Fugaku:

Soha sem voltam m�g olyan helyzetben, mint ez itt, �s l�that�an a k�t, harmincas �veikben j�r� rend�r�k sem. L�ttam, az arcukon azt a bizonyos viszolyg�st, �s feltehet�en nem nagyon tudt�k, hogy mit kezdjenek.

Amint mindenki elment, csak mi maradtunk az �res cell�k k�z�tt, az egyik rend�r el�kapta az ad�-vev�j�t, �s r�gt�n seg�ts�get k�rt. Miut�n lerakta, el�kapta a fegyver�t, amelyet egyenesen maga el�tt tartva araszolt az el�tt�nk l�v� s�t�ts�g fel�. A t�rsa hirtelen fel�m fordult, �s a saj�t fegyver�t az �n kezembe nyomta. Olyan hatalmas szemeket mereszthettem, mintha �t�s�m lett volna a lott�n.

- Nekem kint kell v�rnom a ment�osztagra. Egyed�l nem fogjuk tudni sem felder�teni, sem ki�r�teni a terepet. - magyar�zta gyorsan, majd hirtelen elt�nt a m�sik ir�nyban.

Ism�t a pisztolynak szenteltem minden figyelmemet, amelynek s�lya leh�zta a kezemet, �s nem felt�tlen�l a puh�ny izmaim miatt, f�leg az�rt, mert minden lel�tt, avagy le�t�tt ember�rt felel�ss�ggel tartozom. Megpr�b�ltam ut�nozni a m�sikat, aki, ugyan bizonytalanul, de kem�nyen tartotta maga el�tt a fegyvert, mind a k�t kez�vel. �n is ugyan �gy fogtam meg, majd let�ve az aktat�sk�mat a f�ldre, amellyel am�gy sem sokat tudn�k kezdeni, elindultam a rend�r ut�n.

- Ne. Maga maradjon itt, �s fedezze a seggemet. - utas�tott igaz�n "kedvesen".

Mivel am�gy sem volt kedvem szit�v� l�vetnem a h�ts�mat, ink�bb maradtam, ahol voltam. B�r nem volt semmilyen elk�pzel�sem sem, hogy hogyan fogok egy rend�rt fedezni, az�rt maradtam. Arr�l sem volt fogalmam, hogy hogyan kell valakit fedezni, m�g az elm�let�t sem. Gondolom k�ze sincs olyanokhoz, mint a paintball, ez�rt nem gondolom, hogy a k�t alkalmi paintballedz�s a hasznomra fog v�lni.

Hirtelen messzi hangok �t�tt�k meg a f�lemet, arr�l, amerr�l �rkezt�nk. Nagyon t�volr�l j�ttek, de valahogy az Uchih�knak nagyon j� a hall�suk. Messzir�l hallottam a hangokat, �s csaknem a hal�lf�lelem lett rajtam �rr�. A szemk�zti falhoz lapultam, �s k�zvetlen�l az ajt� mellett �lltam. Ezt is paintballon tanultam, h�la az �gnek, valamelyest ez is a hasznomra v�lik. Felt�telezem, hogy az egyik haramia j�tt r�, hogy itt vagyunk, tudom is �n, mondjuk, be van kamer�zva az eg�sz k�cer�j.

- H�! - jelentem meg hirtelen, mire az illet�, azaz az illet�k megtorpantak.

- �llj! Nem megmondtam, haver? M�r az elej�n belefutottunk valami drogcsemp�szbe. - szegezte r�m a f�rfi az el�gg� komoly fegyver�t.

Csak most esett le, hogy ez minden bizonnyal a felment� sereg, m�ghozz� valami nagyon FBI szer�, mert a goly��ll� mell�ny, valamint a c�lz� l�zerrel ell�tott g�pfegyver alap felszerel�snek sz�m�thatott a k�r�kben. Lassan eresztettem le, a m�sikkal szemben porszem m�ret� fegyveremet, majd felemeltem a kezemet, hogy m�g v�letlen�l se l�jenek le.

- Nem vagyok drogcsemp�sz, k�t rend�rrel �rkeztem, az egyik�k bent van, az, aki h�vta magukat. - hebegtem f�lelmemben.

- �h, m�r azt hitt�k v�rnak minket. - emelte le v�gre r�lam a fegyvert, a c�lz� f�nnyel egy�tt.

- Nem teljesen kiz�rt, hogy be van kamer�zva az eg�sz. - r�ztam meg a fejem bizonytalanul.

- Nem teljesen kiz�rt, s�t, biztos. - b�lintott egy m�sik f�rfi.

- Mindegy. Csak el akarok innen menni. - ny�gtem elkeseredetten, mert a mai napon m�r nem akartam t�bb fegyvert az orrom alatt l�tni.

- Term�szetesen. Gai, k�s�rd fel az urat. - intett a sebhelyes arc�, minden bizonnyal f�n�k, egy bilifrizur�s, der�s arc� f�rfinak.

- M�ris, Ibiki �r. J�jj�n uram, ha m�s nem, a fiatals�g ereje majd megv�d minket. - intett, majd elindult velem a kifel� vezet� �ton.

- Mi az a "fiatals�g ereje"? - tettem fel kis id� m�lva a k�rd�st.

- Nos, uram, az az er�, amely vez�rel minket, eg�szen az �tvenes �veink v�g�ig, mert akkor m�r nincs olyan. Minden bizonnyal m�g nem hallott r�la. K�pzelje, ez �szt�k�lte a fiamat, Rock Leet, hogy induljon az orsz�gos torn�sz verenyen. - nevetett fel hangosan a f�rfi, mire kedvem lett volna le�tni, de nyilv�n egy k�pzett rend�rt nem tudn�k nagy es�llyel.

- Uram, halkabban, m�g meghallanak. - suttogtam idegesen.

- Ugyan, k�rem! Minket senki sem hall meg. A fiatals�g l�thatatlan hangtomp�t�ja eltakar minket a harami�k el�l! - rikkantotta.

Most voltam teljesen biztos benne, hogy ez a fick� nem norm�lis. Mi is az a "Fiatals�g Ereje"? Tal�n valami gy�gyszer nev�t akarja kifejezni vele, mondjuk azt, amit szed? B�r abban sem vagyok biztos, hogy eljut addig agyban, hogy lenyeljen valamit. Lehet, hogy a keser� tablett�t sz�t szokta r�gni, vagy mi tudom �n. Az is lehet, hogy feldugja mag�nak a k�ld�k�n kereszt�l, vagy porr� t�rve beszippantja az orr�n �t, gondolva, hogy kok�.

- Nincs olyan, hogy Fiatals�g ereje! Sz�val fogja be, k�rem, vagy szit�v� l�nek minket. - suttogtam a lehet� legt�bb indulattal.

- Uram, maga nem hisz a fiatals�g erej�ben, amely egy nagyon nagy hiba. - emelte fel a mutat�ujj�t.

Ezek ut�n m�r nem esett k�z�tt�nk t�bb sz�, csak mikor a rakt�r t�voli szeglet�nek szeglet�b�l, valamilyen mormog�s, r�h�g�s t�rte meg a csendet. Mind a ketten tudtuk, de �n biztosan, hogy itt a fiatals�g ereje lesz az, ami nem hogy megv�dene minket, de ez kevert minket bajba.

- Uram, maga nagyon h�lye. - �llap�tottam meg csendesen, de ebben a nagy pang�sban nyilv�n meghallotta.

- Uram, maga nagyon gonosz. - felelte ugyan olyan hanglejt�ssel.

Felemelte a g�pfegyvert, �n pedig a cs�ppnyi kis pisztolyomat szegeztem a l�d�knak, hogy ha kell, els�ssem. Lassan h�rom-n�gy alak l�pett el�, mind g�pfegyverekkel, pisztolyokkal, pusk�kkal felszerelkezve. Ism�t hal�lf�lelmem t�madt, ma m�r sokadszorra.

- Nocsak-nocsak. Maga… Nem tudom ki, azzal a nevets�ges fegyverrel. A haverja m�g h�ly�bben n�z ki, mint maga. - r�h�gte el mag�t egy kopasz, tetov�lt kopony�j� egy�n.

Igaza is volt. El�sz�r is, a fegyverem t�nyleg egy nevets�gesen t�pszli cucc, de nem tehetek semmit ez van. M�sodszor, a f�rfi, goly��ll� mell�nnyel, �s valamilyen z�ld, testhez �ll� tornadresszel, vagy ilyesmivel, valamint majdhogynem �n�ll� �letet �l� szem�ld�kkel, val�s�ggal rik�tott mellettem. Folyamatosan csillog� fogaival, milli� doll�ros mosoly�val, �s nevets�ges frizur�j�val pedig ezer k�z�l is felismern�m.

- Nos, lehet, hogy igazad van. - v�laszoltam a lehet� leghidegv�r�bben.

Nem akartam, hogy a kem�ny fick�k gyeng�nek l�ssanak, ez�rt kem�nyen �lltam a tekintet�ket, pedig bel�l reszkettem, ak�r a ny�rfalev�l .Lassan kezdtem el h�tr�lni, de Gaiba �tk�ztem. Maga el�tt tartotta a fegyver�t, a l�zere pedig pontosan a tetov�lt kopony�j� homlok�ra mutatott.

- Emberek! T�zen vagyunk, kett� ellen, azt kell mondanom, hogy semmi �rtelme, ennek a sportszer�tlen j�t�knak. Tal�n, de csak tal�n, megkegyelmezhet�nk. - fordult fel�nk a tetov�lt kopony�j�, majd ny�jasan folytatta - Hiszen senki sem �rdemli meg itt a hal�lt. Nem l�v�nk t�k�n senkit, hiszen nem lenne t�l igazs�gos, f�leg, hogy ti csak ketten vagytok. - vigyorodott el, de azt�n v�gre r�t�rt arra, amire ki akart lyukadni - �s ha vel�nk j�tt�k, tal�n a f�nti kis l�nyoknak, �s a bar�taitoknak sem esik bajuk. Mondjuk csak tal�n. Mindenesetre biztosan tudni fogj�tok, ha �gy t�rt�nik.

- Most, tegy�tek le a fegyvereket, �s fel a kezekkel ir�ny ut�nunk. - l�pett el� egy m�g a m�sikn�l is f�lelmetesebb ember.

Hatalmas, gorilla testalkata, szinte eltakarta el�l�nk a m�g�tte l�v�ket. A fels�test�t nem fedte semmi, �gy k�nnyen el lehetett k�pzelni, hogy azok a hatalmas izomk�tegek mit m�velnek az ember test�vel. Mivel gyan�tom, hogy nem egy bar�ts�gos, d�lut�ni te�z�sra invit�lnak minket, nem biztos, hogy sz�vesen megyek vel�k, m�g akkor is, ha a f�ntieket mentem meg vele.

- Ink�bb ti tegy�tek le a fegyvereket. - jelent meg mellettem hirtelen a sebhelyes arc� f�rfi, m�g�tte legal�bb h�sz, legal�bb olyan testalkat� emberrel, mint az im�nt megjelent gorilla - Le a fegyvert, kezeket a tark�kra, �s ir�ny ut�nam. - ism�telte majdnem ugyan azt a f�rfi, majd a t�bbi m�g�tte �ll� elindult, �s sz�pen karon ragadta az �sszeset, persze, csak miut�n alaposan megmotozt�k az �sszeset.

Ker�ltek el� nagy csomagban f�vek, valamint porok is, �s a fecskend�k is emberes kupacok tudtak volna alkotni, ha �gy tessz�k �ket. El�ker�ltek zsebk�sek, �s kardok egyar�nt, valamint pisztolyok, t�lt�nyek, s�t, az egyik h�t�r�l m�g egy sz�p m�rettel rendelkez� l�ngsz�r� is el�ker�lt. Kiss� �r�ltem, hogy ezek itt termettek a semmib�l, mert nem szerettem volna s�lt csirkek�nt v�gezni. A f�lelem elm�lt, a hely�t �tvette a kimer�lts�g, a f�rads�g, amellyel eddig nem volt t�l sok alkalmam foglalkozni.

Miut�n minden el�ker�lt dolgok lefot�ztak, �s elraktak, elkezdt�k a menetet felfel�, azaz fel, a h�sz m�ter magas l�tr�ra. A foglyok mentek el�l, ut�nuk a rend�r�k, k�zvetlen�l r�juk szegezve a fegyvert. Azt hihett�k, hogy el�ny, ha hamarabb �rnek fel, mint mi, pedig odafent m�g t�bb rend�r v�rta �ket, fegyverrel a kez�kben. Kelletlen�l indultak a rend�r�k ut�n, illetve el�tt.

Mikor �n is le�rtem, szinte m�r d�l�ng�ltem a f�rads�gt�l. Az elm�lt �r�k kisz�vt�k minden er�met, �s csak egy hossz�, nyugodt alv�ssal tudom mindezt kipihenni. Persze ahhoz el�bb haza kellene �rni…

Hosszas t�rsalg�st folytattam Gaial, akir�l kider�lt, hogy nagyon is kedves, bar�ts�gos, ha nem hadov�l mindig a "Fiatals�g erej�r�l".Ez�rt ink�bb az ilyeneket hanyagoltam, elengedtem a f�lem mellett.

- Apa. - jelent meg mellettem hirtelen Sasuke.

- Szia, fiam. Minden rendben? - k�rdeztem.

- Aha. Hazamehet�nk v�gre? Kezdtek unatkozni, meg Sakura is f�radt. - hadarta el gyorsan.

Kisv�rtatva megjelent Sakura is, aki �gy n�zett ki, mint aki valami sz�rny� felfedez�sre jutott. De lehet, hogy csak a f�rads�g besz�lt bel�le, amivel nem nagyon foglalkoztam, ink�bb elindultam a f�rfi fel�, akir�l id�k�zben kider�lt, hogy Ibiki a neve. Megk�rtem, hogy vigyen minket haza, mire v�ltott p�r sz�t a mellette �ll� f�rfival, v�g�l alig l�that�an b�lintott.

Sasuke:

Nem nagyon tudtam eld�nteni, hogy hova vigyem Sakur�t. Hisz megr�m�lt, r�ad�sul nyilv�n r�m�lmok is gy�t�rni fogj�k, ugyanakkor nem hiszem, hogy t�l n�pszer� lenn�k, ha egyszer�en bevinn�m a szob�mba. �s a sz�nd�k is el�g f�lre�rthet� lenne…

�gy h�t ink�bb az � szob�ja mellett d�nt�ttem, amelyet saj�t kez�leg rendeztem be, persze apa k�zrem�k�d�s�vel, mert � legal�bb �rt valamennyire a lakberendez�shez. Itachi elmondta, amit �vekkel ezel�tt hallott Sakur�t�l, az �lomszob�r�l, mi pedig megval�s�tottuk. Vicces volt l�tni tegnap (persze mintha ezer �ve lett volna) ahogyan Sakura t�tott sz�jjal mustr�lja az �j szob�j�t. J� �rz�s volt l�tni, hogy az, amelyben az �n kezem is benne volt, annyira elb�v�li. Persze hatalmas mel� volt egyetlen nap alatt beszerezz�nk mindent, �s m�g be is rendezz�k a szob�t, mindent pontosan �gy elrendezve, ahogy az Itachi hom�lyos eml�keiben �lt. De meg�rte, Sakura le volt ny�g�zve, �s nekem csak ez sz�m�tott. Csak az�rt voltam olyan goromba, mert nem akartam, hogy l�ssa, az � �r�me nekem is �r�m.

Lefektettem az �gy�ra, �s mell� �ltem. A sok p�rna k�z�tt felfedeztem a pl�sspingvint is, amelyet �n vettem neki, csak �gy a szoba mell�, hogy azon m�r ne m�ljon. Sakura �desdeden aludt, egy�ltal�n nem zavarta, hogy �n is ott vagyok. R�h�ztam a takar�t, �s elrendeztem k�r�l�tte mindent, hogy k�nyelmesen aludhasson. �ppen menni k�sz�ltem, mikor hirtelen �bredezni kezdett.

- Maradj. - ragadta meg hirtelen a karomat.

M�g mindig k�m�s volt, a karomat is csak �ppen hogy fogta. Smaragd szemei f�tyolosan csillogtak, �s �ppen csak hogy kinyitotta �ket, olyan f�radt volt.

- Mi�rt? – k�rdeztem halkan.

- Mert… - de itt elakadt.

Sz�mtalan befejez�se jutott eszembe a mondatnak, de ink�bb nem gondolkodtam rajtuk, hanem ism�t le�ltem Sakura mell�, �s ism�t betakartam. V�g�l, mikor m�r biztos voltam benne, hogy elaludt, lefek�dtem mell�, mert volt egy olyan �rz�sem, hogy nem szabadulok est�re. �s ezt �ppens�ggel nem b�ntam annyira…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s