Naruto

A fényből egy alak lett. Besétált és hajától fogva vitte ki Hinatát.

- Ereszd el! - kiáltottam rá. Felálltam és leütöttem az illetőt. Legalábbis azt hittem, viszont amikor megfordult nekem is megfogta a hajam. Engem is a földön hurcolt. Bevitt egy templomi helyszerűségbe.

- Hol vagyunk? - kérdezte Hinata. 

- Valami templom féle. - mondtam. Ekkor vettem észre hogy Hinata hasán nincs ott az a lyuk amit még pár órával ezelőtt szerzett.

- Okos vagy Naruto. - hallottam.

- Te szemét, add vissza Hinata szemeit és engedj el minket! - kiáltottam és hangom visszhangzódott.

- Kuss. Most egy szertartást fogok elvégezni. Ahogy mondani szokás, két legyet egy csapásra. Hinatának kivettem a szemeit és most magamnak adom. Belőled pedig... Kiszívom a kilencfarkút. - mondta majd egy gonosz kacajt is ejtett a száján.

- Nevess, amíg tudsz... - morogtam. Hinata nem tudott mit csinálni. Csak ült egy helyben. Toneri felemelte és egy asztal féleségre rakta, majd leszögezte. 

- Engedj el! - kiáltott Hinata és próbált kiszabadulni a kötelek fogságából.

- Miután megöltelek, majd arra is szakítok időt, ne aggódj.

- Tulajdon képpen most mit is akarsz csinálni vele? - kérdezte Toneri egyik szolgája.

- Hát, mivel Hinata szervezete olyan, hogy gyorsan fejlődik, ezért először gyermeket csináltatok magamnak, majd megölöm és elvégzem a szertartást. - mondta.

- Hozzá ne nyúlj! - kiáltottam.

- Ne aggódj, rád is szakítok időt. - mondta nyugodtan.

- Te velem ne humorizálj! - morogtam.

- Akkor dugulj el. Minél hamarabb végezni akarok. - mondta. Levetkőztette Hinatát. Már készült ő is hozzá amikor...

- SHANNAROO! - hallatszott. Egy nagy robbanás következett. Láttam Sasukét aki Hinatát szabadította ki. Felemelte majd elfutott vele. Megállt az ajtóban.

- Elbírsz vele? - kérdezte.

- Naná! Lassan, megkínzom. Ezeket nem lehet megbocsátani... De ha neki ez nem elég... Felnyársalom... - hallatszottak e gyilkos szavak Sakura szájából. Felálltam. Kezem csak lógott. Dühömben oda futottam Tonerihez és a fejét jól bele vertem a falba.

- Ezt Hinata szemeiért! - kiáltottam majd megint bele vágtam a falba.

- Ezt azért mert megakartad erőszakolni Hinatát! - mondtam majd megint bele vágtam a falba.

- Ezt a kezemért! - morogtam majd megint bele vágtam a fejét a falba.

- Ezt pedig MINDENÉRT! - üvöltöttem majd már teljes erőmből ütöttem a falnak. Sakura mosolyogva nézte amit csinálok. 

- Végeztél? - kérdezte. 

- Asszem... - mondtam majd hátrább áltam.

- Végre. - mondta majd megropogtatta az ujjait. 

- Minden egyes percet élvezni fogok amíg szétrugom a fejed. - mondta majd teljes erőből a hasába húzott. A fal meg is repedt. Láthatólag Toneri meghalt. Sakura kiegyenesedett. Toneriből már csak egy pár szem maradt. 
Sakura megfogta a szemgolyókat.

- Mehetünk. - mondta. Elindultunk. Lassan hazaértünk. Anyám játszott Borutóval míg a többiek filmet néztek, kivéve Hinata.

- Sasuke hol van Hinata? - kérdezte Sakura.

- Fürdik. Legalábbis nekem azt mondta.

- Oké. - mondta majd megindult a fürdő felé.

Sakura

Benyitottam a fürdőbe ahol Hinata ült a kádban.

- Ki az? - kérdezte.

- Sakura vagyok. Jól vagy? - kérdeztem.

- Ohh. Szia Sakura. Igen, jól. Miért? - érdeklődött.

- Csak úgy. Meghoztam a szemeid. - mondtam.

- Az jó. Betudod rakni, vagy?

- Betudom. - mondtam majd oda léptem hozzá és lecsavartam fejéről a kendőt. A látvány két fekete lyuk volt. Megfogtam a szemeket és vissza raktam a helyükre. Gyógyítási technikát is használtam, hogy biztonságosabb legyen. Amikor már úgy láttam, hogy jó lesz, abba hagytam.

- Kész. - mondtam. Hinata kinyitotta szemeit. Csillogtak, erôssen fénylettek. Majd pislantott és szemei normálisak lettek.

- Köszönöm. - mondta. Rossz elôérzetem van... Gondoltam és észre sem vettem, hogy Hinata már ki is szállt a kádból. Magára terítette a törölközôjét és kiment.

Naruto

Nem ültem le. Vártam, hogy Hinatáék kijöjjenek a fürdôszobából. Hallottam, hogy nyílik az ajtó. Elrugazkodtam a faltól és Hinatát pillantottam meg. Egy törölközôben volt. Gyorsan lépkedett felém majd megölelt. Olyan erôsen, hogy nem tudtam megmozdulni. Egy ideig így álltunk, majd kicsit enyhített szoríttásán és rám nézett. Amikor már az ájulás szélén voltam, egy furcsa és ismeretlen helyre kerültem. Ahol megpillantottam kicsi Hinatát ahogy játszott. Az anyja és az apja veszekedtek. Hiashi durván felkapta a vizet. Oda ment Hinatához. A pici felállt nagy nehezen, mert még pici volt és az apja lekevert neki egyet, amitôl kicsi Hinata megszédült. Össze-vissza dölöngélt, míg a lépcsôhöz ért és legurult azon. Tátott szájjal néztem az eseményeket. Amikor Hinata már a földszinten feküdt, valaki benyitott. Egy tíz év körüli fiút láttam meg, aki nagyon hasonlított... Tonerire... Oda ment Hinatához.... 

- Naruto kellj fel! Csak álmodsz! - hallottam Sakura hangját. Minden elsötétült. Lassan ébredezni kezdtem. Sakura felettem térdelt.

- Na végre, felkeltél. - mosolygott. Körülnéztem és Hinata feküdt mellettem. Eszembe jutott a látomás. Ahogy elnéztem Hinata eszméletlen volt. Mindenki nyugodtan nézte a tvt. Boruto és anyu aludt. Köhögést hallottam magam mellôl és oda néztem. Újra és újra beugrottak a képek.

- Sakura, Hinata nem Hinata! - suttogtam.

- Mirôl beszélsz?

- A szemei fénylettek és megszorította a fejem...

- Fogd már be, te hülye! - üvöltött rám. Nem tudtam miért mondja ezt.

- Szóval... Ezt gondolod... - hallottam. Oda néztem Hinatára, láthatólag sírt.

- Nem úgy értettem... - mentegetôztem és közben megfogtam a csuklóját. Hinata elrántotta kezét.

- Haggy békén. - mondta majd bement a szobába. Hangos ajtócsapódással.

Hinata

Valami át akarta venni az irányíttást a testem felett, de sikerült leállítanom. Legalábbis azt hittem...

- Szia. - hallottam meg az ablakból. Egy suhanás után valaki a fejemhez nyomott egy pisztolyt.

- M-Menma? Mit csinálsz? - kérdeztem és testem remegni kezdett.

- Tudod te azt jól... Toneri. - mondta. Elvesztettem az irányítást.

- Okos... Lássuk, hogy mennyire vagy jó... - mondtam, majd akaratom ellenére Menma mögött teremtem. De Menma gyorsan reagált és megfogta mind a két karom.
- Hinata ha hallasz figyelj! Ez nem te vagy! Toneri még él és a szemeiden genjutsuk vannak amik miatt elveszted az irányítást a tested felett. Szólj Sakurának és ô majd feloldja a szemeid... - mondta majd testem ismét mozogni kezdett. Mire észbe kaptam, kezem már Menma hasában volt. 

- Menma! - Kiáltottam.

- Semmi baj... Ni-nincs semmi b-bajom... - nyögte ki nagy nehezen.

- Hinata! - hallottam, majd az ajtó hangos csapódással kinyílt. 

- Segítsetek... E-ez, nem én vagyok... - mondtam. Narutóék nem hittek nekem.

- Igaz, hogy utálom Menmát... De ez azért már túlzás volt! - üvöltött Naruto. 

- Hinata, nagyon félre ismertünk... Kérlek, szedd össze a cuccaid és távozz... - mondta Sakura.

- Nem én öltem meg! Toneri volt! - adtam ki magamból.

- Mit nem értesz azon, hogy takarodj?! - kérdezte Sakura. Szemeimbôl hullottak a könnyek. Lassan letettem Menmát a földre és egy csókot nyomtam homlokára. Miután a szekrényemhez léptem Sakura gyógyítani kezdte Menmát. Testemben áradozott a szomorúság és düh. Miután össze raktam a cuccom ki mentem a szobából, vagyis kiakartam, de Sasuke megállított.

- Menj el Naruto házukhoz és az azmellettibe szállj meg. - mondta, majd kulcsokat nyujtott felém.

- Köszönöm. - mondtam majd kimentem a házból. Éreztem, hogy valaki néz az ablakból. Felnéztem és Naruto volt az. Megálltam és lenéztem a földre. Utálom magam. Gondoltam majd futni kezdtem. Nem álltam meg egészen addig a házig amit Sasuke mondott. Megszorítottam a kulcsot majd beléptem a házba. Régi módi volt. Ránéztem egy képekkel teli asztalra. A képeken volt Sasuke Sakurával és Narutóval meg egy ismeretlen fiú, aki Sasukére hasonlított.

- Nocsak, Sasuke ilyen csinibabákat küld nekem? - hallatszott egy mély hang. A hang irányába néztem és azt a fiút pillantottam meg aki a képen volt. - A nevem Itachi, Sasuke báttya vagyok. És magácskában kit tisztelhetek? - kérdezte.  

- Üdvözlöm, a nevem Hyuuga Hinata, Sasuke barátja vagyok.

- Valóban? - kérdezte majd puszilgatni kezdte a nyakam. Egybôl megéreztem a bor szagát.

- Kérem! Maga be van rúgva. - mondtam és próbáltam leszedni magamról. De ô neki lökött a bejárati ajtónak és tovább csókolt.

Naruto

Menma felkelt és mindent elmagyarázott. Szívem széthasadt a bûnöm miatt. 

- Basszus... - hallatszott Sasuke hangja. Mindenki rá nézett.

- Mi a baj macim? - kérdezte Sakura.

- Hinatát oda küldtem hozzánk és... - felénk nyújtotta a telefonját, amiben ez állt.
"Öcsi, ma haza megyek. Remélem van otthon pia.  Ja, és valami csajt szedhetnél nekem."

- Ez mit jelent? - kérdeztem kétségbe esetten.

- Azt hogy Itachi bevan baszva és Hinatára azt fogja hinni, hogy én küldtem neki azért, hogy meg tudja... - Sasuke nem fejezte be, de tudtam mire céloz. Leblokkoltam majd futni kezdtem. Megse álltam Sasuke házáig. A házból sikítások hallatszódtak. Berontottam és felfutottam a lépcsôn. Amit megláttam az az volt, hogy Itachi csókolgatja Hinata testét, és ezt Hinata hagyta. Megfogtam Itachit és jól orrba basztam, amitôl lefordult az ágyról.

- Jól vagy? - kérdeztem. Hinata nem válaszolt, továbbra is feküdt és nézte a plafont.

- Mivan? Most már kellek? - kérdezte Hinata, de hangjában semmilyen érzelem nem hallatszott.

- Menma elmagyarázott mindent. Azt akarom, hogy vissza gyere.

- Elegem van! Két ember hitt nekem, Menma és Sasuke. Te nem voltál köztük... Bezzeg ha veled van valami akkor nekem mindig hinnem kell benned... Ez így rohadt jó... - morgott.

- Tudom, hülye voltam... - mondtam majd megakartam fogni Hinata kezét, de ô ellökte az enyémet.

- Haggyál! - kiáltott. Elszomorodtam, majd felálltam és ki felé sétáltam.

- Elég hamar itt hagysz. - mondta. Nem érdekelt, vissza mentem Sakura házához. Amint beléptem lerohantak.

- Na, mi van? Hol van Hinata? - kérdezte Sakura.

- Szívesebben maradt Itachival... - morogtam. Sasuke gyors léptekkel jött felém, majd már csak arra eszméltem fel, hogy a földön fekszek, súlyos orr vérzéssel.

- Te marha! Tanulhatnál már a leckébôl! - mondta Sasuke, Sakura pedig próbálta vissza tartani Sasukét.

- Nyugodj meg! - kérlelte Sakura. Hirtelen a földre huppant és folyni kezdett belôle valami.

- Sakura jól vagy? - kérdezte Sasuke és letérdelt Sakura mellé.

- Elfolyt, a magzatvíz. Hívjátok a kórházat, most! - kiáltotta.

- Kushina! - mondta Sasuke. Anyám oda ment Sakurához, Sasuke pedig hívta a mentőket. Én csak ültem a földön törött kézzel és vérző orral. Egyszer csak Boruto sírása hallatszott. Oda mentem hozzá és nyugtatni kezdtem.

Hinata

- Naruto... Boruto... Sakura... Sasuke... Kushina... Minato... Menma... - soroltam a neveket míg könnyeim egymás után hullottak a földre. Közben elgondolkoztam, hogy mi lenne velem, ha Narutóék nem avatkoztak volna az életembe. Elmosolyodtam. Hogy mi lenne? Szigorú szabályokkal élnék, jó jegyeim lennének, nem lenne gyerekem, akitől még elbúcsúzni sem engedtek, láthatnám... Gondolkodásom megállt. Amikor apámék bent voltak a kórházban, azt mondta apám, hogy ha akarok költözzek vissza... Vagy valami ilyesmi. Felpattantam az ágyról és a fürdőbe mentem. Elrendeztem az arcom majd össze szedtem magam, megfogtam a bőröndöm, és útnak indultam. Útközben elkellett mennem Sakuráék háza előtt ahol egy mentő autó állt. Oda szaladtam.

- Mi történt? - kérdeztem Kushinát.

- Hol voltál? Amúgy csak Sakura fog szülni. - mosolygott Kushina.

- Örülök. De most mennem kell. - mondtam és próbáltam mosolyogni, de helyette könnyek szöktek a szemembe.

- Miért mész? Jobban mondva hová? - érdeklődött.

- Ömm... Apáméknak szükségük van rám. Ígyhát muszály haza költöznöm. -mondtam.

- Ne hazudj Hinata. - hallatszott az ajtóból. Kushina és én oda néztünk és azzal nem is törődtünk, hogy a mentő elment vele Sasuke és Sakura.

- Ezt, hogy érted Naruto? - kérdezte Kushina mit sem sejtve.

- Úgy, hogy Hinata meg akarta ö... - Naruto nem tudta befejezni mert Menma befogta a száját.

- Szia Hinata! Mizu? - kérdezte Menma, és arcáról leperdült egy izzadtság csepp.

- Menma! - mondtam majd fel futottam hozzá és megakartam ölelni, de Naruto elém tette a kezét.

- Ne nyúlj még egyszer hozzá. - mondta semmi féle hangon.

- Tesó ha ennyire szereted add nekem, én majd helyetted learatom a babérokat. Ilyen csinibabával jól kell bánni. - mondta Menma majd rám kacsintott. Arcom tűz piros volt.

- Na jó, én már tényleg nem értek semmit. Naruto miért haragszik Hinatára? - kérdezte Kushina.

- Egy félre értés miatt jól elküldte a háztól. Sasuke oda adta a háza kulcsát Hinatának. Ott is félre értés volt aztán Hinata megmondta az igazat Narutónak és ezért most a mi kis párunk szétszéledt. - magyarázott Menma. Naruto a ruhájától fogva emelte a falnak.

- Ez nem így volt! Nem tudsz semmit úgyhogy fogd be a pofád! - üvöltött Naruto.

Kushina

Miután Naruto leoltotta Menmát hangos csattanás hallatszódott. Mire feleszméltem Naruto arca piros volt.

- Még neked áll feljebb? Menmának igaza van! Látod? Ezért utállak! - kiabállta Hinata

Sakura

Irigylem Hinatát. Én alig bírtam szülni, akkor neki milyen lehetett úgy, hogy veszélyeztetett terhes volt? Végül Sarada egy fekete hajú gyönyörûség lett. Sasuke végig mellettem állt és fogta a kezem. Kivéve az utolsó öt percet, ott már eszméletlen volt a sok vér miatt. Végül én is elaludtam.

Naruto

Miután Hinata megütött olyan méreg töltött el, mint még soha. Kushina vissza ment a házba. Én egyre hangosabban vettem a levegôt.
- Állj hátrébb. - mondta Menma majd Hinata elé lépett. Akaratom ellenére nevetni kezdtem, gonoszan.
- Ne játszd a nagy fiút. Tudod jól, hogy én vagyok az erôsebb. Állj odébb és nem esik bajod. - mondtam. Menma nem állt odébb. Hegyes fogaimmal vigyorogni kezdtem. Odébb dobtam Menmát.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés