A férfi szemei egyre sötétebbek lettek, ahogy a düh még jobban átjárta testét. Ujjaival erősen megszorította a kormányt, miközben még nagyobb sebességbe tette autóját. Az a nyomorult alak! Mégis, hogy merte ezt megtenni vele? Tisztában volt azzal, hogy ha sikkaszt tőle és észreveszi, akkor az életével fizet érte, és mégis megtette. Talán ennyire hülyének nézte? Vagy esetleg tényleg azt hitte, hogy nem veszi észre, hogy mit művel háta mögött? Ugyan, ne legyen már ennyire ostoba. Nem most kezdte a szakmát. Tizenöt éves kora óta volt Japán egyik legveszélyesebb maffia bandájának a vezetője, és azóta volt már olyan jó vezető, hogy semmi sem kerülte el a figyelmét, és most mégis sikerült valakinek majdnem átvernie. Vajon mióta lophatta meg az a féreg Orochimaru? Talán négy éve? Biztosan, különben hogyan sikerült volna ötven millióval meglopnia. Erre a gondolat hatására még nagyobb düh kezdte átjárni testét, és egyre csak arra tudott gondolni, hogy megöli a férfit. Eddig elnéző volt vele, de most ezúttal nem lesz az. El fogja kapni, és az a nyomorult azt is meg fogja bánni, hogy megszületett. Vele senki sem kezdhet ki csak úgy. Nem szerette, ha valaki át akarja verni, főleg ha az a valaki az egyik embere volt.
Ahogy megpillantotta a Vörös Éjszakák nevű klubot, még jobban dühös lett. Szinte maga előtt látta, ahogyan végezz azzal a szeméttel. Lefékezett a klub előtt, majdnem elgázolt egy járókelőt, aki éppen akkor ment át. Naruto kiszállt a kocsiból. Szemeiben olyan mérhetetlen vérszomj volt, hogy az a járókelő, akit majdnem elütött, ahogy meglátta tekintetét egyből letett arról, hogy megszólítsa. Nem lett volna bölcs dolog ha megszólítja. Amilyen dühös volt még félő volt, hogy másokat is megöl, ha esetleg bárki is megszólította volna. Sebes léptekkel elindult a klub felé. Fölemelte kezeit és durván belökte az ajtót, majd belépett oda. Odabent egy csomó ember volt, főleg férfiak, akiken igen csak látszott, hogy mennyire gazdagok. Mindegyikkel egy-egy prostituált volt, akik a klubban dolgoztak, hogy elszórakoztassák a gazdag vendégeket. Naruto szemei összeszűköltek. Már csak ez hiányzott! Épp akkor kellett ideérnie, amikor ezeket a vén szemeteket szórakoztatják az ő prostituáltjai. Ha esetleg fiatal vendégekről lett volna szó, akkor talán még tetszett volna neki a látvány, így viszont nem. Ide csak azok a gazdag vén szarok jártak, akik egy kis friss húsra vágytak, mert már annyira unták a saját feleségeiket. Nem kéne emiatt panaszkodnia, hiszen azáltal, hogy ezek a férfiak idejártak, sok pénzt fizettek csak azért, hogy jól érezzék magukat, úgyhogy nincs igazán oka panaszra. Egy fiatal lány állt elébe és ő hidegen lepillantott rá. A lány igen szép volt, és alig nézett ki tizennégy évesnél többnek. Szép, zöld szemeit csábítóan emelte a férfira, aki már rögtön tudta, hogy mit akar tőle, de neki most nem volt kedve ahhoz, hogy vele szórakozzon. Talán majd később, miután elintézte azt a féreg Orochimarut, de addig nem.
- Hol van, Orochimaru? - Kérdezte a lánytól még mielőtt megszólalhatott volna. Hangján igen csak lehetett érezni, hogy mennyire nincsen jókedvében.
A fiatal lány döbbenten nézett rá. Nem értette mit akar a főnökétől ez a hihetetlenül jóképű férfi, ami nem is volt csoda, hiszen senki sem tudta, hogy ki valójában ennek a klubnak a tulajdonosa. Mindenki, aki itt dolgozott csak Orochimarut ismerte főnökének. Na nem mintha nem hallottak volna arról, hogy egy másik férfi megvette a klubot, de ismerni senki sem ismerte. Mintha nem is létezett volna. A lány már éppen azon volt, hogy megkérdezze, mit akar főnökétől, mikor Naruto hirtelen előre nyúlt és megragadta a lány törékeny karját. Szorítása olyan erős volt, hogy a lány azt hitte rögtön eltöri a karját.
- Kérdeztem valamit! – Mondta a szőke férfi egyre fagyosabb hangon, és a lány ettől ijedten nyelt egyet. Nem szerette volna tovább dühíteni a férfit, akin nagyon is látszott, hogy nem volt jókedvében.
- Azt hiszem az irodájában... – Válaszolta a fiatal lány remegő hangon az ijedségtől. - Utoljára ott láttam.
- Értem... – Válaszolta Naruto nyugodtan, majd elengedte a lány karját, aki azonnal elhátrált tőle, majd kikerülte őt, és elindult Orochimaru irodája felé, közben egy másik lány is észrevette őt, és ahogy fölismerte a férfit, lila szemei döbbenten kezdtek el csillogni, és nem értette, hogy a férfi mit kereshet itt.
Naruto befordult egy másik folyosóra. Akik ott voltak, mind félre álltak az útjából, ahogy meglátták a tekintetében a gyilkos vágyat. Senki sem merte őt megszólítani, Naruto pedig ezzel mit sem törődve tovább haladt. Ahogy elérte a férfi irodájának ajtaját nem habozott, minden engedély nélkül benyitott oda. Szeme se rebbent mikor megpillantotta Orochimarut, aki az asztalánál ült, mellette pedig az egyik beosztottja, vagyis inkább a szeretője ült, aki eléggé kihívóan volt felöltözve. Ravasz szemeit Narutóra emelte, kinek testét undor kezdte átjárni ettől. Ki nem állhatta ezt a férfit. Egyszerűen volt valami benne, ami nagyon idegesítette őt, és ezt a férfi nagyon is jól tudta.
- Naruto-nagyúr... – Szólalt meg az ezüsthajú férfi. - Téged is lehet erre felé látni? - Naruto szemei megvillantak. Csak nem gúnyolódni akar vele ez a szerencsétlen? Ha igen akkor rosszul teszi.
- Fogd be a szádat, Kabuto! – Szólalt meg a szőke férfi hidegen. - Ha nem akarod, hogy kivágjam a nyelved, amiért ilyen hangon mertél velem beszélni...
Kabuto nem felelt, csak sértődötten elhallgatott. Orochimaru egy ideig nézte őt. Fogalma sem volt mit akar tőle a férfi. Nagyon ritka volt, amikor Naruto maga jött el erre a helyre, és csak akkor, amikor valami nagyon fontosat akart elintézni, de most nem volt ilyen alkalom, úgy hogy nem értette miért van itt.
- Történt valami? - Kérdezte Orochimaru a szőke férfitól, aki ráemelte fagyos kék szemeit. Naruto közelebb lépett az asztalhoz, közben tekintetét végig a férfira szegezte.
- Hogy történt-e valami?! - Válaszolta a szőke hajú férfi. - Igazából semmi különös nem történt, mindössze csak annyi, hogy megtudtam, hogy ötven millióval megloptál...
- Hogy?! - Lepődött meg a fekete hajú férfi, és Naruto ekkor tudta, hogy Sakura mégis csak igazat mondott. Így csak is azok szoktak nézni, akik tényleg valamilyen nagy bűnt követtek el ellene. - Honnan veszed ezt az őrültséget?
- Ez nem őrültség, hanem kész tény! És hogy honnan veszem? Sakura mondta el nekem, hogy mégis mit művelsz a hátam mögött.
- Ez nem igaz! Soha sem loptalak meg téged!
- Igazán?! Talán Sakura hazudott? Nem, ő soha sem hazudott még eddig nekem, és én most is megbízom a szavaiban. Úgyhogy hagyd abba a hazudozást és vállald azt, amit tettél!
Orochimaru összeszorította a fogát. Az a nyomorult Sakura! Mégis hogyan sikerült neki ezt észrevennie? Eddig sikeresen át tudta verni ezt a szerencsétlen kölyköt. Semmit sem sejtett arról, hogy meglopta őt, aztán meg hirtelen ez a Sakura rájön és tönkre tesz mindent. Soha sem jött volna rá, ha Sakura nem veszi észre.
- És most mit teszel, hogy megtudtad az igazat? Meg fogsz ölni? - Naruto kifejezéstelenül nézett rá. Hogy megöli-e? Ez nem volt kétséges, csak előbb szórakozni akart vele. Had higgye ez a szerencsétlen, hogy megmenekült.
Elfordult a férfitól és egy festményhez lépett, mi a falon lógott. Egy fiatal lányt ábrázolt, aki alig volt több tizenhat évesnél. Noha arcát álarc fedte el Naruto még így is látta, hogy milyen szép és kívánatos a lány. Fehér bőre sima volt és selymes, mi szinte arra csábított másokat, hogy érintsék meg. Egy biztos, bárki is volt ez a leány, akiről a festmény készült, biztosan nagyon jól értett a dolgához, ha már Orochimaru festményt készítettet róla.
- Ki ez a lány, akit a festmény ábrázol? - Fordult ismét a fekete hajú férfi felé, aki gyanakodva nézett rá. Miért akarja máshová terelni a beszélgetésüket?
- Csak egy korábbi szeretőm. Nincs semmi jelentősége, viszont miért nem mondod el végre, hogy mit akarsz valójában velem tenni? - Naruto elmosolyodott, majd ismét a kép felé fordult.
- Úgy igazából fogalmam sincsen, hogy mit is kezdjek veled... – Válaszolta és ujjaival gyengéden végigsimított a fiatal lányt ábrázoló képen. - Eléggé szerethetted ezt a lányt, hogy képes voltál lefestetni őt.
- Bármelyik férfi beleszeretett volna. Tudod ő egy nagyon különleges lány, aki megválogatja, hogy kivel szeretkezzen.
- Hm, szóval válogatós?
- Csak néhány esetben ugyan, de aki sokat fizet, hogy megkapja őt, azzal kivételt szokott tenni.
- Kíváncsi vagyok ki lehet ez a lány... – Nézett újból a férfira Naruto. - Talán itt dolgozik?
- Igen itt. – Válaszolta Orochimaru. - Már azelőtt itt dolgozott, mielőtt megvetted volna ezt a helyet.
- Tényleg? Elég fiatalon kezdhette a szakmát.
- Tizenegy évesen kezdte, bár nem hiszem, hogy ez érdekelne téged.
- Ez igaz. – Hunyta le szemeit a szőke férfi, majd újból Orochimarura pillantott. - Tudod mit, eltekintek attól, hogy megloptál engem, ha elintézed, hogy ezzel a lánnyal töltsek el egy éjszakát.
- Hogy vele?! - Kérdezte a fekete hajú férfi, majd megrázta a fejét. - Nem hiszem, hogy beleegyezne. Ha nem lássa azt, akivel szeretkeznie kell, akkor nem hajlandó azzal az illetővel együtt lenni, bármennyit is fizessen neki.
- Nem azt mondtad, hogy néha kivételt szokott tenni?
- De, de csak akkor is, ha személyesen beszél azzal, aki szeretkezni akar vele, máskülönben nem érdekli őt az egész.
Naruto még jobban elmosolyodott. Szóval ő egy olyan lány, aki csakis a saját feje után megy és nem hagyja, hogy mások irányítsák, vagy megmondják neki, hogy mit tegyen. Ez tetszett neki. Így csak még jobban akarta a lányt.
- Most kivételt fog tenni. – Szólalt meg a szőke férfi egy idő után és Orochimaru érhetetlenül nézett rá. - Mert te elmondod neki, hogy ha nem hajlandó lefeküdni velem, akkor gondoskodom arról, hogy soha többé ne legyen prostituált, és te tudod jól, hogy értem ezt...
Már hogyne érette volna. Nála szadistább alakot még életében nem látott. Csak egyszer látta azt, mit tett egy prostituálttal, miután az nem volt hajlandó lefeküdni vele. A szerencsétlen soha sem mehetett ki az utcára, annyira elcsúfította nem csak az arcát, hanem a testét is, és ezért később öngyilkosságot követett el. Igen el tudta képzelni mit tenne a lánnyal, ha az nem lenne hajlandó együtt lenni vele.
- Rendben, megpróbálom... – Egyezett bele Orochimaru, közben bele sem mert gondolni, mi lesz ha a lány mégsem egyezik bele.
- Akkor várom őt. – Fordult el tőle a szőke férfi és elindult az ajtó felé, majd még mielőtt kiment volna megállt és visszanézett rá. - De ajánlom, hogy legyen olyan jó, mint amilyennek mondtad, különben nem csak őt, de téged is megöllek!
Azzal elfordította a kilincset és kilépett az irodából. Orochimaru egyre csak a csukott ajtót nézte, közben egész testét átjárta a gyűlölet. Az a nyomorult! Mégis, hogy merte ezt tenni vele. Meg akarta ölni, de csak akkor nem teszi ezt meg, ha lefeküdhet azzal a lánnyal, akit úgy szeretett. Átkozott legyen az a nap, amikor megismerte ezt a férget! Kabuto felé fordult.
- Kerítsd elő azonnal Hinatát! - Kabuto döbbenten nézett rá.
- Tényleg neki akarod őt adni?
- Nincs más választásom, ha nem teszem, akkor meg fog ölni.
- És te ezt elhiszed? Naruto-nagyúr nem az a fajta, aki másokon meg szokott kegyelmezni.
- Fogd be a szádat! Inkább kerítsd elő azt a leányt! Megértetted? - Kabuto egy ideig őt nézte, majd felsóhajtott. Fölállt helyéről és az ajtóhoz sietett, mit kinyitott és kilépett a folyosóra, hogy megkeresse a lányt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Bocsi. 3 napig nem volt net. :( Örülök hogy tetszik :) Kárpótlásul 3 új fejezetet küldtem be. Folytatásért kérek róluk véleményt :)