Másnap temették el Madarát. Ugyanoda, ahol Fugaku sírja van. Azt kérte halála pillanatában, hogy oda vigyék.
   A palota fel volt díszítve. Hinata aranyfonálból szőtt kimonót viselt. Haja tele volt díszekkel. Sasukéval haladtak végig egymás mellett a hosszú udvaron, majd megálltak a lépcsőnél.
- Négy meghajlást az uralkodó párnak. – ez jelképezte az évszakokat. Hogy a császár minden időben képes legyen megfelelő döntéseket hozni.
- Tizenkettő meghajlás! – ez pedig a hónapokat jelentette.
- Három meghajlás a császárnénak! – ha a császárné legalább három fiúgyermekkel adományozza meg férjét, az ország jövője biztos. Vagyis ők így tartották.
   A koronázás után, Hinata Hitomi úrnő csarnokába költözött. Sasuke úgy rendelkezett, hogy a néhai császárné, a palota, egy eldugott részében helyezzék el. Nem volt kedve látni, nagyapja gyilkosát. Mikoto, nem szeretett volna kiköltözni lakrészéből. Mától kezdve ő az anyacsászárné, és egyben úgy is mondhatjuk, hogy a belső udvar feje.
   Sajnos Hinata nem érezte túl jól magát. Az udvari orvos gyanakodott, hogy lehet valamit elkapott a sama. A Hyuuga azt akarta, hogy Sakura is megvizsgálja őt.
- Én úgy vélem, hogy felségedet egyfajta vírus támadta meg. Ez gyakori a várandós anyáknál is. Persze, ez nem konkrétan önt támadta meg, hanem a magzatot.
- A, a babát? – tette hasára kezeit.
- Igen. – bólintott. – Én úgy vélem önt egyfajta cytomegalo vírus támadta meg. Ez nagyon sok anyánál előfordul. Szerencsére ezekre már van gyógyszer.
- De ez mitől van? – akadt ki.
- Felséged nemrégen megfázott. És legyengült a szervezete, így vírus megtámadhatta önt könnyedén. De nem ez a legnagyobb baj. Ez leginkább nem önre lesz veszélyes, hanem gyermekére. Legtöbbször, ők is elszenvedik ezt. Ha felséged nem bírja ezt a vírust, akkor sajnos el kell vetetnie a babát.
- Hogy?! – emelte fel a hangját.
- Az ön épsége a legfontosabb! Bár én úgy hiszem ezért felesleges aggódnia. A palota orvosai tisztában vannak vele, hogy önnek ilyenkor, milyen gyógyszerre van szükségük. A ginzeng remek alhasi fájdalmakra, és görcsök ellen. De csak kétnaponta egy keveset kaphat, majd belőle, mert akár a baba életét is veszélyeztetheti. Most az a legfontosabb, hogy meggyógyuljon. NE mászkáljon sehova, pihenjen. És nem kell aggódnia, én úgy vélem, nem annyira előre haladott ez az állapot. Pár nap alatt rendbe fog jönni! – felállt, majd távozott.
- Biztos vagy ebben? – kérdezte a miniszter.
- Igen uram!
- Rendben, akkor elkészítem a gyógyszereket. – azzal távozott.
   Sasuke a nagyteremben ült egyedül, és a munkáját végezte. Átolvasta az összes ügyet, amivel, ma foglalkoznia kell.
- Uram! – lépett be Sasori és Naruto.
- Végre! –nézett rájuk.
- Miben lehetünk szolgálatára? – kérdezte az Uzumaki.
- Mától, te a Testőrség főkapitánya leszel! Te pedig Sasori a Törvényszék főkapitánya!
- De miért? – nézek mindketten tágra nyílt szemekkel.
- Mert ez a parancsom!
   Délután négy órakor Sasuke összehívta a minisztereket.
- Úgy döntöttem, átalakítom, egy kicsit a hatalmi dolgokat!
- Ezt hogy érti? –kérdezte Inochi az állügyész.
- Például miattad is! Utána néztem dolgoknak, és sokan visszaéltek a hatalmatokkal! Adok nektek még egy esélyt, de ha nem látom a javulást, mindenkit megfosztok a rangjától egytől egyig!
   Sakura a raktárban pakolgatott. Már mindenki haza ment, egyedül az ügyelet maradt bent, de ők is elmentek valahova pletykálkodni. Nem nagyon sietett. Megbeszélte Kimel, hogy este találkoznak az Uzumaki házban, és elmennek együtt valahova, a sok munka miatt úgyis régen találkoztak.
   Vett egy nagy levegőt, majd leült. Sasuke jutott ez eszébe, szidta is rendesen gondolataiban.
- Gőgös Uchiha! Sajnálom szegény Hinata-samát, hogy egy ilyen férfival áldotta meg a sors! Néha elég sokat képzel magáról, azért mert most császár lett, azt hiszi ő a világ közepe! Pedig, csak egy ember. - szomorodott el.
- Szóval gőgös vagyok? És sokat képzelek magamról? – lépett be  a raktárba, majd maga után becsukta az ajtót. Sakura nagyon meglepődött, hírtelen azt sem tudta volna megmondani fiú e vagy lány.
- Felség. – hajolt meg. Nem félt, mert haragudott, az előtte álló férfira.
- Egyre többet tudok meg magamról mesélj még! – parancsolta.
- Nem lenne elég a hét rá. – sziszegte.
- Én csak azt nem tudom, hogy te mégis, mit hiszel? Mégis, hogy merészelsz így nyilatkozni? – lépett közelebb, a lány hátrált, de neki ment az egyik szekrénynek.
- Ideje lenne, hogy valaki közölje önnel, néha nagyon is durván viselkedik! – nézett rá. Sasuke belenézett a lány szemeibe, és halványan elmosolyodott.
- Mennyi baj van veled. – fintorgott.
- Szerintem pedig felségeddel vannak sok bajok! Azt gondolja önnek minden lehet, és úgy beszél egyes emberekkel, mint a kutyákkal! – fonta keresztbe karjait.
- Nocsak! – emelte föl a szemöldökét. – Mióta lettél te ilyen kos harcias? – kajánul elmosolyodott. – megfogta a lány minkét karját, majd maga mellé helyezte. – Jól mondják ahol a nő ott a baj!
- Szerintem ahol a  férfi ott még nagy a baj! – vágta neki foghegyről! – Sasuke megragadta a lány csípőjét, és magához húzta.
- Mit csinál? – csodálkozott.
- Amit akarok!
- Felséged kezd felidegesíteni. – lökött egyet rajta – Mit hisz? Hogy idejön és az lesz, a mit szeretne? Hát nem! Önnek családja van! A felesége a gyermekével várandós, és ahelyett, hogy vele lenne engem pesztrál! Miért nem rangban magához hasonlóval kezd ki? Kezdem unni a folytonos játékait! – folytak ki a könnyei.
- Azt hiszed, hogy ez játék? Egyáltalán nem ismersz engem!  Ragadta meg a jobb karját. Úgy meg szorította, hogy a lány felszisszent.
- Lehet, hogy nem ismerem, de volt rá lehetőségem lássam ön mennyire arrogáns, és magának való! Szereti kihasználni a nőket!
- Ugyan minek? – szorított a fogáson – Régebben is akárkit megkaphattam volna! Szerinted ezen mi változott? Egyedül csak azt nem értem miért ellenkezel? Mintha te nem vágynál arra, hogy az ágyamba vigyelek!
- Megy a halál! – ekkor az Uchiha megpofozta a lányt.
- Tudd hol a helyed! 
- Én tudom! Ön az, aki itt van ahelyett, hogy a szeretteivel foglalkozna!
- Az teszem! Eddig is mindig azt tettem, egyszer az életben, hadd tegyem már azt, amit akarok, és nem mondja senki sem, hogy ne! Miért vagy ennyire értetlen?
- Itt ön az aki nem érti a szavaimat! Mit csinál még itt! A felesége beteg, és lehet, ha nem vigyáz rá rendesen, gyermekük életébe kerül! Ennyire nem érdekli saját vére sorsa? –csodálkozott el.
- De érdekel! De felnőtt ember, tud magára vigyázni! Nem leszek ott mindig, hogy megvédjem! Nem vagyok senki anyja!
- Ez egy hülye felfogás. – suttogta, majd megrázta a fejét. – Nekem viszont, most nincs időm vitatkozni. Szép estét! – hajolt meg, de az Uchiha nem engedte el. – Mennem kell!
- Hova? – értetlenkedett.
- Találkozóm van valakivel? – Sasuke fölemelte a szemöldökét.
- Kivel? – kíváncsiskodott. Sakurának egy röpke pillanatban az is megfordult a fejében, hogy a császár talán féltékeny, de ezeket a gondolatokat hamar eltűntette agyából, hiszen ez sosem történne meg.
- Egy baráttal!
- Ki az a barát!
- Önnek ahhoz semmi köze!
- Már hogyne lenne!
- Már miért lenne! Nem a férjem! – erre Sasuke nem szólt semmit, csak mérgesen kiviharzott a raktárból. Az ajtót úgy kicsapta, hogy leszakadt a helyéről. Mindenkire az infarktust hozta.
   Sakura csak kinevetette, majd összeszedte a holmiját és távozott. Amikor hazaért Kim már várt rá. Gyorsan lepakolta a cuccait, vett magához pár jent, és elindultak.
   Este sötét és ijesztő volt. Ők a főúton mentek, ilyenkor még sokan vásároltak. Mindenhol standok kocsmák bordélyok.
- Mond Sakura, milyen a palotában dolgozni? – sóhajtott és közben felnézett a csillagokra.
- Te nagyon szeretnél ott élni igaz? – nézett a nőre.
- Igen. Régi vágyam ez már nekem.
- Akkor miért nem próbálod meg? – hangja magabiztos volt.
- Nem hiszem, hogy felvennének. – szomorkodott.
- Dehogyis nem! Próbáld meg! Holnap ez legyen az első dolgod! – karolt belé.
   Vásároltak pár dolgot, majd beültek az egyik kocsmaféleségbe ott megvacsoráztak. Későre járt, amikor elindultak hazafelé. Egy sötét utcába kanyarodtak be, amikor a semmiből pár fegyveres férfi lépett elő.
- Kik vagytok? – kérdezte Sakura, bal karját pedig védekezően maga elé emelte.
- Mit gondolsz Sai eljátszogassunk ezekkel a csibékkel? – majd megvillantotta kardját.
- Nem rossz ötlet! – nevezetek fel.
- Fussunk! – kiáltotta el magát Sakura, majd megfordultak, és ahogyan csak bírtak futottak, a férfiak pedig utánuk. Egy zsákutcába kerültek.
- Itt a vég! – jegyezte meg az egyik férfi.
- Azt nem hinném! – a támadók, és a lányok is a hang irányába fordultak.
- Te meg mit akarsz itt? – kérdezték.
- Ha hiányod van menj a bordélyba, ne más asszonyán élősködj! – rántott ő is kardot.
Naruto is vele volt, valamint Juugo. A két lány nem értett semmit. Féltek.
   Ekkor a banditák megindultak, és Sasuke Naruto nélkül is, megleckéztette őket.
- Ki vagy te? – kérdezte lihegve a férfi mikor már a földön feküdt.
- Uchiha Sasuke vagyok a császár! – majd leszúrta.

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

2015.08.12. 21:04 Ildi-chan Szia! :)  Ahogy mondod! :D Sasukénak nagyon nehezére fog menni, hogy Sakurát megkapja :D De annyit elárulhatok, hogy hamarosan elvállnak útjaik :3 Vért fognak izzadni :3 megszenvedtetem őket :D Valamit valamiért! :)  Köszönöm, hogy írtál! Szép estét!  Csildi

2015.08.12. 13:21 Jeni Szia! :) Örülök, h Sakura nem adja könnyen magát. Kíváncsi vagyok mit hozol még ki a történetből.  Várom a folytatást!