Sakura hangos zajra ébredt. Valaki eszeveszettül ordibált kint, és később fel is ismerte Ino hangját. Oldalra pillantott, és az alvó Sasukét pillantotta meg. A fiú a hátán feküdt, egyik karján pedig maga Sakura.

   - Mi a franc? – ült fel Sakura, a takaró pedig leesett a mellkasáról, és tekintete két csupasz mellére tévedt. – Jaj, ne!

Eszébe jutott a tegnap este, és rápillantott Sasukéra. Jó, igen, részeg volt, de közel sem annyira, hogy ész nélkül csináljon mindent. Lefeküdtek Sasukéval. Alig akarta elhinni. Ez már abszolút barátság extrákkal feelingű helyzet, legalább a sima legjobb barátok nem csókolóznak… és nem is fekszenek le egymással. Sakurának elszorult a torka, és arra a kellemes bizsergésre gondolt, amit az éjszaka élt át Sasukéval. Nem tagadhatta, hogy mennyire jó volt, Sasuke felülmúlta minden elképzelését. Beletúrt a hajába, majd felkelt, és gyorsan magára kapta a ruháit. Ino még mindig kint üvöltözött, és most úgy döntött, hogy megnézi, mitől is bőszült fel úgy a lány. 

   Amint kilépett a napsütötte levegőre egyből feltűnt neki, hogy már mindenki kint ül. Ino épp Kibát kergette a vízben.

   - Itt meg mi történik? – kérdezte Sakura. Mindenki felé fordult, és látta, ahogy a legtöbbjüknek kaján vigyor húzódik a szájára. Rémületében arra gondolt, hogy nyilván megtudták, mi volt köztük Sasukéval. Fülig pirult, és inkább Inóra pillantott. Kiba tartott valamit a kezében.

   - Kiba felhúzta Ino – kuncogta el magát Tenten.

   - Miért is? – vonta fel a szemöldökét Sakura. Inónak még nem sikerült utolérnie Kibát.

   - Azért, mert nálam volt Ino egyik khm… fehérneműje, amire a nevem van írva – vont vállat Itachi, de azért fülig pirult hozzá.

   - Miért van az nálad? – értetlenkedett Suigetsu.

   - Jaj, látszik, hogy elképzelésed sincs, hogy mi folyhat náluk a hálószobában. – Naruto elnevette magát, majd átkarolta Hinata vállát, aki egy megszeppent nyögést hallatott. – Mi a baj, Hinata?

   - Se-semmi. – Sakura jót derült Hinata zavarán, azonban most találkozott Karinnal a tekintete, aki csak fölényes vigyorra húzta a száját.

   - Gyere, Saku – szólt. – Ülj ide mellém!

Sakurának eszébe nem jutott tiltakozni, egyből helyet foglalt a vörös lány mellett, aki még mindig kaján vigyorral az arcán méregette.

   - Nem kéne megállítani Inót? – kérdezte Shikamaru. – Kellemetlen lenne, ha megölné Kibát.

   - Már csak ez hiányzott – forgatta a szemét Temari.

   - Úgysem fogja – vont vállat Deidara.

   - Én nem vennék rá mérget. – Neji nyújtogatni kezdte a nyakát, hogy elásson Sasori felett, aki viszont állandóan behajolt a képbe. – Jól szórakozol?

   - Elég jól – nevetett a fiú.

Sakuráék házának ajtaja kinyílt, és a félmeztelen Sasuke indult el feléjük szemét dörzsölgetve.

   - Jó reggelt, tesó – kiáltott rá Itachi, majd enyhén Sakurára függesztette a tekintetét, aki gyorsan belekortyolt a kávéjába, amit Karin tett le elé.

   - Ino ordibál kora reggel? – kérdezte fáradt hangon Sasuke, majd Sakurára pillantott. A lány zavartan lesütötte a szemét.

   - Ki más? – forgatta a szemét Karin. – Egyébként dél van.

   - Micsoda? – Sakura majdnem magára öntötte a kávéját. – Átaludtam az egész délelőttöt?

   - Úgy érted, hogy átaludtátok – vigyorgott Neji. Sakura szúrós pillantást lövellt felé. Sasuke enyhén megköszörülte a hangját, majd leült bátyja mellé.

   - Kiba túléli a napot? – kérdezte.

   - Persze – vont vállat Tenten.

   - Inkább megyek, és leállítom a csajt – szólt nevetve Itachi, majd elindult a vízbe. – Hé, baba!

Ino mintha meg sem hallotta volna, ahogy szerelme hívja őt, tovább kergette Kibát a vízben, az azonban sokkal fürgébb volt nála.

   - Kibának sincs esze, hogy pont Inóval kerül összetűzésbe – húzta el a száját Sasori.

   - Még én is félek tőle, pedig a húgom – nézett rá döbbenten Deidara. Tenten felnevetett.

   - Jó, de téged akármikor megverhet – ásított Shikamaru.

   - Elég nagy baj. – Deidarának látszólag nem tetszett az ötlet, hogy Ino a közeljövőben akármikor is megverje őt főleg, hogy most látszólag vérszomjasan vár arra, hogy Kibát megfojthassa. Most már Itachi is beszállt a fogócskába, de ő ezúttal Inót üldözte. Viszont amint észrevette, hogy teljesen értelmetlen, Kiba elé vetette magát.

   - Állj félre! – kiáltott rá Ino, de Itachi válaszát már nem lehetett hallani.

   - Szerintem Itachi is hasonló sorsra fog jutni, mint Kiba – húzta el a száját Suigetsu.

   - Ino nagyon aktív így kora reggel. – Sakura nagyot ásítva dőlt hátra. Szeme sarkából észrevette, ahogy Sasuke őt figyeli, de nem akart ránézni. Viszont muszáj lesz az éjszakát tisztázniuk, mert már tönkre van téve a barátságuk így is.

   - Mi a mai program? – kérdezte Suigetsu.

   - Inót kéne kérdezned – húzta el a száját Shikamaru.

   - Elég komolyan vette ezt az utazás témát, egész listája van arról, hogy mit kéne meglátogatnunk még a nyár alatt.

   - Szerintem erre bőven ráérünk – ásított egy nagyot Karin, majd megtörölgette a szemét kicsordult könnyeit észlelvén.

   - Csak ezt ki ne mond Ino előtt – nevetett fel Tenten. Most ismét a kergetőző hármasra néztek a tengerben, és látszólag Ino egyáltalán nem bizonytalanodott el. Ha kell, Itachin is átgázol, csakhogy megfolythassa Kibát.

   - Ino, most már elég lesz – állt fel Sakura, és beugrott a vízbe, hogy lefogja ingerült barátnőjét.

   - Maradj ki ebből, Sakura! – szólt felé a lány, de Sakura nem különösebben foglalkozott vele. Huncut mosoly szökött az arcára, amikor meglátta Itachi és Kiba könyörgő tekintetét – már mindketten remegve menekültek Ino elől.

   - Nyugodj le, Ino, nem kell ebből ekkora felhajtást csapni. – Sakura megragadta Ino karját, és mit sem törődve a lány eszeveszett tiltakozásával, kiráncigálta a többiekhez. Itachi és Kiba megkönnyebbült sóhajok közepette követték a két lányt, de mivel Ino még mindig utánuk kapálózott, tisztes távolságot tartottak tőlük.

   Amint kiértek a hídra, Ino dühösen dobta le magát Deidara mellé, keresztbe fonta a karját, és onnantól kezdve egy szót sem volt hajlandó szólni. Még az sem hatott semmit, amikor Itachi egy puszit nyomott a feje búbjára. A fiú végül megvonta a vállát, de azért bepréselte magát Ino és Deidara közé.

   - Jaj, Sakura – fordult a lány felé Temari egy kis éllel a hangjában. – Ti vittétek el tegnap a kocsit?

Sakura döbbenten pislogott, és nyomban eszébe jutott a tegnap éjszaka. Érezte, ahogy az arcát elönti a vér.

   - Igen, mi – mondta ártatlanul, de Temari csak gúnyosan elhúzta a száját.

   - Akkor köszi, hogy miattatok gyalogolnunk kellett. – Temari nem próbálta eltitkolni rosszallását, de azt sem, hogy kimondottan élvezi, hogy szivathajta Sakurát. A lány feje ezúttal a dühtől volt vörös, és belebokszolt Temari vállába.

   - Ne haragudj, nekem is jár a kényelem – vont vállat.

   - Mi lenne, ha ma csak strandolnánk? – kérdezte Hinata.

   - Ez nagyon jó ötlet, Hinata, most kicsit pihentessük ezt a bulizós dolgot – vigyorgott rá a lányra Naruto. Mindenki megmosolyogta Hinata piros pozsgás arcát.

   Később, miután mindenki megreggelizett, úgy döntöttek, hogy a csapat egyik fele a boltba megy beszerezni az ebédre szükséges alapanyagokat, valamint egy-két szükségessé vált dolgot is, mint például fogkrém, papír zsebkendő ésatöbbi. A csapat másik fele addig pihent – bár erről a másik csoport nem tudott -, de valójában a bográcshoz valót kellett volna összeszedniük, és a csónakokat, amiket Ando bácsi hagyott nekik, előkeríteni. Később aztán Suigetsu felhívta Narutót, hogy elfelejtette, milyen ízű rágót kér Tenten, majd közölte, hogy hamarosan fizetnek. A hír hallatán a kis csapat nyomban tevékenykedni kezdett, Gaara és Kiba kihalászták az egyik ház sufnijából a bográcskészletet, addig Sakura, Karin és Tenten összedobták a fűszerezést abból a kevéske fűszerből, ami maradt, majd vizet hoztak a bográcsba, és megpucolták a krumplit is. Amíg a lányok sürögtek-forogtak a kihelyezett konyhában, addig a többi fiú, Naruto, Neji és Shikamaru azzal fáradoztak, hogy a nyaraló apró kikötőjéből kihúzzák a három csónakot, amivel evezni készültek egy kicsit a vízben. Ez nem ment olyan könnyen, ugyanis rég voltak már tisztítva, és hatalmas bogártetemekkel és élő rovarokkal volt tele a csónak, ami Narutónak nem igazán tetszett. Shikamaru nem igen foglalkozott azzal, hogy mi zajlik a csónakban, belevetette magát, és megpróbálta kioldozni a kötelet. A kötél viszont egy nagyobb fajta ismeretlen bogár – Shikamaru elmondása szerint zöld volt és hatalmas – pihenőhelye volt, így természetesen nem volt ínyére, hogy megzavarták az álmában. Tekeregve mászott fel Shikamaru kezére, aki ijedtében kiborult a csónakból, fejbe kólintva Nejit, és jól elárasztva vízzel a csónokat. Ezek után Nejit bízták meg azzal, hogy slaggal söpörje ki a megmaradt bogárdarabkákat a csónakokból, és mivel a fiúnak kezdett elege lenni a hülyéskedésből, a legközelebbi ivóvízt szolgáló csapból kivezetett slaggal kimosta a csónakok belsejét. Naruto nem szívesen merészkedett a közelükbe, de Neji fenyegetése által kénytelen volt segíteni a fiúnak; Shikamaruval együtt megemelték egyenként a csónakokat, hogy a víz kifolyjon belőlük. Azzal viszont nem számoltak, hogy a víz tele lett faágakkal, levelekkel és bogártetemekkel, így amint azt eszlelték, beugrottak a csónakokba, és elsiettek vele. Neji fejcsóválva nézte két bepánikolt barátját, majd kitakarította gyorsan az utolsó csónakot is, és elindult a két fiú után.

   A hídon a három lány szorgalmasan pucolta a krumplikat, és közben vidáman elcseverésztek, ügyet sem vetve a két pánikba esett fiúra.

   - Soha többet nem takarítok csónakot! – szólt rémülten Naruto, majd fáradtan leült az egyik megüresedett székre.

   - Miért nem? – nézett rá kérdőn Tenten, de választ már nem kapott. Naruto az épp érkező Nejivel elegyedett beszélgetésbe, a három lány pedig összenézett, és megvonták a vállukat.

   A másik csapat bevásárlása ugyan bogármentesen telt, de most, hogy Suigetsu hajlandó volt átadni a kormányt Deidarának, totális káosz lett a végeredmény. Deidara nem a tájékozódó képességeiről volt híres. Végül, már amikor sikerült a szállásra is visszatalálniuk a nagy eltévedésben, Suigetsu kipenderítette Deidararát a vezetőülésről, és ő maga vette kézbe a dolgokat. Tíz perc alatt már egy boltnál is voltak, Deidara pedig továbbra is a tarkóját vakargatta zavarában.

   A boltnál Ino indítványozta, hogy mindenki különböző dolgokat keressen meg, ugyanis nyolc ember egy csapatban vonulva nem túl megnyerő. Így hát kettes csoportokra oszlottak, Ino karon ragadta Itachit, és elindultak a fűszerek felé, amit Karin felírt nekik. Hinata Temarival folytatta útját a háztartási eszközök felé, míg a maradék fiú azon vitatkozott, hogy ki mit keressen. Ugyanis a maradék dolog, ami fel volt írva, nem közelítette meg a felfogó képességüket, de végül Sasuke vállalta magára a zöldségest, hogy legalább a legkönnyebbet ő intézhesse. Suigetsu rémülten csatlakozott hozzá. Deidara és Sasori kétségbeesetten egymásra néztek.

   Ino kénytelen volt ordibálni a fiúkkal, mert nem sikerült megtalálniuk szinte semmit, amit kértek, majd sok veszekedés és dühös toporzékolás után végül beültek a kocsiba, és elindultak haza. Ino még mindig durcás volt, hiába vigasztalta Itachi, de mikor megérkeztek a szállásra, boldogan rohadt oda a lányokhoz. Tenten és Karin a lábukat áztatták a vízben, míg Gaara és Neji a tűz körül őrködtek. Naruto és Kiba megpróbáltak egy rövid pókert lejátszani Shikamaruval, hátha győznek, de a fiú harmadjára is legyőzte őket. Naruto dühödt toporzékolásba kezdett, és mindennek el akarta szidni Shikamarut, ha Temari nem megy oda, és rá nem üt a fejére egy erőset. Hinata jót kuncogott Naruto értetlen arcán, a fiú pedig vigyorogva ment oda mellé, és megkérdezte, nem jön-e be vele a vízbe.

   Sasuke körülpillantott a táboron. Sakurát sehol sem látta.

   - Hol van Sakura? – lépett Karin mellé. A lány vállat vont.

   - Ha jól emlékszem, a csónakokról magyarázott valamit, de lehet, hogy az már régen volt.

Sasuke elhúzta a száját, és elindult a kis kikötő felé, amit a kocsiból kinézve pillantott meg. Visszaérkezésükkor már nem voltak ott a csónakok, de az új szálláshelyükön Sakurát nem találta.

Amint elért a kis kikötőhöz, zaj csapta meg a fülét. A stég tövében egy kis faház álldogált, ahol rombolás és pakolás zaja szűrődött ki. Sasuke elmosolyodott, ugyanis gondolta, hogy Sakura bénázik odabent.

   Sakura türelmetlenül próbálta leráncigálni az evezőket a polcról, de még a kis sámlival sem érte el őket, amit bent talált. Sötét is volt, így zseblámpával kellett világítania, ez pedig még jobban megnehezítette a munkáját. Már épp azon volt, hogy feladja, amikor enyhén kinyílt az ajtó, és Sasuke lépett be rajta. Sakura egy pillanatra megmerevedett, de aztán tovább folytatja a ráncigálást. Sasuke egy pillanatig elnézte őt.

   - Ne segítsek? – kérdezte. Sakura dühös tekintettel pillantott rá.

   - Megoldom – vágott vissza.

   - Ha nem látsz semmit, miért nem támasztod ki az ajtót? – szólt Sasuke ismét. Sakura továbbra sem hagyta abba a küszködést.

   - Mert nem volt semmi olyan, ami ott tartotta volna, ami pedig igen, azt nem bírtam el.

Sasuke elnevetette magát, viszont ő maga sem fáradozott azzal, hogy kitámassza az ajtót, így inkább odament Sakurához, és leemelte az evezőket a polcról. Sakura sértődötten elfordította a fejét.

   - Kösz – morogta az orra alá, de Sasuke ki tudta venni a szavait.

   - Nem volt a csónakhoz evező? – kérdezte.

   - Nem, és Narutóéknak eszükbe sem jutott hozni – felelte Sakura. – Túlságosan el voltak foglalva azzal, hogy minél gyorsabbak kiszabaduljanak a bogárlakta csónakokból.

Sasuke elmosolyodott, majd amíg Sakura kicsit megtisztította az evezőket, addig Sasuke körülnézett. Kis dohos házikó volt, tele horgászcucokkal. Voltak ott vödrök is, így Sasuke nem igazán értette, azzal miért nem tudta Sakura kitámasztani az ajtót, de így utólag gyanította, hogy csak kiment a fejéből.

   - Idevilágítanál egy kicsit? – kérdezte Sakura. Sasuke eleget tett a kérésnek. Most a lányra pillantott, és kissé megállt benne az ütőér; Sakura guggolt az evezők előtt, és serényen tisztogatta a pókhálóktól, és közben enyhe belátást mutatott Sasukénak a dekoltázsáról. A fiúnak azon nyomban eszébe jutott a tegnap este, és érezte, amint kiszárad a torka.

   Sakura érezte, hogy Sasuke őt figyeli, amibe kissé belepirult, és nem is akart felnézni így. Amint végzett a póktalanítással, felállt, leporolta a ruháját, és rámosolygott Sasukéra. A fiú gyorsan megrázta a fejét, de továbbra sem bírta kiverni a fejéből azt a Sakurát, aki hajnalban alatta nyögdécselt és a hátát karmolászta. Sakura felsője kicsit felcsúszott, és a nadrága is többet mutatott, mint amennyit szokott, valamint a csipkés melltartójából is látszott egy kis rész. Haja kusza volt. A lány nem látta ugyan tisztán, de érezte, hogy néz rá Sasuke. Felforrósodott a bőre, és idegesen kezdte el csavargatni a haját. Most vannak először kettesben, és Sakura nem értette, hogy miért érzi azt, hogy itt helyben nekiugrana Sasukénak. Továbbra is a fiút figyelte, végigfuttatta tekintetét a karján, a mellkasán, majd az arcát kezdte tanulmányozni.

   - Sakura – szólt Sasuke hirtelen, amitől a lány összerezzent.

Csend következett, de Sakura nem mert megszólalni. Csak annyit vett észre, hogy Sasuke kicsit közelebb lépett hozzá. A következő pillanatban Sasuke megragadta Sakurát, és feldobta egy asztalra, majd a nyakába borulva felsóhajtott:

   - Annyira kívánlak.

Sakura szeme tágra nyílt, de mielőtt bármit is mondhatott volna, Sasuke megcsókolta őt. Ezúttal Sasuke egyáltalán nem volt követelőző. Mély csók volt ugyan, de nem olyan, mintha soha többet nem tehetné meg ugyanezt.

   Sakura nem tudta, hogy egész pontosan mióta álltak a kis házban és csókolóztak, de nem is nagyon érdekelte. Nem sokkal később megcsapta az orrukat a bogrács illata, és Sasuke hallotta, amint Sakura gyomra jelzi, hogy örül ezeknek az illatoknak. A fiú belemosolygott a csókba, majd elhúzódott Sakurától, és belenézett a lány smaragdzöld szemeibe.

   - Talán vissza kéne menni – szólt rekedten.

   - Igen… igen, tényleg. – Sakura kissé össze volt zavarodva, ami ismét kiváltott egy enyhe mosolyt Sasukából, majd kiléptek a házból, és az evezőkkel megrakodva elindultak vissza a többiekhez.

   A bogrács körül ült mindenki, és csorgó nyállal nézték az ételt, amit Karin csinált meg tökéletes konyhaművészetével. A fiúk tányérokkal és evőeszközökkel álltak sorban a lánynál, és még az sem érdekelte őket, hogy túl forró az étel. Sakura és Sasuke közeledtét észre sem vették.

   - Te meg hol jártál? – kérdezte Hinata Sakurától, amikor az leült mellé.

   - A fiúk elfelejtettek evezőt hozni, úgyhogy hoztam helyettük is – vont vállat a lány. – Csodás az illata Karin!

Az említett vigyorogva biccentett, majd lassan el kezdte kiszedni az adagját mindenkinek. Naruto fellökött mindenkit, hogy előre mehessen, Karin pedig felvonta a szemöldökét a két tányér láttán.

   - Naruto, ha majd mindenki kapott, kapsz repetát, nem kell egyből az elején – szólt rosszallóan, de Naruto csak elvigyorodott, és zavartan kezdte vakargatni a tarkóját.

   - A másik Hinatának lesz – mondta. Sakura rápillantott Hinatára, aki fülig vörösödve nézett Narutóra. A fiú hátranézett, és rákacsintott a lányra.

   - Naruto, te milyen lovagias vagy – nézett rá Tenten leplezetlen vigyorral, majd ő is rákacsintott Hinatára.

   - Hinata megfogta az isten lábát – vélekedett Temari is. Sem Hinatának, sem Narutónak nem tűnt fel, hogy gúnyolódnak, Sakura viszont jót nevetett. Ugyan tudta jól, hogy tényleg udvariasnak tartják a lányok emiatt Narutót, és igazán mind örültek, hogy két barátjuk ennyira odavan egymásért.

Sakura felállt – és abban a pillanatban Naruto el is foglalta a helyét, átnyújtva Hinata adagját, aki pirulva köszönte ezt meg -, hogy átvegye ő is saját tányérját. Miután látta, hogy a szőke gyerek milyen ravasz volt, arrébb hesegette Gaarát, hogy leülhessen Sasuke mellé. A fiú mosollyal üdvözölte.

Karin lassan kiosztotta mindenkinek az adagját, majd Deidara mellett ő is szorgalmasan belefogott az evésbe. Sakura jólesően nyelte le a falatokat, és be kellett látnia, hogy Karin ismét remekelt, mint szakácsnő. A fiúk csak úgy dicsérték Karin művét, a lány pedig fülig vörösödött a sok bók hallatán, bár Sakura gyanította, hogy ez leginkább Suigetsu öt perces áradatától történhetett.

   A vacsora végeztével a lányok önként vállalták a mosogatást, és elindultak a lányok háza felé. A fiúk nem kis bánatára nekik kellett cipelniük a tányérokat és evőeszközöket, a bográcsot pedig Gaara vitte, és adta oda Inónak. Sakura a mosogatónál állt, kezében egy szivacsot tartott, és mosolyogva köszönte meg Itachinak az evőeszközök szállítását. A többi fiú is sorban lerakja a saját tányérját a mosogató mellé, majd Sasuke állt meg Sakura mellett. A lány lopva kipillantott az ablakon, alaposan megfigyelve a poharakat összeszedő barátait.

   - Jó mosogatást – szólt Sasuke gúnyosan, Sakura pedig nyelvet öltött rá.

   - Ha ennyire jár a szád, csináld te!

Sasuke felnevetett, majd egy csókot nyomott Sakura ajkaira, amire a lány nyomban elhallgatott.

   - Később találkozunk – kacsintott rá Sasuke, majd kiment az ajtón. Pont abban a minutumban érkezett meg Tenten, Temari és Hinata a poharakkal, amik Sakura legnagyobb meglepetésére már mind elmosottak voltak.

   - A fiúknál elmostuk őket, hogy ne kelljen mindent neked csinálnod – magyarázta Temari, Sakura pedig hálásan rámosolygott.

  - Pedig ez aztán nem sok minden.

Temari vállat vont, majd kisétált a házból. Sakura ismét a mosogatóhoz fordult, kezébe véve a következő tányért. Bizsergett az ajka, de most a jóleső érzés eltörpült a döbbenet mellett.

   Sakura még akkor is tányérokat mosogatott, amikor a fiúk már rég indulásra készen álltak a csónakok mellett. A lányok gyorsan besegítettek Sakurának – a lány ugyanis még mindig döbbenten állt -, majd kirángatták onnan, és odamentek a fiúkhoz.

   - Kisorsoltam, hogy kik lesznek a csónakokban – szólt fennhangon Temari.

   - Mégis minek? – húzta el a száját Sasori.

   - Hogy ne legyen vita abból, hogy ki kivel akar menni – pirított rá a lány, és onnantól kezdve egy szót sem volt hajlandó szólni Sasorihoz, habár ezt a fiú cseppet sem bánta. Temari gyors névsorolvasást tartott, majd elhelyezkedett az első csónakban, magához invitálva Tentent, Suigetsut, Kibát és Shikamarut. Sakura gúnyosan elmosolyodott. Nem találta véletlennel, hogy Temari pont Shikamaruval került egy csónakba, de ezt nem merte felhozni a lány előtt. Azonban későbbi gyanúja, miszerint Temari nem kisorsolta a csónak tagjait, hanem ő maga választotta ki, beigazolódott, amikor beküldte a második csónakba Sakurát, Sasukét, Hinatát, Narutót és Deidarát. Próbált Temarira nézni, de a lány tüntetően kerülte a tekintetét. Sakura most Sasukéra pillantott, de ő már bent is ült a csónakban, és nézte az ügyetlenkedő Narutót, aki majdnem kétszer is a vízben landolt. Miután már stabil lábakon állt, kezét nyújtotta Hinata felé. Sakura látta a lány arcán, hogy most az egyszer nem bízná ezt Narutóra, de udvariasan elfogadta a felajánlott kezet. Sakura belekuncogott a tenyerébe.

   - Nem jössz? – kérdezte tőle Deidara egy vigyor kíséretében, majd ő is a csónakban végezte.

Sakura elhelyezkedett a csónak végében Sasuke mellett, míg az elejét Deidara foglalta el, mint irányító. A harmadik csónakban nem fértek el olyan kényelmesen a többiek, bár Ino ezt nem igen bánta, mert így Itachi ölébe ülhetett. Gaara, Neji és Sasori voltak elöl, míg Karin közéjük telepedett le, és nyomban beszélgetésbe elegyedett Inóval és Itachival.

   - Indulhatunk? – ordította az első csónakból Kiba. Egybehangzó igen volt a válasz.

A csónakázás nem úgy akart sikerülni, ahogy azt a kis csapat eredetileg tervezte. Mivel egyikük sem tudott evezni, kész káosz alakult ki a végére. Tenten megállás nélkül üvöltözött, hogy egyszerre evezzenek, de nem igazán tudtak egyszerre, így később frontálisan ütköztek Nejiék csónakjával. A hirtelen támadt lendület miatt Gaara kiesett a csónakból, mert éppen akkor állt fel, hogy jobban megnézhesse a partot, ahova igyekeznek. Karin felsikoltott, Gaara pedig dühös fejjel bukkant a felszínre.

   - Tanuljatok már meg evezni az isten szerelmére! – kiáltotta, és Itachi segítségével visszamászott a csónakba. Suigetsu és Kiba jót nevettek ezen.

   A kikötő, ahova igyekeztek, már csak pár méterre volt, de ezt is nagyjából fél óra alatt tették meg, mert sehogy sem akart működni az egyszerre evezés. Neji gyors beszélgetést folytatott a kikötő tulajával, és később már ki is kötözhették a csónakjaikat. A nap erősen sütött, a kis társaság pedig már emberek sokaságát látta a parton.

   - Mi a terv? – kérdezte Tenten.

   - Strandröpi? – Naruto vigyorogva nézett szét, és kihúzott a táskájából egy röplabdát.

   - Utálom a röpit – morogta Deidara.

   - Most kénytelen leszel szeretni – nevetett Ino. – Fiúk a lányok ellen.

   - Nem iszunk előtte inkább valamit? – kérdezte könyörgő hangon Sasori, le sem tagadva, hogy neki sem a szíve csücske a röplabda. Azonban úgy tűnt, hogy ez gondolkodóba ejtette a társaság többi tagját, végül Naruto indítványozására, elindultak a bárok felé. Sakura a szeme sarkából észrevette, hogy Deidara és Sasori elégedetten összeöklöznek. Ő maga Sasuke oldalán ment a többiek után, agya vészesen járt az elmúlt pár órai eseményein. Hirtelen Karin csapódott mellé, enyhe mosolyt villantva a lányra, de Sakura már így is érezte, hogy Karin átlát rajta. Ez ugyanúgy vonatkozott Temarira, a legutóbbi pletykálkodás után már ő is bármit kinézett a kis párból.

   A csapat egy koktélbár felé igyekezett – ezt a fiúk annyira nem értékelték, de végül sikerült rábeszélni őket. Egy nagyobb boxot sikerült lefoglalniuk, amiben viszonylag kényelmesen elfértek mindannyian; Sakura sajnos a legszélére került, de sikerült magát befészkelnie Ino mellé.

   - Sex on the beach – jelentette ki hevesen Temari.

   - Nem tőlünk kell rendelni, Temari – szólt Itachi, de a következő pillanatban már meg is bánta, ugyanis Temari nagy erővel kapálózott, hogy megüthesse a fiút. Ino jót kuncogott az alábbi incidensen, Itachi nem kis megrökönyödésére, de mielőtt bárki akármit is mondhatott volna, egy magas, napbarnított bőrű pincérfiú lépett az asztalukhoz.

   - Sziasztok, mit adhatok? – Sármos mosollyal mérte végig Sakurát, aki a legközelebb volt hozzá. Sakura rémesen zavarba jött, a szemben ülő Sasuke arca pedig elsötétült, amint meglátta, milyen éhes pillantást vetett a pincér Sakurára.

   - Egy martini lesz – szólt hirtelen Tenten, mivel senki más nem beszélt. A pincér úgy kezdett el körmölni, hogy le sem vette a szemét Sakuráról.

   - Lesz még három epres mojito is – vette át a szót Ino, magára, Karinra és Hinatára mutatva. A fiúk megmaradtak a sörnél, másik fele bepróbálkozott egy laza whiskeyvel, és végül Temari is elmondta a rendelését. A pincér ekkor a Sakurához fordult, csábos mosolyt villantva rá.

   - A szép hölgynek mit hozhatok? – kérdezte, Sakura pedig fülig pirult.

   - Öhm…

   - Ha szabad, akkor valami cseresznyés finomságot ajánlanék – szólt a pincér. – Tökéletesen jellemez téged.

Sakura ismét fülig pirult.

   - Majd a hölgy eldönti – vetette közbe Sasuke sziszegve. A pincér egy pillantásra sem méltatta.

   - Öhm… Akkor egy Cherry Coladát kérnék.

   - Tökéletes választás – mosolygott rá a pincér, és még egy utolsó pillantást vetve Sakurára, elment.

   - Micsoda úriember – szólt Ino, jó erősen oldalba bökve Sakurát.

   - Az – morogta halkan Sasuke, amit a mellette ülő Naruto csak megmosolygott.

   - Na, nem szeded fel? – nézett Sakurára nevetve Tenten, a lány pedig hitetlenkedő pillantással válaszolt.

   - Elment az eszed?

Sakura enyhén rápillantott Sasukéra, aki még mindig dühösen gubbasztott Naruto mellett. Nem sokkal később a pincér már hozta is a rendelést, ismét végigstírölve Sakurát. A lány tüntetően elfordult, majd egyszerre emelték fel a poharaikat, és koccintottak. Sakura igen ízletesnek találta a Cherry Coladát.

   - Ezután akkor egy röpi? – kérdezte Hinata.

   - Naná! – Naruto vigyorogva körül nézett, de végül senki sem ellenkezett.

   - Na, leverek mindenkit – szólt Sakura magabiztosan, és már el is foglalta a legközelebbi pontot a hálóhoz. Sasuke arca eltorzult, majdnem kibuggyant belőle a nevetés, amit a többiek is észrevettek.

   - Tényleg lever minket? – kérdezte Deidara.

   - Á, igen, abszolút – ironizált Sasuke, Sakura pedig nyelvet öltött felé.

   - Akkor kezdjük! – kiáltotta Naruto, és átdobta Tentennek a labdát, hogy szerváljon. Tenten imádott röplabdázni – ő és Temari benne voltak az iskolai csapatban -, így teljes erővel ütötte át a labdát. A fiúk nem nagyon tudták, hogy mit kezdjenek a hirtelen ütéssel, így egyszerre vetődtek utána, ami teljes káoszhoz vezetett. Mindannyian összecsapódtak, végül Gaara keze elérte a labdát, és mindenki megdöbbenésére, a labda átment a háló felett, a lányoknak pedig már késő volt visszaütni.

   - Na, ehhez mit szóltok? – állt fel diadalmasan Suigetsu.

   - Kezdők szerencséje – vetette oda Ino, és odaadta Tenten-nek a labdát. A lány ismét szervált, ezúttal Itachi mindenféle gond nélkül ütötte vissza, a labda pedig a lányok térfelén, Hinata kezéről pattant vissza. A lány továbbpasszolta Temarinak, aki egy röplabdást megszégyenítő művelettel küldte a földre a labdát a fiúknál úgy, hogy azoknak esélyük sem volt visszaütni.

   - Egy-egy – szólt elégedetten. Ismét Tenten szervált. Sasori visszaküldte, majd Sakura készült felugrani, de csupán az ujja hegyét érintette, a labda pedig a földön landolt.

   - Nem azt mondtad, hogy elversz minket? – kérdezte Kiba nevetve a sokadik ilyen bénázás után.

   - Jól van, na! – ripakodott rá Sakura. – Nem tudok röpizni.

   - Akkor legközelebb ne legyél ilyen magabiztos! – mosolyodott el gúnyosan Sasuke. Sakura azt kívánta, bárcsak tudna gyilkolni egy pillantással.