Aranypenna

Ha szeretnéd nálunk megosztani a történeted, akkor küldd el nekünk e-mail-ben! Mielőtt bármit is küldenél,  kattints:

 
 
 
Szerkesztők Aimi és Emilly
Elérhetőség: aranypenna.info@gmail.com
Nyitás 2016.03.18.
Téma anime fanfiction
Régi designok megnézem
Grafika Ninaa
Kódok LindaDesign | GlamourFactory

 

 
Írói kisokos
1. Alapok, helyesírás, párbeszédek helyesírása, lektor
2. Szóismétlések, szereplők gondolatainak szövegbe ágyazása
3. Vesszők

 

 
 
Jiraiya Tolla
Szabályzat
Kulcsok 2017
Történetek 2017

 

 
Társoldalak





 
Kedvenc linkek



 
Ennyien jártatok itt:
Indulás: 2012-03-04
 

18. fejezet

A repülőút több órás volt, de Sakurának szinte fel sem tűnt, mivel végig aludt az egészet a férje vállára hajtott fejjel. Akkor ébresztették fel, amikor megérkeztek és rögtön mosolyra húzta a száját, mivel most kezdődött az életében a boldogság az Uchihával. A nászútra egy csodaszép helyre, pontosabban az Antiguaba lévő nyaralóba mentek, ami a tengerpart közelében volt. Nagyon szép kilátás nyílt a tengerpartra. A nyaraló is olyan környéken volt található, ahol gazdagok jártak, mivel egy egyszerű hétköznapi ember nem tudta volna azt zsebből megfinanszírozni. A szállodában minden megtalálható volt, a pirosas kőzetekből kirakott konyhában a félkörös konyhapulton várakozott a lehűtött pezsgő. Sasuke azonnal a székre dobta fekete nyakkendőjét és a fehér ingét is kigombolta magán, mielőtt kibontotta volna a pezsgőt. Két pezsgős poharat vett elő a szekrényből és teletöltötte őket. Sakura nem kért belőle, erre Sasuke is letette a sajátját, majd bement az egyetlen szobába a nappalin kívül. A szoba fehér volt hatalmas baldachinos franciaággyal. Sakura még mindig a menyasszonyi ruháját viselte és hátulról átölelte a férjét. Az Uchiha kibújt az ölelés alól és szembefordult a felségével, aki a mellkasáig is alig ért fel. Felemelte az állat és megcsókolta. Sakurának nagyon jól esett a csók, amitől szinte elkábult. Végre Isten előtt is összekötötték az életüket. De egy része még mindig abban a hitbe van, hogy álmodja az egészet, de mindig tudatosult benne, hogy ez a valóság. Sasuke megfordította a feleségét és elkezdte kikötni a fűzőt, amire a lánynak elkezdett hevesebben kalapálni a szíve.
- Sokáig volt rajtad a ruha, itt az ideje, hogy megszabadítsalak tőle.-mondta Sasuke majd eldobta a fűzött és a felesége haját előretette, hogy lecipzározza a fehér ruhát.
Amint lecipzározta, azonnal lecsúszott a ruha felsőrésze, láthatóvá téve a melltartót.
- Remélem tetszettem neked benne...
Sasuke nem válaszolt csak lehúzta a ruhát a földig, majd Sakura kilépett a körülötte lévő fehér ruhából és levette a férje ingét, hogy kidolgozott felső testét ne rejtse el semmi. Majd azon kapta magát, hogy Sasuke felkapja. Mosolyogva összekulcsolta a karját a férje nyaka körül, aki az ágyhoz vitte. Hamar az ágyra került és abban a perce a fehérnemű is lekerült róla, meztelenül feküdt az ágyban a férje alatt. Kigombolta a felette magasodó Uchiha nadrágját és amikor az is a földre került az alsógatyával együtt, nem teketóriázott. Méretes hímveszőjét azonnal Sakurába dugta.
- AHHHHH!!!-kiáltotta Sakura. - Sasuke-kun! AHHH!
A szobát betöltötte Sakura hangja és az ágy zörgő-nyikorgása. Sakura sokszor csókolta meg lágyan a férjét, mert folyamatosan kívánta az Uchiha ajkait. Nem tudott velük betelni, ha Sasuke-kunról volt szó, semmi nem volt elég neki. Minden porcikájával kívánta. Tele volt a nyaka és a melle lila kiszívás foltokkal és egyre több lett rajta. Sok nő nem szerette, ha a bőrén ilyen foltok vannak, de őt egyáltalán nem zavarta.
Sakura kimerülten feküdt a férje mellkasára és lágyan cirógatta.
- Már most szeretem a nászutunkat....-mondta Sakura nevető hangon. - Végre egész nap együtt lehetünk, nem kell menned sehová.
- Ne aggódj, a nászutunk alatt csak egymással foglalkozunk. De amikor véget ér, ne legyél amiatt elkeseredve, hogy minden olyan lesz, mint régen.
- Tudom...amikor vissza megyünk, akkor megint estig nem leszel otthon.-mondta Sakura szomorkásan.
Sasuke a feleségére nézett, de nem mond semmit, ehelyett hirtelen ismét maga alá parancsolta és lefogta az alatta fekvő szerelmes lány kezét. A nászútnak pont az volt a célja, hogy az újdonsült házaspár kielégítse egymást. 

Délután lementek a partra, ahol több turista is volt. Ezen a helyen csak angolul és németül beszéltek, vagyis Sakura semmit sem értett. A tengerpart tiszta volt, sehol sem lehetett szemetet találni, a homok is tiszta fehér volt, és a tenger világoskék vize nyugalomban sodródott. Szerencsére ezen a helyen olyan idő volt mindig, mintha nyár lett volna. Kellemesnek hatott, hogy decemberben olyan helyre utaztak, ahol kötelező volt a fürdőruha, mivel nem lehetett sokáig kibírni hosszúnadrágban és pólóban. Persze Sakurát nagyon zavarta, hogy a parton lévő nők megcsodálták a férjét, de hát ő se csinál mást. A törölközőn bekenték egymást naptejjel, hogy ne égjenek le a tűző napon. A vízbe is bementek addig, ameddig a víz Sakura melléig nem ért. Ott is sokszor csókolóztak, amit sok féltékeny nő nézett. Valamivel később Sasuke mélyebbre ment, hogy könnyen tudjon úszni, de arra a kis időre a hűséges Sakura megvárta ott. Addig az arcát is kicsit bevizezte és a víz felszínén húzta a kezét, hogy kicsi hullámokat verjen. Zavarta, amikor több ember gyűlt arra a helyre, ezért kicsit arrébb ment a többiektől. Amikor gyanútlanul várakozott, meglátta, hogy egy kígyó siklik el közvetlenül előtte. Felkiáltott és gyorsan hátrált a gusztustalan hüllőtől. Mindenki őt nézte és az arcukról leírt, hogy nem értik a kiabálásnak az okát. Gyorsan távol akart kerülni a kígyótól, ezért elkezdett kifelé menni, de annyira megrázta az állat látványa, hogy mindig azt hitte, hogy körülötte van. Sasuke is meghallotta a hangos sikítást, amit bárhol felismert volna. Gyorsan visszaúszott a lányhoz, aki kezdett visszamenni a partra. Hamar utolérte és megfogta a karját. 
- Miért sikítottál? - kérdezte Sasuke, mikor magával szembe fordította a feketére festett hajú feleségét. 
- Kígyót láttam, ami előttem siklott el...
- Az a kígyó jobban fél az emberektől, ezért ne parázd túl. Az is lehet, hogy csak benézted. 
- Azt nem hinném...nagyon gusztustalan volt...
Sasuke kiment Sakurával a biztonságos partra, ahol nem volt meg rá az esély, hogy újra tengeri kígyót lásson. Azt tudta, hogy a felesége mindent képes túlparázni és a hüllőktől, bogaraktól és férgektől is félt, de azért nem gondolta, hogy ennyire. Arról nem is beszélve, hogy általában ennyire nem merészkedtek ki a kígyók, főleg nem akkor, amikor ilyen sok ember volt a vízben. 

Délután fél három körül Sakura a szállásukon aludt, de ébredezni kezdett, mert váratlanul hányingere lett. Azt akarta, hogy életük legszebb egy hete legyen a nászútjuk, csak annak örült volna, ha nem lett volna ilyen gyakran rosszul. Szinte olyan volt, mintha a nap felét végig a WC fölé görnyedve töltené. 
Hamar visszamentek a partra, ahol többen voltak, mint délelőtt. A büfébe mentek, hogy vegyenek valami késő ebédnek valót. A büfében mindenfélét árultak, amit könnyen el lehetett készíteni. A kinti táblán fel voltak írva, hogy miket lehet kapni, de csak angolul és németül. A büfésről folyt a víz a helyben sült kajáktól, amik még jobban felforrósították a hőmérsékletet. A ventilátor a legmagasabb fokozatra kapcsolva keverte a levegőt, szellőt keltve ezzel. Kis faasztalok és székek voltak a büfék előtt, amiken látszott, hogy nagyon régóta ott állnak. Egyedül a napernyőkön látszott, hogy újak és megvédték a vendégeket a naptól. Sasuke felsorolta a választékot Sakurának, hogy kiválaszthassa, mit kíván enni. A fiatal lány nem nagyon kívánt semmit, de aznap még szinte semmit sem evett, ezért megbeszélték, hogy ugyanazt fogják kérni. 
Az elszürkült faasztalra lepakolták a sült krumplit és a sült halat. Elkezdtek enni, de a terhes lány nem nagyon tudott sokat elfogyasztani, pedig régebben szerette ezeket az ételeket, de most már a szaguktól is hányingere volt. 
- Annyit bírtál megenni? - kérdezte Sasuke, miközben a sült halat vágta fel.
- Igen. Valamiért a kisbabánk nem szereti az erőteljes szagokat. - mondta Sakura, aki a hasára tette a kezét. 
A harmadik hónapban járt, de nem lehetett látni a terhességét. Nagyon sovány volt, mindig sápadt, szerencsére a sminkkel tudott egy kis színt csalni kerek arcára. A férjének nagyon nem tetszett az állapota, de nem tudott ellene semmit tenni.
Sakura nagyon rosszul viselte a terhességet és ez az orvos állítása szerint a jövőben akár az egészségére is rámehet majd. Kétszer előfordult, hogy zuhanyozás közben rosszul lett és alig tudott kitámolyogni, mert elsötétült előtte minden, aminek az lehetett a magyarázata, hogy leesett a vérnyomása. A diétája miatt is inkább csak a sült halat ette, a krumpliból jó esetben csak a negyede fogyott el.
Sasuke a második cigit szívta el a dohányzó faasztalnál, mielőtt elmentek. A tengerparton sétáltak mezítláb, mivel a fehér homok mindig belement volna a papucsukba. Egy távoli partszakaszon telepedtek le, ahol csak néhol lehetett látni embereket. Az Uchiha bement egyedül a tengerbe, hogy ússzon a mély vízben, hiszen ezt a nagy meleget csak ott lehetett kibírni, de nem hagyta magára sokáig Sakurát. Valamikor nem tudták megfékezni magukat és heves vad csókolózásba kezdtek a törölközőn. Ám a parton nappal nem nagyon ragadhatták el magukat, hiszen bárki megláthatta volna őket, és az ilyesmit el akarták kerülni. 

Estére elkezdett szakadni az eső, mintha nem is tombolt volna nappal a forróság. A vihar csúnyán tépkedte a fák leveleit és hatalmas szelek zúdultak rájuk, hogy kicsavarhassák a fák törzsét, de a növényzet nem hagyta magát. Szorosan kapaszkodtak a földben lévő erős gyökereikkel és nem engedtek az erős szélnek. 
Másnap megnézték a várost, ahol rengeteg turista volt rajtuk kívül. Majd valamelyik nap egy hajón ebédeltek és az egész napot ott tölthették, mivel Sasuke kibérelte. Sokszor voltak a parton és ami a legjobb volt az egyhetes nászutukba, hogy csak egymással foglalkoztak. Mindennap többször is szeretkeztek, hiszen a nászutakra pont ezért mentek el az ifjú házasok. Nagyon boldog hét volt, amit soha nem akartak elfelejteni. Örökre az emlékeikbe vésték, vagyis Sakura így volt ezzel, a férje nevében nem beszélhetett, de valamiért azt érezte, hogy mindketten csodás emlékeket zártak a szívükbe a mézeshetekről. A fiatal terhes lány kicsit szomorú volt, hogy ilyen hamar véget ért ez a hét, de nem panaszkodhatott.
Sakura azt hitte, hogy mostantól boldogan élhetnek együtt, de nem is sejtette, hogy még rengetek titok fog kiderülni, amire nem is gondolt. És a bonyodalmak innentől kezdődnek csak igazán...

Még nincs hozzászólás.