Naruto finom csókokkal kezdte el halmozni a Hyuuga lány selymes nyakát, aki remegve lehunyta szemeit ettől a kellemes érzéstől, és a vágy még inkább elöntötte testét, noha szíve még így is sajgott. Méghozzá amiatt a szerelem miatt, amit a férfi iránt érzett. Felnyögött, amikor Naruto a melleit kezdte el kényeztetni. Nyelvével óvatosan körözni kezdett egyik érzékeny mellbimbója körül, amit aztán lágyan a szájába vett, és azt szívogatni kezdte. Hinata ujjaival a férfi szőke hajába kapott. A forróság elöntötte testét, és kezdte felemészteni. A levegőt kapkodni kezdte, és amikor a férfi másik mellbimbóját is finoman szívni kezdte, úgy érezte elfog ájulni. Ilyen határtalan gyengédséggel még soha sem szerette őt. Egyáltalán, mi a célja ezzel? Miért teszi ezt vele?
- Naruto... – Nyögte elhallóan a szőke férfi nevét, aki nyelvével végignyalt érzékeny bordáin, majd selymes hasát kezdte el nyalogatni.
Érékien felszívta róla a vízcseppeket, amik még beborították a Hyuuga lány bőrét. Hinata az ajkába harapott az édes kíntól, ami még inkább elöntötte testét. Fejét oldalra vetette, és hangosan kapkodni kezdte a levegőt. Szíve hevesen vert mellkasában. Ujjaival a takaróba markolt, amikor Naruto köldökét kezdte el nyalogatni, és ettől teste ívben feszült az ágynak. Már zihálva vette a levegőt.
- Miért teszed ezt? – Kérdezte a szőke férfitól, aki kezeivel gyengéden lefogta remegő csípőjét, és tovább nyalogatta felhevült bőrét. – Még soha sem voltál ilyen gyengéd velem azelőtt. - Naruto végignyalt a fekete hajú lány feszes hasán. Időnként meg is szívta az érzékeny bőrfelületet, ami megrészegítette Hinatát.
- Csak szeretném enyhíteni a szíved fájdalmát. – Válaszolta a szőke férfi halkan, amitől a szíve megdobbant. – Ennyi az egész...
Újból nyalogatni kezdte a fiatal lány hasát, amit Hinata már hagyott. Nem tiltakozott tovább, csak átadta magát az édes érzésnek. A fekete hajú lány ajkát hangos nyögés hagyta el, amikor a férfi combjai belsőterét kezdte el nyalogatni. Az érzés még inkább megrészegítette. Ilyen gyengéd odaadással még soha senki sem szerette őt. Nem gondolta azt, hogy Naruto tud ilyen gyengéd is lenni. Néma sikoly hagyta el ajkát, amikor a szőke férfi óvatosan végignyalt nyelve hegyével a nőiességén. A Hyuuga lány ujjperceibe harapott, amikor szeretője finoman kezdte el nyalogatni. Próbálta valamelyest visszafogni magát, ami nem igazán sikerült neki. Lábait még jobban széttárta, és csípőjét ösztönösen megemelte, de a férfi nem kegyelmezett. Úgy kényeztette tovább a lányt, ahogyan neki tetszik. Ráérősen mozgatta tovább nyelvét fiatal szeretője nyílásán, aki már alig kapott levegőt. Olyan sürgető vágyat érzett, amilyet még soha sem.
- Kérlek... - Nyögte elhallóan Hinata a kéjtől, de Naruto úgy tett, mintha nem hallaná.
Nyelvével óvatosan behatolt a lány forró puncijába, amitől Hinata halkan fölkiáltott. Verejtékben úszó teste az ágynak feszült. Fejét görcsösen vette hátra. Szemeit lehunyta, és száján keresztül lélegzett. Naruto belülről kezdte el nyalogatni Hinatát, közben jobb kezével gyengéden simogatni kezdte szeretője nedves csiklóját. Hinata halkan felszisszentet ettől. "Szándékosan kínoz engem ennyire, vagy mi?" – Gondolta magában elgyötörten. Ez a lassú kínzás inkább az őrületbe kergette, semmint hogy megnyugtatta volna. Erőtlen ujjaival a férfi puha tincseibe markolt, és megpróbálta közelebb vonni magához. Azonban Naruto ekkor elhúzódott tőle. Hinata utána kapott, de a szőke férfi finoman lefogta őt. A Hyuuga lány elgyötörten felnyögött. Kéjben csillogó lila szemeit a férfira emelte.
- Ne csináld ezt velem... – Mondta a fiatal Hyuuga akadozó lélegzettel. – Ezzel csak kínzol engem. - Naruto halkan felkuncogott.
- Tényleg? – Kérdezte mosolyogva. – Pedig nem ez a szándékom. Olyan kis érzékeny vagy.
- Erről... nem tehetek. Őrülten kívánlak.
- Azt elhiszem... Érzem is, hogy mennyire nedves vagy.
Végigsimított a nedves puncin, és ettől a fekete hajú lány ismét felnyögött, közben hevesen összerándult. Majd’ eszét vesztette, amikor a férfi tovább kezdte el simogatni. Ezt nem fogja tudni sokáig bírni. Erőtlenül átkarolta a férfi nyakát, majd följebb emelkedett és megcsókolta ajkait, amit Naruto viszonzott. Értette a lány célzását. A szétfeszített combok közé helyezkedett, aztán lassan behatolt fiatal szeretője tesztébe. Hinata boldogan nyögött fel ettől. Szinte nem is hagyott időt a férfinak arra, hogy mindketten megszokják a helyzetet. Azonnal mozogni kezdett. A szőke férfi meglepetten nyögött ettől, de aztán ő is mozogni kezdett. Mélyen behatolt a lány nőiességébe, és szenvedélyes lökésekkel kezdte el birtokba venni fiatal szeretőjét, aki erősen magához ölelte felhevült testét. Egyre gyorsabban mozogtak. A vágy olyan mértékben járta át testüket, hogy már alig bírtak uralkodni magukon. Mozgásuk vad és szenvedélyes volt, még többet követelve a másikból. Verejtéktől csillogó testük hevesen csapódott egymáshoz, még végül görcsösen leálltak. Naruto szorosan magához szorította a lány testét, aki körmeit a férfi hátába vájta, ahogyan elérte az orgazmust. Mindketten elélveztek, majd kimerülten ernyedtek el. Hangosan venni kezdték a levegőt, hogy megnyugtassák magukat. Szívük olyan hevesen dobbant, hogy majdnem kiesett a helyükről. A szőke férfi legördült a lányról, aki egész testében reszketett. Alig bírtak magukhoz térni az előbb átélt élménytől. Naruto halványan érzékelte, hogy Hinata lassan közelebb húzódik hozzá, és fejét izmos mellkasára hajtsa, amin alig bírta ki, hogy el ne mosolyodjon, de visszafogta magát. Ujjaival a nedves, fekete tincsekbe túrt, és cirógatni kezdte a lány fejbőrét.
- Na? – Mondta a szőke férfi nyugodtan, és tovább simogatta a lányt. – Sikerült megnyugodnod végre? - Hinata felnyitotta szemeit. Pár pillanatig nem is tudta, hogy mit válaszoljon, végül aztán megszólalt.
- Talán egy kicsit... – Vallotta be őszintén. – De annyira még nem, hogy ne érezzem a fájdalmat.
- Hm... – Mondta Naruto higgadtan, és a plafont kezdte el nézni. – Minek gondolsz olyasmikre, amik csak fájdalmat okoznak neked? Ön szadizó vagy, mi? - A Hyuuga lány bosszúsan felsóhajtott, és majdnem kimondta azt, hogy miattad van ez az egész, de még idejében sikerült visszafognia magát.
- Fenéket vagyok az! – Felelte Hinata morogva. – Évek óta nem is jutott eszembe a testvérem. Egyszerűen csak... eszembe jutott. Ha neked is lett volna testvéred, akit szerethettél volna, akkor tudnád, hogy mit érzek most.
- Elhiszem neked, hogy ennyire fáj az, amit veled tett a bátyád. Nem lehet könnyű neked, azt tudom. De próbálj meg nem gondolni rá. Azzal csak ártasz magadnak.
- Legyek olyan érzéketlen, mint te? - Naruto felnevetett, majd magához ölelte a meglepett lányt.
- Te kis dög! – Mondta a szőke férfi nevetve, és ezen a Hyuuga lány csak még inkább meglepődött. – Én vigasztalni próbállak, és erre azt vágod a képembe, hogy érzéketlen vagyok? Igazán köszönöm szépen... - Hinata felült az ágyon, majd hevesen tiltakozni kezdett.
- Nem úgy értettem! – Mondta a fekete hajú lány tiltakozva. – De néha tényleg olyan vagy, mint aki nem tud rendes érzelmeket érezni. Vagy csak elzárod azokat?
- Na, mit gondolsz? – Kérdezte Naruto mosolyogva, közben kihívóan nézett fel a fiatal Hyuugára, aki egy ideig csak ült némán, majd megszólalt...
- Fogalmam sincs... – Ismerte be őszintén. – Soha sem tudom, hogy éppen mire gondolhatsz. Amikor azt hiszem, hogy kiismertelek, mindig rácáfolsz erre.
- Ejnye! – Mondta a fiatal jakuza vezér, majd megfogta a lány kezét, és lehúzta magához egy csókra. Hinata nem értette, hogy ezt miért tette, de nem állt ellent. Viszonozta a férfi csókját, aki megszakította a csókot, és ismét szemeibe nézett. – Most bevallok neked valamit, de ez maradjon kettőnk között. - Hinata felvonta egyik szemöldökét.
"Mégis, mire célozhat?" – Gondolta magában. Naruto egy ideig figyelte a lány arcát, aki kérdőn tekintett le rá, majd ismét megszólalt.
- Te vagy az első szeretőm, Hinata, akinek kimutatom a valódi érzéseimet. Hogy tudok rendesen is viselkedni. A Hyuuga lányt meglepte a férfi válasza. Ez jól látszott arcán is, mert Naruto kuncogni kezdett. - Talán nem hiszed? – Kérdezte jókedvűen, ami egy kicsit megzavarta Hinatát, de aztán összeszedte magát.
- Miért ne hinnék? Eddig azt hittem, hogy csak azért vagy velem néha kedves, hogy még így is megaláz.
Naruto tekintete elkomorodott egy kissé, és a lány nem értette, hogy miért. Mit mondott, ami miatt most így néz rá? Halkan nyelt egyet, de igyekezett nem kimutatni félelmét. Azzal talán csak rontott volna a helyzetén.
- Ki mondta ezt neked? – Kérdezte a szőke férfi hűvösen, amitől a Hyuuga lány összezavarodott. Ki mondott neki, mit? Aztán rájött, hogy a férfi mire is gondolhat valójában.
- Senki... – Válaszolta őszintén a fekete hajú lány. – Csak én gondolom ezt. Hiszen, ez az igazság, nem? Te gyűlölöd a magam fajtáját, és igyekszel ezt ki is fejezni nekem. Akkor meg, miért vagy rám mérges? Csak azért, mert rájöttem arra, hogy azért vagy velem kedves, mert így is megakarsz alázni? A bizalmamba akarsz férkőzni, és amikor ez sikerülne neked, közölnéd velem, hogy ez is csupán szórakozás volt a részedről?
Naruto kifejezéstelen szemekkel nézett a lányra. Hinata ettől idegesen nyelt egyet és enyhén reszketni kezdett. Úgy nézett rá, mint aki mindjárt meg akarja ölni. Egészen félelmetes volt így a férfi. Ha Naruto dühös volt, akkor kezdhetett is imádkozni azért, hogy ne bántsa őt. A fiatal Hyuuga szeretett volna elmenni a férfi közeléből, de nem mert akár egy kicsit is megmozdulni. Nem tudta, hogy a férfi, hogyan reagálna erre. Csak ült továbbra is némán, és a levegőt egyre mélyebben vette. Naruto felült az ágyon. Hűvös szemeivel a lányt tartotta szemmel, aki egyre rosszabbul érezte magát. Szinte már az ájulás környékezte.
- Hinata! – Szólalt meg hidegen a szőke férfi, mire a Hyuuga lány reszketve nézett rá. Magában meglepődött, hogy a férfi ismét a keresztnevén szólította. – Őszintén közeledek hozzád. Nincs ártószándékom irányodban.
Hinata megnyalta kiszáradt ajkait. Torka annyira összeszorult, hogy alig bírt levegőt venni. Naruto válasza mélyen megdöbbentette. Tudta, hogy nem hazudik neki. A férfi nem olyan ember volt, aki hazudni szokott. Mindent őszintén kimondott. Ha tetszett az illetőnek, ha nem. Ő bátran kimondta azt, amiket valójában gondolt vagy érzett. A Hyuuga lány lesütötte tekintetét.
- Miért? – Kérdezte a fekete hajú lány csöndesen, és ujjaival a takaró gyűrődésit kezdte el piszkálni. – Hiszen prosti vagyok, akiket úgy utálsz...
- De te más vagy! – Vágott a lány szavába a fiatal jakuza vezér, amitől Hinata egész testében megfeszült, és szemei tágra nyíltak. – Te benned olyasmit ismertem meg, amit másokban soha sem. Egy picikét, önmagamra emlékeztetsz. - Hinata a férfira kapta tekintetét. Hogy ő emlékezteti önmagára Narutót? Hogy-hogy? Hiszen nincs bennük semmilyen közös, vagy talán mégis?
- Mit értesz ezalatt? – Kérdezte a fiatal lány csöndesen, amitől a férfi felsóhajtott.
- Hogyan is magyarázzam el? – Mondta Naruto higgadtan, miközben hátrahajtotta fejét, és a plafont kezdte el nézni. – Tudod, én magam is árva gyerek vagyok... – Kezdett bele mondókájába a szőke férfira, mire Hinata ráemelte tekintetét. Lila szemeiben érdeklődés és döbbenet volt. – A szüleim születésem után nem sokkal meghaltak. Nem ismertem őket. Nevelőintézetben nőttem fel, ahonnan négy éves koromban megszöktem. Méghozzá ugyanazon okból, mint te. Engem is megpróbáltak megerőszakolni, de nemcsak a nevelők, hanem néhány idősebb társam is. Ki tudja, hogy miért van így? De az ilyen helyeken, mindig ez szokott történni, hiába állítják mások, hogy ez nem így van, mert akkor is ez az igazság. Aki mást állít, az vagy hülye, vagy teljesen nem érdekli a dolog. - Hinata némán hallgatta a férfit. Ez volt az első alkalom, hogy beleavatta őt abba, hogy ki is volt ő valójában valamikor. Hogy ez a kegyetlen férfi, mégis hogyan jutott odáig, hogy egy félelmet nem ismerő jakuza vezér váljon belőle. - Magam is az utcán nevelkedtem fel. De soha sem lett belőlem prostituált. Már akkor megvetettem őket magamban, amiért képesek eladni magukat; de azért volt néhány prostituált, akiket azért mégiscsak sajnáltam. Tudod, kiket?
- Nem. – Válaszolta Hinata csöndesen, miközben megrázta fejét.
- Az olyan gyerekeket, amilyen én magam is voltam... – Felelte Naruto maga elé nézve, és a Hyuuga lány most először látott szemeiben fájdalmat, és ez elszorította szívét. Ez az erős és határozott ember mégis képes ilyesmit is érezni? – Árvákat, akiket kitaszított a társadalom maguk közül, mert nekik nem voltak szüleik. Azokat a gyerekeket, akiknek soha sem lehetett családjuk, és akik nem vágytak másra, csak egy jobb életre és egy szerethető családra, ahol óvják és szeretik őket. Ehelyett, mit kaptak? Szenvedést és megaláztatást, csak azért, mert nekik nem volt családjuk... mert őket még csak nem is vették ember számba. Tudod, hány gyereket láttam az utcán, akiket mind valamilyen perverz állat erőszakolt meg, csak azért, mert velük ezt büntethetetlenül megtehették, akár kisfiú volt, akár kislány?A szívem szakadt meg azokért a gyerekekért. Szenvedtek, mert mások erre ítélték őket. És kik voltak azok a mások? Azok az emberek, akik ott voltak mellettük, alig egy karnyújtásnyira, és élték a békés, képmutató életüket. Akik semmiben sem voltak jobbak másoknál, csak ezt hitték magukról. - A Hyuuga lány nem tudott, mit mondani. Naruto csak egy olyan világot vázolt fel előtte, amit maga is megtapasztalt azáltal, hogy ő maga is árva lett. Csak azt mondta el, amiben ő maga is élt egy ideig. - Sok barátom halt meg úgy, hogy valamilyen rohadék állat megölte. És mások semmit sem tettek ez ellen... Árva gyerek halt meg, aki ráadásul prosti volt? Annál jobb. Értük nem kár... Ekkor kezdtem még jobban meggyűlölni az embereket és az ő kis képmutató világukat. Csak akkor érsz valamit, ha te is olyan vagy, mint ők... ha nem vagy az, akkor pusztulj. Hát tudják mikor! Engem egyetlen egy görény sem kapott el. És tudod, miért nem? Mert megöltem mindegyiket, aki csak megpróbált megerőszakolni. A pénzt, ami náluk volt, természetesen elvettem tőlük. Abból éltem. Ha úgy tetszik bérgyilkos lettem. - Hinata elszörnyedve nézett le a férfira. Valóban képes volt már annyi idősen embert ölni? - Ne nézz már így... – Mondta Naruto nyugodtan, amikor látta a lány arckifejezését, és elkezdte cirógatni arcát. – Kegyetlen világ volt az utcai élet. Te is láttál már hasonlókat, nem? - Hinata nyelt egyet, majd halkan válaszolt...
- De... Láttam.
- Akkor jó... – Válaszolta a szőke férfi higgadtan, majd tovább beszélt. – Rohadtul szar érzés volt elvenni egy másik ember életét, de aztán már ezt sem éreztem. Egyszerűen egy cél lebegett előttem, hogy túléljem és az, hogy megmutassam azoknak a férgeknek, hogy igenis érek valamit. Aztán egy napon megismerkedtem Sakurával. Ő is ugyanolyan utcagyerek volt, mint én, akit szintén megpróbált megerőszakolni egy féreg. Akkor már kilenc éves voltam. Te is akkoriban születtél, nem igaz? - Felnézett a fiatal lányra, aki döbbenten nézett rá. Hogy jön ide az, hogy ő mikor született?
- Ez most, hogy jön ide? – Kérdezte Hinata értetlenül.
- Csak azért, mert köztünk több mint kilenc év korkülönbség van.
- Te huszonöt éves vagy?
- He-he, talán idősebbnek látszom?
- Hát... igen. – Ismerte be az igazat a Hyuuga lány. – Én kábé harminc évesnek gondoltalak.
- Hát nem annyi vagyok... – Mondta Naruto hanyagul. – De amilyen élethátterem volt, nem csodálkozom azon, ha idősebbnek látszom a valódi koromnál fogva. - Hinata erre nem mondott semmit sem, csak nézte szomorúan a férfit, aki egy ideig nézett maga elé, majd végül lehunyta szemeit, és halkan kifújta a levegőt. Végül aztán ismét beszélni kezdett. A Hyuuga lány pedig csöndben hallgatta őt. - Szóval ott tartottam, hogy megismerkedtem Sakurával, akit én mentettem meg attól, hogy megerőszakolják. Sejted, hogy hogyan? – Tette fel a felesleges kérdést a fiatal lánynak, aki nem válaszolt semmit sem. Tudta, hogy a férfi mit tett azért, hogy megmentse Sakurát. – Megöltem azt a nyomorultat. Tudod, a mai napig megvetem és gyűlölöm azokat az embereket, akik kisgyerekeket erőszakolnak meg puszta élvezetből. Na, azt nem bírom.
- Igen... – Mondta Hinata halkan, mivel mást úgysem tudott volna felelni. – És Sakura? Ő nem rémült meg attól, amit tettél? - Naruto elmosolyodott, de ebben a mosolyban nem volt semmilyen, fajta érzelem. Egyszerűen csak mosolygott.
- Először ezt hittem. Ahogyan akkor engem nézett... Még soha sem láttam akkora rémületet egy ember szemeiben, mint akkor. De Sakura nem tőlem ijedt meg, hanem lényegében mindentől, ami akkor vele történt. Ő akkoriban szökött meg a nevelőszüleitől, akik rosszul bántak vele. Még fogalma sem volt arról, hogy milyen lehet az utcán élni. Alig néhány napot töltött az utcán, és aztán, mi történik vele? Majdnem elkapta egy szemét alak, aztán azt kell látnia, hogy egy kölyök megöli azt az embert. Nem lehetet kellemes számára szembesülni ezekkel a borzalmakkal. Olyan ártatlan kislány volt.
Hinata felvonta szemöldökét. Ahogyan ezt mondta, és amilyen arcot vágott hozzá a férfi... mint aki szerelmes lett volna. "Hé!" – Gondolta magában féltékenyen. Ez a rohadék szerelmes Sakurába?
- Úgy beszélsz, mint aki szerelmes lett belé... – Mondta Hinata hűvösen, és gyanakodva nézett le a férfira, aki feltekintett rá. Kék szemei nyugodtan csillogtak.
- Ez csak természetes, mert ez az igazság. – Válaszolta könnyedén, mire a Hyuuga lány egész testében megfeszült. Lila szemiben harag lobbant fel. Ő itt sajnálja, erre meg képes az arcába vágni, hogy szerelmes lett Sakurába? Ó, hogy meg tudna dögleni! Dühösen fordult el a férfitól, aki kíváncsian nézte őt.
- Kösz, de nem vagyok kíváncsi arra, hogyan lettél életedben először szerelmes... – Mondta a fiatal Hyuuga megvetően, amit Naruto nem igazán értett.
"Ennek meg, mi baja?" – Tette föl magában a kérdést. Majd aztán belécsapott a felismerés, min gúnyosan elmosolyodott.
- Csak nem vagy féltékeny? – Kérdezte a fekete hajú lánytól, miközben felült hozzá, és jobb karjával átkarolta a lány vékony derekát, majd magához ölelte testét, aki mindezt némán hagyta.
- És ha igen, akkor mi van? – Volt Hinata válasza, és nem nézett a férfira, aki őt figyelte. – Még én vagyok a szeretőd. Melyik szeretőnek esne jól az, ha az a férfi kezd el mesélni neki arról, hogy kibe lett először szerelmes, akivel szexuális viszonya van? Olyan, mintha versenyeznem kéne vele...
- Pedig nem kell vele versenyezned. – Válaszolta Naruto nyugodt hangon, és finom csókot lehelt a lány vállára, aki megremegett ettől. – Te másképpen vagy fontos számomra, mint ő. Meg hát, engem nem érdekelne, ha te beszélnél nekem az első szerelmedről.
- Ch... – Nézett oldalra a Hyuuga lány. – Én még nem voltam szerelmes.
- Az a te szerencséd... – Hagyta helyben a lány válaszát, és cirógatni kezdte izmos hasát. – De mint már mondtam, megismertem Sakurát. Megmentettem az életét, és ő azzal hálálta ezt meg nekem, hogy a barátom lett. Többé már nem voltam egyedül. Volt valaki, akire vigyázni akartam, és akit megakartam menteni attól az élettől, ahol éltünk. Azonban ahhoz az kellett, hogy elveszítsem emberi mivoltomat. Méghozzá az által, hogy csatlakozom egy jakuza bandához. Sakura is jött velem. Ő akkor fogadott nekem örök hűséget, amikor megmentettem az életét. Bárhová is mentem, ő követett, és bárhogyan is döntöttem, ő támogatott. Nem volt egy leányálom számunkra az, ami ott várt ránk, de nem adtuk fel. Ha szép lassan is, de felküzdöttük magunkat a ranglétrán. Olyan magasra törtünk, hogy azt bármelyik velünk egykorú fiú vagy lány megirigyelhette volna. Nem okozok neked meglepetést, ha azt mondom, hogy alig tizenöt évesen lettem jakuza vezér.
- Hn, nem lep meg... – Válaszolta Hinata hűvösen. Szívét mérhetetlen féltékenység járta át. Hogy képes ilyen nyugodtan közölni vele, hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és Sakura között? Egyek voltak, mi? Csak mert megmentette, és Sakura máris ott loholt mellette, mint egy hűséges kutya? Ez nem járja! Ez a fickó teljesen hülyének nézi!
- Méghozzá a legjobb voltam, és vagyok most is! – Mondta Naruto lelkesen, közben tovább simogatta a lányt. – Keményen megdolgoztunk a sikerért, de megérte. Ma már én vagyok az egyik legveszélyesebb jakuza vezér az országban. Mindenki ismeri a nevemet, és alig van olyan ember, aki ujjat merne húzni velem, ugyanis nem szeretem azt, ha átvernek. Persze vannak emberek, akik az ellenségeim, de melyik rivális banda ne ellenségeskedne egymással? De ezt igyekszem elkerülni. Inkább igyekszem jó kapcsolatokat kialakítani másokkal. Azonban még így is nehéz dolgom van.
- Aha... – Felelte Hinata nemtörődöm hangon. Fikarcnyit sem érdekelte az, amit a férfi mondott.
- Szóval a lényeg, elértem azt, amit akartam. Van pénzem. Saját embereim, akik minden kívánságomat lesik. Úgy játszadozhatok azokkal a képmutató, hétköznapi emberekkel, ahogyan csak akarok. A társadalom felett állok, és nem bántam meg semmit sem.
- És akkor, miben emlékeztetlek magadra? - Naruto a lányra nézett.
- Talán nem figyeltél arra, amit mondtam? Magam is árva vagyok, akárcsak te. Az utcán éltem, úgy, ahogyan te. Küzdöttem a kijelölt céljaimért, és neked is vannak célok, amikért te is küzdesz, nem? Még pedig azért, hogy egy napon ne legyél többé prostituált, hanem egy híres divattervező, akit elismer és csodál a világ. Érzékeny vagy, de ugyanakkor hihetetlen nagy büszkeséggel vagy megáldva, és ez nagyon tetszik nekem. Magam is büszke vagyok, de a te büszkeséged még az enyémen is túltesz. És ez tetszik nekem.
- Mit törődsz te ezekkel az álmokkal? Úgysem engeded, hogy azok megvalósuljanak.
- Hinata...
- Úgysem engeded! – Mondta a fekete hajú lány hangosan. – A szeretőd vagyok, és ennyi! Azért akarsz velem törődni, mert én is olyan gyerek voltam, akit mások megerőszakoltak?! Tudod, kit etess ezzel! - Naruto felsóhajtott.
- Még mindig Sakura miatt vagy dühös? Ejnye, de féltékeny tudsz lenni.
- Nemcsak ezért! Ha szereted őt, miért vagy velem? - A férfi megfeszült, és ez azonnal fel is tűnt a lánynak. Érezte, ahogyan férfi karja még szorosabban fonódik dereka köré, amitől lélegzete elakadt. Ez már fájt neki.
- Naruto...
- Hogy mit, miért teszek, ahhoz már végképp semmi közöd! – Szólalt meg Naruto hidegen, amitől Hinata nyelt egyet. – Sakura és az én ügyem, csakis kettőnkre tartozik! Erről ne merj még egyszer kérdezni!
- De hiszen ez csak egy kérdés volt...
- Akkor se merj róla kérdezni. Megértetted?! - Hinata nem mondott semmit sem, csak némán bólintott, amin a szőke férfi elégedetten elmosolyodott.
- Helyes! – Mondta Naruto, majd maga felé fordította a lányt, és mélyen szemeibe nézett. – És most élvezzük egymás társaságát, ha már a szeretőm vagy...
Hinata megadóan engedte, hogy a férfi megcsókolja. Teste a jakuza vezér testéhez feszült, de nem állt ellent, amikor az ágyra döntötte. Lelkében ellentétes érzések kavarogtak, és nem tudta eldönteni, hogy mit gondoljon arról, amit Naruto elmondott neki. Beavatta őt a titkaiba az igaz, de abba a titokba, miért nem akarja beavatni, hogy miért nincs együtt Sakurával, ha már őt szereti? Miért tart szeretőket? Sakurát pedig ez egyáltalán nem zavarja? Halkan felnyögött, amikor a férfi simogatni kezdte nőiességét, és őt lassan elöntötte a forróság. A Hyuuga lányt magával ragadta a szenvedély...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
A folytatáshoz még 1 vélemény kell, vagy Hinata-chan ficijének egy új fejezete :D