Hinata
Már épp álomba sírtam volna magam mikor meghallottam hogy, az ablakomban zörög valaki. Oda sétáltam kinéztem és megláttam Sasukét majd Narutot aki esze veszetten integetett. Ha jól olvastam a szájáról akkor azt akarta hogy menjek ki. Én intettem neki hogy egy pillanat. Bezártam az ajtómat és kimásztam az ablakomon.
- Szia Hinata! - köszönt Naruto.
- Szia Sasuke. - köszöntem én is, de resteltem hogy Narutonak nem köszöntem.
- Hali. - ez volt aztán a nagy lelkesedés.
- Hinata eljössz velünk Sakurához? - kérdezte érdeklődően Naruto
- Sasuke megmondanád neki hogy igen?
- igen. - mondta Sasuke és odafordult Narutohoz és meg ismételte - Igen.
- Hé Hinata miért nem szólsz hozzám?? - erre nem válaszoltam hanem elővettem a telefonom és beírtam hogy: "Apám megtiltotta hogy hozzád szóljak, sajnálom.
- Ugyan nem baj! Megértem. - ekkor meghallottuk az ajtónk nyílását és apám lépett ki rajta, látszott hogy dühös ugyan is piros volt az egész arca.
- Lányom nem megmondtam hogy megtiltalak attól az Uzumakitól?! - látszott apámon hogy Naruto felé akar menni és felpofozni őt. De várjunk csak! Honnan tudja hogy melyik Naruto??
- Most megvagy! - mondta apám és már emelte a kezét. Jajj mi lessz itt?
Naruto
Vártam az ütést. De hirtelen egy sötétkék haj száguldott el előttem. Az illatról már gyanítottam hogy Hinata az. Majd egy csattanás hallattszott. Mire fel eszméltem Hinata előttem feküdt.
- Maga normális?! - kérdezte Sasuke és Hinatát az ölébe fektette hogy gyógyítgassa. Én csak ott áltam, és egyfojtában a pofon hangja száguldott át az agyamon. Hinata apja be ment a házba.
- Naruto segíts már! Adj valami zsebkendő félét! - szólt Sasuke.
- Nincs nálam!
- Akkor... A pulcsidat vagy valamit! - nem tétováztam levettem sárga és fekete árnyalatú pulóveremet majd Sasukének adtam.
- MÁTÓL KI VAGY TILTVA!!! - hallatszott a házból és Hinata cuccait szanaszét dobálta az utcában.
- Uh... H-hol vagyok??
- Naruto fogd meg Hinatát most már ébren van. Én felhívom Sakurát.
- Oké. - megfogtam Hinatát és az arcát én is tisztítottam, mert még mindig vérzett az arca.
- Miért? - kérdeztem.
- Azért mert... Fontos vagy számomra... - miután ezt kimondta hevesebben vert a szívem. Nem tudom miért, de úgy éreztem mintha, szerelmes lettem volna. De én... Sakurát szeretem... Vagy mégsem? Nem tudom!!! Segítség!!!!
Sakura
Meghallottam hogy csörög a telefonom, megnéztem hogy ki az. Sasuke!!!! Örvendeztem magamban. Majd rászántam magam hogy felvegyem.
- Szia szerelmem! - köszöntem életemnek.
- Szia drágám! Siess a... Tudod hol vannak a leggazdagabb házak?
- Igen. De mi...
- Akkor oda gyere megtalálsz minket az utcán. Siess! A barátnőd élete múlik rajta! - választ nem adva elindultam siettem ahogy csak tudtam.
- Itt vagyok! Mutasd mi a ba... Hinata? Naruto húzd le a pulcsiját! - parancsoltam. Naruto úgy is tett, majd elő hívtam a chakrámat és a gyógyító technika kéz jeleit kombináltam. Féltem mert ez volt az első alkalmam hogy igazi emberen próbáltam ki. De nagy nehezen sikerült.
Naruto
Nem tudtam mit kezdjek magammal. Ott ültem tehetetlenül és néztem, ahogy Sakura drága Hinatát gyógyítja. Még mindig nem tudtam hogy melyiküket szeretem. Sakura szép, kedves, aranyos, erős és még sorolhatnám... Ellenben Hinata kedves, cuki, önfeláldozó, segítőkész mondjuk Sakura is de.... Nem tudom... Meg fogok őrülni! De az igaz hogy csak Hinata szabad mert, Sakura már jár Sasukéval... Nem tudom...
Hinata
Éreztem hogy a mellemnél chakra van össze csomósodva, és gondoltam hogy ez valamilyen gyógyító technika. Lassan kinyitottam a szemem és Sakurát láttam. Megfogtam a kezét és azzal jeleztem neki hogy jól vagyok elég lesz. Ő abba is hagyta a gyógyítást.
- Kö-köszönöm...
- Ugyan nincs mit!
- Most már jól vagy? - kérdezte Sasuke.
- Igen. Köszönöm a kérdést.
- Nincs mit. A ruháid és a többi cuccod össze pakoltam. - könnyes lett a szemem.
- Rendben. - felálltam és a bőröndömet is felemeltem majd a telefonom után nyúltam.
- Hinata ha van kedved aludhatsz nálunk. Vagyis lakhatsz nálunk. - mondta Sakura és én átöleltem.
- Köszönöm!! Nem is tudom mihez kezdenék nélkületek!! - mondtam és egyszerre szomorúságot és vidámságot is éreztem. Sakura viszonozta az ölelést.
- Nincs mit! - majd Sakura nevetni kezdett. Naruto oda jött és letörölte a könnyeimet, majd megölelt teljes erejéből, az egyik csontom roppant is. Elengedett és én újra átöleltem.
- Hinata... Nem utálsz?
- Miért? Kéne? Majd szólj ha igen.
Naruto
Oké most már teljesen össze zavarodtam! Egy csomó érzés járja átt a testem...
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Folytasd! Tetszik :)