Sakura

K�t h�t telt el az �ta a cs�k �ta, �s h�la �gnek minden teljesen rendben ment, miut�n meg volt az a besz�lget�s a sensei-jel. Egyik�nk sem hozta sz�ba az �ta, de tal�n �gy volt rendj�n. A sz�vem is megk�nnyebb�lt, hogy nem kell agg�dnia az esetleges bajt�l, ami kis�lhetett volna bel�le.

�jabb csod�s napra �bredtem. A madarak halkan csiripeltek odakint, m�g a nap halov�ny f�nye vil�g�totta meg a szob�mat. Az id� egyre ink�bb hordozta mag�val az �sz l�gy hull�mait. A f�k sz�p lassan lehullajtott�k sz�nes leveleiket, �s az emberek t�bbs�ge a reggeli �r�kban gerebly�zte �ssze mindezt. Apa is kint volt, megmosolyogtam az ablakb�l n�zve, ahogyan a levelekkel �s a szell�vel dacolt. Ak�rh�nyszor �sszeh�zta, mindig elf�jta a sz�l az �sszekotort avart.

Egy pillanatra abba hagyta a tev�kenys�get, �s kif�jta mag�t. J� ideje csin�lhatta, l�ttam az arc�n a f�rads�got �s az idegess�get, ami id�k�zben ki�lt r�. Egy pillanatra felpillantott, majd mosollyal az arc�n intett nekem, mire felkaptam a pulcsim, a cip�m, �s kirohantam hozz�. Lelkesen �leltem meg, m�g egy puszit is kapott. M�g bent szedel�zk�dtem, � el�vett egy m�sik gerebly�t, �gy neki �lltam seg�teni neki.

Nem is volt jobb id�t�lt�s ann�l, hogy apuval kettesben leveleket gerebly�zhettem az udvaron. Kb. azaz egy �ra, amit kint t�lt�ttem annyib�l �llt, hogy �sszeh�ztam az avart j� nagy kupacba, majd belevetettem magam, mire dr�ga szeretett apuk�m csak a fej�t r�zta, �s gyeng�den megszidott, hogy minek ugr�lok bele, hisz ut�na �gyis kezdhetem el�lr�l. De nem zavart, �s tudtam, hogy nem is haragszik igaz�n.  Miut�n �sszeh�ztunk mindent, az udvar pedig lev�lmentes lett, anya lelkesen invit�lt be a h�zba �s s�tivel k�n�lt minket a kem�ny munk��rt. Nem mintha olyan meger�ltet� lett volna, kifejezetten vicces is volt, f�leg, hogy apu annyit tud boh�ckodni.

A h�tv�ge nagyon hamar eltelt, pedig csak nem r�g kezd�d�tt el. Im�dtam a sz�leimmel lenni, mert ilyenkor mindig olyan j� hangulatban teltek el ezek a r�vidke napok. �s boldog voltam, ami�rt ennyire szerethettem �ket, �s �k is ugyan ezt tett�k velem szemben.

H�tf� reggelem is eg�sz fitten indult. J� nagyokat ny�jt�zkodtam, majd egy nagy mosollyal az arcomon �tmas�roztam a f�rd�szob�ba, hogy rendbe szedjem magam. A f�s��r ny�ltam, hogy kibogozzam a hatalmas gubancokat a hajamb�l, amik az esti forgol�d�s miatt ker�ltek bele. Az arcomat is megmostam, hogy a f�rads�g utols� szikr�it is elt�ntessem magamb�l. Majd a t�r�lk�z��rt ny�ltam, amivel �tt�r�ltem a fejem, ezut�n visszamentem a szob�mba, ahol magamra kapkodtam a kik�sz�tett ruh�imat. Ami egy fekete cicanadr�gb�l, egy r�zsasz�n sz�rke cs�kos fels�b�l �s egy fekete, sz�nes pillang�kkal d�sz�tett pulcsib�l �llt. K�nyelmesen elhelyezkedtem a t�k�r el�tt, �s szempilla spir�llal kifestettem a szemem. Igaz�b�l magam sem tudom honnan j�tt ez az �tlet, de most valahogy m�g is olyan j�l esett a sminkel�s. Pedig t�nyleg nem szok�som kicsinos�tani magam, f�leg nem a suli miatt.

Miut�n siker�lt �sszeszednem magam, felkaptam a t�sk�m �s lesiettem a nappaliba, ahol lekapva t�sk�m a v�llamr�l a fotelra haj�tottam, �s tov�bb haladtam a konyh�ba. Apa megint �js�ggal a kez�ben k�sz�nt�tt, m�g anya palacsint�t k�sz�tett reggeli gyan�nt. Miel�tt le�ltem volna az asztalhoz a szekr�nyhez s�t�ltam �s kivettem bel�le egy poharat �s egy hozz� passzol� t�ny�rt, amit magam el� helyeztem a v�kony deszkalapra. Ezut�n a spejzhez s�t�ltam, ahonnan kivettem egy �veg narancslevet, amit kit�ltve a poharamba magam mell� helyeztem. B�rmikor sz�ks�gem lehet r�.

Anya k�zben el�vette a nutell�t, lekv�rt �s t�r�t, ami ugyan csak az asztalra tett, majd n�h�ny v�kony palacsinta t�szt�t helyezett mell�, mire �n egyb�l lecsapva r�juk, neki �lltam feltekerni �ket. Mindh�rom �zes�t�sb�l csin�ltam egy-egyet, azt�n neki is �lltam elfogyasztani �ket. Mikor befejeztem, j�l lakottan d�ltem h�tra a sz�ken.

Indul�s el�tt gyorsan elvonultam fogat mosni, majd – megk�m�lve ap�t a vezet�st�l – elindultam gyalog az iskol�ba. R�g volt utolj�ra, hogy ne kocsival mentem volna be, �gy j�l esett n�mi testmozg�s a folytonos �cs�rg�s helyett. Mivel legal�bb negyed�r�val hamarabb indultam el otthonr�l, mint ahogy szoktam, majdnem minden kirakatn�l meg�lltam, �s megn�ztem a ki�ll�tott dolgokat. Nem vagyok az a divat �r�lt csajszi, de mit ne mondja, t�nyleg volt n�h�ny olyan ruha, ami kifejezetten m�g tetszett is. Valahogy k�nytelen voltam bel�tni, hogy musz�j lesz neki kezdenem gy�jt�getni, hogy megvehessem a tetszet�sebb darabokat.

Mire v�gig j�rtam mindent, ami �rdekelt �jb�l elindultam a suli fel�. Csak nem t�z perces s�ta ut�n el is �rtem az �ti c�lom. Vigyorg� k�ppel v�gtattam v�gig az utc�n egyenesen a kapu fel�, ahol befordultam. Mindenki d�bbenten meredt ut�na, amit egy v�llr�nd�t�ssal el is int�ztem. M�r hozz� szoktam, hogy megb�mulnak, ak�rmit is csin�lok, ez is csak egy kis semmis�gnek sz�m�tott.

B�r az a mosoly csak hamar le is hervadt az arcomr�l, mikor megl�ttam Karint, aki igen csak benne volt az emberek kibesz�l�s�ben. Az eg�sz suliban igaz�b�l � az egyetlen, akit ki nem �llhattam. Egy ideges�t� csitri- vagy ez enyhe kifejez�s lenne arra n�zve, hogy val�j�ban micsoda? Na, mindegy. A l�nyeg az, hogy megint �gy �lt�z�tt, mint aki �pp a sarokra indul kitenni a kitennival�j�t. B�r az igazat megvallva volt is mit mutogatnia, amire b�szke lehet, csak h�t a t�l mini ruha, a nyolc kil� smink, �s a ribancos viselked�s eg�szen rontotta az �sszk�pet, pedig k�t �ve m�g csak egy szolid, halkan besz�l� kisl�ny volt. Akkor m�g b�rtam is valamennyire. De h�t mit tudok ez ellen tenni. Az emberek v�ltoznak, f�leg ha olyan t�rsas�gba keverednek.

Egy halkan megeresztett s�haj k�s�ret�ben, kiker�ltem, �s �jb�l felvettem a reggeli „csodasz�p” mosolyomat, amit igaz�n ritk�n lehet az arcomon l�tni. Persze a dr�ga Karin ezt egyb�l ki is sz�rta, �s nem tetsz� kifejez�ssel g�nyosan hozz� is sz�lt. Valahogy sosem tudta tartani a sz�j�t, f�leg ha r�lam volt sz�.

-         Nocsak, mit l�tnak szemeim – tolta feljebb a szem�veg�, ami m�g�l kivillantak v�r�s szemei – csak nem j� napja van a kicsi Sakur�nak? – a hangja g�nyosan csengett, amit�l teljesen kir�zott a hideg.

Nem tudom, hogy csin�lja, de m�r csak a hangja is rettent�en le tudja rombolni az ember hangulat�t.

-         �s ha igen? – villantottam fel� feh�r fogsorom. – Tal�n zavarja az aur�d, vagy mi?

-         Hirtelen milyen nagysz�j� lett�l… - d�rzs�lte meg az �ll�t, mintha azt latolgatn�, mivel tudna m�g k�nosabb helyzetbe hozni.

-         Tal�n �n nem �rezhetem j�l magam? – csikorgattam a fogaim. Valahogy nem volt kedvem vit�ba bonyol�dni vele.

-         Ch… - ny�gte.

-         Csak ennyit tudsz mondani? - g�nyol�dtam. – sz�nalmas vagy – azzal megfordultam, �s elindultam az emeleten l�v� terembe.

Hallottam, ahogyan elk�romkodja mag�t idegess�g�ben. Pedig most t�nyleg nem mondtam semmi olyat, ami�rt fel kellett volna h�znia mag�t. Vagy tal�n a sz�nalmas kifejez�s lehetett az oka…? H�t ezt sosem tudom meg.

Felbaktattam az emeletre, majd v�gig suhantam a folyos�n egyenesen az oszt�ly fel�. Meglepve tapasztaltam, hogy �res volt. Egy-k�t t�ska jelezte, hogy n�h�ny oszt�lyt�rsam meg�rkezett, de a t�bbieknek h�lt helye volt.

Tal�n lent vannak a focip�ly�n�l – futott v�gig az agyamon, majd a helyemre siettem.

Lepakoltam a cuccaimat, el�k�sz�ltem az �r�ra, azt�n el�kapva a f�lhallgat�mat, amit beledugtam a telefonba, �s elind�tottam az egyik k�zre es� sz�mot. Nem igaz�n szoktam zen�t hallgatni f�lessel, de n�ha j�l esett, mert �gy legal�bb elterel�dtek a gondolataim. Kib�jtam a pulcsimb�l, amit �sszehajtogattam, �s a padra tettem, majd r�hajtva a fejem lehunytam a pill�im.

Sasuke

K�t h�t.

K�nz� k�t h�t telt el az �ta az este �ta, mi�ta Narut��k tan�csokkal l�ttak el. �s a legnevets�gesebb, hogy � szinte �gyet sem vetett r�m. R�ad�sul egyszer sem siker�lt legal�bb k�t percre kettesbe maradnom vele, hogy besz�lgess�nk. Nem mintha olyan sok t�ma lett volna, de m�g is. Mikor egym�sra pillantottunk mosolygott, mint egy gondtalan kisgyerek. �s zavart, hogy ilyen k�nnyen lez�rta a t�m�t.

Az �r�kon el�g akt�v volt - legal�bb � tanult, nem �gy, mint a t�bbi – �gy k�nytelen voltam folyton �t felsz�l�tani. Mikor kinyitotta a sz�j�t, �s neki �llt besz�lni a sz�vem csordultig telt �r�mmel. Eg�sz nap elhallgattam volna a hangj�t, a nevet�s�t. Ez a n�h�ny �ra igen csak kev�snek bizonyult, nem b�rtam betelni vele.

�s egyre ink�bb kezdtem elbizonytalanodni, tal�n nem is �rdeklem, csak bek�pzeltem egy pillanatra. Tal�n nekem is fel k�ne hagynom vele?

Ekkor bevillantak a b�ty�m szavai: „Tarts ki, ne add fel.”

Ezt az okoss�got is reggel munk�ba menet mondta, �s megpaskolta a v�llam b�ztat�sul. Csak azt nem tudtam, hogy mit csin�ljak, mivel vehetn�m r�, hogy t�bb id�t t�lts�nk egy�tt. Vagy legal�bb besz�lgess�nk. Ez a p�r nap, ami eltelt az �ta csak fokozta a k�nl�d�som. Igyekeztem elrejteni, de egyre nehezebben ment.

A suliban sem volt jobb a helyzet, ahol nap, mint nap l�thattam, hallhattam. Mellette akartam lenni, a k�zel�ben, hogy m�g t�bbet figyelhessem. Csak h�t �gy, hogy senkinek se t�nj�n fel. �s ez nem volt olyan k�nny�, mint hittem. N�ha �gy �rzetem ker�l, m�skor pedig sz�vesen maradt a k�zelembe. Ez egyre ink�bb elbizonytalan�tott a viselked�se. A n�kkel n�ha sok a baj, f�leg az ilyen kamasz kiskor�akkal, akiknek az �rzelmi hull�maik igen ingadoz�ak.

Lehet, hogy jobb lenne, ha egy ideig felhagyn�k ezzel, �s pr�b�ln�k a saj�t dolgaimra koncentr�lni. N�mi szabadt�rrel helyre tudn�m billenteni a dolgokat, �s nem azon agyaln�k eg�sz nap, hogy melyik teremben tudn�m megrakni. T�nyleg nem volt r�m j� hat�ssal - minden�rtelemben. El�g g�z �gy m�szk�lni nap, mint nap a suliban, hogy ne b�rok magammal. �s ezen, rohadtul v�ltoztatni kellene.

Idegesen r�ttam a l�pcs�ket, mikor h�tulr�l sz� szerint bel�m futott valaki. M�g idej�ben elkaptam a korl�tot, �s siker�lt nem lebukfenceznem a marad�k fokokon. De a szem�vegem sikeresen, megint lerep�lt a fejemr�l, �s v�gig sz�nk�zott a padl�n. H�la istennek a lencs�k nem estek ki bel�le. Maximum n�mi karcol�s jelzi, hogy mi t�rt�nt szeg�nnyel.

Mikor megfordultam, hogy megszidjam a m�g�ttem l�v�t, hogy-hogy lehet ennyire szerencs�tlen, elakadt a l�legzetem. �s nem csak �n voltam ennyire megillet�dve, mikor �sszeakadt a tekintet�nk. A hatalmas z�ld szemek t�gra ny�ltak, m�g ajkai egy �-t form�ltak. Arca kipirult, mellkasa fel-le emelkedett, r�zsasz�n tincsei l�farokba voltak k�tve, m�g egy feh�r p�l�ba �s egy r�vidnadr�gban �csorgott el�ttem. Kicsit frusztr�lt a kev�s ruha, ami takarta. M�r ennyi is b�ven el�g volt, hogy megsz�d�ljek a l�tv�ny�t�l.

Na, pont err�l besz�ltem az im�nt. Nem kellene a k�zel�be mennem, mert b�rmelyik pillanatban elvesz�thetem azt a marad�k j�zan eszemet is, �s olyat tehetek vele, aminek s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek. Zavartan kaptam el a tekintetem, majd les�t�lva a szem�vegem�rt, lassan megint fel� fordultam.

Val�sz�n�leg tesije lehetett, n�ztem v�gig rajta, mire az arca kicsit pirosabb� v�lt. Idegesen gy�r�gette a p�l�j�nak v�g�t, nem mert r�m n�zni. Halov�ny mosoly k�szott ajkaimra, nem tudtam r� haragudni. �s ezek azok a pillanatok, mikor meg nem akarok szabadulni ezekt�l az �rz�sekt�l. T�ls�gosan aranyos ahhoz, hogy elengedjem, �s felejt�sbe mer�tsem azt a cs�kot.

-         SA- SAJN�LOM- a hangja remegett, mintha att�l tartan, hogy megszidom. Kis butus. A mosolyom m�g sz�lesebben ter�lt sz�t az arcomon.

-         Semmi baj. – r�ztam meg a fejem. – v�letlen volt.

-         Mindig olyan szerencs�tlen vagyok a tan�r �r k�zel�ben – ny�gte alig hallhat�an.

Hirtelen nem tudtam hova tenni ezt a megjegyz�st. Tal�n m�g a j� isten is �sszeesk�d�tt ellen�nk. Fels�hajtottam.

-         Balesetek el�fordulnak – pr�b�ltam megnyugtatni, de m�g mindig nem �rtettem, mi�rt mondta ezt az im�nt. Tal�n az zavarja, hogy folyton bel�m botlik? Hogy nekem is k�z�m van hozz�?

Erre a gondolatra, a sz�vem egy picik�t �sszeszorult, nem akartam, hogy �gy l�ssa a dolgokat. Megcs�v�ltam a fejem, majd tettem fel� pontosan �t l�p�st. K�zvetlen�l el�tte �lltam meg. A mutat� �s a h�velykujjam k�z� fogtam az �ll�t, �s megemeltem egy kicsit, hogy a szem�be n�zzek.

-         T�nyleg nem csin�lt�l semmi rosszat – pr�b�ltam megnyugtatni, mik�zben arca m�g pirosabb� v�lt, �s mintha a sz�vver�s�t is hallottam volna egy pillanatra.

-         Sensei… - suttogta, mire nagyot nyelve elford�tottam a fejem, ne l�ssa zavaromat. – k�sz�n�m – fejezte be a mondatot, n�mi hallgat�s ut�n.

-         Semmis�g – motyogtam.

-         Azt hiszem nekem mennem k�ne - tett egy bizonytalan l�p�st fel�m vagy is �n akarat azt hinni, hogy hozz�m akar j�nni – tov�bbi sz�p napot – azzal kiker�lt �s futott tov�bb.

�pp hogy csak elt�nt a folyos� v�g�n, egy csap l�ny hangja csapta meg a f�lem. Arr�bb �lltam, hogy utat engedjek nekik, majd folytattam utam a tan�ri fel�. Jobbra kanyarodva azonban Karinba botlottam, aki hatalmas v�r�s szemeit r�m szegezte egyb�l. A pupill�ja kit�gult, ajkaira f�loldalas mosoly h�z�dott. Nagyon nem tetszett, ahogyan v�gig m�rt.

Rajta egy vil�gosk�k p�l� �s egy fekete r�vidnadr�g volt. V�r�s tincsei l�farokban omlottak a v�ll�ra. Neki is tesije volt, mivel Sakur�val egy oszt�lyba j�rtak. Lelkesen tekergetett egy k�sza tincset, ami kil�gott a copfj�b�l.

-         Sesnsei, r��rne egy kicsit? – mondta l�gy hangon, m�g is �reztem valamit a hangs�ly�ban, ahogyan kiejtette a szavakat. Kir�zott a hideg.

-         Neked nem �r�d van? – m�rtem v�gig gyan�san, pr�b�ltam r�j�nni miben mesterkedhet.

-         Nem sok�ra �gy is cs�ngetnek, �s nagyon fontos lenne – a mosolya m�g sz�lesebbre h�z�dott. M�r kezdtem azt hinni, hogy lem�szik az arc�r�l.

-         H�t… - valami j� kifog�s ut�n kutattam az agyamban, de semmi se jutott az eszembe. – menny�nk a tan�riba – s�hajtottam er�tlen�l, mire megragadta a karom, �s maga ut�n h�zva felr�ncig�lt az eml�tett helyis�gbe.

Sakura

Zakatol� sz�vvel futottam le az utols� k�r�ket, miut�n belebotlottam Sasuk�be a folyos�n. Az arcomat egyb�l p�r �nt�tte el, ahogyan felid�ztem, ahogy ott �csorogtunk kettesben a kihalt folyos�n. Csak nekem lehet ilyen szerencs�m, hogy pont bel� fussak. Zavartan szor�tottam �ssze a szemem, hogy elt�ntessem a cs�ny�bbn�l cs�ny�bb gondolatokat. M�g ezen er�lk�dtem, majdnem hanyatt v�g�dtam, m�g id�ben siker�lt lelass�tanom a l�pcs�n�l, �s megtartanom magam.

Egy pillanatra ki is f�jtam magam, valahogy j�l esett ez a kis �ra v�gei fut�s. Legal�bb kiengedhettem a g�zt, ami id�k�zben a fejembe t�dult. A sz�vem vad d�b�rg�se sehogy sem akart al�bb maradni, pedig semmi m�sra nem v�gytam jobban, csak arra a pillanatnyi nyugalomra, ami az elm�lt k�t h�tben r�m telepedett.

Megint �sszezavarodtam az �rz�seimt�l. Olyan k�nnyen megl�tszik rajtam, hogy mit �rzek, ez�rt sem szeretek k�zvetlen�l az emberek szem�be n�zni, mikor besz�lek valakivel. T�ls�gosan zavarba tudok j�nni, �s ha nem kell r�n�znem az illet�re, akkor kicsit megnyugszik a lelkem, �s enyh�l valamelyest a zavarts�gom.

Bevillant egy k�p. Az el�bb mikor megfogta az �llam, hogy a szem�be n�zzek… Megint paradicsom v�r�ss� v�ltam. Az �rz�seim sebesen kavarogtak a fejemben, a testemben, a sz�vemben. Nem tudtam mit kellene kezdenem vel�k, nem tudtam szabadulni, pedig j� lett volna, ha elt�nnek egy �letre. 

Nem lehet… Vele nem. Abba kellene hagynom a titkon val� �lmodoz�st r�la �s r�lam, ahogy… Idegesen r�ztam meg a fejem, hogy kiverjem ezeket a piciny k�pzel�seket, amik m�lyen belegy�kereztek a buksimba. F�ltem, hogy sose leszek k�pes tov�bb l�pni.

A gondolataimb�l a cseng� hangja z�kkentett ki. Szemeim hirtelen kipattantak, majd �jb�l fut�snak eredve a tesi �lt�z�ig meg sem �lltam. A t�bbiek m�r r�g bent voltak, v�gan nevetg�lve, f�lig-meddig fel�lt�zve. Mikor benyitottam, n�h�nyan fel�m kapt�k a tekintet�k, majd egyb�l el is n�ztek �s persze ne hagyjuk ki azokat sem, akik nem t�l felt�n�en s�gtak �ssze a szemem el�tt.

Nem t�r�dve vel�k a cuccaimhoz s�t�ltam, �s neki �lltam �tvedleni. Miut�n ezt is sikeresen v�grehajtottam m�r senkise tart�zkodott az �lt�z�ben, egyed�l maradtam. Felkaptam a tornazs�komat, majd elhagyva a helyis�get felbaktattam az emeletre a teremhez, ahol a t�sk�m tart�zkodott. Az oszt�lyszekr�ny ajtaj�t kinyitva belehaj�tottam a tesi zs�kom, azt�n becsuktam, hogy a t�sk�m�rt mennyek.

Mikor �pp indulni akartam volna, megtorpantam. Sasori �csorgott az ajt�ban g�nyos mosoly k�s�ret�ben el�llva az utam.

-         Nocsak, a pici Sakura csak nem egyed�l van? – vigyorgott, mik�zben jobban szem�gyre vett.

V�dekez�en h�ztam magam el� a t�sk�m, pedig tudtam, hogy t�l sokat �gy sem �rek el vele szemben. Sim�n kit�pheti a karjaim k�z�l �s ut�na azt tehet velem, amit csak akar. De valahogy m�g biztons�gban �reztem magam, hi�ba volt hasztalan �tlet.

-         T�nj el – sziszegtem a fogaim k�z�l. Nem volt hozz� hangulatom.

-         Mert mi lesz, ha nem? – l�kte el mag�t a falt�l, majd k�t l�p�s ut�n megtorpant, miut�n �szrevette, hogy fokozatosan h�tr�lok t�le.

Nagyot nyeltem, idegesen markol�sztam a t�sk�mat, a l�baim remegtek. F�ltem. Nem akartam, hogy megint r�m m�sszon. Csak rem�lni tudtam, hogy majd valaki v�letlen�l erre j�r, �s kiment a karjaib�l.

-         Csak nem f�lsz? – m�rt v�gig s�t�t barna szemeivel, amik kiismerhetetlen�l csillogtak. Szinte tudtam mire gondol, min j�r az agya, el�g volt az arc�ra n�zni, minden oda volt �rva. Mintha csak egy k�pes k�nyvet l�ttam volna. – a dr�ga herceged nem fog a seg�ts�gedre sietni �desem… - a hangja g�nyosan csengett.

-         Nem tudom, mir�l besz�lsz… - ny�gtem m�g mindig remegve, �jb�l h�tr�ltam k�t l�p�st.

A h�tam a falnak �tk�z�tt, sarokba lettem szor�tva. A t�sk�mat magam el� h�ztam, hogy ha kell, akkor t�nyleg haszn�ljam is, de sajn�latomra most kiv�telesen semmi olyan nem volt benne, amivel komolyabb fizikai f�jdalmat okozhattam volna.

-         Cica, szerintem nagyon j�l tudom, kire c�lzok – k�zelebb j�tt, eg�szen addig m�g k�t l�p�s t�vols�g nem maradt k�zt�nk.

-         Nem vagyok holmi r�hes d�g – pr�b�ltam b�tors�got gy�jteni, de nem mentem vele sokra. Cserbenhagyott, elt�nt. Vagy tal�n eddig sem volt?

-         Egyed�l vagy velem – nyomta meg az utols� sz�t. H�nyom kellett t�le, meg a viselked�s�t�l. – �s most senki sem fogja megzavarni a mi kis j�t�kunkat – azzal hat�rozott mozdulattal megszak�totta a k�zt�nk l�v� t�vols�got.

S�g� 2 hozz�sz�l�s

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s

2013.03.08. 15:35 Saku J�v�h�ten kider�l majd, hogy mi fog t�rt�nni. K�sz�n�m, hogy olvastad ^^

2013.03.08. 09:07 Brigi Ez gonoss�g. Mindig a legjobb r�szn�l. Rem�lem hogy valaki most is seg�t neki. Nagyon v�rom a folytat�st. Nagyon �rdekel mi fog t�rt�nni.