Itachi elvette az asztalon lévő összegyűrődött papírt és gondosan széthajtotta. Miután végigolvasta visszahelyezte az asztalra, ahol a többiek is láthatták mit tartalmaz a levél. A fehér hajú férfi úgy állt egy helyben mint a cövek, még egy tornádó sem lett volna képes elmozdítani őt. 
- Kaguya Kimimaro azt ajánlom, ne üsd bele az orrodat a nagyok dolgába, még akkor sem, ha csak egy küldönc vagy. - mondta Itachi szárazon.
- Meglehet, de az én főnököm is olyan hidegvérrel végez azokkal, akik az útjába állnak, akár csak maguk. Ó, majdnem elfelejtettem, ugye nem felejtkeztek el arról, hogy hosszabb távra nem tervezhetnek holmi hétköznapi nőkkel?

Suigetsu és Neji a fehér hajó férfi mögé álltak, hogy betömjék a nagy száját. Ám Kimimaro felkészülten érkezett és pontosan tudta, mivel tudja lefegyverezni őket. Nem csinálhattak itt vele semmit, mivel nagyon sok lenne a szemtanú és ha a legjobb szórakozóhelyen történne összezördülés, akkor az a rendőrök figyelmét is felkeltené, és akkor az itt lévőknek azonnal el kellene hagyniuk az országot. 
Ahogy ezeket mondta, egyenesen a vezetőjükre pillantott, aki gyilkos pillantással nézett egyenesen a szemeibe. 
- Mondjuk nagyon csinosak. Kedvem támadt velük eljátszadozni. Melyikükkel is kezdjem...? Hm? Sasuke azt hiszem a csinos kis barátnőddel kezdem, akinek az ártatlan arcocskája felkeltette az érdeklődésemet.-mondta Kimimaro, aki a két lány nyomába eredt. 
Alig tett pár lépést megállt és visszanézett az asztalhoz. Nagy erőfeszítésébe került, hogy ne mutassa ki a félelmét. Mindenki rettegett az Uchiha családtól, mivel hidegvérrel tűntették el azokat, akik ellenük szegültek. De most a félelem teljesen lebénította a testét, mivel Uchiha Sasuke még az elődjeinél is kegyetlenebb volt. Végül is elvégezte a feladatát, sikerült feldühítenie az alvilági maffia vezetőjét. Majd nyugodtan folytatta tovább az útját. Sasuke nagyot csapott az asztalra, aminek hatására az alkoholok kifolytak a poharakból. Yahiko már teljesen elhitte öreg cimborájának, hogy Sasuke beleszeretett abba a kislányba. Sajnos ez azzal járt, hogy lett egy gyengepontja, amit teljesen kihasználhatnak az ellenségei. 
- Hé, Sasuke nyugi. Csak provokál téged.-mondta Neji, aki a nyüzsgő tömeget pásztázta a szemeivel. 
Rövid időre nem figyelt oda és elvesztette szem elől Kimimarot a nagy tömegben. Mivel sötét is volt, ezért az alakokat sem lehetett tisztán látni. A villogó színes fények meg csak még jobban megzavarták abban, hogy újra ráleljen az ellenséges férfira.
- Nem fogja megélni a holnap reggelt!-mondta dühösen Sasuke majd rögtön Sakurához indult. 
Itachi a vele szemben ülő férfinak intett a fejével, hogy kövesék, mivel Sasuke mérhetetlen haragra gerjedt és nem volt ember, akire hallgaott volna. Az illető egyedül a jó Istenhez könyöröghetett, hogy megmeneküljön.
 

A tölgyfából készült félkör alakú bárpultnál a pincérek ügyes mutatványokkal szórakoztatták a nézőiket, ahogy a koktélokat keverték. Soha nem állhattak le egy percre sem, mivel nem lehetett előre kiszámítani, mikor jön egy összeverődött csoport, hogy a szomjukat oltsák. Az alkoholos italokba hideg jégkockákat is tettek, hogy ne melegedjenek fel túl hamar. A pincérek és a pincérnők mind piros felsőt és fekete nadrágot viseltek és minden vendégre megpróbáltak odafigyelni. Némelyik tálcán egyensúlyozva vitte az italokat azoknak vendégeknek, akiknek asztalunál ültek. A pultnál ki volt építve egy üveg szekrény, ahol szivarok, cigaretták és dohányok voltak közepes vagy nagy csomagolásban. Itt minden nagyon drága volt, mivel a legjobb minőséget vonultatták fel. Egy átlagos hétköznapi ember több hónapon át szabadság nélkül dolgozhatott, hogy legalább tudjon rendelni egy italt. 
Tenten nagyon maga alatt volt, hogy a Hyuuga férfi más nővel csókolózott, ezért bánatában két vodkát is megivott és a harmadikat kérte a pincértől. Sakura kezdte rossz ötletnek tartani, hogy a mellette lévő ismerőse túl sokat iszik a kelleténél. 
- Tudod Sakura, minden férfi szemét! Nincs náluk rosszabb a világon! Vigyázz, nehogy Sasuke téged is eldobjon  magától mint egy rongyot! - mondta Tenten túlordítva a tömeget.
Sakura annak tudta be, hogy szókimondó iskolatársnőjéből csak a pia beszél, mivel nem feltételezte róla, hogy máskor ilyet mondana. Az tűnt a a legjobbnak, hogy másnap amikor majd kijózanodik, ketten leülnek megbeszélni az egészet a Hyuuga férfival. 

Nem sokra rá hozzájuk csapódott egy számukra ismeretlen férfi, aki nyálas bájolgással akarta levenni a lábukról őket. Kimimaro azt hitte, hogy ennél egyszerűbb dolga nem lesz, hiszen az egyik lány eléggé be volt csiccsentve ahhoz, hogy bármire rábeszélje, még a másik könnyen befolyásolhatónak tűnik. 
- Meghívhatlak titeket egy italra? - kérdezte Kimimaro, aki rögtön rájuk mászott. 
Sakura észrevétlenül próbált arrébb csusszanni a széken, hogy tisztes távolságba kerüljön a rájuk akaszkodó pasitól. Próbálta lerázni a vállairól a fehér hajú karját, de reménytelenül. Olyan volt, mintha odaragadt volna. Tenten egyáltalán nem tiltakozott a fickó közeledése ellen, helyette olyan gyorsan barátságba keveredett vele, mintha ezer éve ismernék egymást. 
- Ki az a hülye, aki visszautasít egy ilyen ajánlatot?!-nevetett Tenten, aki az egyik koktélokkal zsonglőrködő pincérnek intett, hogy három szilva pálinkát rendel sürgősen. 
- Én nem kérek semmit, köszönöm. Nem iszom alkoholt.-mondta Sakura, aki reménykedett benne, hogy Tenten észhez tér, és nem bratyizik tovább ezzel az idegennel. 
- Ejnye kislány! Akkor nem ezt a helyet találták ki neked, mert ha nem vetted volna észre, itt csak minőségi alkoholos italokat lehet kapni. Ne legyél finnyás és igyál!-mondta Kimimaro akaratoskodva és Sakura elé tette a poharát. 
Sakura egyáltalán nem akart inni a szilva pálinkából és a férfi kezei is a hátára siklottak, amitől kezdett elhúzkodni. Nem szerette, ha  hozzáérnek, nagyon keveseket engedett magához közel, akik nem zavarták az auráját. Különösen nem akarta, hogy fogdossa őt egy idegen férfi. Csak Sasuke-kun érintésére vágyakozott a nap minden percében, és a mennybe érzi magát, ha az férfi hozzáért. Egyedül az ő érintését fogadta szívesen és sóvárgott utána. 
- Ha nem akarsz megszabadulni a karodtól, akkor azonnal vedd le Sakuráról !-hallatszott Sasuke dühtől dörgő hangja a hátuk mögött.
A három pultnál ülő személy nyomban megfordult és Sakura megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor meglátta a szerelmét. Kimimaroban megfagyott a vér és megint nagy erőfeszítést kellett tennie, hogy a félelmét ne mutassa ki. Levette a fekete hajú lány vállairól a karját és enyhén remegő kezeit széttárta. Ez persze nem kerülte el a figyelmét Sasukénak, ezért odament Sakura elé, hogy a fehér ficsúr ne is lássa. Kimimaro ijedten nyelt egy nagyot és váratlanul izzadságcseppek jelentek meg a homlokán. 
- Ha nem hagyom, akkor mi lesz? - kérdezte félelemtől elcsuklott hangján. 
- Tényleg válaszolni kell erre a nevetséges kérdésre?-kérdezte fülig érő gúnyos mosollyal az arcán Suigetsu, akinek a kezei a nadrágja zsebébe voltak dugva.
Kimimaro nem volt hülye, hogy az életét kockáztassa. Egyedül semmi esélye sem lett volna, ezért megfutamodva visszavonult. Tudta, hogy hamarosan az ő főnöke is elkezdi a terve megvalósítását, és ha az a bizonyos idő eljön, akkor mindenki nyílt lappal fog játszani. Ennek a tudatában hagyta el a szórakozóhelyet a fehér hajú férfi. 
 

Neji gondterhelten sóhajtott, amikor meglátta Tenten becsiccsentve. Igaz, hogy a mai éjszakától búcsút készült venni tőle örökre és más utakon haladnak majd tovább, de ettől függetlenül biztonságban haza akarta juttatni egykori barátnőjét. Ennyivel tartozott neki. Odament hozzá, felállította és ráparancsolt, hogy most már hazaviszi. Tenten kirántotta a karját a Hyuuga karmai közül és ellökte magától pár miniméterre. 
- Köcsög veled nem megyek sehová! - kiabálta Tenten. Az asztalról elkapott egy poharat és egyenesen Nejire öntötte a tartalmát. 
Neji legszívesebben ott pofozta volna fel, amiért így meg merte szégyeníteni sok ember szeme láttára. De nem érte meg, hiszen csak egy hétköznapi csaj volt, aki egyáltalán nem tudta mi a jó modor. Igazából soha nem szerette komolyan, csak jó volt vele tölteni az időt és persze remekül teljesített az ágyban. Eme okokból maradt tovább vele, mivel könnyedén élhette tovább a megszokott életét. Neji a fehér szalvétával törölte le az alkoholos italt az arcáról és a felsőjéről, majd nyugalmat árasztó hanggal vitte ki a műsort csináló Tentent. 
Yahiko rosszallóan rázta a fejét, hogy a barna hajú lány ilyet merészelt csinálni. Ha az ő felesége lenne ilyen, akkor biztos alaposan megnevelné. Végül határozottan pártolta a Hyuuga döntését. 
 

Valamennyivel később Sasuke kivitte levegőzni Sakurát a szórakozóhely elé, ahol kocsik parkoltak sűrűn egymás mellett. Az őszi estén enyhe hűvös szellő ringatta a fák lomkoronáit álomba dédelgetve őket. Az égen magasan a telihold világította meg a földet és a sötét égtakarón szerteszét csillagok voltak láthatók. Valamelyik hol távolabb hol közelebb. Sakura érzékelte a kinti hűvös levegőt, amitől libabőrös lett és a karján felálltak a szőrszálak. A hajába bele-bele kapott a szellő és a rakoncátlan tincseket megmozgatta..Odabújt az Uchihához, hogy belélegezze kellemesen vonzó illatát. 
- Menjünk?
- Legszívesebben veled maradnék, de sajnos haza kell mennem...-mondta Sakura és lábujjhegyre állt, hogy Sasuke csókolja. 
Sasuke a hosszabb csók alatt megfeledtkezett magáról és nem tudta visszafogni a vágyát. Egyre vadabbul tette magáévá Sakura ajkait. Néhányszor annyira gyors volt a lánynak, hogy az megijedt és megálljt parancsolt. Persze mindennél jobban kívánta az Uchihát, de sajnos a féleleme gyakran eluralkodott rajta. Magát szidta mindig, hogy ennyire betoji volt, holott pontosan tudatában volt annak, hogy egy férfi nem hajlandó sokat várni egy nőre. 
- Még nem Sakura? - kérdezte Sasuke, aki felemelte alacsony barátnője állát, hogy a szemébe nézzen. 
Sakura szomorúan lesütötte a szemét és könyörgött az Uchiha bocsánatáért. Még nem érezte magát arra felkészülve, hogy most pikk-pakk túl essenek rajta. Fel akart készülni arra a csodás napra, ami hamarosan bekövetkezik majd az életében.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés