Péntek délután volt. Kakashi éppen osztályfőnöki órát tartott, ami túl hosszúnak tűnt. Csak a legfontosabb dolgokat beszélték meg, úgy, mint: az osztálypénz, a szalagra való pénz, a ballagási ruha (illetve a szalagavatós ruha), milyen színű legyen a fiúk öltönye, inge, nyakkendője, illetve milyen színű legyen a lányok kosztümje, blúza. Ezek után a rohamosan közeledő érettségit beszélték meg, hogy ki mennyire izgul, ki bízik abban, hogy sikeres lesz az érettségije, vagy ki van totálisan elkeseredve, és ki imádkozik azért, hogy meglegyen a kettes. Majd gondolt egyet, és így szólt:

- Gyerekek, kérlek, figyeljetek rám egy percre! – kezdte. Mikor mindenki őrá figyelt, folytatta: - Az iskola mára szervez egy színházas programot. Egy musicalt fogunk megnézni a közelben lévő Csiky Gergely Színházban. A musical címe: A padlás. Tegnap vettem elővételben jegyeket az egész osztály számára, így csak fel kell mutatni a jegyeket, egy kicsit bemetszi a jegyszedő, és máris bemehetünk. Az egész első sor a miénk. Előtte mindenki ehet-ihat, elmehet mosdóba. Egy szünet lesz a műsor közben, az alatt szintén ehettek, ihattok, üríthettek, majd, amikor meghalljátok a csengőt, vissza kell menni a helyünkre. Az előadás 17:00-kor kezdődik. Öltözzetek fel elegánsan. Nem kell nagy estélyi, vagy ünneplő, a fiúknak elég egy fekete nadrág, meg egy fehér ing. A lányoknak értelemszerűen blúzt fognak viselni. És most csengetnek ki, így visszamehettek addig a koleszba átöltözni, meg enni. Gyülekező az iskola előtt 16:00-kor. Most 10 perc múlva csengetnek, de én kedves leszek hozzátok, és most engedlek el benneteket, hogy időben felkészülhessetek.

Kakashi még be se fejezte a mondatát, a diákok, mint a mérgezett egerek, úgy szaladtak a buszra. A busz pont akkor ért oda a kórház megállójához, ahová kis csapatunk is igyekezett. Az utolsó pillanatban ugrottak fel a buszra. Ahogy beléptek a kollégiumba, máris megcélozták az ebédlőt, és jó nagy adagot evett mindenki, mivel a kedvencük volt (ramen). 15:00-kor már mindenki „teljes harci díszben” várta a buszt a megállóban. Amikor megérkezett a busz, már tömve volt, így épphogy felfértek a járműre. 15:30-kor leszálltak az OTP előtt, majd tíz perc múlva odaértek az iskolához, ahol Kakashi-sensei és Obito-sensei várta őket, majd megbeszélt időpont szerint elindultak a színházba, ahol már elég sok ember összegyűlt, akik innen-onnan érkeztek. Egy egész hadseregre való gyerek ricsajozott ott, akik a közeli és a város környéki falvak általános iskoláiból érkeztek, hogy megnézzék a Padlást. Mikor a mi kis osztályunk megérkeztek, Naruto kétségbeesett, hogy hogyan fognak beférni az előadóterembe. Csak akkor nyugodott meg, mikor a jegyszedő közölte vele, hogy nem kell aggódni, mert rengeteg férőhely van, és mivelhogy az osztályfőnökük előre foglalt helyeket, így a 7. sor teljes egészében a tiétek.

Naruto jól láthatóan megnyugodott, és elfoglalta helyét Hinata mellett. Mellettük jobbról balra haladva ült Sakura és Sasuke, Neji és Tenten, Shikamaru és Temari, Lee, Choji, Kiba, Shino. Ino Lacival ült a sorban, mivel a fiú időközben csatlakozott hozzájuk. És végül Kakashi-sensei és Obito-sensei ültek a sor másik végén. Az előadás megkezdésének jelzéséül a lámpák fénye fokozatosan kezdett tompulni, majd teljesen sötét lett, végül felvonódott a függöny, és elkezdődött a darab. A közönség, beleértve a mieinket is, a humoros részeken nevettek, az ének résznél, meg nagy figyelemmel hallgatták. Amikor vége lett az első felvonásnak, és jött a szünet, akkor elmentek a büfébe, vagy a mosdóba, vagy bent maradtak a teremben, és beszélgettek a szünet végéig. Ekkor ismét megtelt a terem, majd leoltották a lámpákat, és megkezdődött a második felvonás. Az előadás végén hatalmas vastaps-vihar tört ki, amely körülbelül öt teljes percen át tartott, majd „égő” tenyerekkel hagyták el a termet, és a színház épületét. Ezután Narutóék megindultak volna a kollégiumba, de Sasuke, Choji és Shikamaru addig nyaggatta a tanárokat, hogy mindannyian bementek valahová inni, meg harapni valamit. A szórakozóhelyen Budapest-ragut kaptak csőtésztával. Inni a tanárok beleegyezésével bort rendeltek, meg szódát, és így belecsobbanhattak a fröccs nyújtotta mennyországba. A mulatóban (így nevezném ezt a helyet – a szerk.) éppen akkor kezdődött egy retró diszkó. A zenék széles választékában megtalálhatóak voltak az 1960-as évek klasszikusaitól kezdve, a ’70-es, ’80-as, és ’90-es évek pop, diszkó, rock ’n’ roll, rock, italo-disco és más stílusú hazai (magyar) és külföldi slágerek. Hajnali kettő óra volt, mikor véget ért a mulatság, és hazatámolyogtak/tántorogtak a vendégek, beleértve a mi kis bagázsunkat. Egyedül Laci, Sasuke és Naruto nem voltak matt részegek, nem úgy, mint a többiek, akik már úgy be voltak rúgva, hogy már alig láttak. A legnagyobb szerencséjük az volt, hogy bealudtak a matt részeg lányok és fiúk, így nem volt nehéz a három fiúnak betuszkolni őket Laci furgonjába. Chojival már kicsit nehezebb dolguk volt, így őt hagyták utoljára. Ezután Naruto, Sasuke és Laci bepattantak a járgányba, majd elindultak haza, de nem a kollégiumba, hanem nyári vendéglátójuk hetesi otthonába. Ott Laci anyukája először le akarta torkolni őket, de aztán végül segített a fiának, meg a másik kettőnek kipakolni a „rakományt”. Másnap ugyanaz játszódott le, mint pár hónappal ezelőtt, vagyis reggelre megint oda voltak készítve a vödrök, a vizek, némi keksz, és mindenkinek két-két szem aszpirin. Mivel délelőtt keltek, így finom húsleves illata töltötte be a lakást, ami előcsalta a kis csipet-csapatot.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés