Elgondolkodtam azon, ami a napokban t�rt�nt. Mikoto asszony a vil�g legnagyszer�bb embere. H�l�s vagyok neki az�rt a meleg �s kedves fogadtat�s�rt, amivel fogadott. Anyuk�mmal �tv�logattuk a holmikat, �s meg kell mondanom ugyan az a m�ret�nk. �n v�lem�nyem szerint valamelyiket m�g csak fel sem vette, csak ott poshadt a szekr�ny�ben. A cip�k is eg�sz k�nyelmesek voltak. Ha ezekben a holmikban megl�tnak, a suliban azt gondolj�k elloptam.

-          Ne but�skodj! – paskolta meg a fejemet anyu – Ezek a ruh�k nagyon j�l �llnak neked. Att�l, hogy kicsit adsz magadra, nem fogj�k f�lre�rteni. Fiatal vagy. – b�ztatott. Lehet, igaza van, de �n m�gis k�nyelmetlen�l �reztem magam.

-          Rendben. – ter�ltem el az �gyamon, �s alig v�rtam, hogy holnap legyen.

Uchiha Fugaku felh�vott �s k�z�lte velem, mikor mehetek a h�zukba tan�tani. Kedd, szerda, cs�t�rt�k, �s vas�rnap. N�gyt�l este nyolcig. Ez mind rendben van, de nem gondolta, hogy esetleg nekem is kellene tanulnom? Na, mindegy is. Ha m�r elv�llaltam, akkor folytatom.

Reggel a t�k�r el�tt �lltam �s risz�ltam magam az �j fekete farmeromban �s sz�rke pulcsimban. Hajamat befontam sz�lkafon�sban, �s felvettem a sportcip�met. A szem�vegemmel �s ezzel a szerel�semmel �gy �reztem magam, mint egy men�. De komolyan! Nagyon bej�tt ez a szerel�s.

Az iskola kapuja el�tt a tanul�k, akik a parkol�ban besz�lgettek kiv�telesen semmilyen b�nt�, �s s�rt� szavakat sem v�gtak a fejemhez. Meg kell mondanom nagyon j�, �s �j �rz�s.

A folyos�n haladva kiv�telesen nem tal�lkoztam Hinat�val. �rdekes. Gondoltam tanul, vagy mosd�ban van, vagy k�sik. Neki is b�rmikor k�zbe j�hetett valami.

-          Ne haragudj! – sz�l�tott meg h�tulr�l valaki. H�tra fordultam, �s egy magas narancss�rga haj� f�rfival tal�ltam szemben magam tele piercingekkel.

-          Igen? – emeltem r� k�rd�n tekintetem. Halv�nyan elmosolyodott, �s barna szemeivel engem vizslatott.

-          Uchiha Sasuk�t keresem! – �! Sz�val a nagyk�p� Mr. Uchih�t akarja.

-          Nem tudom. Biztosan m�g nem �rt be, vagy odakint cigizik. – vontam v�llat.

-          Am�gy, Pein vagyok!

-          Sakura! – fogtunk kezet.

-          Sz�p neved van! – jegyezte meg. Gondolom ez amolyan b�k lett volna t�le.

-          Neked pedig j� az �zl�sed. – n�ztem v�gig rajta. Ing, farmer, sportcip�. Tetszik ez a szerel�s.

-          Bocs, hogy �gy h�rtelen felhozom, de j�v� h�t p�nteken lesz a sulib�lotok. Sz�vesen elk�s�rn�lek r�, ha nem b�nod. – olyan arcot v�ghattam, mint aki nem sz�zas idebent. Sulib�l? Elh�v? Mi van?

-          H�t nem is tudom – t�n�dtem el. Ekkor l�ttam meg Sasuk�t Narut�val, Karinnal �s m�g p�r l�nnyal. Kaj�nul elmosolyogtam �s megv�rtam, m�g nagyj�b�l hall�t�vols�g k�zelben lesznek. – De ami azt illeti mi�rt is ne. Nagyon sz�vesen, ez j� alkalom lesz arra, hogy �sszeismerkedj�nk! – Naruto meglepve figyelt minket, az Uchiha pedig �gy tett mintha azt sem tudn�, ki vagyok. Persze biztos voltam abban, nagyon is hallotta az el�bb eml�tett szavaimat.

-          Nah�t! – az Uzumaki Nagyot n�zett – Mi van? Lott�t nyert�l? – kacagott f�l

-          Nem mindenki olyan �l�sk�d� a csal�dj�n, mint te! – v�gtam vissza. – Ellenben veled, az �n any�m p�nz n�lk�l is meg tudott tan�tania j� modorra, �s a t�rsaimmal val� viselked�sre! Viszont ez a te csal�dodr�l nem mondhat� el. Aki h�ly�nek sz�letik az, az is marad kisbar�tom! – azzal sarkon fordultam �s otthagytam �ket. M�g hallottam p�r szidalmaz� mondatott, hogy mekkora egy ribanc vagyok stb. De kiv�telesen nagyon j�l esett az orra al� d�rg�lni ennek a seggdugasznak a szomor� val�s�got.

Az �r�n kider�lt, hogy bar�tn�m beteg lett sajnos, �gy a h�ten, s�t t�bb mint val�sz�n�, hogy a j�v� h�ten sem l�tom. De g�z. Hogy hagyhat magamra ennyi nyomor�kkal.

Meglep�en hangzik, de a matek dog�n Kakashi meg volt el�gedve ifj� padavanommal. N�gyest �rt. M�g magam is elgondolkodtam azon, hogy ez a gyerek m�gsem olyan h�lye mint aminek t�nik. F�leg az�rt mert p�r feladatot nem vett�nk �t. �rdekes.

A fizika jav�t�ja is eg�sz j�l sikeredett, Anko m�r majdnem meg�lelte a gyereket, hogy m�gsem olyan h�lye, mint aminek mutatta mag�t. Persze az�rt annyira ne dics�rj�k, mert m�g a v�g�n elsz�ll vele a l�.

Mivel ma szerda van, �gy ism�t az Uchiha csal�dn�l t�lt�m a napom nagy r�sz�t azzal, hogy dada legyek. Szerintem saj�t mag�t�l is k�pes lenne megtanulni a dolgokat, csak lusta d�g!

Nem v�rtam meg az ifj� herceget, aki a vil�g legnagyobb tapl�ja, hanem elindultam gyalog. Sajn�lom, hogy �gy alakult az �letem, hiszen egy hozz� hasonl� sr�c nem szeretne bel�m. K�r, hogy nem tudom neki bebizony�tani, �n igenis szeretem �s harcoln�k �rte, nem pedig a p�nze miatt lenn�k vele.

Becs�ngettem, majd a kedves anyuka nyitott nekem ajt�t. Amikor megl�tott hatalmas mosollyal az arc�n imit�lt be. Levettem a cip�m, � pedig egy meleg papucsot adott a kezembe.

-          Most vettem, hogy legyen miben j�rk�lnod n�lunk, ne pedig mez�tl�b legy�l. – ez nagyon kedves t�le.

-          K�sz�n�m! - Szerintem m�g el is pirultam ett�l a kedves fogatat�sb�l. �gy l�tom az ilyen gazdag �ri h�lgyek m�g itthon is sz�pen kirittyentik magukat. Sz�rke ruh�t viselt, amely t�k�letesen illett test�hez. �s persze a magas sark�. Hogy k�pes minden nap ebben j�rk�lni?

-          Nem vagy �hes? – ha �n azt tudn�. – A fiam m�g nincs itthon. Nem egyszerre v�geztetek?

-          H�t de, csak �n elj�ttem hamarabb, mert k�sz lettem a beadand�val. Nem tudom, hogy � hol lehet. – v�laszoltam a lehet� legkedvesebben. A konyh�ban le�ltem egy nagyobb kerek asztalhoz.

-          K�rlek, Chio-chan szolg�lt ki a kisasszonyt. – egy harmincas �veiben j�r� hossz� sz�ke haj� �s lila szem� l�ny, fekete ruh�j�ban �s feh�r k�t�ny�ben s�rg�tt forgott a konyh�ban. Szedett egy t�ny�rba levest, fogalmam sincs, hogy milyet, mert ilyet m�g �letemben nem l�ttam. Ez hal lenne?

-          Rem�lem �zleni fog! – kedves mosolya nagyon j�l esett a sz�momra. M�g egy adag k�nai s�lt t�szt�t �s bund�ban s�lt szez�mmagos csirkemellet is kaptam. Ezt ki fogja mind meg enni?

-          Nagyon sz�pen k�sz�n�m! – h�l�lkodtam – Te nem eszel? – csak nem akarja azt mondani, hogy magamnak kell elpuszt�tanom mindet.

-          �n m�r ettem. -  Na, j�l van! J�zusom. Csendben megettem az eb�demet, majd miut�n v�geztem beletettem �ket a mosogat�ba. �ppen el akartam mosni amikor Chio-chan megfogta a kezem.

-          K�rlek, �lj vissza, ez az �n feladatom. – utas�tott.

-          De…

-          K�rlek, engem ez�rt fizetnek.

-          Rendben. – b�lintottam, majd helyet foglaltam. – p�r perccel k�s�bb hangokat hallottam, felismertem Karin ny�las sivalkod� nyiv�kol�s�t. Elindultam fel�j�k, majd amikor megl�tott, fintorogva elengedte Sasuke karj�t.

-          H�t te mit csin�lsz itt? Takar�tasz? – kacagott f�l.

-          Moss fogat! – legyeztem a fejem el�tt �s k�zben pof�kat v�gtam, ahogyan � is.

-          Hogy mer�szeled, te kis csitri! – elindult fel�m.

-          Fiam! – Uzumaki meg�llt a hang hallat�n, Sasuke zsebre tett k�zzel n�zett fel az emeletre, ahol �desanyja sz�r�s tekintettel n�zett hol r�, hol pedig Karinra. – Mi ez a nagy hangzavar? – kecses mozdulatokkal l�pdelt lefel� a l�pcs�n, majd meg�llt k�zvetlen mellettem.

-          Asszonyom! Uzumaki Karin vagyok! – ny�jtott kezet fel�, de � nem viszonozta a gesztust.

-          Tiszt�zzunk p�r dolgot el�re! Ebben a h�zban nincsen hangoskod�s, f�leg nem olyan valakinek, aki m�g csak nem is a csal�dunk tagja! – Sasuke �tkarolta a l�ny derek�t, �s mag�hoz h�zta.

-          A bar�tn�m. – jegyezte meg. M�g a v�r is kifutott az arcomb�l. Csak �gy nagy laz�n bejelenti? Ut�lom!

-          Nem sz�m�t! Ha a fiammal akarsz lenni, tanulj j�modort gyermekem! M�ra viszont annyi az udvarl�snak, menj sz�pen haza, h�vok neked egy taxit! Te pedig Sasuke, menj tanulni! – Karin szemei vill�mokat sz�rtak fel�m. L�ttam tekintet�ben azt a m�rhetetlen gy�l�letet, ami �radt bel�le. – Sakura, nyugodtan felmehetsz a fiam szob�j�ba. Addig �n elk�sz�n�k a vend�g�nkt�l. – �n csak b�lintottam, majd elindultam az emeletre. Visszapillantottam fentr�l �s l�ttam, amit cs�kkal b�cs�ztak el. A mi cs�kunk is lehetett volna, ha m�sk�ppen alakul az �letem.

Az ujjaimat t�rdelve v�rtam r�. Eltelt f�l �ra �s semmi. Gondoltam megkeresem, de ekkor az egyik szob�b�l durva szavak sziv�rogtak ki. K�zelebb l�ptem �s hallottam amit Fugaku Sasuk�val vitatkozik.

-          Sosem fogsz a b�ty�d nyom�ba l�pni! Egy semmirekell� leszel!

-          De Fugaku! – emelte f�l a hangj�t feles�ge.

-          Maradj cs�ndben!  A te hib�d, hogy a gyerek nem hallgat r�m soha sem! Itachira kellett volna �sszpontos�tanod! Nem r�! – sz�vemhez raktam a kezem �s �reztem, hogy legbel�l els�rom magam. Te h�t akkor csak a sz�gyen miatt akarja tan�tani? Felh�bor�t�.

-          De tudod mi a legjobb ebben? – hallottam, amit indulatosan felnevet. – Hogy utols� napjaid szenved�ssel fognak eltelni �n pedig �lvezni fogom, a hogyan k�nok k�z�tt verdesve meghalsz! – egy hatalmas csattan�s. Nem akartam megv�rni a v�g�t, visszasiettem a szob�ba. Nem sokra r�, megjelent a kis tan�tv�nyom, sz�ja f�lhasad �s piros ned� csurgott ki bel�le.

-          Istenem! – odasiettem hozz�. �letemben el�sz�r l�ttam �t ilyen gy�ng�nek �s magatehetetlennek. A fels�m ujj�val �vatosan megt�r�ltem v�rz� testr�sz�t � pedig felszisszent egyik mozdulatomra. – Ne haragudj. – s�t�ttem le fejemet.

-          Hozz Wiskeyt! – utas�tott. B�lintottam, majd az asztalon l�v� poh�rba �nt�ttem neki a k�rt italos �vegb�l. – Tele! – k�r�s�re engedelmeskedtem, majd odaadtam neki a tele poharat. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan leh�zta. Elindult az �gya fel�, �n pedig k�vettem, mert att�l tartottam lehet, rosszul van. H�rtelen meg�llt, ekkor neki�tk�ztem. Megfordult, a poharat pedig elejtette. M�lyen a szemeimbe n�zett, �n pedig hatalmasat nyeltem. Olyan k�zel volt hozz�m, hogy �reztem teste meleg�t. A sz�vem olyan gyorsan vert, hogy tudtam � is hallja. Ekkor megragadott �s az �gyra l�k�tt.

-          Mi a…? – m�r csak arra lettem figyelmes, hogy l�bam k�z� t�rdelt, kezeivel t�maszkodott a fejemn�l, majd lehajolt �s olyan h�vvel cs�kolt meg, legsz�vesebben �gy maradtam volna �r�kre. 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s