Nem is csoda, hogy Sakura egyedül ült a teremben. Még alig múlt el 7 óra. Így a lány elővett egy füzetet és az mp3-át, elindította a zenét és nekiállt firkálgatni. A ceruza halkan kaparászta a papírt, ezzel nyomot hagyva a tiszta felületen. Sakura nem jutott sokáig, a hatalmas ablakok és a felkelő nap látványa magára vonta a figyelmét. A nap sárgás narancsos fénye lágyan tört meg a vöröses leveleken, melynek köszönhetően még csodálatosabb látvány volt. A fákon a levelek nagy része száraz volt, mondjuk nem csoda… November végén, már kevés fa pompázik zöldben.
Az idő gyorsan telt, míg Sakura gondolataiba merülve nézet ki az ablakon. Néha-néha egy két vonalat még hozzá biggyesztett a rajzhoz, de gondolatai messze jártak. Az elmúlt napon gondolkozott és minduntalan elemezni próbálta. Sajnos egy apró emlék mindig felbukkant, minden akarat ellenére és újra meg újra felidézte azt a bizonyos vitát. – Miért? – kérdezte magától Sakura, akárhányszor csak bevillant az Uchiha arca. Majd miután, rájött erre a kérdésre nem fog tudni válaszolni, felelevenítette az első és legfontosabb szabályt: Soha ne szeress bele az ellenségbe! – Mégis miért rágódom ezen? – gondolkodott. – Hisz Sasuke, csak egy célszemély, és több összetűzésem volt vele, de semmi esetre sem szerettem bele.
- Sakura-chan! Jó reggelt! – lépett mellé Naruto.
- Szia! – mosolyodott el a lány, és kivette a fülhallgatót a füléből.
- Mit csinálsz? – kérdezte kíváncsian az Uzumaki, majd válaszra sem várva elvette a füzetet, amibe Sakura rajzolgatott. – Ez ki? – vakarta meg a tarkóját. – Olyan ismerős… hasonlít Sasukére nem gondolod? – nyomta Sakura orra alá a rajzot, mire a lány meglepetten nézett végig a képen. Milyen igaza van Narutónak. Fekete haj, fekete szem az arc forma és maga az arcvonások is nagyon hasonlítottak Sasukéjéra.
- Öhm… ez nem Sasuke… csak… tudod… izé… van egy anime. Annak az egyik szereplője lenne – motyogta Sakura nem túl hihetően.
- Anime? Hm… nem tudom… Mi is a címe? Érdekelne – faggatózott tovább Naruto.
- A címe? – Sakura idegesen elkezdett babrálni egy tinccsel. Gyorsan körbepillantott a teremben, és észrevette, hogy már az egész osztály a teremben van. Mindenki a helyén ült és halkan cseverészett a szomszédjával. Halkan ajtó nyikordult és belépett a terembe Kakashi.
- Üljetek le! – utasította Narutót, mivel csak ő állt. Sakura megkönnyebbülten sóhajtott fel. – Mától az osztályban csoport vagy páros akciók lesznek, illetve áttérünk a gyakorlati részre – mondta Kakashi, majd mappájából egy lapot húzott elő.
- Mondom a csoportokat. Ino, Shikamaru és Chouji, Gaara, Temari és Kankuro, Lee, Tenten és Neji. A párok: Kiba és Shino, Hinata és Naruto, Sakura és Sasuke. A mai feladat a következő. Biztos információkból tudjuk, hogy az iskolában poloskák lettek elrejtve. Az ellenséges iskola, egyik besurranója tehette a napokban. Így az a feladatotok, hogy ma délig, annyit összeszedjetek, amennyit csak bírtok. Természetesen a legügyesebb párost, vagy csapatot megjutalmazzuk egy olyan tárggyal, ami a következőkben jól jöhet. Szóval indulás, az egész iskolát át kell kutatnotok! – azzal kisétált a teremből és magára hagyta a döbbent diákokat.
- Gyere Hinata-chan! Meg kell nyernünk, és a te különleges képességeddel nem lesz nehéz! – vigyorgott Naruto, majd kézen fogta Hinatát és kirohant vele a teremből. A lány meg csak pirult, és szédelgett. A többi csapat is lassan összeállt és kiment a teremből. Már csak egy csapat és egy páros volt a teremben. Az InoShikaCho trió, Sasuke és Sakura.
- Ezt jól elintézted! – indult el Ino, Sakura felé. – Tudom, hogy benne volt a kezed, hogy Sasukéval lehess egy csapatban… - Sakura meglepetten pislogott. – De tudod, átlátok a gyerekes mesterkedéseden, hogy magadba bolondítsd Sasukét.
- Ino… - kezdett bele Sakura, de Sasuke közbeszólt.
- Idefigyelj Ino! Lehet nem mondtam még elég világosan, de hagyj békén! – morogta Sasuke, éles ridegséggel a hangjában. Ino hirtelen elhallgatott, és arcára fagyott minden érzelem. – Nem leszel a barátnőm… Soha! – ennél a szónál gyilkos ridegség látszott Sasuke arcán. – Szóval, kérlek, fejezd be ezt az ostoba nem-a-tied-Sasuke-hanem-az-enyém játékot és törődj a feladatoddal. – fejezte be Sasuke, majd Sakura felé fordult. – Menjünk! – azzal kisétált a teremből. Ino megdermedve, figyelte Sasuke távozását, majd elvörösödött fejjel ment oda két csapattársához. Sakura pár pillanatig csak nézett, majd gyorsan összekapta magát, és elindult a fiú után.
Ahogy kilépett a folyosóra sehol nem látta az Uchihát, de nem zavartatta magát. Visszaszaladt a szobájába, ledobta a táskáját, majd mikor kilépett a folyosóra eszébe jutott hol találhat sok poloskát. Észrevétlenül minden szobába belógott és az általa ismert helyekről kihozta az öt-öt poloskát. Már a lány szobákkal kész volt, mikor Sasuke egy másik szobából kilépett. Kezében neki is több poloska rejlett.
- A fiúszobák kész vannak – mondta ridegen, majd egy kis vászonzsákot vett elő zsebéből, mely tele volt poloskával. Szám szerint ötvennel. Sakura a maga húsz darabját is beledobta.
- Most hol nézzük? – érdeklődött a lány. – Gondolom, itt a folyosón kezdhetnénk, haladva végig az összes folyosókon, egészen a termekig.
- Jó ötlet – bólintott Sasuke.
- Szép munka srácok – mondta Kakashi, és feltehetően mosolygott. Mégse ti gyűjtöttétek a legtöbb poloskát – nézett az InoShikaCho trióra. – Hinata és Naruto sokkal többet gyűjtött.
Ebben a pillanatban lépett be Tenten, Lee és Neji, mögöttük Sakura és Sasuke a terembe. Mind a két csapat odaadta Kakashinak a begyűjtött poloskát és leült a helyére. Kakashi gyorsan átszámolta, majd meglepődve nézett a teremben ülőkre.
- Sakura és Sasuke, annyit gyűjtöttetek pont, mint Naruto és Hinata. Neji és a csapata pedig egyel kevesebbet – mondta ámélkodva. A teremből már csak egy csapat hiányzott. Kiba és Shino. Pár perc halk sutyorgás és ők is megérkeztek. Kakashi ezt az adagot is gyorsan átszámolta és még meglepettebben nézett.
- A párosok összebeszéltek? – érdeklődött. – Mivel mind a három pár ugyanannyit gyűjtött. Így mivel csak két ajándék áll rendelkezésünkre, két csapattá alakítunk titeket. Hinata, te Kibával és Shinóval leszel egy csapatban. Naruto, te értelemszerűen Sakurával és Sasukéval. Az ajándékot pedig megmutatom! – indult el a teremből Kakashi. Az immáron két új csapat sietve lépkedett a tanár mögött, és halk pusmogással törte meg a csendet. Mindenki azon gondolkodott mi lehet az a valami, amit a következő küldetésen felhasználhatnak, és csak kettő van belőle.
Hamar megértették miért csak kettő. Az udvaron két fekete gyönyörű szép autó állt. Finoman ível formája volt, ami messziről sugározta, hogy igazán gyors. A fiatalok elkerekedett szemekkel, és tátott szájjal nézték az ajándékokat.
- Nem mondja komolyan? – kérdezte meg Kiba, mikor végre szóhoz jutott.
- De igen, ezt mostantól bármelyik éles bevetésen használhatjátok. És ha jól tudom Kiba, Shino, Sasuke és Sakura rendelkezik jogosítvánnyal is. Így a kulcsokat oda is adom, majd ti eldöntitek ki fog vezetni.
- Nekem is lesz jogsim! – kiáltott fel Naruto. – Már csak két hét és megkapom, mert már levizsgáztam – vigyorgott boldogan.
- Akkor fiúk – szólalt meg Sakura. – Döntsétek el ki lesz a sofőr – nézett a két fiúra.
- Hagy én! Hagy én! – ugrált Naruto boldogan.
- Felőlem… - vetette oda foghegyről Sasuke. – De amíg nincs meg a jogsid, addig Sakura vezet.
A másik csapatban, Kiba bőszen győzködte Shinót, hogy miért lesz jó, ha ő vezet. Hinata csendben hallgatta a győzködést, és néha felkuncogott Kiba egy-egy kijelentésén. Kakashi, odaadta a kulcsokat mindkét csapatnak, majd elindult vissza a terembe.
- Mára ennyi volt, pihenhettek vagy elvihetitek egy körre őket – mondta, majd visszament az iskolába. Naruto hatalmas kék szemekkel meredt Sakurára, ajkai kérlelő mosolyra húzódtak, majd hipnotikus pillantással nézett a lányra.
- Próbáljuk ki! – nyöszörögte. A kulcsot Sasuke odadobta, majd beszálltak a fekete csoda járgányba.
- Legyen! – sóhajtott Sakura megadóan.
Az autót az a jellegzetes új illata volt. Az üléseket fekete bőr borította, az ablakok sötétítettek voltak. Sakura beült a kormányhoz, Sasuke mellé, míg Naruto hátul patogott.
- Mehetünk, mehetünk! – türelmetlenkedett.
- Kapcsold be az öved – mondta Sakura csendesen. Majd Sasuke felé pillantott. – Te is! – a két fiú bekapcsolta az övet, az halk kattanással jelezte Sakurának, hogy indulhatnak. A lány óvatosan kitolatott, majd a kihalt országúton lassan haladtak. – Hova akartok menni? – kérdezte, mire Naruto arca jelent meg a vállánál.
- Ichirakuhoz! Rament enni!! – ujjongott Naruto. – A kórház utcájában van! – lelkesedett Naruto. Majd hirtelen eltűnt a feje Sakura vállától. A lány beletaposott a gázba és 150-nel téptek az üres utakon.
- Na, jó, hogy te vezetsz, így nem fogunk elkésni sehonnan… – mondta Sasuke halál nyugodtan, de Naruto fele ennyire sem volt nyugodt.
- S-Sakura, lassíts, én nem akarok meghalni – motyogta kétségbeesetten, míg kezével szorosan markolta az üléseket.
- De beszari vagy – mondta gúnyosan Sasuke. – Amúgy is mindjárt lassítania kell, mert a belvárosba érünk, és ott sok a rendőr – magyarázta. Alig fejezte be, Sakura lassítani kezdett és már csak 50-nel araszolt egy régi autó mögött. Ám mihelyst egy kis rés támad Sakura vadul beletaposott a gázba, így szlalomozott az autók közt egészen Ichiraku étterméig.
Az étterem elég népes volt. Szabad helyet nem is lehetett találni.
- Te itt akarsz enni? – kérdezte Sasuke. – Arra várhatunk! – mondta, de Naruto már ott sem volt. Egy ismeretlenekből álló csoporthoz csatlakozott otthagyva Sasukét és Sakurát.
Sakura ügyesen ellavírozott a tömött asztalok mellett egészen a pultig, ahol egy fiatal férfi állt. Sasuke követte.
- Elnézést – mosolygott a férfira. – Tudna nekem segíteni?
- Természetesen – mosolygott vissza. Láthatóan elbűvölte Sakura.
- Azt hallottam Ichiraku ramenje a legfinomabb, és amint látom nincs hely. Nem tudna nekem valahol egy asztalt adni? – kérdezte édes hangon. Sasuke ekkor közelebb lépett és kezét óvatosan Sakura derekára tette.
- Két személyre, ha lehet! – mosolygott ő is a férfira.
- Ó, szóval a barátjával van! –mosolygott, majd Sasukéhez fordult. Ünnepelnek valamit? – kérdezte.
- Igen! – mosolygott. – Ma lesz egy éve, hogy együtt vagyunk!
- Akkor kérem kövessenek! – azzal a férfi egy külön terembe vezette a fiatalokat. A teremben egy kétszemélyes asztal állt, az asztal szépen megterítve. – Megfelel? – kérdezte kedvesen.
- Tökéletes lesz! Nem igaz drágám? – játszotta a szerepét Sasuke.
- De! – mosolygott Sakura szerelmesen. A pincér adott két étlapot, majd magukra hagyta a „szerelmeseket”. – Én kellek ahhoz, hogy bejuss? – kérdezte Sakura kacéran.
- Egy csinos nőt hamarabb beengednek, mint egy jóképű pasit. Bár nem tudom, mit látott benned a pincér – mosolygott gonoszan.
- Hm… Biztos jobb ízlése van nők terén, mint neked – puffogta a lány, majd az étlapot kezdte tanulmányozni. A pincér pár perc múlva megjelent.
- Sikerült választani? Italt esetleg hozhatok? – kérdezte kedvesen Sakura felé fordulva.
- Én egy cseresznyeteát és egy rament, disznósülttel kérek – azzal az étlapot visszaadta a pincérnek.
- És ön? – nézett Sasukére.
- Egy sakét, egy ásványvizet, és egy ugyanolyan ráment, mint amilyent a barátnőm rendelt! – mosolygott Sakurára. Arcán jól látható volt a gúny, a barátnő szónál. A pincér bólintott, majd magára hagyta a két fiatalt.
A terem ahol asztalt kaptak kellemes helyiség volt. Színeiben világosság uralkodott. Az asztalterítő halvány bézs, a falak sápadt sárgák. A földet világos padlódeszkák borították. Az asztalon álló gyertyának volt a legerősebb színe: vörös. Alig, hogy Sakura végigmérte a termet a pincér tért vissza az italokkal. Óvatosan az asztalra rakta a csészét és a poharakat, amik halkan megcsörrentek, majd ismét csend telepedett a teremre.
- Visszafelé én vezetek! – szólalt meg Sasuke. Sakura meglepetten mérte végig a fiút.
- Ugyan miért? – kérdezte meglepetten Sakura.
- Mert így oda megyünk, ahova én akarok! – mondta sejtelmesen Sasuke.
- Ahová te akarsz? – kérdezte a lány, hangja megváltozott. Belement a játékba. A fiú csak bólintott. – És hova akarsz?
- Még nem döntöttem el, de tuti tetszeni fog! – mosolygott. A pincér végszóra érkezett meg, tálcán hozta a két gőzölgő tál rament.
- A szép hölgynek – tette le Sakura elé. – Parancsoljon uram – fordult Sasuke felé, majd közelebb hajolt. – Uram kijönne egy pillanatra?
- Persze – válaszolt Sasuke meglepetten, majd a pincér mögött kilépett a teremből. Sakura meglepett pillantásokkal figyelte az eseményeket.
- Azért hívtam ki – kezdte a pincér -, mert elmeséltem a konyhán, hogy van egy szerelmes pár, aki éppen ünnepel. Mivel a mi éttermünkbe jöttek, a konyha szeretne kedveskedni önöknek. Az egyik új pincér elszaladt egy szál rózsáért, és a ház ajándékaként pezsgőt is adunk önöknek. Szeretnénk, ha ez a hölgynek meglepetés lenne.
- Oh… - Sasuke csak ennyit mondott. – Értem, és nagyon köszönjük! – erőltetett halvány mosolyt az arcára.
- Pár perc múlva megérkezik a virág, remélem, egy csókot is láthatunk – kacsintott a pincér, majd egy vendéghez indult, aki a számlát kérte. Sasuke megkövülten állt az ajtóban pár percig, majd visszasétált Sakurához.
- Na mi volt? – kérdezte Sakura izgatottan.
- Nem fogod elhinni – suttogta Sasuke. Mikor pont folytatni akarta, megjelent két pincér és a konyhafőnök egy üveg pezsgővel és rózsával. Sakura tátott szájjal bámulta az érkezőket.
- Ha jól hallottam önöknek egy éves fordulójuk van! – mondta ünnepélyesen a konyhafőnök. – Ezért én, Ichiraku ezzel is növelve konyhám jó hírét, ezért egy üveg pezsgővel és egy szál rózsával szeretnék sok boldogságot kívánni – mosolygott. Sakura arca pirosba változott, Sasuke pedig közömbösen figyelte az eseményeket. Ichiraku elvette a szál rózsát, majd Sasuke kezébe nyomta. – Szeretném, ha ön adná oda – suttogta Ichiraku. Sasuke mélyet sóhajtott, majd felállt és a megkövült Sakura mellé sétált.
- Nagyon köszönöm ezt a csodás évet – mondta lágyan. – Remélem, még száz ilyet együtt tölthetünk – Sakura, meglepetten pislogott. – Fogadd el ezt a vörös rózsát szerelmem zálogául – nyújtotta a rózsát Sasuke, amit Sakura nehezen, de elvett. Ám a neheze még csak most jött. A fiú közelebb hajolt a lányhoz, arcuk között már csak pár centi volt. Sakura érezte bőrén Sasuke leheletét. A fiú az utolsó pár milliméternél megállt és várt, hogy Sakura befejezze, amit ő elkezdett. Sakura, nyelt egyet…