Sakura csak óvatosan megrázta a fejét, miközben lehajolt egy új hógolyóhoz való alapanyagért. Mikor felegyenesedett, és újra körbenézett, meglepetten tapasztalta, hogy több száz Naruto, kezében hógolyóval, áll, guggol vagy ezekhez hasonló tevékenységet folytat, az egész udvaron, a fákon, vagy még a falakon is. Ha fölülről szemléltük volna az eseményeket, tisztán látszana, hogy ki a célpont. Mivel a több száz Naruto olyan laza kört alkotott, aminek közepén Sasuke állt. De Sasuke nem tűnt rémültnek, sokkal inkább viccesnek találta a helyzetet.
- Berezeltél mi? – mondta az egyik Naruto a sok közül. Erre a mondatra Sasuke ajkai gúnyos mosolyra húzódtak. Naruto még éppen látta a mosolyt, majd szem elől tévesztette az Uchihát.
- Akkor játszunk! – hallatszott Sasuke hangja, egészen más irányból, mint amire az Uzumaki számított. Tekintetével hamar megtalálta az ellenséget. Sasuke Sakura mögött állt, miközben a lány arca előtt egy kunait tartott. – Vajon mit tennél egy ehhez hasonló helyzetben? A társad foglyul ejtették, de aki foglyul ejtette, az a célpont. Mit fogsz tenni Naruto? – kérdezte gunyorosan. Naruto arcán meglepettség tükröződött, agya lázasan zakatolni kezdett.
- Akkor itt a vége? – kérdezte halkan Sakura.
- Hogy érted? – kertelt Sasuke, pedig pontosan tudta mire érti a lány.
- Csak egy apró mozdulat, és minden problémád, akadályozód megszűnik. Most talán nem is küzdenék, aztán ha végeztél velem, Narutót biztos el tudnád intézni. Megkérnéd valamelyik haverodat, hogy szerezzen egy tettest. Tsunade őt ölné meg, te pedig tovább folytathatnád a küldetésed – mondta nyugodtan Sakura.
- Hm… nem rossz ötlet… - értett egyet a fiú, majd a kunait lapjával érintette Sakura kipirult bőréhez. A kunai jéghideg volt, így Sakura rögtön felszisszent, mikor bőréhez ért. – De nem teszem meg – mondta egyszerűen. – Sokkal érdekesebb így a játék – mosolygott.
- Érdekesebb? – kérdezte kíváncsian a smaragd szemű, de a fiú nem válaszolt. A percek lassan teltek, Naruto meg Narutóval tanácskozott, hogy mit tegyenek. Vicces látvány volt, de senki nem nevetett.
- Naruto… Támadj! – szólalt meg végre Sakura.
- De Sakura-chan, akkor téged is eltalállak – tiltakozott a szöszi.
- Támadj már! Tudom, mit kell tennem! – adta ki határozottabban a parancsot.
- De…
- Támadj már! – kiáltotta a lány, mire Naruto meglepett arckifejezést vágott. De nem tiltakozott többet. Minden Naruto visszaállt az eredeti helyére, és támadáshoz készült.
- Mire készülsz? – érdeklődött kíváncsian Sasuke.
- Meglepi – kuncogott Sakura, majd tekintetét ismét a Narutók felé fordította. Pontosnak kell lennie, mert csak úgy úszhatja meg. Pár pillanat alatt ismét minden támadó kezében ott fehérlett a hógolyó. Naruto még rápillantott Sakurára, de a lány csak biztatóan bólintott. A szöszi mély levegőt vett, majd támadásba lendült. Egyszerre több irányból több száz fehér golyó közeledett Sasuke és Sakura felé. A lány egy hirtelen mozdulattal a fiú mögé került, aki lazított a szorításán, így pajzsként használta. Így a lövedékek nagyobb hányada Sasukét találta telibe, míg Sakura a fiú mögött vészelte át a támadást.
- Váóó… - Naruto csak ennyit motyogott, mikor meglátta a csupa havas Sasukét. Sakura vigyorogva pislogott a fiú válla mellett, mire Naruto arcára is kiült egy széles vigyor.
- Szép volt! – mondta boldogan a lány, majd társa mellé ugrált, hogy ő is szemügyre vehesse a „pajzsot”. Hangos nevetésben tört ki, főleg Sasuke elképedt arckifejezését látva. A fiú jobban hasonlított egy hóemberre, mint önmagára. A haja nem is fekete, hanem fehér volt a rátapadt hótól. A kabátja nagy részét is hó fedte, és a lábánál kisebb kupac keletkezett. – Már csak egy lábas hiányzik a fejéről, meg egy seprű a kezéből… - kuncogott hangosan Sakura. Naruto már könnyezett a nevetéstől, Sasuke pedig egyre dühösebben meredt a lányra.
- Sakura – sziszegte dühösen Sasuke -, azonnal hagyd abba! – Naruto lassan a földön fetrengett, így jobbnak látta fedezékbe húzódni, hisz egy ablakból is tud figyelni, már ha kap levegőt a röhögéstől. Így hangosan röhögve futott a bejárati ajtóhoz, ám még éppen elcsípte Sakura egyik csípős mondatát:
- Ne légy dühös, mert leolvad a fejedről a hó, ha felmegy az agyvized – kuncogott Sakura, mire a szösziből újabb adag nevetés tört elő, futás közben visszhangzott az üres folyosó a hangos nevetésétől. Eközben Sasuke csak még dühösebb lett, lerázta magáról a havat, majd dühösen Sakura mellé lépett.
- Fejezd be! – szólt dühösen, és nyomatékosításként megszorította Sakura karját.
- Hóemberként jobban tetszettél! – kuncogott még mindig Sakura. Sasukének láthatóan nem tetszett, mivel tekintete egyre dühösebben csillogott. Így Sakura elkomolyodva folytatta. – Befejeztem!
- Direkt használtál pajzsnak mi? – kérdezte a fiú kicsit szelidebben.
- Hát még jó – vigyorgott Sakura. – Nem gondoltad, hogy feláldozom magam?! – kérdezte felháborodva.
- Nem… - mondta közömbösen a fiú, majd elindult vissza a szobájába.
A további napok gyorsan teltek. Naruto nem szervezett semmi őrültséget, így mindenki nyugodtan pihenhetett. A hócsata estéjén visszatért az összes diák a koliba, szóval minden visszatért a megszokott kerékvágásba. Hinata egy nagy szilveszteri bulit tervezgetett a koliban, így 30-án nagy lázban égett, és örömmel indult vásárolni. Naruto természetesen támogatta az ötletet, így együtt ténykedtek a buli sikeréért. Az osztály többi tagja sokkal inkább csendben, és pihenve várta az óév utolsó napját. Sakura is szívesebben pihent volna, de mivel Hinata a barátnője kénytelen kelletlen, de segített az előkészületekben. Az év utolsó napján mindenki sokáig aludt, felkészülve az éjszakai bulizásra. Így délelőtt a koli szinte kihalt volt, hangok nem szűrődtek sehonnan, mindenhol halott mozdulatlanság volt. Az idő is elcsendesült, pihenve várta az év végét. A levegő mozdulatlan és fagyos volt.
- Ébresztő hétalvó! – ébresztette Hinata Narutót, majd egy csókot nyomott ajkaira. – Ma van a nagy nap! Ma este végre bulizunk! – ugrált Hinata az ágyon, mivel Naruto nem méltóztatott kinyitni a szemét.
- Hina-chan… Hagy pihenjek méég – húzta álmosan fejére a takarót Naruto.
- Felkelni! – kezdett egyre nagyobbakat ugrani Hinata, és már a takarót is megszerezte a fiútól.
- Hé! A takaróm! Add vissza! – nyafogta a szöszi.
- Ha elkapsz, visszaadom! – azzal Hinata máris a szoba túl felén lóbálta a fiú takaróját. Naruto gyorsan kipattant az ágyból, és elkezdte kergetni barátnőjét, aki a fürdőszobába futott.
- Sarokba szorítottalak! Kéérem! – nyújtotta karját a lány felé. Hinata gyorsan belépett a zuhanykabinba, majd mikor Naruto mellé ért kinyitotta a hideg vizet. – Ez hideg! – kiáltott fel a fiú meglepetten.
- De legalább felkeltél! – vigyorgott diadalittasan a lány. Hinata és Naruto is csurom vizes lett a reggeli zuhanytól, a takaró nemkülönben. – Na de megyek felkeltem Sakurát is. Ő is biztos segít majd.
- És most itt akarsz hagyni? – kérdezte kétségbeesetten Naruto. Hinata rámosolygott, majd egy édes csókot lehelt ajkaira.
- Most már jó? – kérdezte kuncogva.
- Igen! Átöltözöm és megyek én is – mondta Naruto, azzal Hinata kisétált csurom vizesen, és barátnője szobájáig meg sem állt. Mikor belépett a szobába, meglepetten konstatálta, hogy barátnője egy törülközőben, dudorászva szárítja a haját.
- Szia! Fél óra és megyek segíteni! – kiabálta Sakura, hogy a hajszárítótól meghallja barátnője. Majd kicsit elkerekedett szemekkel megkérdezte: - Mi történt veled?
- Semmi komoly… - mosolygott Hinata. – Akkor majd jössz! – mondta, majd kilépett a szobából.
Sakura egész hamar felkelt, pedig azt tervezte, hogy 11-ig biztos nem kel fel. Sajnos a szép elhatározást keresztbe húzta, egy nem várt rezgés az éjjeli szekrényen, ami durván keresztülvágta a néma csendet. Sakura félig csukott szemekkel, vakon motoszkált mire megtalálta a „tettest”. Mikor megnyitotta az üzenetet éles fény elvakította, és hosszú percekbe telt mire újra látni kezdett.
„Kedves Ügyfelünk! Az alábbi… „ Sakura nem olvasta tovább, hanem egyszerűen kitörölte. Egy ilyen hülye sms-sel kell felkelteni, mikor aludni szeretett volna. Na de egy ilyen kaliberű ébresztő után, elvakítással a csúcson, nem tudott visszaaludni. Így a hátára gördült nyújtózott egyet, majd kimászott az ágyból. Mivel még csak 10 óra volt, elkezdett pakolászni, port törölgetni, és ehhez hasonló dolgok, amikkel el volt maradva. Ez mind hamar elkészült, így arra jutott, hogy vesz egy forró fürdőt, megmossa a haját, majd ha elkészült, átmegy Hinatához. A forró fürdő kellemesen megnyugtatta, és ellazította. A samponja kellemes cseresznye illata, csak még nyugtatóbban hatott. Éppen hajat szárított mikor Hinata csurom vizesen megjelent. Fél 12 lehetett. A hajszárítás is a szokásosnál gyorsabban sikerült, így felvett egy kényelmes melegítőt, és egy agyonhasznált pulcsit, majd átcsoszogott a klubhelységbe. Hinata már lázasan pakolászott és rendezgetett. Egy pár doboz hevert a földön, amiből a lány mindenféle díszt, majd ételeket pakolt elő az asztalra.
- Te aztán készültél – vigyorgott Sakura.
- Pontosabban, semmit sem bízok a véletlenre – vigyorgott vissza Hinata.
Így a két lány elkezdte kiszedegetni a díszeket a dobozokból. Mindenféle konfetti, maszkok, ételek. Sakura ámulva vizslatta a dobozokat, amiből egymás után kerültek ki a chipsek, rágcsálnivalók, üdítők, műanyag poharak, tányérok. Alig pakoltak ki mindent, mikor megjelent Naruto, hajában lágyan csillogott pár vízcsepp, ami a reggeli ébresztési akcióból maradt.
- Na, mit segítsek? – lépett Hinata mellé, majd apró csókot lehelt ajkaira.
- Mindenben elvárjuk a segítséged! – mondta Hinata, hangja akár egy rendezvényszervezőé. Így a fiú lelkesen elkezdett rohangászni, Hinata szobája és a klubhelység között, mivel a kis szervezőnő mindig újabb és újabb dolgokat hozatott a szobájából.
5 óra fele az egész kollégiumban elkezdődött a nyüzsgés. Mindenki lelkesen készülődött és türelmetlenül várta a bulit. Hinata 6-ra hirdette a kezdés időpontját. A lányok szobája felől hajszárító zúgás, szekrénynyitogatás hallatszott, míg a fiúk csendesebben készülődtek. Hinata már fél 6-kor a klubhelységben volt, és az utolsó simításokat végezte. Egy farmer miniszoknya és egy halvány lila top volt rajta, ami kiemelte a levendula színű szemeit. Sakura és Naruto is negyed órával buli kezdés előtt megérkezett. A fiún egy laza farmer és egy narancssárga pólóban virított, Sakura pedig egy csőszárú, világoskék farmer, egy halvány rózsaszín nyakba akasztós felsővel.
- Akkor minden kész! – tette össze izgatottan a kezeit Hinata. Gyorsan elindított egy számot, ami mindenkinek jelzőértékű volt, hogy kezdődik a buli. Hangulatos kis bulinak ígérkezett. Az osztály tagjai lassan szállingóztak a klubhelységbe, egy-egy csomag ropival, chipsszel, egy üveg pezsgővel. Kiba és Gaara egy egész rekesz sört hozott, így Hinata megnyugodott, hogy nem felejtették el.
- Ne viccelj már! Ezt elfelejteni?! – nevetett Kiba.
A termet lágy zümmögés töltötte be, amit a zene néha-néha elnyomott. Az órák gyorsan teltek, és az év vége rohamosan közeledett.
- Üvegezzünk! – kiáltott fel Lee, majd egy üres üveget letett a szoba közepére, és mellételepedett. Pár perc múlva majdnem mindenki ott ült. Egyedül Sasuke ácsorgott egy asztal mellett. – Gyere már Sasuke! – hívta Lee, de a fiú csak megrázta a fejét. – Akkor nem… - majd Lee megpörgette az üveget. Shikamaru.
- Merek – mondta kicsit lustán a fiú. Lee szemében ördögi tűz gyulladt.
- Csókold meg Temarit! – vigyorgott gonoszan. Temari elpirult a feladat hallatán, de a csók hatására, teljesen megfeledkezett a helyről és az időről. Egyszerűen átadta magát az élménynek.
- Khm… elég lesz… - kuncogott Tenten. Shikamaru visszaült a helyére, és pörgetett. Gaara.
- Csókold meg Inót! – mondta Shikamaru.
- Hé! Még nem is mondtam, hogy merek vagy felelek… - próbált tiltakozni a fiú, de nem sikerült elég meggyőzően. Meglepően élvezte Ino a csókot, így Sakura megnyugodott. Talán nem lesznek mindig ilyen rosszban. Az üveg egyre többször megpördült, és egyre több feladat hangzott el. Többek között Chouji balettozott, Shino énekelt, Hinata Naruto hátán lovagolt, Tenten bábelőadást tartott két chipses zacskóval, Sakura gyors verset kreált a krumpli címszóval, Lee egyszerre két üvegből ivott sört, és ehhez hasonlók.
Az órák rohamlépésben száguldottak. 11-kor még voltak páran, akik üvegeztek, voltak, akik táncoltak, iszogattak, vagy egyszerűen csak beszélgettek. Hinata Narutóval ődöngött a táncparkett szerű kis részen. Ino furcsamód Gaarával beszélgetett meghitten. Temari természetesen Shikamaru társaságát élvezte, míg Tenten Nejivel és Leevel csevegett. Chouji, Kiba és Shino együtt iszogattak az egyik sarokban. Sasuke az egyik ablaknak támaszkodva bámulta a kis társaságot, kezében egy üveg sörrel. Sakura az egyik székből nézte Hinatáékat, akik meghitten táncoltak, néha egy-egy vicces jelenettel.
Sajnos Sakura gondolatai nem csak a táncon és az újéven jártak. Nagyobb gondok száguldoztak agyában. Többek között az a fránya küldetés, amelyik megnehezíti az életét. Így önkéntelenül is néha-néha rátévedt a tekintete a fiúra. Ám mikor egyszer csak eltűnt a fiú az ablak mellől, ijedten nézett körbe. Tekintetével körbepásztázta a termet, az ajtónál meglátta Sasuke távolodó alakját. Önkéntelenül felugrott és a fiú után rohant. Sasuke lassan lépdelt a folyosón, halkan kopogott a kövön. Sakura futása zavarta meg az egyenletes ritmust.
- Mit akarsz? – kérdezte flegmán Sasuke. Sakura riadtan toppant meg.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
