Narut�nak nyelnie kellett egyet, mik�zben n�m�n figyelte az �t h�z� l�ny h�t�t. Annak szavaib�l, s�t, az eg�sz l�ny�b�l valami olyan nagy er� �s elsz�nts�g �radt, hogy a sz�ke akaratlanul is a f�ld fel� ford�totta a tekintet�t. Ahogy a m�sik �rz�kelte, hogy akad�koskod�sa elhal, a Naruto csukl�j�t szor�t� fog�s enyh�lt, s a k�vetkez� pillanatban egym�sba fonta ujjaikat. A fi� felpillantott, s �rezte, hogy a v�r lassan az arc�ba tolul a gyeng�d �rint�st�l. De azt�n megr�zta a fej�t. Ez az �rint�s nem verheti �t m�g egyszer. T�bb� nem d�l be neki.
 

- Nem akarok besz�lni veled! - K�z�lte, t�le szokatlanul jeges hangon, majd ism�t megpr�b�lta kir�ntani a kez�t a m�sik�b�l. De annak szor�t�sa miatt nem siker�lt. - Engedj el, hallod?!
 

- Nem. - Hinat�t mintha nem is �rdekelte volna, amit besz�l. Higgadts�g�b�l egy cseppet sem engedett, csak kitart�an n�zett maga el�, mik�zben h�zta �t.
 

- Hagyj m�r b�k�n! - Fakadt ki Naruto. - Semmit nem akarok t�led! Nem akarlak l�tni, nem akarok besz�lni veled... Sz�val engedj el v�gre, �s h�zz vissza a nyomorult bar�tn�idhez! - �rezte, hangja egyre magasabb �s s�pol�bb, de nem �rdekelte. F�lt. F�lt, hogy ha nem szabadul hamarosan a l�ny k�zels�g�b�l, tal�n megint ostobas�got csin�l... �s m�g t�bb f�jdalmat okoz mag�nak. - Hinata!
 

�ntudatlanul ki�ltott fel, de a n�v megtette a hat�s�t. Hinata megdermedt, majd h�tran�zett. Ahogy szor�t�sa enyh�lt, Naruto r�gt�n elr�ntotta a kez�t. Lass� mozdulatokkal megd�rzs�lte az ujjait �s a csukl�j�t, majd sz�j�t nyitva feln�zett, hogy folytassa a m�sik lehord�s�t, de ahogy szemei tal�lkoztak a l�ny�val, a szavak a tork�ban rekedtek. Hinata olyan m�lys�ges f�jdalommal �s szomor�s�ggal n�zett r�, hogy Narut�t a tekintete sz� szerint mellbe v�gta. 'Mi�rt n�z �gy?' Nem �rtette, t�nyleg nem. Neki most vihognia k�ne a mark�ba a h�lye bar�tn�i k�r�ben... Nem itt lenni. Vele. �t n�zve. Szomor�an.
'Nem, nem d�lhetsz be neki, Uzumaki!' Rivallt r� egy hang az elm�j�ben. 'Tudod j�l, hogy j� sz�n�sz!' Naruto nyelt egyet, de azt�n hagyta, hogy a meglepetts�g hely�t �tvegye a sz�v�ben a d�h �s a keser�s�g. K�k szemei soha nem tapasztalt haraggal szegez�dtek a l�nyra.
 

- Mi van, Hinata? Azt hittem, menteget�zni fogsz, �s v�ded magad. Meg kimagyar�zod a helyzetet. Vagy a sok hazugs�g k�zt m�r azt sem tudod, melyikkel k�ne kezdened? - Tudta, hogy metsz�en b�nt�, �s g�nyos a hangja, maga is megrettent t�le.

De nem �rdekelte. Az ember �nz� l�ny, �s azt n�zi, hogy mindig �nmag�nak legyen j�. M�rpedig, � nem akar t�bbet szenvedni. Meg kell v�denie mag�t, m�g akkor is, ha azt csak ilyen �ron tudja el�rni. A m�sik tekintete azonban mintha �tsz�rta volna a sz�v�t. 'Hogy tud �gy n�zni?' gondolta mag�ban, s a sz�ve �sszefacsarodott. 'Azok ut�n, amit tett... Azok ut�n hogy tud ennyire szomor�an...?' Megk�nnyebb�lt, ahogy Hinata lehunyta a szemeit. 
 

- Vagy tal�n h�vjalak Sakur�nak? - Tov�bb besz�lt. Nem sz�m�t, mint mond, csak a Hyuuga menjen el a k�zel�b�l. T�vozzon mell�le... �s az �let�b�l. - Akkor k�nnyebben megy? - De hirtelen nagyot nyikkanva elhallgatott. Ijedten h�tr�lt egyet, ahogy Hinata el�tte termett. A kor�bbi szomor� tekintete mintha soha nem is lett volna. Most kem�nyen n�zett a k�k szemek k�z�.
 

- Naruto. - Az eml�tett alig �szrevehet�en megborzongott. Musz�j volt lehunynia a szem�t, m�sk�l�nben az el�tte l�v� arc megbolond�totta volna. Ahogy a nev�n h�vta, a meleg l�legzet�nek �rz�se a b�r�n, a l�nye... Mind arra eml�kezette, milyen volt p�r nappal kor�bban. A v�re l�ktetett az ereiben, a mellkas�ban l�v� d�b�rg�s pedig azt mutatta, sz�ve is er�sen verni kezdett. Hi�ba tudta, mire ment ki az eg�sz, a j�zan �sz nem hatott az �rz�keire. - Meg�rtem, hogy �gy �rzel. Nem v�rhatom el, hogy b�zz bennem, de... De k�rlek, hallgass meg! Csak egyszer had mondjam el, mi is t�rt�nt val�j�ban, �s...
 

- Persze, hogy azt�n megint telet�md hazugs�gokkal a fejem? - Naruto k�nyszeredetten felnevetett, de abban nem volt semmi j�kedv. Szinte m�r megf�radtan n�zett a l�nyra. - K�sz, de ink�bb kihagyom. Egyszer �pp el�g volt...
 

- Nem! - Hinata hirtelen megragadta a v�ll�t, �s k�zelebb hajolt. Naruto megrettent, f�leg mert az �rint�s�re, ak�rmilyen durva is volt, er�sen megdobbant a sz�ve. - Nem hib�ztathatlak, ami�rt ezt gondolod, de musz�j megtudnod az igazat. �n... Neked fogalmad sincs, min mentem kereszt�l az elm�lt hetekben! - Naruto csod�lkozva n�zett Hinat�ra, aki elengedte, �s idegesen a haj�ba t�rt. Sosem l�tta m�g ilyennek. Ilyen... feld�ltnak �s k�ts�gbeesettnek. - Fogalmad sincs milyen, amikor minden egyes nap majd megfulladsz a b�ntudatt�l, amikor dr�ton r�ngatott b�bunak �rzed magad egy ostoba j�t�kban, amikor olyan tehetetlennek �rzed magad, mint m�g soha �letedben! Ha...
 

- Na de mi�rt kellett �gy �rezned? - Naruto kezei �k�lbe szorultak, s �rezte, szeme szikr�kat sz�r. - �gy �ll�tod be, mintha te lenn�l a nagy �ldozat! Ha ennyire rossz volt, akkor mi�rt csin�ltad? �s �n? �n mit sz�ljak?! El tudod k�pzelni, milyen egy r�zsasz�n �lomb�l durv�n a f�ldnek csapba a val�s�gra �bredni?! Elmondhatom, kibaszott szar! 
 

H�tat ford�tott a Hyuug�nak, �s elindult, de m�g alig l�pett h�rmat, a l�ny m�ris megragadta a kez�t. Naruto t�ntet�n nem n�zett r�, helyette az utat figyelte, ami n�h�ny m�terre el�tt�k fek�dt. M�g reggel volt, ez�rt nem sok ember j�rt az utc�n, ink�bb csak id�sek, �s azok, akik bev�s�rolni voltak. De j� n�h�nyan nagy szemekkel meredtek a hangosan kiab�l� p�rosra.
 

- Naruto, meg kell hallgatnod! - Jelentette ki hat�rozottan Hinata. - Sok minden van, ami nem �gy t�rt�nt, ahogy gondolod. T�bb� a szemed el� sem ker�l�k, ha �gy akarod, de... De musz�j v�gighallgatnod egyszer!
 

Naruto nem mozdult, csak n�m�n meredt maga el�. A h�ta m�g�tt hallotta Hinata szapora l�legzetv�tel�t, de igyekezett kiz�rni f�l�b�l a hangokat. Esz�be jutott, amit Gaara tan�csolt. Tal�n t�nyleg meg k�ne hallgatnia? De val�sz�n�leg megint csak hazugs�gokat fog kapni. Abb�l pedig �pp el�g volt. M�r ennyi is. Iszonyatosan f�jt. T�bb� nem akar szenvedni.
 

- Sajn�lom, Hinata...

Azzal kit�pte a kez�t a m�sik�b�l, �s elrohant. Nem n�zett h�tra, csak bekanyarodott a legels� mell�kutc�ba, amit megl�tott. Hallotta, hogy n�mi k�s�ssel a Hyuuga ut�na ered, mire megszapor�zta l�pteit. Val�j�ban fogalma sem volt, mi�rt fut ennyire. Tal�n... Tal�n tudat alatt att�l f�lt, hogy Hinata ez�ttal ny�ltan is kimondja: Sosem szerette �t. Az esz�vel tudta, hogy minden �rint�s hazugs�g volt, de ha... Ha ny�ltan is kimondan�... Abba belehalna. M�rpedig nem akart megal�zkodni Hinata el�tt. Nem fog s�rni, nem fogja kimutatni, hogy �sszet�rt�k. B�szkes�ge az�rt neki is van.
 

- Naruto!
 

Hinata azonban �gy t�nik, nem k�pes elfogadni a nemleges v�laszt. A sz�ke m�g alig eszm�lt fel, mikor valami neh�z csap�dott az oldal�nak, majd a fej�nek. Az �t�st�l sz�delegve nyitotta ki a szemeit, de azok r�gt�n nagyra ny�ltak, ahogy tudatosult benne, hogy a lila haj� alatt fekszik. Hinata er�sen a f�ldh�z szor�totta a kezeit, mik�zben a cs�p�j�n �lt, s szemei szinte m�r ijeszt�en csillogtak. Most kifizet�dtek az �nv�delmi leck�kre ford�tott �r�k, amikre apja k�nyszer�tette annakidej�n. �gy, b�r nem l�tszott rajta, Hinata sok fi�n�l is er�sebb volt.
 

- J�l van... - A hangja is mintha m�lyebben sz�lt volna. - Ha nem hallgatsz meg �nsz�ntadb�l, akkor, ha kell, h�t k�nyszer�telek! - Naruto egy pillanatig n�m�n meredt r�, azt�n fic�nkolni kezdett.
 

- Sz�llj re r�lam! Nem hallod?! - Ki�ltotta, mik�zben rugdal�zni pr�b�lt a l�baival, de a l�ny mintha meg sem hallotta volna. - Hinata! Ha... Ha ennyire besz�lni akarsz, mi�rt nem tetted meg kor�bban?! - Fakadt ki, mik�zben tehetetlen�l verg�d�tt a Hyuuga alatt.
 

- Azt hiszed nem akartam?! - Hinata m�lyen a szemeibe f�rta tekintet�t, mire Naruto fic�nkol�sa abbamaradt. - Az �ri�sker�ken is... El akartam mondani, de te...
 

- "F�lre�rtettem", ezt akarod mondani?! - Szak�totta f�lbe Naruto. Er�sen r�ntott egyet a kezein, de mivel nem �rt el vele semmit, d�h�sen huppantotta vissza megemelkedett fels�test�t a f�ldre. - Ha igaz�n el akartad volna mondani, nem hagytad volna r�m.
 

- Ebben igazad van. - Naruto megdermedt egy pillanatra. Hinata elismeri, hogy igaza van? Ez �j volt. Gyanakv�n kereste a l�ny tekintet�t, de az m�lyen maga el� n�zett, valahov� Naruto hasa k�rny�k�re.
- Nem lett volna szabad hagynom, hogy elt�ntor�ts. De... F�ltem att�l, hogy ha bevallom az igazat, �r�kre meggy�l�lsz...
 

Meglepet�se, ha lehet, m�g nagyobbra fokoz�dott. Emellett, valami m�s is. Az a hevesen dobog� kis szerv, ami a mellkas�ban l�ktetett, s ami miatt erre a mondatra azonnal a fej�be tolult a v�re. "F�ltem att�l, hogy �r�kre meggy�l�lsz..." Ha nem tudn�, eg�szen �gy hangzana, mintha... Mintha... 'Ne k�pzel�dj, Uzumaki!' M�r megint az a j�l ismert hang. Amit egyszerre �tkoz �s �ld... Ami egy pillanatra sem hagyja nyugodni a lelk�t. Tudta, hogy val�sz�n�leg hallgatnia k�ne a hangra, de nem �llta meg, hogy ne sz�lljon vit�ba �nmag�val. 'Tal�n... Tal�n m�gis van m�g rem�ny, hogy...' 'Ne is �lmodj! Ha igaz�n szeret, �szinte lett volna!' A sz�ve facsarodott �ssze a gondolatra, de k�nytelen volt igazat adni a hang tulajdonos�nak... Akkor is, ha � maga volt az. �gy h�t elford�totta a fej�t, �s a f�vet n�zte maga mellett, mely most puh�n csiklandozta az arc�t.
 

- De gondoltad, minden megold�dik, ha �gyba viszel, ugye? - Hi�ba besz�lt halkan, a g�nyoss�ga tiszt�n �rezhet� volt. - Igaz�b�l, ezt eg�szen csod�lom benned. L�ny l�tedre k�pes volt�l elmenni eddig egy puszta...
 

- Naruto, nem �rted?! - Hinata olyan hirtelen ki�ltott fel, hogy a fi� megr�zk�dott, de tov�bbra is ker�lte a tekintet�t. - A francba is, pontosan err�l van sz�! Azt hiszed, egy h�lye tr�fa miatt k�pes lettem volna erre?! Csak egyetlen percre feledkezz meg a tegnap t�rt�ntekr�l, �s eml�kezz vissza a... a cs�kjainkra! Mit �rezt�l akkor? Milyennek �rezted? Hamisnak... vagy �szint�nek?
 

Nem akarta k�vetni Hinata utas�t�sait, m�gis azonnal visszaeml�kezett. T�ls�gosan nem kellett meger�ltetnie mag�t. �l�nken �lt benne a cs�kok eml�ke. A meleg ajkak puha �rint�se, a gyeng�d sim�t�sok, a forr� suttog�s... Megborzongott, ami nem ker�lte el Hinata figyelm�t sem. A l�ny hirtelen eg�szen k�zel hajolt az arc�hoz, s Naruto akaratlanul is visszafojtotta a l�legzet�t.
 

- Naruto... - A m�sik lehelete v�gigsim�totta a b�r�t, s kisz�radt ajkait. - K�rlek. Hallgass v�gig. Ut�na szabadon gy�l�lhetsz.
 

'B�r k�pes lenn�k gy�l�lni t�ged!' Gondolta mag�ban �sszeszorul� torokkal. 'Akkor sokkal k�nnyebb lenne.' De nem volt r� k�pes. De... Lehet szeretni valakit, aki ennyi f�jdalmat okozott neked? Nem csak bebesz�li mag�nak, hogy szereti? Tal�n r�g nem err�l van sz�... �s m�gis. V�gyott r�, �rezni akarta...  szeretni.
 

- N�zz a szemembe... - Suttogta. Mi�rt remegett meg a hangja? Ez nem j�. Gyeng�nek l�tszik. Pedig � nem az. Csak a teste gyeng�l el a Hyuuga k�zel�ben. Hinata n�m�n tett eleget a fi� k�r�s�nek. A lila szemekb�l Naruto semmit nem tudott kiolvasni, csak v�gtelen elsz�nts�got �s hat�rozotts�got. Reszketegen fels�hajtott, s mintha az eg�sz lelke beleremegett volna. - Semmit nem hagyhatsz ki. �s �szreveszem, ha hazudsz. 'T�bb hazugs�got nem b�rn�k elviselni!' Gondolta, mik�zben alig �szrevehet�en beharapta als� ajk�t. 

Hinata egy pillanatig n�m�n n�zte �t, azt�n el�gedett megk�nnyebb�l�ssel engedte el a kezeit. B�r nem m�szott le Narut�r�l, de a fi� nem sz�lt �rte. �gy �rezte, sz�ve er�s koppan�sokkal csap�dik id�r�l-id�re a mellkas�nak.
 

- M�r megmondtam. A l�ny, akit a neten megismert�l, nem �n voltam. Hanem Haruno Sakura. � tal�lta ki az eg�szet. - Hinata lassan �s halkan besz�lt. L�tszott rajta, hogy legsz�vesebben elford�tan� tekintet�t, de ellen�llt, s v�gig Naruto k�k g�mbjeibe meredt, hogy a fi� l�tta a saj�t arc�t visszat�kr�z�dni a lila szemp�rban. - Unatkozott, �s v�letlen�l tal�lt r� arra az oldalra. Regisztr�lt, �s kital�lta ezt a nagy terv�t... hogy megsz�vatnak egy balf�k fi�t. Ino �s Tenten is vele volt. - Naruto egy pillanatra lehunyta a szem�t. Ismerte a mond�st, miszerint az igazs�g a legt�bbsz�r f�j, de... Soha nem akarta ennyire intenz�ven megtapasztalni a saj�t b�r�n. - Nem akart nagy dolgot. Elk�ldte a f�nyk�pemet, mert �n vagyok az egyetlen lila ismer�se. Elmondta, hogy Konoh�ban �l, de nem tudhatta, hogy te pont ide fogsz j�nni ny�ri munk�ra... Amit �n p�ly�ztam meg kor�bban. - Naruto elnyomott egy nyikkan�st. Hinata volt az?! Jiraiya mondta, hogy valami neves l�nyk�t elutas�tott a kedv��rt, ez�rt legyen nagyon �gyes, de... De hogy pont Hinata volt az... Nem tudta, hogy �r�l-e a felfedez�snek. 
- Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni magam, de... Sakura kital�lta, hogy kapjunk az alkalmon, �s mikor megk�rt, hogy bolond�tsalak magamba... elfogadtam. - Hinata eg�szen b�ntudatos hangon besz�lt, de enn�l a pontn�l egy pillanatra elhallgatott. - Ostoba voltam, itt k�vettem el a legnagyobb hib�t. Ha... Ha azonnal megmondtam volna neked, hogy nem az vagyok, akinek hiszel, csak a bar�tn�im sz�rakoztak, minden m�sk�nt alakulhatott volna. De �n nem tettem, mert... Nem, m�g azt sem mondhatom, hogy csak miattuk csin�ltam, hogy �ket kih�zzam a szarb�l. �nz� vagyok. Magam miatt tettem. - Naruto sz�ve minden egyes mondattal egyre t�bb darabk�ra t�rt. Igyekezett lenyelni a k�nnyeit, de nem tudta, meddig fog m�g siker�lni. "Bolond�tsalak magamba"... "Nem az vagyok, akinek hiszel"... "Sz�rakoztak"... A szavak t�r m�dj�ra has�tottak a mellkas�ba. Tudta, hogy f�jni fog, de hogy ennyire...! Lassan elemelkedett a f�ldr�l.
 

- Hinata, hagyj...! Nem akarok t�bbet hallani...! - R�m�lten vette �szre, hogy hangja remeg a visszafojtott zokog�st�l. Nem, ennyire nem lehet gyenge! Mi a fene t�rt�nt vele?! Az elm�lt f�l napban m�st sem csin�lt, csak s�rt, szinte meg�ll�s n�lk�l... M�g ezek ut�n is maradt k�nnye...?  De Hinata nem engedte. Hat�rozottan a f�ldnek nyomta a kezeit, de ut�na gyeng�tett szor�t�s�n.
 

- Sajn�lom, de v�gig kell hallgatnod. �n... Tal�n m�r akkor megkedveltelek, amikor el�sz�r besz�lt�nk chaten. - Naruto kezei �k�lbe szorultak, de Hinata nem engedett a szor�t�s�b�l. Ha tehette volna, a sz�ke befogta volna a f�leit, de �gy k�nytelen volt v�gighallgatni a Hyuuga halk szavait. - De ut�na, amikor tal�lkoztunk... Naruto, �gy ittad be magad az �letembe, hogy �szre sem vettem. �n... Annyira sok�ig magamnak sem mertem beismerni, hogy kedvellek, �s... �s egyre jobban sajn�ltalak. Fogalmam sincs, mi�ta akartam m�r befejezni ezt az eg�szet, de az utols� p�r nap m�r val�s�gos k�nszenved�s volt. Nem csak engem h�d�tott�l meg... Ino, Shikamaru, Chouji �s Tenten is kisz�lltak, m�r csak �n nem tehettem meg. Sakura nem �rtette volna, �s att�l f�ltem, valami eg�szen m�s, m�g nagyobb �r�lts�get tal�l ki, hogy megsz�gyen�tsen...
 

- �s te mi�rt nem k�vetted a p�ld�jukat?! - Szegezte neki v�dl�n a k�rd�st Naruto, amint visszat�rt a hangja. Elnyelt k�nnyeit�l hangja rekedten sz�lt. - Ha annyira nem akartad, te is kisz�llhatt�l volna, �s elmondhattad volna az igazat!
 

- Nem, nem tehettem! - Hinata szinte m�r k�ts�gbeesetten n�zett r� a lila szemek t�kr�ben. - Mondom, Sakura kital�lhatott volna valami nagyobb szem�ts�get, azon k�v�l azt hittem, ha v�gigcsin�lom, megv�dhetlek. �n... Az volt a terv�k, hogy nagyk�z�ns�g el�tt veszlek majd r� a szerelmi vallom�sra. - Narut�n mintha vill�m csapott volna kereszt�l. Esz�be jutottak a b�l k�pei. Sakura, mikrofonnal a nyak�ban, �, a kark�t�vel a kez�ben, amint pr�b�lja szavakba �nteni az �rz�seit... Ha akkor tudta volna azt, amit most...! - De mivel n�lam lett volna a mikrofon, �gy gondoltam, k�zben tudom majd tartani a dolgokat. Azt akartam... Ki akartam kapcsolni a mikrofont, �s helyette elmondani az igazat, de semmi nem �gy alakult, ahogy terveztem...
 

- Mert az a fi� feltartott, ugye? - Naruto halv�nyan elmosolyodott, de mindennem� j�kedv n�lk�l. Szinte m�r ijeszt� volt. - Az a fura fi� is mondta. - Hinata tekintete hirtelen megv�ltozott. D�h�sen n�zett a k�k szemekbe.
 

- Kiba nekem nem jelent semmit, �rted?! Gy�l�l�m! Ostoba, nyomul�s fics�r, �s az � hib�ja volt, hogy...
 

- Az �v�?
 

Hinata megdermedt a mondat k�zben, azt�n lassan fels�hajtott, Naruto pedig igyekezett tudom�st sem venni arr�l, mennyire megt�rtnek l�tszik a l�ny. Egyszeriben felt�madt benne az �rz�s, hogy felemelkedve mag�hoz �lelje, �s azt suttogja a lila hajba, hogy minden rendben, �s felejts�k el az eg�szet... De nem �lhetett tov�bb �lomvil�gban. Hinata tal�n t�nyleg megb�nta, amit tett, tal�n t�nyleg meg akarta v�deni, de � maga jelentette ki, hogy nem szereti, �s csak "kedveli". Akkor m�gis mit v�r? Mihamarabb t�voznia k�ne, k�l�nben t�nyleg csak t�bb sebet szerez a sz�v�nek. A lila haj� egy pillanatra megakadt, de azt�n a szem�ld�kei halv�nyan �sszefutottak a komoly pillant�s� szemei f�l�tt.
 

- Ha Kiba nincs, ezen a besz�lget�sen m�r tegnap t�l est�nk volna. El kell hinned nekem. M�r r�g nem akartalak b�ntani. - K�nny� azt mondani. Higgye el? Eddig j�hiszem�en mindent elhitt. De azt�n j�l cserben hagyt�k, �s megal�zt�k az �rz�seit. Ezek ut�n hogy b�zzon meg b�rkiben is? De legf�k�pp Hinat�ban...? - Mi�ta megismertelek, egyre... egyre t�bbsz�r j�tt el�, hogy mekkora szem�ts�g ez. Pr�b�ltam besz�lni Sakur�val is, de mintha meg sem hallotta volna. Azt�n hogy ehhez az eg�szhez m�g j�tt Kushina is...
 

- Ku... Kushina? - Kapta fel a fej�t Naruto, s egy pillanatra minden kor�bbi gondolata kisz�llt a fej�b�l. - Mi k�ze van any�nak...? - Nem kellett befejeznie a k�rd�st, Hinata szemmel l�that�an an�lk�l is meg�rtette. Tekintete, ha lehet, m�g komolyabb� v�lt, s hirtelen k�zelebb hajolt Naruto arc�hoz, aki visszafojtotta l�legzet�t a mozdulatra.
 

- Kushina az any�m legjobb bar�tn�je volt. Ismert engem, �s azt akarta, hogy a fi�val bar�tok legy�nk.

Naruto sz�ve, mely eddig oly er�sen vert, most kihagyott egy dobban�st. Tal�n kett�t is. Szeme elmer�lt a lila m�lys�gben, de m�r nem azt l�tta. Csak a v�gtelen semmit, aminek k�zep�n hirtelen megjelent anyja k�pe. Az egyetlen k�p, ami megmaradt r�la. A sz�lei voltak rajta, ketten, egy�tt, boldogan az egyik nyaral�s alkalm�val. Anya... � ismerte a Hyuuga csal�dot? Hinata mam�j�nak volt a legjobb bar�tn�je? Hirtelen elm�je adagolni kezdte maga el�tt a k�peket, amiket soha nem is l�tott. Az anyja �s Hinata anyuk�ja �lnek egy fotelben, nagy hassal, mik�zben vid�man besz�lgetnek... Kushina, ahogy a magasba emeli a p�r napos Hinat�t, majd mag�hoz szor�tja... Ahogy j�tszik vele... "Azt akarta, hogy bar�tok legy�nk..." Ha ez t�nyleg �gy volt...
 

- El tudod k�pzelni, mit �reztem, amikor elvitt�l Kushina s�rj�hoz? - K�rdezte halkan Hinata. Naruto r�n�zett, mik�zben nyelt egyet, noha a sz�j�t sosem �rezte ilyen sz�raznak. - Tudni, hogy a n�, aki szeretett t�ged, l�tja minden gondolatod, tudja, hogy mit teszel a fia ellen... Elmondani sem tudom, milyen �rz�s volt. Mintha folyamatosan fojtogattak volna...
 

- �s azt el tudod k�pzelni, �n mit �reztem?! - Kapott rajta Naruto. - Itt volt mellettem valaki, akit... akinek mindenemet odaadtam, �s felt�tel n�lk�l megb�ztam benne, mik�zben kerestem m�g valakit, aki a m�ltamhoz k�t... �s megtudni, hogy a kett� egy �s ugyanaz... El tudod k�pzelni? Az �tver�s, cserbenhagy�s, megal�zotts�g... Hogy minden csak hazugs�g volt...
 

Elhallgatott, de szapora l�legzetv�tele tiszt�n hallatszott. Hinat�ra n�zett, de a l�ny nem sz�lalt meg, n�m�n meredt maga el�. Naruto pedig m�r nem tudta, mit higgyen. B�zhat ebben a l�nyban? Vagy megint csak �tvern�? Nem tudta, t�nyleg nem. Hinni akart, ugyanakkor annyira f�lt a f�jdalomt�l... Nem akarja m�g egyszer �t�lni.
 

- Naruto... - Hinata hangja hirtelen megv�ltozott. A nevezett r�n�zett, de a k�vetkez� pillanatban nem t�l finom nyikkan�s hagyta el a sz�j�t, ahogy a Hyuuga felh�zta a f�ldr�l, �s ism�t h�zni kezdte maga ut�n. - Gyere.
 

- Engedj m�r el! - Ki�ltotta Naruto. Seg�lyk�r�n pillantott k�rbe, de csak egy �reg�r n�zte �ket kikerekedett szemekkel. - Mi a franc�rt r�ngatsz folyton?! Nem akarok sehova menni veled!
 

- De fogsz! - Hinata ism�t felvette a kiolvashatatlan �br�zat�t. Elsz�ntan h�zta be �t az egyik sarkon, �s hat�rozott l�ptekkel haladt el�re. - Azt mondod, kerest�l engem, aki a m�ltadhoz k�t. Akkor �lek a jogommal, �s megmutatom azt.

Narut�ban benne rekedt a sz�. Teh�t nem t�vedett! Hinata az, �vele tal�lkozott, �s a m�sik eml�kszik... Csak az � idi�ta sz�ke feje felejtett. A l�nye izgatottan ugrott egyet a gondolatra, hogy tal�n a m�sik megosztja vele, ami t�rt�nt, de az esze le�ll�totta. M�gis mit v�r? N�h�ny eml�kkel semmi nem fog megold�dni. M�g csak a probl�ma sem t�nik el. Ennyivel nem lehet lekenyerezni.
 

- �, hirtelen hogy meg akarod osztani velem! - Sz�lt gunyorosan, amint megtal�lta a hangj�t. L�tta, hogy Hinata h�ta megfesz�l, de a l�ny nem n�zett h�tra. - �rdekes, eddig nem �rdekelt k�l�n�sebben, hogy kerestelek! Pedig tudtad j�l, tudtad a legelej�t�l! M�gsem k�pted volna be, hogy te vagy az, csak sz�pen j�tszottad a szereped, �s Sakur�t �ll�tottad be Hinat�nak... Az ostoba, h�lye barom �gyis mindent bevesz, nem igaz?
 

- Ne besz�lj �gy, amikor semmit nem tudsz! - Sziszegte Hinata az �sszeszor�tott fogai k�z�tt. - Azt hiszed, nekem sokkal k�nnyebb volt?! K�pzeld, �n sem eml�keztem! Fogalmam sem volt, hogy mi m�r tal�lkoztunk, csak p�r napja j�ttem r� mindenre... Mint der�lt �gb�l vill�mcsap�s, �gy �rt a bejelent�sed. Ut�na megsz�llottan pr�b�ltam r�j�nni, mi is t�rt�nt k�z�tt�nk, de senki nem seg�thetett... De ugyan mit tehettem volna? - Hirtelen r�ntott egyet Naruto kez�n. Szemmel l�that�an nem sz�nd�kosan tette, tal�n csak a fesz�lts�g miatt. A k�kszem� f�lren�zett. - Mondjam azt, hogy "�csi! Kider�lt, hogy m�r kor�bban tal�lkoztunk, ez�rt most gyorsan bevallom, hogy igaz�b�l nem Sakura vagyok. Fedezz�k fel egy�tt a m�ltat!" Vagy valami ilyesmi? Nem egy mes�ben �l�nk, Naruto! Nem volt r� lehet�s�gem, hogy m�sk�nt tegyek.
 

- Szerintem igenis lett volna! - Naruto d�h�sen megr�ntotta a kez�t, de Hinata csak egy s�t�t pillant�st vetett r�, s er�s�tett szor�t�s�n. - Vagy tal�n olyannak ismert�l meg, aki nem lett volna k�pes megbocs�tani? Ha �szint�n bevallasz mindent, tal�n nem is �rdekeltek volna az el�zm�nyek!
 

- A hangs�ly a "tal�n"-on van. Semmi garancia nem volt r�, hogy ezek ut�n m�g sz�ba �llsz velem. �n pedig nem akartam kock�ztatni.
 

'Mi�rt nem?' K�rdezte mag�ban Naruto, de nem merte hangosan is feltenni. Ennyire f�lt att�l, hogy nem bocs�t meg neki, �s t�bb� sz�ba sem �ll vele? Akkor m�gis jelentene valamit a sz�m�ra? Vagy... Egyszer�en csak bar�tk�nt gondol r�? B�r... tal�n m�g annyik�nt sem.
 

- Hogy... Hogy nem zavart, hogy folyton... Sakur�nak h�vtalak?! - Nehez�re esett kimondania a nevet. Azokra a napokra eml�keztette, amikor m�g ezt a lila haj� csajt h�vta �gy. A n�v egyszerre jelentette a boldog �s v�gtelen szeretetet, a r�zs�s napokat... Neh�z volt �t�llnia, de ah�nyszor meghallotta, vagy kiejtette, a sz�v�ben minduntalan �sszet�rt valami. 
 

- Azt hiszed, nem zavart?! - Hinata h�tran�zett a v�lla f�l�tt, egyenesen az � szemeibe. - Sokszor �v�lteni lett volna kedvem t�le. De legal�bb arra j� volt, hogy amikor elborult az agyam miattad, visszar�ntson a val�s�gba. Megv�dett att�l, hogy �r�lts�get csin�ljak.... Egy darabig.
 

Naruto �sszevont szem�ld�kkel pr�b�lta �rtelmezni ezt, de Hinata pillant�s�t�l hirtelen a fej�be szaladt az �sszes v�r. Esz�be jutott. Akkor este... Amikor "Sakura" nev�t s�hajtva akarta �tszak�tani a gy�ny�r kapuj�t, Hinata befogta a sz�j�t. Nem akarta hallani... Mert nem az � neve volt? Mert f�jt? Vagy egyszer�en csak kellemetlen�l �rintette? Nem tudott tov�bb gondolkozni, mert hirtelen felismerte, hova is tartanak. M�r nyitotta volna a sz�j�t, de Hinata hirtelen kanyarodott le, hogy Naruto majd orra esett.
 

- Mi-minek hozt�l ide?! - A sz�ke csak egyetlen pillant�st tudott vetni a romos h�zra, Hinata m�ris h�zta �t a falak ment�n, hogy azt�n meg�lljon, s kez�t r�t�ve a s�t�tbarna k�regre, feln�zzen az egyik f�ra. 
- Mi�rt hozt�l A Hegyi-k�jenc h�z�... - Kezdett neki ism�t Naruto, de a lila haj� f�lbeszak�totta.
 

- Itt, ezen az �gon... - S�gta halkan, mik�zben kez�t v�gigfutatta a feje f�l�tt n�v� vastag �gon. - Ezen l�gott a hinta. Itt l�ktelek.
 

- M... mi? - Naruto szemeivel v�gigj�rta a f�t, s megpr�b�lta maga el� k�pzelni a hint�t, de nem siker�lt. A sz�ve izgatottan dobogott, de az elm�je szomor�an �res volt.
 

- Nem eml�kszem, Hinata. - A l�ny r�n�zett. A lila szemek valami megmagyar�zhatatlan nyugalmat �rasztottak. Vagy csak Naruto �rezte mag�t nyugodtabbnak t�le? De �gy �rezte, a m�sik pillant�sa v�gigsim�tja a test�t, a lelk�t, melegs�g �nti el a mellkas�t, �s lenyugszik a l�legzete.
 

- Gyere. - Hinata megfogta a kez�t, �s h�zni kezdte, be, a f�k k�z�. Naruto megrezd�lt, ahogy az ujjaik �sszefon�dtak, de ellenkezni nem maradt ideje, mert Hinata hat�rozottan besz�lni kezdett. - A mez�. A v�rszerz�d�s. A felh�n�z�s. Az apuk�d. A hinta. A dallam. A fogadalom... Naruto, eml�kezz!
 

�gy k�nt�lta a szavakat, mint valami var�zsig�t. Narut�ban megmozdult valami, de nem tudta, a szavak teszik-e, vagy Hinata soha nem l�tott elsz�nts�ga. Eml�kezni akart, t�nyleg pr�b�lt, de semmi foszl�ny nem jutott az esz�be. A szavak a mellkas�ba hatoltak, de a tudata m�ly�re nem jutottak el. Hinata hirtelen elengedte a kez�t, s hogy a h�z� er� megsz�nt, Naruto megakadt az egyik fa gy�ker�ben. Maga el� kapta a kezeit, de csak kicsit tudta felfogni a becsap�d�st. F�jdalmasan felny�g�tt, de ut�na r�gt�n kinyitotta a szem�t, �s Hinat�t kereste a tekintet�vel. A l�ny nem sokkal el�tte guggolt az egyik fa t�v�ben, �s a mellette k�t oldalt megjelen� f�ldkupac jelezte, hogy hat�rozott mozdulatokkal �s a f�ldben.
 

- Hinata, mit... - Kezdte volna Naruto, de a lila haj� hirtelen boldog-el�gedett nyikkan�st hallatott, azt�n felemelkedett.

Ahogy megfordult, a sz�ke l�tta, hogy valami s�ros, s�t�t-vil�gosbarna valamit tart a kez�ben, de azt�n Hinata hirtelen mellette termett. M�g a sz�j�t sem volt ideje kinyitni, mikor k�t er�s k�z ragadta meg, �s a h�t�ra ford�totta. M�ltatlankod� ki�lt�s hagyta el a sz�j�t, ahogy Hinata ism�t a cs�p�j�re �lt, �s el�re hajolva megfogta a kez�t. Naruto n�m�n figyelte, ahogy a Hyuuga gyeng�den megfogja, �s el�re h�zza a jobbj�t, majd miut�n vet egy szinte m�r l�gy pillant�st az azon h�z�d� v�g�sra, saj�t h�velykujj�val sim�tja v�gig a heget. 
 

- Ha m�r m�st nem is tudok, de az eml�keidet visszaadom... - Suttogta Hinata. A sz�ke ajaki sz�tny�ltak, hogy az elm�j�ben lassan megform�l�d� k�rd�st szavakba �ntse, mikor Hinata hirtelen maga mell� ny�lt a f�ld�n. Egyetlen kattan�s, s a k�vetkez� pillanatban a leveg�t egy furcsa, lass� dallam t�lt�tte be.

Naruto szemei kipattantak. A hangok apr� krist�lyok m�dj�n csend�ltek fel, s bet�lt�tt�k az eg�sz bens�j�t, mely lelki szemei el�tt hirtelen feh�rebb� v�lt, mint a legtiszt�bb felh�. Olyan ismer�s volt a dallam... Nem ez az, amit Hinata d�dolt kor�bban, amikor a mez�n voltak? De... �s m�gsem. Ezt valahonnan messzebbr�l ismeri... R�gebbr�l... A feh�rs�g, mely az elm�j�t el�nt�tte, hirtelen elt�nt, s Naruto �rezte, hogy a teste megdermed. A f�ny bet�lt�tte a test�t, a lelk�t, s a k�lvil�g megsz�nt l�tezni. Szemei el�tt a m�sodperc t�rtr�sze alatt k�pek ezrei futottak v�gig, gyorsabban, mint egy elektromos villan�s.

"V�gre meg�rkezt�nk!" "Naruto, ne rohang�ssz. El�sz�r lepakolunk Jiraiya keresztap�dn�l, azt�n mehetsz j�tszani." 
 

L�tta mag�t, ahogy v�gigrohan a mez�n, orr�ban �rezte a vir�gok illat�t. Azt�n hirtelen minden egybe mos�dik. Egy lila szemp�r, f�jdalom a l�b�ban, zuhan�s, �t�d�s... A k�vetkez� pillanatban egy idegen l�ny �l�ben �l, s mik�zben a keze iszonyatosan f�j, az elm�j�ben egy m�ly, de j�l ismert hang csend�l.
 

"Idi�ta." 
 

Az l�ny a k�vetkez� k�pen neki h�ttal �ll, majd v�rz� k�zzel t�r vissza, ek�zben valahol a fej�ben tov�bb sz�l hang, mint valami kikapcsolhatatlan r�di�.
 

"Hinata vagyok." 
 

K�t v�rz� sebet l�t egym�s mellett. Az egyik az � tenyere, felismeri. Ott a v�g�s... De most nem heges, �s feh�r, hanem frissen folyik bel�le a v�r. De a m�sik k�z... Annak a h�velykj�n vir�t ott a v�g�s. Egym�sba rakja a tenyereiket...
 

"K�t k�l�n seb. De egyform�k, ugye?" "Hogy a testv�rem legy�l." 
 

�sszemos�dott a k�p. Az �rzelmek v�gtelen sora �nt�tte el a l�ny�t, mik�zben szemeit �ssze kell szor�tania. Mi ez a hatalmas k�ks�g? Olyan v�gtelen, az ember apr�nak, �s jelent�ktelennek �rzi mag�t mellette. M�gis, azok a feh�r pamacsok nem zavartatj�k magukat, teljes nyugalommal �szk�lnak a vak�t� tisztas�gon...
 

"N�zd, azt a felh�t ott."
 

"Melyiket?"
 

"Azt a nagyot. Ott, pont a fejed f�l�tt!"
 

"Mm, igen. Mi van vele?"
 

"Nem olyan, mint egy b�ka?"
 

"Nem." 
 

Oldalra les, �s l�tja, hogy az arca mellett egy lila hajkorona pihen, mik�zben a kor�bbi l�ny tekintet�t kifejez�stelen�l az �gnek szegezi. A puha f� csiklandozza az orr�t, mely egyszerre megtelik a vadon n�tt f� illat�val.
 

"Szerintem haj�ra jobban hasonl�t." 
 

Dallam... Ez az angyalok m�dj�n cseng� dallam egyszerre er�sebben, hangosabban kezd sz�lni. A hangok az ereiben l�ktetnek, a dallam az �rz�keivel egy�tt k�szik egyre magasabbra.
 

"Tetszik?" 
 

Gy�ny�r�... Eggy� v�lik vele, a test�vel, a lelk�vel. Apr� pillang� m�dj�ra sim�tja v�gig az �rz�keit, finom suhog�ssal, v�gtelen puhas�ggal. Egy mahag�ni sz�n� villan�s, k�nnyek... Maga el�tt l�tja a lila haj� l�nyt, aki mosolyogva n�zi �t, �s minden mozdulat�t.
 

"Hi... Hinata... �n... �n..."
 

"Sz�vesen." 
 

Melegs�g az ajk�n... Honnan j�n? � csin�lta volna? Odahajolt... Apa is mondta. Ez a szeretet jele. Szeretet, h�la, k�sz�net, boldogs�g, �r�m... Ezt mind t�le kapta, neki k�sz�nheti.
 

"Ez... Ez mi volt?" 
 

Vigyorog. A l�ny elv�r�s�dve n�z r�, de � nem tud mit kezdeni mag�val, csak vigyorog. Boldog. Mennyi mindent k�sz�nhet a m�siknak...! � tan�totta meg b�zni. Ha lenne r� m�d... Megint �sszemos�dik a k�p. M�r csak apr� foszl�nyok, pillanatnyi k�pek �s hangok �ntik el a fej�t. Egy f�t l�t maga el�tt, kezeket, amik a f�ldben �snak. �rzi a hideget. Akkor a saj�t kezei lehetnek.
 

"�s legk�s�bb egy �v m�lva, pontosan itt fogunk tal�lkozni, ok�?" 
 

�lel�s. �s nedvess�g. Egyszerre �rzi a melegs�get, �s a hideget. Na �s kinek a k�nnye ez az arc�n? Az �v�, vagy m�s�?
 

"Naruto, fogadd meg, hogy soha t�bb� nem leszel olyan bizalmatlan, �s elutas�t� az idegenekkel."
 

"Fogadom! Amikor �jra tal�lkozunk, r�m sem fogsz ismerni!" 
 

Keser�s�g�ben kedve lett volna felnevetni. Milyen fogadalom ez? Mi�rt has�t a f�jdalom a sz�v�be? Nem k�ne �gy �reznie... Mi�rt... Ez m�r egyszer megt�rt�nt? Csak �jra l�tja? Mi folyik itt...?
 

"Hinata, te pedig... Csak maradj �nmagad, rendben?" 
 

F�j... A sz�v�be has�t a f�jdalom. Ezt � mondta? Ez az � hangja? De mintha fiatalabbnak tetszene... A m�ltba ker�lt? 'Nem �rtem... Mi t�rt�nt?' A sz�l er�sen az arc�ba csap. Kell j� p�r m�sodperc, m�g eljut az agy�ig, hogy egy kocsiban �l, �s a leh�zott ablakb�l csap az arc�nak a leveg�.
 

"Sokat volt�l Hinat�val?"
 

"Igen. Apa, ugye gyakrabban is j�het�nk Konoh�ba? M�skor is szeretn�k tal�lkozni vele!" 
 

N�ma csend. Apj�ra n�z. Az szinte m�r szomor� tekintettel mered maga el�. Azt�n hirtelen er�sen megcsikordul a f�k. A f�rfi felord�t, s a hangok egym�st k�vetik. Nyikorg�s, �ktelen reccsen�s, zsivaj, ki�lt�s... �s azt�n a v�gtelen feketes�g borul r�.
 

"Apa...!"
 

Feh�r csemp�k. K�rh�z szag. Nem �rt semmit, nem tud semmit... L�legeznie is neh�z. Jiraiya �l az �gya sz�l�n�l.
 

"Elment?" A hangja megt�rt. "Sok�ig nem fog hazaj�nni?" 
 

"Sajnos el�g sok�ig." Jiraiya hangja is m�s. Rekedt �s alig �rthet�. De az�rt finoman megpaskolgatja a sz�ke tincseket. "Addig hozz�m k�lt�z�l, �s egy�tt v�rjuk, hogy megj�jj�n, rendben?" 
 

F�... Tavasz. Egyed�l. �res a l�nye... Valami hi�nyzik, valami nagyon. Nem mondj�k neki, de tudja, hogy apa m�r nem j�n vissza. �s most hirtelen �j lak�s, �j v�ros... �j �let.
 

"Jaj, ne haragudj!" N�m�n n�z fel a l�nyra, aki fell�kte. Az a kez�t ny�jtja fel�. "Sajn�lom!" 
 

Naruto m�r m�rgesen ki�ltan� neki, hogy menjen, �s hagyja b�k�n, ahogy mindig teszik, de... valami meg�ll�tja. Mi�rt ilyen elutas�t� vele? Tal�n t�nyleg csak seg�teni akar... V�g�l elfogadja a kiny�jtott kezet...

                                                                  *

Be�llt a n�ma csend. A dallam olyan hirtelen halt el, mintha kett�v�gt�k volna. Naruto nagyon nehezen t�rt vissza a val�s�gba, de �rezte: a sz�ve �sszeszorul. Az els�, amit megl�tott, Hinata �t p�szt�z� lila szeme volt. Saj�t arc�t meglep�en hidegnek �rezte, mintha nedvess�g h�t�tte volna. Tal�n s�rt? Oda akart ny�lni, de v�g�l nem tette. Reszketeg leveg�t vett, hogy szapora l�legzet�t lecsit�tsa. Eml�kszik. Most m�r eml�kszik. Hinata volt az, a bar�tja, a testv�re, a csal�dja... Fel akart ord�tani, de hang nem j�tt a tork�ra. Csak pr�b�lta beinni az el�tte l�v� arc l�tv�ny�t, s felfogni, hogy ez az a l�ny, aki oly sok �ve megtan�totta �t b�zni... Szeretni... Ha tudta volna ezt, amikor k�t hete elj�tt Konoh�ba, vajon minden m�sk�nt alakult volna? Vagy akkor is ugyan�gy beleszeretett volna?
 

- R�... R�m sem ismert�l, igaz? - Halk nevet�sf�l�t hallatott, de az zokog�sba f�lt. L�tta, hogy Hinata f�jdalmasan pillant r�, s mintha nem is �rdekelte volna, mennyire rekedt a hangja.
 

- Naruto... - Az eml�tett lehunyta a szemeit, de �rezte, a k�nnyei kicsordulnak al�la. - Annyira sajn�lom. �n... Rengeteget gondolkoztam azon, mi�rt b�zol ilyen felt�tlen�l az emberekben, mi�rt nem fordul meg a fejedben, hogy esetleg... rossz sz�nd�kok vez�relnek... De soha, �lmomban sem gondoltam volna, hogy ez mind az�rt volt, mert r�gen meg�g�rted nekem. �n... - Naruto mellkas�ra hajtotta a fej�t. �gy besz�lt tov�bb szaggatott hangon, �s a sz�ke nem l�thatta az arc�t. - Sajn�lom. Csak... Csak annyit k�rt�l t�lem, maradjak �nmagam, �s m�g ezt sem tudtam teljes�teni... �n magam mondtam neked, hogy nem akar senki sem b�ntani, �s m�gis �n lettem az, aki a legnagyobb f�jdalmat okozta neked... Sajn�lom...
 

- Hinata...
 

Nem b�rta tov�bb. Elemelte kezeit a f�ldr�l, �s a f�l�tte l�v� l�ny k�r� fonta azokat. Er�sen, szorosan, hogy mind t�bbet �rezzen bel�le... K�nnyei meg�ll�s n�lk�l �ztatt�k az arc�t, s m�r egyetlen �rtelmes gondolat sem maradt a fej�ben. "Hinata..." Ez a n�v visszhangzott elm�j�ben, mint egy r�g elfeledett var�zssz�. Egyszerre �nt�tte el a v�gtelen boldogs�g �s a m�rhetetlen szomor�s�g. 'Mit k�ne tennem?!' �r�lni akart, szeretni, �rezni, �s... feledni, a sok rosszat, ami t�rt�nt. De... A m�sik mit akar?
 

- Sajn�lom, Naruto... - Hinata is �tkarolta �t, �s hosszan mag�hoz h�zta. Naruto l�legzete felgyorsult. Sosem �lelt�k m�g �t ilyen h�vvel, ilyen er�vel, ilyen szenved�llyel... Hinata az ujjait a sz�ke fels�j�be f�rta, �s olyan er�vel kapaszkodott bel�, mintha eggy� akarna v�lni vele. Egy test, egy l�lek... Tal�n m�ris azok voltak. Tal�n m�r nagyon r�g. - Sajn�lom. Meg nem t�rt�ntt� nem tehetem a dolgokat, de... Azt hiszem, nagyon sok mindenen nem v�ltoztatn�k. - Hinata hangja eg�szen m�shogy csengett, mint �ltal�ban. Most teli volt �rzelemmel, imm�r semmit nem rejtett a megfejthetetlen maszkja m�g�. - Nincs vissza�t, a m�lton nem tudok v�ltoztatni. De... Amiket tettem, minden val�di volt. Komolyan gondoltam, amikor cs�koltalak, amikor �leltelek. �n... Tudom, hogy sokat k�rek, de k�rlek, csak egyszer utolj�ra b�zz meg bennem! T�bb� nem okozok neked csal�d�st, t�bb� nem fogsz miattam s�rni. A fogadalmam nem tudtam betartani, de... �g�rem, mindent megteszek, hogy boldog legy�l! �n... - L�tszott, hogy k�zd �nmag�val. Szeml�tom�st sosem kellett m�g �gy kifejeznie az �rzelmeit. Naruto tal�n m�g mosolygott is volna rajta, ha �pp nem szakadnak a k�nnyei. - �n...
 

- Szeretlek. - V�gre kimondta! Azt nem sz�m�t, hogy a v�ge zokog�sba f�lt. V�gre nem hagyta mag�t, �s kimondta! Mintha ezernyi b�kly�t�l szabadult volna meg, az �rz�s szabadd� tette, �s v�gtelen�l k�nny�v�. Hinata felemelte a fej�t, �s v�gre �jra r�n�zett. A lila szemek egyszerre tekintettek r� rem�nykedve, hitetlen�l, boldogan �s f�jdalmasan... Meg kellett ism�telnie. - Szeretlek, Hyuuga Hinata. Ak-ak�rmilyen liba is vagy, de... szeretlek...!
 

Hinata lehunyta a szemeit. A helyzet neki is �j lehetett, mert a sz�ja megremegetett. Naruto pislogott n�h�nyat, hogy a l�t�s�t elhom�lyos�t� k�nnyek elhagyj�k a szem�t, s elb�v�lten figyelte, ahogy a Hyuuga a sz�j�hoz hajol. R�gt�n meg�rezte a meleg leheletet az ajkain, ahogy abba suttogta nehezen j�v� szavait.
 

- Naruto... - A sz�ke sosem v�gyott m�g ennyire egy cs�kra. Sosem! Ilyet senki m�s mellett nem �rzett m�g. Hogy a fen�be gondolhatta, hogy Sai k�pes lesz megvigasztalni?! Senki nem k�pes r�. Hinata az egyetlen. Az igazi. - �n... - Nagy leveg�. - �n...
 

- Ny�gd m�r ki, hogy szeretsz, �s cs�kolj meg v�gre! - Mondta zokog�-nevet� hangon Naruto, mik�zben ujjait a lila tincsek k�z� cs�sztatta, �s er�sen mag�hoz h�zta a Hyuug�t. Ahogy sz�j�t �rezte a m�sik�hoz pr�sel�dni, nyelv�t k�z�j�k cs�sztatta, �s l�gyan l�kd�sni kezdte a l�ny�t, hogy azt is mozg�sra b�rja. Hinni akart. Hinni �s b�zni. Hinata azt mondta, meg akarta v�deni, m�r r�g�ta. Hogy az �lel�sei, a cs�kjai igaziak voltak. Naruto valahol �rezte ezt, csak egyszer�en t�ls�gosan f�lt elfogadni. De... nem lesz gy�va. Nem fogja f�lelemb�l elengedni Hinat�t. T�ls�gosan szereti. Ez az �rz�s olyan er�s �s hatalmas, hogy k�ptelen lenne elszak�tani. �s ha minden igaz, amit mondott, �ket m�r rengeteg l�thatatlan sz�l k�ti �ssze. Mintha m�g a sors is egym�snak teremtette volna �ket. Ezek ut�n bolond lesz eltasz�tani mag�t�l!

Hinata v�gre t�ltett a dermedts�g�n, mert hirtelen olyan h�vvel viszonozta a cs�kot, hogy Naruto eg�szen beleremegett. Elfojtott szenved�ly, f�lelem, boldogs�g, �r�m, �s... szerelem s�t�tt bel�le. A forr�s�g el�nt�tte a test�t, �s hagyta, hogy Hinata �tvegye az ir�ny�t�st. Mennyire hi�nyoztak neki ezek a cs�kok! A forr� sim�t�sok... K�nnyeinek m�g felsz�radni sem volt ideje, m�ris �jabbak folytak a hely�kre, de ez�ttal a boldogs�gt�l. Kezeivel meg�ll�s n�lk�l k�r�z�tt a l�ny h�t�n, bele-belet�rt a selymes, lila haj�ba, mik�zben nyelv�k m�ly, hossz� t�ncot j�rt egym�ssal. Gyomra megugrott, ahogy Hinata megsz�vta az als� ajk�t, majd �jra elmer�lt benne. F�lig elfojtott s�hajt eresztett a cs�kba, mire a l�ny elhajolt t�le, de �pp csak egy leheletnyire.
 

- Szeretlek, Naruto! - A fi� szemei felpattantak. Hinata a homlok�nak t�masztotta a saj�tj�t, �gy nem l�thatta az arc�t, de v�re �gy is forr�n pulz�lni kezdett. - Soha nem mondtam m�g ilyet, �s �lomban sem hittem volna, hogy pont egy ilyen idi�t�nak fogom, de... De szeretlek! Nagyon! �gyhogy... �gyhogy k�rlek, adj m�g egy es�lyt!
 

Naruto finoman megl�kte Hinat�t, aki erre h�tr�bb h�z�dott, s �gy fel�lhetett. Fej�t lehajtotta, mik�zben maga el� emelte a jobb kez�t, s tekintet�t v�gigfuttatta a tenyer�n pihen� feh�r hegen. Milyen r�g volt m�r! Pedig minden ott kezd�d�tt... Vagy, annak tudat�ban, amit Hinata Kushin�r�l mondott, tal�n m�g r�gebben. M�r azel�tt, hogy � megsz�letett volna.
 

- Hinata... - A hangja eg�szen nyugodtnak t�nt. B�r, abban a pillanatban a lelke is az volt. A v�gtelen nyugalom �s boldogs�g szigete. - T�bb� nem vagy a testv�rem. - Ahogy felpillantott, l�tta, hogy Hinata meg�tk�zve n�z r�. �rtetlen, �s... f�l� tekintet�t�l nevethetn�kje t�madt. De v�g�l be�rte egy sz�les mosollyal is. - V�g�l is, nem akarunk v�rfert�z�st, ugye? - Azzal mag�hoz h�zta a d�bbent l�nyt, hogy �jra egy cs�kban olvadhassanak �ssze.
 

                                                               *


Hinat�t marh�ra nem �rdekelte Shino megr�k�ny�d�tt pillant�sa, amikor a fi� els�t�lt a szemben l�v� oldalon, �s egy sikkant�ssal jelezte, hogy �szrevette a k�z a k�zben s�t�l� p�rocsk�t. Egyetlen pillant�st sem pazarolt a fics�rra, ink�bb boldogan r�mosolygott Narut�ra. Boldogan... Igen, az volt. M�g soha �let�ben nem �rezte ennyire tiszt�n a sz� val�di jelent�s�t. Naruto szereti �t, �s adott neki m�g egy es�lyt... Enn�l jobb dolog m�g nem t�rt�nt vele. Nem, a "j�" nem is megfelel� kifejez�s. Nincs sz�, amivel kifejezhetn�, mit �rez. Am�gy sem volt soha j� abban. Kor�bban is... Annyira nehez�re esett szavakba �ntenie az �rz�seit! Megszokta, hogy takarnia kell azokat, nem pedig kimondani... De v�gtelen�l k�nny�nek �rezte mag�t, most, hogy megtette. Hamarosan az eg�sz v�ros tudni fogja, hogy a nagy Hyuug�k legfiatalabb tagja, egy cs�r� fi�val j�r. Na �s? Furcsam�d a legkev�sb� sem �rdekelte. Noha r�szben saj�t b�r�n tapasztalta meg, mire k�pesek az �ket gy�l�l�k, hisz Sakura el�g rendesen megmutatta neki. Biztos volt abban, nem engedi, hogy Narut�t b�rki b�ntsa. Nem sz�m�t, ha r�la pletyk�lni is fognak, vagy ak�rmi. Soha nem is �rdekelte m�sok v�lem�nye. Ha az �ll�t�lagos bar�tn�i emiatt elfordulnak t�le, akkor nem is �rdemelt�k meg, hogy r�juk pazarolja az idej�t. Ha pedig csak Naruto marad mellette, az is b�ven el�g lesz. Senki m�sra nincs sz�ks�ge. Hinata h�za fel� tartottak, amikor a l�nynak esz�be jutott, Neji tal�n m�r otthon van. El k�ne k�ldenie, hogy egy kicsit kettesben lehessenek? De nem, akkor a b�tyja r�gt�n tudn�, mi�rt k�ldte el, �s folyton ezzel cukkoln�. Viszont otthon sem maradhat, mert akkor... M�l�z�s�b�l Naruto vid�m hangja �bresztette fel.
 

- Te Hinata, az�rt valamilyen szinten m�gis csak betartottad az �g�reted. - A Hyuuga k�rd�n n�zett a mosolyg�, �gk�k szemekbe, mire azok gazd�ja sz�lesen elvigyorodott. - �nmagad maradt�l. Ugyanolyan bunk� vagy, mint r�gen. - Hinata vetett r� egy cs�nya pillant�st, de sok�ig nem b�rta, �s halv�ny mosolyra h�z�dtak az ajkai. B�rmi is t�rt�nt a m�ltjukban, gondoskodni fog r�la, hogy a j�v�j�k felt�tlen�l boldog legyen. �s ilyen anyagi h�tt�rrel, amivel � rendelkezik, ez nem lesz t�l neh�z.
 

- Mihez fogsz most kezdeni vele? - K�rdezte, mik�zben a Naruto kez�ben l�v� dobozk�ra pillantott.
A sz�ke elt�n�dve n�zegette a kis �kszeres dobozt. A s�r nagy r�sz�t letiszt�tott�k r�la, s szinte r�gi mahag�ni sz�n�ben t�nd�k�lt. Csak �pp nem volt olyan f�nyes, mint egykoron.
 

- Mihez kezden�k? Apa miatt m�r nem kell agg�dnom, sz�val nyugodtan hazavihetem. - Naruto gyeng�d pillant�ssal simogatta v�gig a doboz fedel�t. - Vicces, hogy b�r hossz� �vekig rajongtam ez�rt a dallam�rt, m�gis te volt�l az, akinek hamarabb az esz�be jutott.
 

- Mert te akkor tan�tottad meg nekem. - Hinata mosolyogva n�zett a mellette l�pked� fi�ra. Boldog, hogy siker�lt visszaadnia a fi�nak az eml�keit. De maga miatt is. M�r val�sz�n�leg azel�tt megszerette Narut�t, hogy az eml�kei visszat�rtek, de �gy... Eg�szen m�s szemmel n�zett a fi�ra. Ha akkor, tizenegy �vvel ezel�tt tudta volna, hogy a j�v�ben ilyen k�zel ker�lnek majd egym�shoz...! Ekkor kanyarodtak ki a f�utc�ra. A v�r�s l�mpa miatt meg�lltak a zebr�n�l, Hinata pedig felpillantott az �gre. Az az es� elvonult�val eg�szen feh�res-k�k sz�nben j�tszott, de a Nap m�r vid�man mosolygott rajta. A ny�r igaz�n m�g csak most kezd�dik el. Egy eg�szen �j �lettel, legal�bbis Hinata sz�m�ra.
 

- Sakura...?
 

Hinata azonnal jobbra kapta a fej�t, ahogy meghallotta Naruto zavart hangj�t. K�vette a fi� pillant�s�t, �s lila szemei el�bb �sszesz�k�ltek, majd kit�gultak, ahogy megl�tta a zebr�n lassan �ts�t�l� Harun�t. Fej�t a f�ldnek szegezte, kezeit a zseb�be m�lyesztette, s emiatt eg�szen olyan hat�st keltett, mint aki s�lyos probl�m�kkal k�zd. Elz�rts�g�nak �rz�s�t csak m�g ink�bb kiemelte, hogy a f�l�b�l az MP3 lej�tsz�j�nak hallgat�ja l�gott. A csajt ismerve, Hinata biztos volt benne, hogy valami kem�ny rockot b�mb�ltet. Val�sz�n�leg � is megkapta a mag��t, hisz a b�lon az � kis terve is a nagyk�z�ns�g f�l�be jutott. Arr�l nem is besz�lve, hogy most Sasuke fogja �t d�ng�lni az �gyban egy �ll� h�tig. De a probl�ma nem ez volt. Sokkal ink�bb a m�g mindig pirosan vil�g�t� l�mpa.
 

- Vigy�zz, te liba! - Ord�totta Naruto, de Sakura meg sem rezd�lt. 
 

Biztosan a zene miatt nem hallotta. De az aut� csikorg�s�t, amit a t�vig nyomott f�k miatt adott ki mag�b�l, m�r nem lehetett nem �szrevenni. Hinata dermedten figyelte, ahogy Sakura oldalra kapja a fej�t, �s z�ld szemei nagyra kerekednek a f�lelemt�l. Egyetlen pillanat. Ennyi, �s m�r t�l is voltak rajta. De Hinata sz�m�ra egy �r�kk�val�s�g telt el k�zben. Teste remegni kezdett, �s l�nye �v�ltve pr�b�lta befogadni a l�tottakat. A fej�ben hosszan visszhangzott az �t�d�s, melyet azt�n s�ri csend k�vetett, de a felt�r� ord�t�s hamar megt�rte azt. Sakura eltorzult arccal, hevesen zih�lva t�maszkodott a szemben l�v� j�rd�n, s remeg� sz�jjal, hatalmasra kerekedett szemekkel f�rta k�ts�gbeesett pillant�s�t maga el�, ahol egy pillanattal ezel�tt m�g � �llt. Hinat�ra jeges zsibbad�s �lt, mozdulni sem tudott. Csak n�m�n figyelte, ahogy az �ce�n-k�k aut� vezet�je kipattan a kocsib�l, �s a j�rm� el�tt mozdulatlanul hever� fi�hoz rohan. A f�rfi nagy siets�g�ben majdnem elesett az �kszeres dobozban, ami ett�l messze gurult a f�ld�n. Ahogy kiny�lt, zen�je bet�lt�tte a leveg�t, de ez�ttal m�g a dallam sem tudta nyugalommal elt�lteni a Hyuuga l�ny lelk�t.
 

- Naruto!!!

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s