nézett a barátaira. – Így kell elfogadni. Soha az életben nem lesz komoly kapcsolata. Én csak azt sajnálom, hogy egy olyan normális lányt, mint te csak úgy ott hagyott. Elég nagy idióta. – ölelte magához barátnőjét. A rózsaszín hajú, összekucorodott, és magára húzta hálózsákját. Fölfázó tipikus volt, így muszáj volt így tennie.
- Már akkor régen, amikor Hinatáék esküvőjén megismertem, tudtam, hogy hatalmas fájdalmat fog nekem okozni. De erre nem számítottam. – suttogta.
- Mind átéltük ezt. Kivéve a Hyuuga. Naruto volt neki az első és az utolsó férfi az életében. Tisztelem az unokatestvérem, hogy ennyire tiszteli a nőket.
- Igen, ő egy remek ember.
Sasuke és Sai visszatértek egy jó adag fával. Kisbaltával összehasogatták őket, majd tüzet gyújtottak. Sakura fölállt, majd kipakolta azt, amit hozott.
- Rizsgombóc? – lepődött meg Ino.
- Igen. Én készítettem. Gondoltam, ha valamelyikőtök nem szeret nyársalni, akkor megeheti ezt is. – Hoztam még sósat, és némi egyszerű süteményt, amit készítettem. És, paradicsomot, meg uborkát.
- Nem hiszem, hogy itt van, aki is rizsgombócot akarna enni. – vakarta meg a tarkóját.
- Én megeszem. – fogta meg az ételhordót. Egy röpke pillanatra találkozott a tekintetük a rózsaszín hajúval, majd a férfi a Yamanakára nézett.
- Rendben. – bólintott, majd ott hagyta őket.
- Nem kell elfogadnod.
- Szeretem. – majd otthagyta a nőt.
Sakura azon gondolkodott, hogy vajon kivel fog aludni. Esetleg Karinnal? Ő az egyedüli lány, aki nem alszik férfival. De ha mégis akkor csakis Sasuke marad neki, de akkor már inkább kint alszik a szabad ég alatt.
Hamar beesteledett, és mind a tűz körött ültek. Nyársaltak, pirítóst csináltak, és vicces dolgokról beszélgettek. Sakura fölállt a helyéről, és elindult az erdőben.
- Hová mész Saku? – kiáltott utána Hinata.
- A szükség hív – mosolygott rá, bár lehet, sőt biztos, hogy nem látta. Beljebb és beljebb sétált, míg végül megunta és leült egy farönkre. Azon gondolkodott, hogy vajon megérné-e várni rá? Várni Sasukéra. 20 éves, és még előtte van az élet. Hányingere volt, és éppen, hogy csak fölállt, minden, amit az elmúlt napban evett kijött belőle. A fejét fogta, mert nem értette mi történt vele. A patakban megmosta az arcát, és utána indult vissza. A tűznél már csak Sasuke ült, a többiek, elmentek aludni. A lány elővette a hálózsákját, belemászott, majd szó nélkül hátat fordítva a férfinak feküdt a pokrócon. Fázott, szomorú volt, csalódott, és magányos. Arra ébredt, hogy valaki a karjaiban cipeli. Amikor az illető letette őt sátorában, ránézett és megpillantotta őt. De nem szólt semmit. Sasuke hatalmas felfújható matracot hozott magával, így ahol feküdtek olyan volt, mint egy pihe-puha ágy.
A nő felült, és csak maga elé bámult. Az alsó ajkát harapdálta. Kellemetlenül érezte magát. A férfira nézett kinek fekete szemi vágytól csillogtak.
- Ha azt mondanám, hogy feküdj le velem, belemennél? – a férfi kajánul elmosolyodott.
- Egyszer már megtettem, miből gondolod, hogy nem tenném meg újból? – fogta meg a lány kezét.
- Mert mások mind egyéjszakás kalandok voltak.
- De te nem más vagy. – csókolta meg.
Vajon ennyi lenne az egész? Ő nem más. Miben nem más? Nőből van.
A férfi kibontotta Sakurát a hálózsákból, majd levetkőztette. Lehúzta magáról a melegítőt, és a bokszert, majd ismét egy szenvedélyes forró éjszakát töltöttek együtt. Hajnali négy felé járhatott az idő, amikor a Haruno felöltözött, és kimászott a sátorból. A többiek még aludtak. A reggel csípős és hideg volt bőrének. Fázott. Valaki egy pokróccal takarta be.
- Azt gondoltad, elengedlek? – emelte föl a lány fejét állánál fogva, majd lesmárolta.
Délután felé járhatott az idő, amikor hazaindultak. Nagyon vicces, és felejthetetlen napot töltött egyet a banda.
Az Uchihának megszólalt a telefonja, éppen akkor, amikor hazaért, azzal fogadták őt, hogy nyomokra bukkantak. Egyből telefonált Narutonak, aki idegesen beviharzott munkahelyére.
- Fejlemények vannak. Sasori üzenetet küldött nekünk Kínából, miszerint Orochimaru az itteni maffiával akar szövetkezni. És egy dolog van, ami ennek akadályában áll.
- Még is mi lenne az? – kíváncsiskodott az Uzumaki.
- A ti fejeteket akarják.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Hát, nem is tudom, mit mondjak :DDDD Persze, ha nem felejtem el, akkro ma küldök belőle kövi részt :D Örülök neki, hogy ennyire tetszik :) És nagyon imádlak :DD Légy jó :*
Puszii :*