Eljött a nagy nap. Az M. M. Sz. tagjai Sakura házában gyülekezett, hogy megbeszéljék a részleteket. Mindenki helyet foglalt, TenTen a fotelben, akárcsak Shikamaru, míg Sasuke a kanapén. Sakura pedig a földre ült a kisasztalhoz. Magához vett az egyik szekrényből egy papírt és egy tollat, majd most már tényleg leültt. Ekkor vágtatott be a szobába Árvácska. A csapatból kinézett magának egy ölet, és hirtelen ugrással el is foglalta azt. Ahogy ezt megtette, már el is aludt.
- Hej. Sakura a macskád elég pofátlan – morogta Sasuke.
- Csak szeret.
- De, miért?
- Honnan tudjam. Nem tudok macskául.
- De…
- Ne nyafogj! Tudtommal nem vagy allergiás a macskákra fogd meg, és tedd arrébb. – A fekete hajú így is tett.
- Egyébként meg nem nyafogtam.
- De igen.
- De nem.
- De.
- Nem.
- De.
- Nem.
- De.
- Abbahagyni – ordította TenTen. – Béküljetek ki és kezdjük végre!
- De hát ő kezdte. – mondta egyszerre a két gyerek.
- Mint két óvodás. – Sóhajtott Shikamaru.
Lassacskán, de végre elkezdődött a megbeszélés. Rövid ideig nem is volt semmi, gond, de ez sajna nem tartott sokáig.
- Értsd meg, hogy a rózsaszín lufi, jobban illik az alkalomhoz – mondta Sakura feszülten.
- Te meg azt értsd meg, hogy a kék jobb. – válaszolta Sasuke.
- Ugyan miben?
- Szebb szín.
- Na, ne röhögtess. A rózsaszín szebb.
- Hülyeség.
Shikamaru és TenTen már sírni tudtak volna. Akármit mondhattak vagy csinálhattak, a veszekedés nem maradt abba. TenTen, befogta a fülét és behunyta a szemét, így dőlt hátra a fotelban. Shikamaru, már majdnem elaludt, amikor egy nagy puffanás hallatszott és a veszekedés abba maradt. Mindketten kíváncsian nyitották ki a szemüket. Sakura képén egy önelégült mosoly ült, míg Sasuke egy párnával az arcában feküdt a földön.
- Másnak ugye nincs kifogása a rózsaszín lufik ellen? – Érdeklődött a lány. A két kérdezett ilyetten rázta meg a fejét. – Oké. – Azzal egy nagy pipát húzott a lapra. Kis idő múlva Sasuke feltápászkodott a földről és szúrós tekintettel nézett a lányra.
- Hogy tudsz ekkorát dobni?
- Titok. – Nevetett Sakura.
- Hm. 
- Most legalább megtudtátok, hogy a nők mindig megkapják, amit akarnak – jelentette ki TenTen. A két fiú összenézett és undokul elnevették magukat. Ekkor a smaragdszemű felállt és a konyhába sietett. Pár perc múlva két tál süteménnyel tért vissza, az egyiket odaadta TenTenek, míg a másikat maga elé rakta. A barna hajú lány megkóstolta a sütit.
- Hmmmm. Ez nagyon finom.
- Anyu titkos receptje. Ötször nyerte meg vele a Konohai főzőversenyt. 
- Ez az a süti, amiről már legendákat hallottam? – Nyalta meg szája szélét Shikamaru.
- Bizony, és ti nem kaptok – jelentette ki.
- Ne már! Csak egy kicsit adjatok! 
- Hát… nem!
- Kérlek Sakura, agy egy kóstolót! – kérlelte Sasuke. Sakura a sütire nézett majd a fiúra, aztán megint a sütire és újra a fiúra.
- Hah! Legyen, hozz egy villát!
- És én? – akadt ki Shikamaru.
- TenTen, adsz neki?
- Jah. – mondta tele szájjal. Az Uchiha kiment a konyhába, nagy csörömpölés közepette visszatért két villával.
- Ha valamit eltörtél kifizetetd – morogta a lány.
- Nyugi, nem tört el semmi – legyintett a fekete hajú -, csak majdnem.
- Hah – sóhajtott a smaragdszemű. Lassacskán megették a sütit és újra beszélgetni kezdtek.
- Hány óra? Lassan mennünk kell – mondta TenTen.
- Gyorsan keressünk egy órát. – Adta ki a parancsot Sasuke. Megkezdődött a keresés, de egyetlen órát se találtak. Pedig még a fürdőben is nézték. Aztán Shikamaru egy hirtelen ötlettől vezérelve felemelte a még mindig alvó macskát, és láss csodát az óra ott pihent.
- Már emlékszem, direkt ide tettem, hogy lássuk mennyi az idő – mondta Saku.
- Ez a macska csak bajt csinál, most is rátehénkedett az órára – dörmögte az Uchiha.
- Nem akarlak elkeseríteni haver, de ha jól emlékszem te tetted Árvácskát az öledből a kanapéra. Ebből következik, hogy ez a te hibád. – Állapította meg a tényeket Shikamaru.
- Hopp. – Csúszott ki a másik fiú száján.
- Sasuke, mi bajod a macskámmal? Talán nem szereted őket?
- Nem mondom, hogy szeretem őket, de nincs velük különösebb bajom.
- Akkor meg mi a francért nem hagyod békén, az enyémet? – Kiabálta a fekete hajú arcába.
- Mert ez olyan… más, mint a többi. Olyan, mintha minden egyes mondatomat értené. – Nézett a fehér cicára.
- Talán érti is. Lehetséges, hogy ninja cica, végül is, találtad – mondta TenTen.
- Lehet.
- Nem akarok zavarni, de mennünk kéne. – Szólalt meg a barna hajú fiú.
- Igazad van.
A lányok és a fiúk kettéváltak, és mindenki ment a maga útjára. 
A fiúk hamar elértek Naruto házába ahol a hatalmas kupleráj fogadta őket.
- Naruto, itt vagy? – kérdezték.
- Segítség – hallatszott az egyik szemétkupac alól.
- Te jó ég – kiáltotta Shikamaru. Sasuke és Shika odarohantak az egyik kupachoz, ám ott nem találták a szöszit, aztán a másikhoz, de ott se volt. Végül a harmadiknál felfedeztek egy kezet, ami segítségért kapálózik. Kihúzták a kába fiút és rögtön megkérdezték:
- Hogy a fenébe kerültél te oda?
- Az úgy volt, hogy épp rament ettem…
- Tudtam, hogy a ramen lesz a veszted. – Jegyezte meg Sasuke.
- Vicces. Szóval rament ettem, aztán felálltam, hogy kidobjam, de ráléptem egy kocsi szerű játék, izéra. Erre, elgurultam a szekrényig, ott a fejemre esett egy váza, aztán beleszédültem abba a kupacba.

- Csak te lehetsz ilyen balfék – mondta Shikamaru.
- Mi pedig jöttünk felkészíteni a randidra.
- Tényleg, az ma lesz. – Nevetett Naruto.
A másik két fiú hátra esett döbbenetébe.
- Ne mond, hogy elfelejtetted! – Kiabálta az egyik.
- Te tényleg idióta vagy! – Ordította a másik. – Menny fésülködj meg.
- Soha nem szoktam fésülködni.
- Akkor meg zuhanyoz le, aztán öltözz föl, nehogy már én mondjam, mit csinálj. Mi vagyok én az anyád? – Idegeskedett a fekete hajú.
- Ha te lennél az anyám én öngyilkos lennék.
- Na, húzz a fürdőbe! – Berúgta a szőkét a fürdőbe majd rácsapta az ajtót.
- Itt még leülni sem lehet. – Állapította meg a szemmel látható tényt Shikamaru.
- JA.
Ugorjunk át a lányokhoz. Ők is megérkezte a Hyuuga rezidenciára, a cseléd betessékelte őket HINATA szobájába, majd várta, hogy a lány megérkezzen. Mivel Hinata nem tartózkodott a házban, állítólag.
Eltelt öt perc.
- Hol lehet már? – Idegeskedett Sakura.
- Nyugalom, mindjárt itt lesz.
Az ajtó nyikorogva kinyílt, de nem a várt személy lépett be rajta.
- Neji – sikkantotta TenTen. – Szia. Hát, te.
- Yumi, mondta, hogy itt vagytok és szerettelek volna látni. (Megjegyzés: Yumi: a cseléd aki bevezette a két lányt.) – Ment oda szerelméhez és egy puszit nyomott a szájára.
- Milyen szép a szerelem. – Nevetett Sakura. – Nem láttad Hinatát?
- Ma még nem.
- Értem, azért köszi.
- Szívesen, de akkor én megyek, csak bejöttem köszönni. Sziasztok. – Azzal már ki is ment.
- Hát nem édi?
- De-de. Az! – Bólogatott a rózsaszín hajú.
Tíz perc el telével Hinatának még mindig semmi nyoma nem volt. És újabb tíz perc múlva sem. De ekkor az ajtó újra kinyílt, ám megint nem az jött be, akinek kellett volna.

- Ha a nővéremet keresitek, én tudom, hol van. – Mosolygott a barna hajú kislány.
- Valóba? Megmutatnád? – Csillant fel a két lány szeme.
- Örömmel – Húzta gúnyos mosolyra az arcát -, 500 jen.
- Mennyi?
- 500 jenért megmutatom, hol van.
- Te kis…
- Legyen 600?
- Nem, nem. Itt van a pénzed. – Adta oda a lánynak az összeget Sakura.
- Gyertek utánam! – Ment ki a szobából. A két lány nem tudott mit tenni, hallgattak a tökmag lányra. Persze fenn állt a veszély, hogy becsapja őket. Felmentek a padlásra, a padláson bementek egy titkos szobába ami, az udvar elkerített részére vezetett, aztán ott megint bementek egy titkos ajtón, és végül Hinata szobájába kötöttek ki.

- De hiszen innen jöttünk! – kiabálta TenTen.
- Pontosan. A nővérem pedig a szekrényben van. – Mutatott az említett tárgyra.
- Akkor még is miért kellett körbejárnunk a házat? – Idegeskedett Sakura.
- Így viccesebb volt – mondta nevetve a barna hajú lány.
- Fuss, mielőtt olyat teszek, amit én is megbánok! – Fenyegetőzött Sakura, de az arcáról le lehetett olvasni komolyan gondolja. Pici hamar elhúzta a csíkot és a két barátnő a szekrényhez lépett. Kinyitották az ajtót, és bent gubbasztott Hinata.
- Hinata, már vagy 20 perce rád várunk, és te itt ülsz. Készülődnöd kell – mondta TenTen.
- Félek. – mondta a fekete hajú alig hallhatóan.
- Mi?
- Félek. – mondta kicsit hangosabban.
- Nem értem. – Válaszolta Sakura.
- Félek! – Kiabálta Hinata.
- Csak ennyi? Nyugodja meg! Nem lesz semmi baj. Vegyél egy meleg fürdőt, utána pedig elkezdjük a készülődést. – Mosolygott kedvesen TenTen.
Természetesen Hinata megfogadta barátnői tanácsát és elindult a fürdő felé.
- Hinata, van valami a hátadon – mondta ijedten Sakura.
- Mi? Mi az? – És ugrálni kezdett.
- Félsz a pókoktól? – kérdezte TenTen
- IGEN – visította.
- Akkor csak egy szösz. – Levette a pókot a lány ruhájáról és kidobta az ablakon.


- Nos Shino. Mit tudott meg a pókod? – kérdezte Kiba.
- A lányok felkészítik Hinatát valamire, amitől fél, de ezen kívül semmi érdemleges – mondta.
- Akkor követjük őket! – Kiabálta, Akamaru pedig nagyot vakkantott.
- Ez Hinata magán élete, nem kellene…
- Pofa be! Azt csináljuk, amit mondtam.





A párosok szép lassan elkészültek. Mindenki felvette az új ruháját, amit Sakura vett. Hinatának megcsinálták a haját, Narutoét. Hát… azon nem kellett sok mindent csinálni.
- Na, akkor induljunk – mondta TenTen.
- Ten, te maradj itt! Én elmegyek a fiúkhoz és ide küldöm Shikamarut. – Ahogy ezt kimondta már el is ment.

- Menő csávó hívja, Bogaras gyereket. Sakura elhagyja a Hyuuga birtokot.
- Kiba ezek a neve olyan, gyerekesek – válaszolt Shino. Csak az volt a baj hogy a műszer túl hangos volt. Így a mi kis Menő csávónk majdnem megsüketült.
- Nem baj, te itt maradsz én meg követem az áldozatot. – Azzal köddé vált.
- Egyáltalán minek kellettek a voki-tokik ha egyszer itt állt mellettem? – kérdezte csak úgy magától a fiú.
Sakura elindult a fiúkhoz, nyomában Kibával, és persze Akamaruval. A fiú elégedett volt magával, hisz a lány nem vette észre. Na, persze… ezt gondolta ő. Sakura ugyan nem tudta ki követi, de azt tudta, hogy követik. Ezért mindent megtett, hogy lerázza a kis „piócát”. De mivel Kibával állt szembe, ez nem egyszerű. Még ha a fiú el is veszti a nyomát, a szaglása és a nyomkövető képességével, hamar megtalálja. Úgyhogy a kis manőr sikertelennek bizonyult. Tehát a rózsaszín hajú, nem tehetett mást, úgy csinált mintha nem is tudna az utána loholó emberről. Megérkezett a házhoz. Óvatosan bekopogott, ahol Sasuke nyitott ajtót.
- Sasuke? Mit keres ő itt?- kérdezte Kiba. Persze választ nem kapott. Viszont látta, hogy Sakura közel hajol a fiúhoz és egy puszit ad neki. – Talán járnak? 
És ez a valóság:
- Valaki követ, legyünk óvatosak. – Súgta Sakura, Sasukénak. Aki csak elmosolyodott.
- Egyre érdekesebb lesz.
Kiba következtetése:
- Bár hallanám mit mondanak! Biztos megbeszéltek egy randit – Csapta össze a kezeit, hogy milyen okos. -, és ezért mosolyog.
A továbbiakban viszont nem analizálhatott, mert a két gyerek becsukta az ajtót. De nézzük mi lapul az ajtó mögött.
- Nekem nem kell parfüm. – Nyafogott az Uzumaki.
- Kellemetlen, jó illata van. Vedd már el!
- Naruto.
- SAKURA- Chan – kiáltotta a fiú és átölelte a lányt. Sasuke, szúrósan nézett a szőkére. Sakura meg leütötte Narutot.
- Ne szorongass, ezt tartogasd Hinatának!
- Rendben- mondta fejét fogva a szöszi. -, de mond meg Shikamarunak, hogy nekem nem kell parfüm!
- Idióta.
- Shikamaru, menny TenTenhez és Hinatához, én majd átveszem a helyed. – Mosolygott a lány. Shikamuranak nem kellett kétszer mondani el is húzta a csíkot.
Oda kint amikor Kiba meglátta Shikamarut elakadt a szava.

- Hát ez is itt volt? Mi a fene folyik itt? – A kutyás fiú gondolt egyet és az ablakhoz ment, ahol meglátta a három gyereket. Sakura a kezében lóbált valamit Naruto meg a sarokba futott. Sasuke vigyorogva mondott valamit Sakurának, amin a lány is elnevette magát, míg Naruto ijedt arckifejezéssel nézett a két barátjára. Kiba persze újra hülye következtetést vont le: „Meg akarják kínozni” A fekete hajú és Sakura egyszerre indultak Naruto felé. Lefogták a fiút, aki ki bújt a szorításból. A két fiatal arca olyan közel volt egymáshoz, hogy még a nagy Uchiha is elvörösödött. Eközben Naruto nevetve játszotta, hogy csókolózik valakivel. Persze ezt nem kellett volna, két társa összenéztek majd egyszerre bólintottak. Neki ugrottak a fiúnak, lefogták és befújták a parfümmel.


- Jé! Ennek tök jó illata van. – Nevette. 
- Remek, most indulj! A tisztáson lesz a találka – mondta Saku.
- Oké. – Bólintott a fiú. Hamar elment, és csak a két gyerek maradt kettesben. 
- Na, akkor én megyek. 
- Na-na. – Ragadta meg a csuklóját a lány. – Nem mész te sehova!
- He? – A lányra nézett, majd idétlenül elmosolyodott. – Mit akarsz? – kérdezte mézes mázos hangon. Ez a hang a smaragdszeműt kirázta, és el is vörösödött.
- Nekünk… felügyelnünk kell a fejleményeket – dadogta.
- Akkor mire várunk? – Ragadta meg most a fiú Sakura karját, és húzni kezdte maga után.


Eközben Kiba:
- Semmi kétség, valami nagyon nem stimmel itt. – Elővette az adóvevőjét és hívta Shinot.
- Halló.
- Naruto elment, és utána Sasuke és Sakura is. Ott mi a helyzet?
- Hinata is elment, és utána TenTen és Shikamaru. Meg Neji, de ő külön, sétálni ment.
- Csak tudnám hova mennek.
- Én tudom.
- Tényleg?
- Igen. – Nagy csönd következett.
- És el is mondod?
- Igen. – Újra nagy csönd.
- A francba is mond már.
- A tisztásra – mondta Shino.
- Akkor mi is oda megyünk.
- Jó.