TenTen hazafelé ment, mikor szembe találta magát Nejivel.
- Szia, Neji. - köszönt vidáman a lány.
- Szia, TenTen. Mi járatban?
- Épp hazafelé tartok. Fárasztó napom volt. És te?
- Én épp csak sétálok.
- Értem. Akkor nem sétálsz velem tovább egy darabig? - kérdezte enyhe pirrel az arcán.
- Szívesen sétálok veled. - Válaszolta. Ezt megvitatva elindultak. Az út közben nem szóltak egymáshoz. Csak csöndben mentek. Aztán TenTen egy fura ötlettől vezérelve előhozott egy témát.
- Képzeld, Sakura talált egy cicát.
- Valóban?
- Igen és nagyon aranyos. Kis pici, fehér színű és körülbelül olyan színűek a szemei, mint Sakuráré. - Mesélte. - Egy szóval, illik hozzá.
- És mi a neve?
- Árvácska
- Érdekes név.
- A csapat nevünk is az. - Szólta el magát a lány. De hamar rájött, hogy ebből még gond lesz. 
- Milyen csapat név? - kérdezte a fiú.
- Izé… - TenTen hirtelen megcsókolta Nejit és befutott a házba, mivel idő közben megérkeztek. Szegény Neji ledöbbenve állt az ajtó előtt, aztán jobbnak látta, ha megy.
„Hogy lehettem ilyen hülye? Nem tudtam ki találni egy ki fogást, persze erre smárold le. Remek megoldás volt Ten. Most mit gondol rólad?” gondolta a barna hajú. Aztán felballagott szobájába és elővette a telefont. Beütötte a megfelelő számot és a füléhez tette a kagylót.


- Gyere Árvácska, kapsz egy kis finomságot - kiáltotta Sakura, ekkor futott be a konyhába a kis állat, aki nem a fékezés bajnoka, mivel csúszva neki ment a konyhabútornak. - Hoppá. Nagyon fájt? - simogatta meg a cica fejét. Ekkor meghallotta, hogy csöng a telefon. - Egyél, én addig felveszem! - Kiment a nappaliba és felvette a telefont. - Haló Sakura Haruno vagyok.
- Szia, itt TenTen. 
- Á, szia. Hogy ment a vásárlás?
- Az remekül. Nektek? 
- Jól azt leszámítva, hogy amikor Narutot kerestük, kicsit elestünk.
- De ügye nincs baj?
- De, hogy. Mi a baj?
- Honnan veszed, hogy baj van?- kérdezte
- Hát, hallom a hangodon. 
- Tudod, ma haza kísért Neji és kicsit beszélgettünk.
- Az jó. Vagy nem?
- De, jó. Csak aztán véletlenül elszóltam magam a csapattal kapcsolatba. Nem nagyon, csak meg említettem a csapat nevet.
- És?
- Ő kérdezősködött, én meg nem láttam kiutat a helyzetből, és letámadtam.
- Mi? Úgy érted megkötözted és most a szobádban van eszméletlenül?
- Nem! Megcsókoltam.
- Ja, az más!
- Most mit csináljak.
- Had gondolkodjak - mondta a rózsaszín hajú. - Először is, hívd el valahova!
- Rendben.
- És mond el neki miért tetted, amit tettél.
- De a csapat… - dadogta Ten.
- Ne aggódj, mondj más neveket Hinata és Naruto helyett. Aztán meglátjuk mi lesz. Ki tudja talán akár össze is jöhettek. 
- Talán. - Ekkor a telefon másik feléből óriási csattanást lehetett hallani.
- Mennem kell - hadarta a lány. - Majd mond el mi volt. Szia.
- Szia - mondta TenTen is majd letette. Elindult megkeresni Nejit, akit viszonylag hamar megtalált. A fiú a kis híd mellett a folyó partján gubbasztott és nézte a vizet.
- Beszélhetnénk?
- Igen - mondta és arrébb csúszott, hogy a lány is helyet foglalhasson.
TenTen belekezdett a mondandójába. Mindent elmondott. Mikor végzett a fiúra nézett.
- Ezért volt a csók?
- Igen és bocsánat, de nem mondhattam el és semmi nem jutott eszembe. - hajtotta le a fejét.
- Tudod, én, kedvellek. De nem tudom, hogy ha te meg én tudod…
- Nem igazán. - értetlenkedett Ten.
- Egy párt alkotnánk, nem -e rontaná a csapat munkát?
TenTen olyan vörös lett, mint még soha. Nem tudta, hogy értelmezze ezt az egészet, így inkább megkérdezte.
- Ezt, hogy érted?
- TenTen, nem lennél a… izé… hát… a barátnőm? - A barna hajú lány olyan vörös lett, mint még soha. Ezt a fiú is látta megfogta a kezét és mélyen a szemébe nézett. TenTennek jól esett a Neji közelsége, elmosolyodott és azt mondta.
- Végül is, párban szép az élet, nem?
- De - mondta a fiú is mosolyogva. - Gyere, haza kísérlek. - Állt fel és felsegítette kedvesét. Haza kísérte, az ajtó előtt elbúcsúztak, egy csókkal és TenTen nagy vigyorral lépett be a szobájába. Rá vetette magát az ágyra és elégedetten kiáltotta.
- IGEN! Ennél szebb már nem is lehetne a napom.
Elő vette a telefont és tárcsázott. Kis idő múlva a másik oldalon fel is vették.
- Szia TenTen vagyok. - Szólt bele boldogan.
- Szia, na, mi volt? - kérdezte Sakura.
- Hát… összejöttünk.
- Komolyan, ez nagyszerű?! Tudod mit? Holnap mindent elmondasz, elejétől a végéig.
- Rendben.
- Már alig várom. Akkor, szia. Holnap találkozunk.
- Jó, szia. - Mind a ketten letették és TenTen boldogan dőlt hátra az ágyán.
„ El se hiszem, hogy ez velem történt. Olyan jó.” Átöltözött aztán bemászott az ágyba és behunyta a szemeit. Hamar elaludt és nem másról álmodott, mint a szerelméről.