Hinata:

Tsunade m�r egy hete,hogy vizsg�l,de nem tal�lt semmit. Minden norm�lis velem. Mindent elmondott. Elmondta,hogy l�teznek a term�szetfeletti l�nyek…v�mp�rok,v�rfarkasok,lid�rcek �s olyan teremtm�nyek, amikkel �lmaimban sem tal�lkoztam. Tsunade �thelyezett egy m�sik oszt�lyba,ahol csak term�szetfelettiek vagy olyan di�kok vannak ,akik tudnak err�l a vil�gr�l.

• Hinata! – megfordultam a tengelyem k�r�l amikor meghallottam Naruto hangj�t. Mellette s�t�lt az egyik haverja �s Sakura is.
• Sziasztok.
• Na? Mit mondott Tsunade? – �rdekl�d�tt Sakura �s smaragdz�ld szemeivel a lelkembe l�tott.
• Azt monda,hogy minden rendben van velem �s,hogy nem vagyok term�szetfeletti. Legal�bbis nem ismer olyan l�nyt amilyen �n lehetn�k…de az�rt �ttett a te oszt�lyodba. – mosolyodtam el. Sakura olyan szorosan �lelt mag�hoz,mint m�g soha �s ezt mondta:
• Mindegy,hogy mi vagy. �n akkor is szeretlek �s megv�delek mindent�l!
• �r�l�k,hogy ilyen j�l el vagytok,de el fogunk k�sni az �r�r�l. Am�gy a nevem Uchiha Sasuke. – ny�jtotta a kez�t fel�m a sr�c. Fekete haja �ssze vissza �llt. Fekete szemei elcsod�lkoztak, ahogy megfogtam a kez�t �s �n is bemutatkoztam. ~Furcsa…ha valakinek a k�zel�be megyek akkor elcsod�lkozik? Most komolyan…mi vagyok,hogy mindig ez a reakci�ja valakinek? ~

Sasuke:

�szint�n sz�lva amikor Naruto megeml�tette,hogy Hinata k�zel�ben kell lennie,mert �gy �rzi amikor vele van,hogy �jra �l…h�t. Nem hittem neki. Amikor meg�rintettem a l�ny puha t�r�keny kez�t �n is �reztem. �n ink�bb a nap meleg�re �s a sz�l gyeng�d simogat�s�hoz tudn�m hasonl�tani. Ez  a l�ny sz� szerint f�nylik. A mosolya olyan…mintha a r�g elveszett h�gomat l�tn�m �jra…amikor m�g �lt�nk…ahogy folyton nyaggatott,hogy j�tsszak vele. Amikor elengedte a kezemet ez az �rz�s elm�lt. Szerte foszlott. Hinata elmosolyodott,majd megfogta Sakura kez�t �s elindult.

Hirtelen a h�gomat l�ttam benne…ut�na ny�ltam �s amikor r�j�ttem,hogy � nem a h�gom zavartan vissza h�ztam a kezemet. Naruto r�m n�zett �s megfogta a v�llamat.

• A h�godat l�ttad…ugye? Most m�r hiszel nekem?
• Igen. Hihetetlen. Pont olyan mint amilyen � volt. A neve is. A h�gom neve is Hinata volt…a mosolya…a haja a szeme…olyan,mintha � lenne az…
• De nem � az. Az lehetetlen! A h�god �vezredek �ta halott. Sasuke…nem lehet �. Nyugodj meg.
• Tudom. – hi�ba mondta Naruto,hogy � nem a h�gom…m�gis �gy �rzem,hogy hozz�m tartozik. Hogy vigy�znom kell r�.

Sakura:

Reggel arra keltem,hogy egy fekete holl� n�zett az ablakomb�l. V�rv�r�s szemei v�gign�ztek rajtam,majd elrep�lt. Ez nem volt term�szetes…itt k�sz�l�dik valami. Ma van v�ge Hinata vizsg�lat�nak. Nem �rtem. B�rmennyire is azt akarom,hogy Hinata ne legyen a bar�tom…annyira vonz engem. Nem akarom,hogy baja essen.

Nagy nehezen felt�p�szkodtam az �gyamb�l. Fel�lt�ztem �s megf�s�ltem k�cos hajamat. Elindultam a nagyn�n�m irod�j�ba �s azon gondolkodtam,hogy vajon Hinata term�szetfeletti-e. Elvileg nagyon j� vad�sz vagyok �s hamar �rz�kelem ha valaki haland� vagy sem. Viszont enn�l a l�nyn�l semmi ilyesmit nem �reztem. Amikor le�ltem Tsunade irod�ja el� egy sz�kre megjelent Naruto �s az a Sasuke.

• Szia…Sakura…ugye? – Naruto tengerk�k szemei izgatottan csillogtak �s l�tszott a fi�n,hogy teljesen fel van p�r�gve. Unottan b�lintottam egyet,majd jobbra ford�tottam a fejemet. ~Semmi kedvem k�t v�mp�r t�rsas�g�ban v�rakozni Hinatara…egy�ltal�n mit keresnek itt? ~ Ebben a pillanatban kiny�lt az ajt� �s Hinata l�pett ki rajta. Naruto egyb�l let�madta szeg�nyk�t. Sasuke kezet ny�jtott neki �s bemutatkoztak egym�snak. Nem nagyon szeretn�m,hogy Hinata ezzel a kett�vel bar�tkozzon,de ezt neki kell eld�ntenie. Hirtelen azt �reztem,hogy egy k�z megszor�tja a kezemet �s maga ut�n h�z. Odakaptam a fejemet �s m�r h�ztam volna el a kezemet amikor Hinata r�m mosolygott. Nem volt sz�vem elutas�tani a k�zfog�s�t. Nagyon hossz� ideje m�r…de most elmosolyodtam. El is felejtettem,hogy milyen �rz�s boldognak lenni.

Hinata:

A nap hamar eltelt. Az oszt�lynak bemutatkoztam �s azt v�rtam,hogy „minden kezdet neh�z” alapon nem lesz olyan nagyon �rdekes a napom,de t�vedtem. Naruto �s Sakura folyton a k�zelemben voltak. Sasuke is az asztalomhoz j�tt,de meg sem sz�lalt. Csak �lt �s b�mult. Hallgatta a besz�lget�seinket. Amikor �ri�sit nevett�nk � csak elmosolyodott a dolgon,m�g az eg�sz oszt�ly fel�nk fordult �s olyanokat k�rdezgettek,mint: „Ki ez a l�ny,hogy folyton Narutoval meg Sasuk�val van?”

„Ja! Csak ma j�tt ebbe az oszt�lyba…�s az a csendes l�ny…az a Sakura vagy ki…� is annyira m�s ma! Mi van itt? Megj�n ez a csaj �s minden a feje tetej�re �ll!”

Igaz�b�l megszoktam,hogy ilyeneket mondanak,hiszen az el�z� sulimban is kik�z�s�tetek csak,mert gazadag a csal�dom. Nagyon �r�l�k annak,hogy itt legal�bb vannak bar�taim. Eb�dsz�netben lement�nk a menz�ra �s tal�lkoztunk Inoval. Elszakadtunk a k�t fi�t�l �s egy asztalhoz �lt�nk le.

• Szia! Hogy vagy Ino? –�rdekl�dtem mosolyogva,majd beleharaptam a sajtos  croissanomba �s r�n�ztem bar�tn�mre.
• H�t. Furcsa,hogy ilyen hamar �tment�l egy m�sik oszt�lyba…arr�l nem is besz�lve,hogy Sakura is veled van…�n meg egyed�l maradtam! De! Legal�bb jav�tottam matekb�l!
• Na. Mindennek van el�nye. – vonta meg a v�ll�t Sakura.

Inoval nem sokat besz�lt�nk,mert �r�ra kellett menn�nk. Mindenesetre a nap hamar eltelt. Sakura elindult bev�s�rolni az egyik kis faluba. Nem v�rt meg,mert csoda ha oda�r z�r�s el�tt. Este hamburgerez�nk,ez�rt „megbocs�tottam” neki ami�rt nem v�rt meg. �ppen mentem le a lifttel a f�ldszintre,hogy �tmenjek a koleszbe mikor valami s�t�tet �reztem. L�pteimet felgyors�tottam. Amikor ki�rtem a sulib�l nem messze a park kezdete el�tt hirtelen minden v�r�ss� v�lt. A f�k,a bokrok,az aszfalt…minden. Futni kezdtem h�tha ez csak egy rossz vicc,de nem az volt. Hi�ba futottam olyan gyorsan amennyire csak tudtam. Egy helyben maradtam. Amikor bel�ttam,hogy semmi �rtelme futnom meg�lltam �s k�rben�ztem. Fekete s�r� folyad�k vett k�rbe. Lassan folyt le a f�k t�rzs�r�l,majd meghallottam egy hangot.

• Gyere velem…dr�ga elveszett gyermekem. – egy n� szomor� piszkos arc�t pillantottam meg. Fekete haja csom�kba ragadt �ssze,k�k szemeiben �r�let csillant fel ahogy megl�tott engem.
• E-eln�z�st,de…�n nem tudom,hogy ki maga! – pr�b�lkoztam �s mentem volna el,de nem b�rtam megmozdulni. A n� k�z�pkorbeli szakadt kimon�j�ban fel�m lebegett (!!!). Hirtelen fekete cs�sz�s ind�k fogtak le. Orromat v�rszag csapta meg. A n� csak p�r centim�terre volt t�lem amikor meghallottuk Narutot. A n� elt�nt �s olyan volt,mintha ez az eg�sz csak egy rossz �lom lett volna.

Naruto:

Sasuk�val s�t�ltunk amikor megpillantottuk Hinatat. Semmire nem reag�lt hi�ba k�sz�ntem neki. Csak maga el� b�mult. Megr�ztam a v�ll�t �s mint aki a sokkb�l fel�bredt ijedten m�g�m n�zett. Megfordultam,de semmit sem l�ttam.

• Hinata! Mi van veled?
• Ott. – mutatott megint a h�tam m�g�.
• Mi van ott? –n�ztem r� fur�n.
• Mit l�tt�l? – l�pett mell�nk Sasuke is.
• Egy n�. A k�z�pkorb�l. Istenem…ha ti nem j�tt�k �n a hullah�zban v�geztem volna!
• De…milyen k�z�pkori n�? – n�zett r�m Naruto.
• H�t…fekete haja volt. K�k szemei voltak. Mocskos �s szomor� volt. Azt mondta nekem..id�zem: „Gyere velem…dr�ga elveszett gyermekem.”
• H�t ez el�g bizarrul hangzik! – n�zett r�m Naruto.
• K�rdezz�k meg Sakura-t. � biztos tudni fogja…

***k�s�bb a l�nyok szob�j�ban… :

• Sz�val ezt mondta neked? – n�zett r�m komolyan Sakura.
• Igen.
• Na az baj. –n�zett az asztalra. Naruto �s Sasuke k�t sz�ken foglaltak helyet az asztalf�n. �n �s Sakura egym�ssal szemben �lt�nk a padon ami a falra volt er�s�tve.
• Mi�rt? Mi ez?- k�rdezte a k�t fi� egyszerre.
• H��t…Hinata le�r�sa szerint egy m�sik dimenzi�ba ker�lt. A v�r�s k�rnyezet �s a fekete v�r…ezek szerint a szellemek birodalm�ban j�rt�l �s val�sz�n�leg egy anyaszellemmel tal�lkozt�l.
• Az micsoda?- k�rdeztem k�v�ncsian Sakura-t.
• Az anyaszellemek olyan elt�vedt lelkek akik �let�kben elvesztett�k gyermek�ket. Mindent megtesznek,hogy azt az �rt ,amit a gyerek�k elveszt�se okozott elt�ntess�k. Rengeteg �l� ember �s m�s l�ny lelk�t tudja elsz�vni,de soha nem fogja megtal�lni a nyugalmat. Az egyetlen megold�s ha �lve el�geted. Mivel csak t�ged v�lasztott ki ,ez�rt k�nytelen leszek veled menni mindenhova. Ha �jra be akarn� sz�vni a lelkedet akkor majd �n meg�ll�tom. – mosolyodott el Sakura.
• Ez eddig mind sz�p �s j� de,hogy a fen�be fogsz �tmenni a szellemek birodalm�ba? – n�zett Sasuke a l�nyra.
• Tudod…�n sem vagyok haland�…megoldom.
• T�nyleg? Pedig a szagod alapj�n tot�l embernek hittelek! –jelentette ki Naruto csod�lkozva. Mindannyian r�n�zt�nk: - Most mi van? –vonta meg a v�ll�t.
• Tal�n illatom. – n�zett r� Sakura gyilkos pillant�ssal.
• Ja…bocsika. – Naruto k�k szemivel bocs�natk�r�en n�zett Sakur�ra.

Lassan Sasuke �s Naruto elb�cs�ztak t�l�nk �s elmentek. Sakura �s �n nagyot s�hajtottunk,majd elment�nk aludni. A k�vetkez� h�rom napban semmi nem t�rt�nt azt lesz�m�tva,hogy az iskolai k�vetel�sek miatt tot�l lef�radtunk Sakuval.

• Hinata! Gyere m�r! Be fog z�rni az �sszes bolt a faluban!
• Megyek,megyek!- siet�sen felkaptam a konyhapultr�l egy kiflit �s kil�ptem a szob�nkb�l. Bez�rtam az ajt�t �s be�rtem Sakut.
• H�…nem l�tt�l semmi szokatlant? –k�rdezte Saku hirtelen.
• Nem. Mi�rt? Am�gy k�rsz? –tartottam a f�lbe t�rt kifli egyik r�sz�t bar�tn�m fel�. Saku elvette t�lem a p�k�rut ,majd s�t�lni kezdt�nk lefel� a hegyr�l. A naplemente narancss�rga sz�nvil�got festett szemeink el�.
• Nem tetszik ez nekem. Egyszer csak megjelenik egy anyaszellem �s el akarja sz�vni a lelkedet,de az�ta nem jelentkezett. –t�rte meg a csendet Sakura.
• Igen. Ez val�ban furcsa…b�r szerintem ez az�rt van ,mert folyton van valaki a k�zelemben. Lehet,hogy nem mer t�madni? Am�gy lenne egy k�rd�sem…
• Lehet. Hallgatlak.
• Sasuke… valami olyasmit mondott, amikor n�gyen otthon a szob�nkban voltunk,hogy te vad�sz vagy.
• �… - Sakura maga el� b�mult �s egy percig n�ma cs�ndben s�t�ltunk le a faluba. Nem messze a bej�ratt�l megpillantottunk egy �jjel-nappalit �s oda ment�nk be . Vett�nk t�szt�t p�k�rut ,felv�gottat,egy kis t�r�t meg egy kis csokit. Mire vissza indultunk a koleszbe m�r sz�rk�let volt odakint. A f�k k�z�tt m�r a s�t�ts�g uralkodott.
• Hinata. Most egy olyan dolgot fogok elmondani neked ,amit m�g soha senkinek nem mondtam el.
• Nem mondom tov�bb senkinek.
• Rendben…tudod ez el�g necces t�ma n�lam… n�gy �ve,hogy a sz�leim �s a h�gom meghaltak. �ppen j�tt�nk hazafel� amikor hirtelen fejre �llt a kocsink. Csak annyit l�ttam ,hogy sz�tt�pik �ket az E-szint�ek. Nekem szerencs�m volt,mert �ppen egy h�zasp�r j�rt arra �s bevittek a k�rh�zba. Az az E-szint�t m�r elveszett. Csak v�rt akart. Soha nem felejtem el azt a napot. Azt�n Tsunade megtal�lt engem �s kik�pzett a term�szetfeletti ellen. Majd meg�llap�totta,hogy mivel annak az E-szint�nek siker�lt megharapnia…valahogy m�s lett a DNS-em �s halhatatlann� v�ltam. A term�szetfeletti l�nyek k�ptelenek v�gezni velem.
• Nagyon sajn�lom.
• Nem kell. Ami megt�rt�nt az megt�rt�nt…�gy sem tudunk rajta v�ltoztatni. Nem szabad visszan�zn�nk a m�ltba. Soha.
• Sakura…Naruto �s Sasuke is…v�mp�rok. Ugye?
• Igen. –hirtelen meg�lltam �s �reztem,hogy ezt most meg kell em�sztenem. ~H�rom h�t alatt teljesen m�s lett az �letem. A bar�taim mind term�szetfelettiek…ki tudja,hogy �n mi vagyok? Arr�l nem besz�lve,hogy egy szellem, �ld�z…mi j�het m�g? A Jeti vagy mi?~
• Hinata…minden rendben?
• I-igen,persze. Tudod Sasuke �s Naruto m�sok. Nem kell r�juk haragudnod,csak mert v�mp�rok. –bukott ki bel�lem.
• Lehet,hogy nem tehetnek a csal�dom hal�l�r�l,de…k�pzeld csak el! Mennyi embert gyilkolhattak meg az�rt,hogy �letben maradhassanak? Hinata! Ezek sz�rnyetegek! Nem emberek! Nem szabad megb�zni benn�k!
• De …�k nem rosszak. �n �rzem. Tudom.
• Hiszek neked,de �n nekem akkor is lesznek vel�k fenntart�saim. – �ppen indultunk volna ,amikor �jra meg�reztem azt a b�zt. A v�r szag�t. Felfordult a gyomrom…majd megjelent…a n�. Lassan kiker�lte Sakura-t k�zelebb j�tt hozz�m. Ez az eg�sz hirtelen szerte foszlott �s megjelent Neji a b�ty�m. Annyira hi�nyzott! Hossz� barna haj�t szok�s�hoz h�ven l�farokba fogta. Vil�gos lila szemeib�l szeretet �radt…de nem stimmelt valami.

Sakura:

�ppen besz�lgettem Hinataval amikor hirtelen nem reag�lt. Nem engem n�zett hanem a h�tam m�g�tt valakit…vagy ink�bb valamit. Tudtam,hogy nincs itt. Azonnal el�vettem egy dob�t�t az egyik zsebemb�l �s megv�gtam mutat�ujjamat. Az ujjamb�l kiserkent meleg v�r�s v�rem,amivel azonnal felrajzoltam a f�ldre egy k�rt bele pedig egy h�romsz�get,majd az erd� sz�l�r�l felvettem egy kis f�ldet �s belesz�rtam a h�romsz�g k�zep�be. Bele�lltam �s elkezdtem k�nt�lni:

• Szellemek,kik v�delmeztek benn�nket h�vlak titeket. V�remn�l fogva k�rlek benneteket nyiss�tok ki a kapukat,s vigyetek engem a szellemek birodalm�ba! -ebben a pillanatban a felrajzolt k�r v�r�sen kezdett el izzani,majd a f�ld felemelkedett �s k�r�l�ttem sz�llt egy kis ideig,m�g z�lden felragyogott �s egy kaput form�lt ami ki is ny�lt.

�s bel�ptem a szellemek birodalm�ba…