Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

25. fejezet

Sakura egyre kényelmetlenebbül kezdte érezni magát a szorosan mellette ülő férfi folyamatos nézésétől. Mikor végre vége lett a hosszú két órás filmnek és kezdtek kijönni az emberek, a fiatal terhes nő kezdett megkönnyebbülni. Nem kellett sokat várnia, hogy meglássa a férjét, de abban a pillanatban a mellette ülő férfi kezét a combján érezte. Hirtelen nem is tudott hogyan reagálni, csak felállt a székről. Ez az Uchiha figyelmét sem kerülte és nem tudta tovább vissza tartani a benne növekvő dühét. Faképnél hagyta a rá csimpaszkodó szőke exét és egyenesen a feleségéhez ment. 
– Ne érj hozzá!
– Sasuke-kun... – mondta Sakura miközben a hangjában öröm csendült fel. 
– Igényt tartasz még rá? - kérdezte Chuugo sápadt arccal és kiverte a víz. 
A nőcsábász számára hamar 40 fokos hőmérésket lett és a kezei folyamatosan remegtek. Felállt a székről és közelebb ment hozzájuk. Sasuke azonnal a háta mögé rántotta a feleségét és dühösen ökölbe szorította a kezét. Itachi azonnal ott temett közöttük, hogy el ne szabaduljon pokol, mert akkor Chuugo nem éli meg a következő órát sem, nem hogy a hajnalt. A moziban mindenkinek feltűnt a puskaporos levegő, és ezért egy biztonsági őr ment hozzájuk, hogy megkérdezze mi történt. Yahiko a biztonságihoz ment és szépen elővette egy 10 ezrest és a fickó felé nyújtotta. 
– Semmi komoly, de ha valami történne hallgasson róla. – mondta Yahiko balós hangján, mikor a tekintetében feltűntek a kegyetlenség szikrái. 
A biztonságis gyorsan kikapta az adakozó férfi kezéből a pénzt és nyomban sarkon fordult. A léptei nagyon is gyorsak. 
Az emberek többségét meg lehet vesztegetni, különösen a holmi senki kis embereket, akiknek nap mint nap meg kell dolgozniuk a betevőjükért. A hétköznapi emberek egyszerűbbek, mint a fakockák. ~ – gondolta Yahiko, majd elvette a zsebéből a cigis dobozát. 
Mikor rágyújtott, jelzett Itachinak, hogy a biztonságissal nem lesz gondjuk, ha elfajulna a helyzet. Bár most ezt valószínűtlenek tartotta, hiszen tudta, hogy Sasuke nem fog semmi meggondolatlan dolgot csinálni a felesége előtt. Mindig ügyelt arra, hogy a naiv Sakura semmit se sejtsen meg az alvilággal kapcsolatos életéről. 
Sasuke elviharzott az alacsony fekete hajú feleségével, de egy rikácsoló női hang hallatára megállt. Kármen nagyon ideges volt, hiszen megalázónak érezte, hogy ez a holmi egyszerű kislány fontosabb az Uchiha férfinak, mint ő. 
– Fontosabb neked ez a lány nálam?! Én illek hozzád, Sasuke-kun! 
– Semmi közünk már egymáshoz. Ezért ne loholj utánam. - mondta Sasuke és folytatja tovább az útját.
Kármen teljesen ledöbbent, újra és újra a fülében hallotta a férfi nyers szavait. Az életében csak egyetlen férfi kosarazta ki és az nem volt más mint Uchiha Sasuke, aki már másodszorra hagyta el. Egyszerre kavargott benne a harag és a szomorúság. A bosszús szemeiből könnyek csordultak ki és két kezével eltemette az arcát. 
– Fogadd el Kármen, ti már soha nem lesztek együtt. Sasuke régen szeretett téged, de most már Sakurát szereti. Téged ismerve biztos sok férfi közül válogathatsz, ezért te is zárd le a múltad és kezd új életet. – mondta Yahiko bölcsen. 
A nő elrohant, hogy ne lássa senki sem azt, ahogy sír. Kétszer sírt az Uchiha miatt, de minden az ő hibája volt. Ha akkor, amikor még házasok voltak nem feküdt volna le egy másik férfival, akkor lehet, hogy még együtt élnének. Most meg azzal kellett szembesülnie, hogy lecserélte őt a sötét hajú férfi egy ostoba mihaszna lányra.

 

Itachi régi cimborájához ment és a távolodó nőt nézték, akinek szőke, hosszú haja lobogott utána. Most látták először ennyire védtelenek őt, ami kicsi örömöt okozott számukra. Megérdemelte ezt, hiszen annyira nagyra volt magával, hogy azt hitte senki sem érhet fel hozzá. Így talán megtanulja majd, hogy meg kell változnia. 
– Szegény Sakura, fog kapni most. - mondta Yahiko, mikor odasétál a korláthoz és lenézett. 
Az ürességtől kongott az egész épület, már alig-alig voltak emberek. Ritkán lehett ennyire nyugodt helynek látni a plázát. 
– Igen Sasukénak lesz egy-két szava hozzá, de szerintem most haza fogja vinni. – mondta Itachi majd a zsebéből előkotorta a kocsikulcsát. 
Hosszú volt ez a nap és ideje volt, hogy ők is haza térjenek a családjukhoz. A szürke hajából kihúzta a hajgumit, hogy újra összekösse még szorosabban. Majd írt gyorsan egy SMS-t a szeretett feleségének, hogy hamarosan otthon lesz.

 

Eközben a parkolóban Sasuke kifújta a száján a cigi füstöt és beindította a kocsiját. Sakura az anyós ülésen szótlanul ült és a férjére nézett. 
– Ne merj még egyszer elmenni egy másik férfival. Főleg ne Chuugoval, aki legszívesebben minden nőt megdugna. De te annyira naiv vagy, hogy észre sem vetted a szándékait.
– Még mindig Kárment szereted. 
– Gousuke össze öt minket. - mondta Sasuke, majd rálépett a gázra és kihajtott a parkolóból. 
Sakura ennek hallatán elkeseredett, mivel nehezen fogadta el, hogy a férjének van egy másik nőtől gyermeke. Persze a gyerek semmiről sem tehetett, de akkor is fájdalmat okozott neki.

 

Hazaérve rögvest bezárkózott fürdőszobába, a zuhanyrózsából kitört az ideális hőmérsékletre beállított víz. Fürdés közben mindig át tudta gondolni a problémákat. Hófehér bőrének először forró volt a víz, de szerencsére hamar hozzászokott. 
~ Sasuke-kun még mindig szereti a volt feleségét, plusz van egy közös gyermekük is...Nem versenyezhetek Kármennel, mivel én veszítenék. Az nagyon boldoggá tett, hogy Sasuke-kun megvédett, de sajnos ez nem jelent semmi...Mindennél jobban szeretem, ezért tudom mit kell tennem! ~ 
Sakura alaposan beszappanozta mindenét és amikor lemosta a habot magáról, kis ideig folyatta magára a kellemes vizet. 
A rózsaszín törölközőjével megtörölközött és magára öltötte világoskék hálóingét, amiben a gömbölyödő hasa jobban kirajzolódott. A hasára tette a kezét, amikor a kislánya rúgott egyet. 
~ Kislányom történjen bármi, mindig arra fogok törekedni, hogy neked jó legyen! Sasuke-kun veled ajándékozott meg, nem is kaphattam volna szebb ajándékot.~ 

Az dolgozószoba ajtaja előtt álldogált utolsó bátorságot véve és bekopogott az ajtón. Mikor a férje hangját meghallotta, kinyitotta lassan az tömör ajtót és belépett. Sasuke éppen az iratait rendezte fontossági sorrendbe. Az íróasztalán most először lehetett látni szétszórva összetűzött papírlapokat, amiknek többségén nyomtatott szöveg jeleskedett. Néhol fellelhető volt a magabiztos olvashatatlan kézírásos papírlapok tömkelege is. Az Uchiha férfi rögtön odament a feleségéhez, hogy nehogy véletlenül megtudja a papírok tartalmát. 
– Mit akarsz? - kérdezte Sasuke szárazon, miközben felemelte az alacsony felesége fejét, hogy a szemeibe nézzen. 
– Beadom a válási papírokat. Ha akarod a kislányunkat sem kell elismerned...
– Válni akarsz? Hogy jutottál erre a döntésre? Nem tudsz becsapni, a tested és az arckifejezésed elárul. Sóvárogsz az érintéseimre, belehalnál ha tényleg elválnánk.
Sakura felcsillantak a szemei, imádott férje teljesen bele látott. Saját magát se ismerte nagyon a fiatal lány, de az Uchiha nagyon is jól ismerte. Nem akart elválni a szerelmétől, mert az olyan lett volna, mintha meghalna. Feltette magának azt a kérdést: „Létezik ilyen szerelem?” – De rögtön megválaszolta magának: „IGEN!!!!”
– Mindennél jobban szeretlek Sasuke, ezért képes vagyok lemondani a saját boldogságomról, hogy téged boldognak lássalak! - kiáltotta Sakura elsírva magát. 
Sasuke erős karjaiba zárta a végtelen lányt, akinek az arcán könnyek éktelenkedtek. Két keze közé zárta Sakura kerek arcát és vadul megcsókolta. 
– Tudom. Nekem nem kell más, csak te. – mondta Sasuke, majd odavezette a feleségét a bőrkanapéhoz. 
Szorosan egymás mellé ültek le és a férfi nehezen szánta el magát, hogy gyengéden viselkedjen terhes feleségével. Soha nem mutatta ki az érzelmei és nem is nagyon nyílt meg másoknak, de számára megmagyarázatlan okból a büszkeségén túllépett, csak azért, hogy a lányt megvigasztalhassa és mosolyogni lássa. Megfogta Sakura kezét és magának követelte újra a telt ajkakat. 
Sakura hasában a kislány azóta nem bírt nyugton maradni, amióta meghallotta az édesapja férfiasan mély, rideg hangját. Alapból is sokat izgágáskodott az édesanyja hasában, de mindig amikor az apja hangját meghallotta, sokkal jobban elkezdett mocorogni. 
– A kislányunk már most szeret téged. Mindig alkalommal amikor meghallja a hangodat, elkezd mocorogni. 
– Vagy gyűlöl. Amikor kiderült, hogy kislány csak te örültél neki. 
– Ne mondj ilyeneket Sasuke-kun. A kislányunk nagyon szeret téged már most. Érzem, hogy apás lesz és nagyon ragaszkodni fog hozzád.
Sasuke rátette a felesége gömbölyödő hasára a kezét és azon nyomban érezte a kislánya rugdosódását. Olyan volt, mintha azt jelezné neki, hogy itt van, és örül, hogy az édesapja is foglalkozik vele.

2 hozzászólás
Idézet
2013.07.31. 08:38
Hikarisan

Köszönöm Ildi-chan! :) 
Hamarosan felkerül a kövi fejezet is. ^.^
Hát igen, Sakura annyira szereti a férjét, hogy azért képes lenne lemondani a boldogságáról, hogy Sasuke-kunt boldognak lássa. EZ AZ IGAZI SZERELEM! 


2013.07.29 23:38
Ildi-chan

„ Szia!:)

Édes jó istenem....ha nem lenne sziklaszilárd a szívem, ezen a részen tuti, hogy elbőgtem volna magam :) 

Tele volt érzelemmel..Á, ez maga volt a tökély :D

Soksikert neked....és folytasd...:)

By:Ildi-chan..

Idézet
2013.07.29. 23:38
Ildi-chan

Szia!:)

Édes jó istenem....ha nem lenne sziklaszilárd a szívem, ezen a részen tuti, hogy elbőgtem volna magam :) 

Tele volt érzelemmel..Á, ez maga volt a tökély :D

Soksikert neked....és folytasd...:)

By:Ildi-chan..