Hinata fáradtan ért haza. A mai nap annyira kikészítette idegeit, hogy másra sem vágyott, csakhogy végre kipihenhesse magát, és megfeledkezzen mindarról, ami az elmúlt órákban történt vele. Benyitott Naruto lakásába, mi ismét sötétségben úszott. Meglepődött ezen. Talán Naruto megint nem ért haza időben? Lehet, hogy megint Kibát látogatta meg, és ezért nem jött még haza. Nem akarta ismét meggyanúsítani a fiút, hogy esetleg valami más miatt nem ért haza időben. A múltkor is mennyire megbántotta az érzéseit, amiért veszekedett vele azért, mert nem jött haza akkor, amikor kellett volna. Megrázta fejét. Nem akart erre gondolni. Majd haza jön a fiú, amikor akar. Nem tilthatja meg ezt neki. Naruto felnőtt ember volt. Joga volt eldönteni, hogy mikor jön vissza. Letette kulcsait, majd belépett a nappaliba. Annyira fáradtnak érezte magát, hogy úgy érezte rögtön összeesik. Jobb lesz, ha nem húzza azzal az időt, hogy megvacsorázik. Majd akkor fog, amikor Naruto is haza ér. A fürdőszobába ment, ahol levette ruháit, majd a zuhanyozóba állt és megnyitotta a csapokat. A kellemes meleg víz végigfolyt gyönyörű testén, mi nagyon jól esett neki. Fejét hátravetette, és úgy élvezte a víz érintését. Ujjaival végigsimított a mellkasán és selymes hasán, mitől görcsbe rándult a gyomra, és forróság kezdte átjárni testét, mitől az ajkába harapott. A francba, hogy pont most kellett fölizgulnia! Pedig egyáltalán nem volt kedve ehhez. Főleg most, hogy ennyi minden történt vele ezen a napon. Ám kitudja. Hátha sikerül ettől megnyugodnia egy kicsit. Ujjait óvatosan benedvesedett nőiességére csúsztatta, mitől halkan felnyögött, és egész testében megfeszült. Hiába, ott nagyon is érzékeny volt, ami miatt hamar fölszokott izgulni. Ilyenkor alig bírta megállni, hogy el ne élvezzen, de az olyan szégyenletes lenne. Lassan mozgatni kezdte ujjait, és ettől csak még nedvesebb lett nőiessége, közben Narutóra gondolt. Szemeit szorosan összezárta, miközben hangosan felnyögött és már éppen kezdte élvezni az egészet, mikor egyszer csak valaki kopogott az ajtón.

- Hinata! - Hallotta meg Naruto hangját, mitől azonnal mozdulatlanná dermedt és rémülten nézett maga elé. Szíve hevesen verni kezdett mellkasában, oly annyira, hogy azt hitte rögtön kitör a helyéről.

Pont most kellett haza érnie! Mi lesz ha bejön és meglássa azt, hogy mit művel magával? Azt a szégyent nem bírná elviselni. Nem akarta, hogy a fiú meglássa így. Egész testében remegni kezdett és közben azon kezdett el gondolkodni, hogy mit mondjon, mikor Naruto ismét megszólalt.

- Hinata, hallasz? - Kérdezte a szőke fiú és közben nem értette miért nem válaszol neki a lány. Tudja, hogy odabent van, akkor miért nem mond neki semmit. Haragszik rá, vagy mi?

- Persze, hogy hallak! - Válaszolta a lila hajú lány, szerencsére hangja nem remegett meg, így a fiú még csak nem is sejtette, hogy mit csinál odabent. - Nem kell aggódnod.

- Akkor miért nem válaszoltál? - Kérdezte ismét a fiatal fiú, mitől Hinata összeszorította fogát. Miért kell folyton kíváncsinak lennie? Mégis minek érdekli ennyire, hogy nem felelt neki azonnal? Türelmetlenül kifújta a levegőt, miközben ujjaival a erősen a csempébe markolt és egyre szaporábban lélegzett.

- Nem mindegy neked, hogy miért nem válaszoltam? - Kérdezte Hinata fagyosan, és ettől Naruto egy pillanatra mozdulatlanná dermedt. Már megint dühös rá valamiért, de hát mégis miért? Talán azért, mert megint nem jött haza korábban? - Egy ideig szomorúan nézett maga elé, aztán megszólalt.

- Csak érdekelt... – Válaszolta a szőke fiú és hangjában annyi volt a fájdalom, hogy Hinata kezdte megbánni, amiért így beszélt vele. Szólalásra nyitotta ajkait, hogy mondjon valamit a fiúnak, de Naruto megelőzte ebben.

- Fürödjél csak nyugodtan... – Mondta a fiatal fiú egyre fájdalmasabban. - Nem zavarlak téged.

- Naruto! - Mondta hangosan Hinata, de ezt a fiú már nem hallotta. Elment onnan, és ettől a lila hajú lány egyre rosszabbul érezte magát.

Sikerült újból megbántania szegényt, pedig megfogadta neki, hogy többet nem tesz ilyet, és tessék, ennyit ér a fogadalma, mint már annyiszor. Mindig megígérte neki, hogy soha többet nem bántja meg, de ezt soha nem tartotta be. Miért kell neki állandóan így viselkednie szegénnyel? Csak fájdalmat okoz neki avval, amiért így beszél vele, és mégsem képes uralkodni az érzelmein, pedig nem Narutón kéne kitöltenie a mérgét. Elzárta a csapokat, majd kilépett a zuhanyozóból, aztán magára vette köntösét és kisietett a fürdőszobából. Tudta, hogy hol keresse a fiút, ezért elindult az emeletre és közös szobájuk felé vette az irányt. Végighaladt a folyosón, majd belépett szobájukba, ahol Naruto az ágyon ült és szomorúan nézett maga elé. Kék szemeiben annyi fájdalom volt, hogy Hinata szíve rögtön összeszorult ettől. Nem akarta szenvedni látni a fiút. Nem érdemelte meg azt, hogy miatta szenvedjen. Közelebb lépett hozzá, mire Naruto döbbenten nézett rá. Nem is hallotta, hogy bejött a szobába. Szemei még inkább elkerekedtek, mikor a nő leült mellé, és ráemelte lila szemeit, mikben a megbánás fényei csillogtak. A fiatal fiú szíve hevesen verni kezdett ettől. Olyan gyönyörű volt így Hinata.

- Bocsáss meg... – Szólalt meg Hinata halkan, közben szemeit végig Narutón tartotta. - Nem akartalak megbántani. - A szőke fiú nem válaszolt azonnal. Szemei egy pillanatra ismét döbbenten csillogtak, aztán félre fordította fejét, miközben szomorúan maga elé nézett.

- Nem kell bocsánatot kérned. – Szólalt meg Naruto nyugodtan, mégis fájdalmasan. - Nem csináltál semmi rosszat.

Hinata ezen összevonta szemöldökét. Legalább ne hazudna neki. Látja rajta, hogy mennyire megbántódott, amiért úgy beszélt vele néhány perccel ezelőtt. Fölemelte jobb kezét és megérintette a fiú puha arcát, hogy nézzen rá, de Naruto nem akart ránézni, min halkan felsóhajtott.

- Naruto... – Mondta Hinata kedvesen és próbálta maga felé fordítani szerelme arcát, de Naruto ezt nem engedte neki. Elhúzódott tőle, hogy ne kelljen olyan közel lennie hozzá, mitől Hinata fájdalmasan nézett rá, de megtudta érteni őt. - Naruto... – Kezdte ismét Hinata, de nem tudta, hogy hogyan folytassa. Nem volt hozzá szokva, hogy így beszéljen a fiúval. Végignyalt kiszáradt ajkain, majd ismét megszólalt. - Naruto, kérlek, nézz rám.

A fiatal fiú ráemelte kék szemeit, mikben annyi kín volt, hogy Hinatának csak még nagyobb lelkiismeret-furdalása lett ettől a tekintettől. Ujjaival ismét végigsimított a fiú puha arcán, mitől Naruto egész testében megfeszült, ahogy magán érezte a nő gyengéd érintését. Már megint azt akarja! - Gondolta magában fájdalmasan a szőke fiú. Megint úgy akar kibékülni velem! Dühösen ütötte el magától Hinata kezét, min a lila hajú lány nagyon megdöbbent, és haragosan ránézett.

- Csak egyszer... – Mondta Naruto halkan, mégis dühösen. - Csak egyetlen egyszer békülnél ki velem úgy, hogy ne próbálnál meg engem lefektetni! - Hinata megdöbbent ezen. Mégis honnan vette, hogy le akar feküdni vele? Egyáltalán meg se fordult ilyesmi a fejében.

- Mégis honnan veszed ezt? - Kérdezte Hinata értetlenül. - Csupán vigasztalni próbállak, de te rögtön félre érted az egészet, és olyasmivel próbálsz engem gyanúsítani, ami nem igaz.

- Méghogy félre értem az egészet?! Akkor mégis, mi ez az érintés? Talán kivételesen nem azért érintettél meg így, mert le akarsz feküdni velem?

- Egyáltalán nem állt szándékomban. Mindössze kedves akartam lenni veled.

- Kedves, mi? - Mosolyodott el gúnyosan Naruto. - Pedig amikor hazajöttem, akkor nem voltál valami kedves hozzám.

- Az nem azért volt, mert rád haragudtam... – Felelte tiltakozva Hinata. - Mostanában egyre gyakrabban szédülök, meg hányingerem is szokott lenni. És annyi minden összejött a mai napon is, hogy teljesen kész voltam lelkileg. Hidd el, hogy nem téged akartalak bántani!

- Miért? - Kérdezte a szőke fiú, és Hinata megkönnyebbülten vette észre, hogy hangjában most nem volt annyi düh, mint az előbb. - Mi történt veled, ami ennyire kikészített téged? - Hinata nem felelt semmit, csak némán lehajtotta fejét, és maga elé nézett. Lila szemeiben annyi fájdalom és szomorúság csillogott, mi teljesen meglepte Narutót. - Hinata... - Kezdte volna Naruto, de Hinata a szavába vágott.

- Az orvosomnál voltam... – Suttogta halkan Hinata, de olyan halkan, hogy Narutónak nagyon oda kellett figyelnie arra, amit mond. - Meg akartam tudni valamit. Valamit, amit már nagyon régen elfelejtettem.

- Mégis mit?

- Hogy megerőszakolt-e az apám.

Naruto elszörnyedve nézett a lányra. Mégis honnan vette ezt az őrültséget? Lehet, hogy Hinata mostohaapja egy szemétláda volt, aki teljesen tönkretette Hinata életét, de azért mégsem tehetett ilyen szörnyűséget. Egyszerűen nem lehetséges az, hogy ezt tette Hinatával.

- Ezt meg mégis honnan vetted? - Kérdezte Naruto és ekkor Hinata újból ráemelte tekintetét. - Tudom, hogy milyen az apád, de azért mégsem tehetett veled ilyet. Egyszerűen nem létezik, hogy...

- Pedig mégis megtette... – Volt Hinata válasza, mitől a fiatal fiú döbbenten nézett rá. Mindenre számított, csak erre nem. Ez nem lehet igaz! Hinata apja nem tehetett ilyet.

- Honnan tudod? Ő mondta el neked? - Hinata gúnyosan elmosolyodott.

- Tudod mikor mentem volna el hozzá azért, hogy ezt megkérdezzem tőle. Azt az embert soha az életben nem akarom látni.

- De akkor mégis honnan veszed ezt az őrültséget? - Kérdezte ismét a szőke fiú. Még mindig nem akarta elhinni azt, amit Hinata állított. A fiatal nő nem válaszolt. Néhány másodpercig nézte szerelme arcát, majd lesütötte lila szemeit, és halkan megszólalt.

- Emlékszel arra, hogyan reagáltam, amikor szeretkeztél velem tegnapeste? - Kérdezte halkan, mégis fájdalmasan Hinata, és ahogy eszébe jutott az a szörnyű éjszaka, szíve fájdalmasan kezdett el verni. Azon az éjszakán okozta a legnagyobb fájdalmat a fiúnak, pedig egyáltalán nem szolgált rá szegény, és mégis képes volt azt tenni vele. Sohasem bocsátja meg magának, amiért megerőszakolta élete szerelmét, akinek csak annyi volt a bűne, hogy szeretni akarta őt. Naruto félre nézett. Nem akart arra az éjszakára gondolni. Így is nagyon fájt az neki, amit a lány művelt vele. Miért kell most emlékeztetnie rá? Hinata a fiúra nézett. - Emlékszel rá? - Kérdezte ismét és hangjában könyörgés volt, mitől a szőke fiú lehunyta szemeit. Naruto nem felelt, csak bólintani tudott.

- Tudnod kell, hogy nem azért reagáltam úgy, mert tényleg nem tetszett az, amit csináltál, hanem azért, mert olyan dolgokat jutattál eszembe, amiket már nagyon régen elfelejtettem. - Naruto ráemelte kék szemeit. Egyrészt kíváncsian, másrészt kétkedve nézett a lányra. Mégis mire gondolhat? Miket juttatott eszébe az, amit csinált?

- Ezt meg, hogy érted? - Kérdezte Naruto, mitől Hinata egy pillanatra nem tudta hogyan mondja el a fiúnak az igazat. Egy ideig maga elé nézett, majd fölemelte bal kezét és megfogta vele a fiú kezét, majd ujjaikat összekulcsolta, és ráemelte fájdalomtól csillogó lila szemeit.

- Tudnod kell, hogy nagyon sajnálom azt, amit akkor tettem. - Szólalt meg Hinata és hangjában mérhetetlen megbánás volt. - Ha akkor nem jelennek meg azok az emlékképek soha, de soha nem tettem volna azt veled. De mégis megtettem és ezért megvetem magam, de amikor azok az emlékek jelentek meg előttem... Istenem, bárcsak sohase jutottak volna az eszembe! - Naruto érthetetlenül nézett rá. Még mindig nem értette mit akar a lány elmondani neki, aztán lassan belé csapott a felismerés. Elszörnyedve kapta szája elé kezét és megrökönyödve nézett a lila hajú lányra.

- Hinata... – Suttogta a fiatal fiú. - Ugye nem azt akarod mondani, hogy azért viselkedtél olyan furcsán, mert az érintéseim eszedbe juttatták azokat a szörnyűségeket, amiket a mostohaapád művelt veled? - Hinata fájdalmasan elmosolyodott.

- Arra célzol, hogy azok az emlékek jutottak eszembe, amikor az a szemét megerőszakolt engem? - Kérdezte Hinata fájdalmas mosollyal és a fiú kék szemeibe nézett.

- Istenem, Hinata... Miért nem mondtad ezt el nekem, hogy ezért...

- Változtatott volna a dolgon? Téged akkor is bántottalak, pedig nem tehettél semmiről.

- Most nem erről van szó! - Felelte Naruto türelmetlenül.

- De igenis erről van szó! Bántottalak egy olyan emlék miatt, amiről igazán nem te tehetsz, és mégis képes voltam megerőszakolni téged miatta! Nincs mentségem! Hiába mondom azt, hogy azért tettem, mert azok az emlékek jutottak eszembe, amiket legszívesebben elfelejtenék. Akkor sem volt jogom ezt tenni veled. - Itt lehajtotta fejét és halkan ezt mondta. - Meg sem érdemlem azt, hogy az enyém legyél. - Naruto ezen dühösen összevonta szemöldökét. Két tenyere közé fogta Hinata arcát, és megemelte fejét, hogy a könnyektől nedves lila szemekbe tudjon nézni.

- Hogy tudsz ilyen őrültséget mondani?! - Kérdezte Naruto enyhén dühös hangon és Hinata meglepetten nézett a fiúra, amiért ezt mondta. - Az életemnél is jobban szeretlek téged, és inkább meghalok, semmint hogy elveszítselek téged, olyasmiért, amiről azt hiszed örökre meggyűlöltelek.

- Naruto, minden okod meg van arra, hogy gyűlölj engem.

- És én mégsem tudlak gyűlölni téged... – Mosolyodott el kedvesen a fiatal fiú. - Jobban szeretlek, mint eddig bármikor, és ezen semmi sem változtat.

Hinata könnyein át nézett rá a fiúra. Még azok után is képes őt szeretni, amit tegnapéjjel tett vele. Nem érdemli meg ezt a fiút, aki oly sok mindent bocsátott már meg neki. Kitartott mellette, még ha nem is érdemelte meg. Nem bírta tovább, előre hajolt és szorosan átölelte a fiatal fiút, miközben homlokát vállára hajtotta és sírni kezdett. Naruto érthetetlenül nézett a lányra. Mi baja? Miért sír?

- Hinata, miért sírsz? - Kérdezte a szőke fiú, közben azon igyekezett, hogy megvigasztalja szerelmét.

- Mit gondolsz miért? - Volt Hinata válasza. - Képes vagy azok után is szeretni, hogy olyan csúnyán bántam veled? Oly sokszor okoztam neked fájdalmat, hogy igazán megérdemelném azt, hogy elhagyj engem, és mégsem teszel ilyet. Ettől csak még inkább megvetem magam, mert még csak meg sem háláltam neked azt, hogy ilyen jó vagy hozzám. - Naruto egy ideig nézett maga elé, aztán elmosolyodott, majd elhúzódott a lánytól és ráemelte kedvesen csillogó kék szemeit.

- Már megháláltad nekem azzal, hogy engem választottál szerelmednek. – Mondta a fiatal fiú kedvesen. - Ennél több nem is kell nekem.

- Ó, Naruto... – Suttogta Hinata, miközben remegve nézett a fiúra, aki gyengéden megérintette arcát, majd közelebb hajolt hozzá és gyengéden megcsókolta ajkait.

Hinata azonnal viszonozta a fiú csókját, közben olyan szorosan kapaszkodott belé, mintha attól félt volna, hogy bármelyik pillanatban elveszítheti őt. Ujjaival a puha szőke tincsekbe markolt, közben egy centire sem távolodott el kedvesétől, aki egyre szenvedélyesebben csókolta őt. Nyelveik érzéki táncot jártak egymással, és az érzésre mindketten megremegtek. Szívük hevesen vert mellkasukban, testüket forróság öntötte el, ahogy a vágy fellobbant bennük. Hinata abban a percben semmire sem vágyott jobban, csakhogy a fiúval legyen, akit mindenkinél jobban szeretett. Kezeivel elkezdte kigombolni a fiú ingét, miközben ajkai nyakára siklottak és gyengéden csókolgatni kezdte azt. Naruto egész testében megremegett ettől, és ő sem tétlenkedett. Kioldotta Hinata köntösének övét, mit a földre dobott és kezeit a szétnyílt ruha alá csúsztatta, megérintve kedvesének selymes bőrét, mitől Hinata halkan felnyögött. Végre sikerült kigombolnia a fiú ingét és azonnal nyalogatni kezdte izmos mellkasát, mitől Naruto hangosan felnyögött. Fejét hátravetette, miközben szőke tincsei nedves arcára tapadtak. Mikor Hinata a mellbimbóját kezdte el nyalogatni, nem bírta tovább. Hangosan felkiáltott és az ágyneműbe markolt. A fiatal nő egyre szenvedélyesebben kényeztette őt, közben jobb kezével gyengéden végigsimított a fiú testén le egészen az ágyékáig, majd óvatosan simogatni kezdte férfiasságát a ruhán keresztül, mitől Naruto élesen beszívta a levegőt és egész testében megfeszült. Hinata gyengéden hátradöntötte a fiút az ágyon, aki némán hagyta, hogy a nő ezt tegye. Gyengéden a lila tincsekbe markolt, mikor Hinata a feszes hasának izmait kezdte el kényeztetni, miközben ő maga levette magáról köntösét, és így már teljesen meztelen volt. Naruto elhomályosult szemekkel nézett szerelmére, aki egyre lejjebb haladt. Egy pillanatra megállt és föltérdelt az ágyon. Vágytól remegő ujjaival elkezdte kioldani a fiú övét, majd miután ez sikerült neki elkezdte levenni róla a nadrágot. Naruto megemelte csípőjét, hogy a lány könnyebben letudja venni róla a nadrágot, és amikor Hinata ezzel végzett a padlóra hajította a fölöslegessé vált ruhadarabot. Lehajolt és ismét a fiú hasát kezdte el kényeztetni, mitől Naruto hangosan felnyögött és hátravetette fejét. Szíve őrült iramban vert mellkasában, a vágy teljesen elkábította őt, és másra sem vágyott csak arra, hogy Hinata végre magáévá tegye. Ám Hinata nem tett ilyet, helyette szétfeszített combjai közé feküdt és elkezdte a fiú combjainak belsőterét csókolgatni, néhol még meg is szívta az érzékeny bőrfelületet, mitől Naruto ismét nyögött egyet. Ujjaival egyre görcsösebben szorította a takarót és amikor megérezte Hinata nyelvét férfiasságán, úgy érezte menten elfog ájulni. Testét egyre jobban átjárta a kéj, és már alig várta, hogy Hinata végre a nőiességébe vezesse az ő hímtagját. Hinata elhúzódott tőle és Naruto azt hitte, hogy most jött el az idő, ám legnagyobb meglepetésére a nő nem helyezkedett el férfiassága felett, helyette úgy fordult, hogy nőiessége a fiú arcával szemben legyen, ő pedig a fiú hímtagja fölé hajolt és gyengéd csókot lehelt rá. Naruto egész testében megremegett, ám ő nem kezdte el kényeztetni a nőt. Várjunk csak egy kicsit! Gondolta magában idegesen. Miért csinálja ezt Hinata? Hiszen tudom jól, hogy azért nem tetszett neki ez a póz, mert akkor juttattam eszébe azokat a szörnyűségeket, akkor mégis miért csinálja ezt?

- Hinata... – Szólalt meg halkan a szőke fiú és a nő ekkor abba hagyta kényeztetését. Csodálkozva emelte a fiúra lila szemeit és nem értette mi baja van.

- Mi baj van? - kérdezte Hinata érthetetlenül.

- Miért csinálod ezt? Tegnap még nem tetszett neked. - Hinata pár pillanatig őt nézte, majd kedvesen elmosolyodott.

- Nem mondtam azt, hogy nem tetszett. Sőt mi több, nagyon is élveztem.

- De hát... - Kezdte ismét a fiatal fiú, ám hangja elakadt, amikor a lány újból szájába vette férfiasságát és szívni kezdte.

Naruto felnyögött ettől, és ismét a takaróba markolt, közben egyre csak arra tudott gondolni, hogy miért csinálja ezt szerelme. Talán így akar bocsánatot kérni tőle a tegnapeste miatt? Hiszen már megbocsátott neki, akkor miért teszi ezt? Vagy talán azért teszi, hogy bebizonyítsa nem undorodik az érintéseitől? Hinata az ágyra feküdt és a fiút magára kezdte húzni. Naruto ekkor döbbent rá, hogy Hinata mire készül. Szemei rémülten elkerekedtek, mikor látta a lány úgy helyezkedik el alatta, hogy bejárata férfiasságának feszüljön. Hinata felnézett kedvesére, aki esdekelve nézett rá. Nem akarta, hogy ezt tegye. Nem kell bebizonyítania, hogy nem undorodik tőle. Tudja nagyon jól, hogy most is eszébe jutottak azok a szörnyű dolgok, amiket a mostohaapja tett vele.

- Hinata, ne! - Mondta Naruto hangosan, ám Hinatát nem érdekelte. Megragadta Naruto testét és maga felé húzta, amitől  a fiú kemény hímtagja a nőiességéhez nyomódott, és amikor az testébe hatolt, érezte, hogy enyhe fájdalom járta át, és ettől mozdulatlanná dermedt. Szemeit szorosan összezárva tartotta és próbált nem arra gondolni, hogy ezt nem volna szabad megtennie. De ha most nem teszi meg, soha nem fog megszabadulni azoktól az emlékektől, amikor mostohaapja megerőszakolta őt. Muszáj legyőznie a félelmeit, mert ha nem teszi, sohasem lehet olyan az élete a fiú mellett, mint régen.

- Hinata, jól vagy? - Hallotta meg Naruto aggódó hangját, és ő felnézett a szőke fiúra, aki aggódva nézett le rá. Mikor Naruto látta a nő szemeiben a könnyeket, szívét fájdalom járta át, mert azt hitte ismét eszébe juttatta, hogy mostohaapja bántotta őt. - Hinata... – Kezdte halkan a szőke fiú. - Nem kell ezt tenned. Látom, hogy mennyire rosszul esik. - Hinata döbbenten nézett a fiúra, aztán rájött mire gondol, mitől megnyugtatóan szerelmére mosolygott.

- Ne aggódj! - Mondta kedvesen Hinata. - Csak egy picit szokatlan alul lenni, ennyi az egész. Nem azért néztem úgy rád, mert eszembe jutottak a rossz emlékek.

- Hinata... – Mondta Naruto, majd lélegzete elakadt, amikor a lány mozogni kezdett alatta.

Az érzésre mindketten hangosan felnyögtek. Hinata kezeivel a fiú izmos vállaiba markolt, miközben lehunyta szemeit és egyre gyorsabban kezdett el mozogni, mitől Naruto gyomra görcsbe rándult. Szorosan átölelte a nőt és követni kezdte annak ritmusát, majd átvette az irányítást. Hinata érezte, hogy a fiú még mélyebbre hatolt a testébe és ettől, az egyre gyorsabban kezdett el mozogni. Testüket elöntötte a verejték, mely végigfolyt felhevült bőrükön. Ahogy közeledtek a csúcs felé, Naruto úgy kezdet el még gyorsabban mozogni, és ettől már alig kaptak levegőt.

- Hinata... - Nyögte elhallóan a szőke fiú és már alig bírta visszafogni magát. Hinata is érezte, már nem sok kell. Naruto mozgása egyre vadabb lett és végül már nem bírta tovább. Körmeit kedvese hátába vájta és egész testében megfeszült, mikor elélvezett. Forró élvezete mélyen Hinata testébe áramlott, ki ekkor szintén nem bírta tovább és ő is elélvezett. Kimerülten kapkodni kezdték a levegőt. Szívük hevesen vert és verejtékcseppek érzékien folytak végig testükön. Hinata kimerülten feküdt a fiú alatt, aki hozzá bújt és fejét mellkasára hajtotta. A lila hajú lány magához ölelte remegő testét, és ujjaival gyengéden cirógatni kezdte selymes bőrét. Lila szemeit lehunyva tartotta. Egy ideig hallgattak, végül Naruto volt az, aki megtörte a csöndet.

- Szeretlek. – Suttogta a szőke fiú, min Hinata elmosolyodott és így válaszolt.

- Én is szeretlek.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés