4 lány sétált be az iskola udvarába, furcsamód időben. És nem sokkal később, az ötödik tag, név szerint Ino is befutott, azaz inkább csoszogott.

- Áh csajok.. mi újság?? – érdeklődött a Yamanaka lány amint beérte a többi négyet.

- Semmi extra. Szép az idő, reggeli kávé, újság, Sakura lefeküdt Sasuke-val… csak a szokásos. – ecsetelte Temari, aki már értesült a hírekről. 

- Temari, hangosabban nem menne? – Sakura jobbra-balra kapkodta a fejét, hátha valaki meghallotta. 

- Micsoda? Hogy lefeküdtetek? – emelte ki elég hangosan a lényeget, a szőkés barna. – Nem ennél hangosabban már nem menne. – vigyorgott nagy büszkén. Na, most már tényleg mindenki rájuk figyelt. Hát igen, Temari az már csak Temari marad.

- A lényeg hogy minden okés Sasuke-val – terelt Tenten elég hasznosan, mert a rózsaszín hajú lassan tényleg Tema torkának akart ugrani.

- Én tudtam, hogy így lesz – mondta, büszkén a szőkeség – És most, hogy jártok.. – de Sakura kikerekedett szeme belefojtotta a szót. – Merthogy jártok ugye?

- Nem tudom – bukott ki a rózsaszín hajúból. - Nem kérdezte meg, hogy leszek e a barátnője, de lefeküdtek ez csak számít nem? - Sakura pánikrohamát a csengő szakította meg, de nem túl hosszú távra, ugyanis még az órán is, ezen kattogott az agya, ráadásul még a pasija, aki nem is biztos h a pasija.. na szóval Sasuke is ott volt tőle nem messze. De most kérdezze meg… Láttad az esti filmet? Tök jó volt, amúgy mi járunk? Még mit nem!

- Sakura beszélj vele! – szólt rá Ino, az udvari padon ülve. Igen, a rózsaszín hajú már néhány órát áttépelődött. 

- Na de…

- Semmi de, ha már azt sem tudod eldönteni, hogy most mi van, akkor legalább beszélj vele! Menny már! – rúgta seggbe barátnőjét. Ez volt úgymond a kezdő löket. 

- Sasuke – a megszólításra a fiú a lány felé fordult. – Csak az, hogy most... izé te.. meg én.. tehát mi.. vagyis, hogy van e mi.. szóval érted nem? – kérdezte kétségbeesett hangon, ugyanakkor reménykedve, hátha a fekete hajú valami értelmeset is kitudott szűrni, ebből a mondatból.

- Nem – vágta rá. Próbált figyelni, de egy szót sem értett.

- Hát, hogy van e mi – ekkor Sasuke-nak leesett, hogy a lány mit próbál kinyögni. Sakura dadogását egy a Sasuke-től kapott csók szakította félbe.

- Ezt, igennek veszem – húzódott mosoly ajkaira.

- Jól teszed!

Nem beszéltek tovább, Saku visszament a csajokhoz, Sasuke meg maradt a fiúkkal és jól elvoltak, amíg a telefon meg nem szólalt. SMS!
„Ma 1kor legyél a mozinál!”
Hát, ez elkerülhetetlen volt. Sasuke kifeszülve állt és rettegve várta a randit, ami hamarabb eljött, mint azt gondolta. 13:05 és ő a kijelölt helyen várta a véget.

- Sasuke szívi – az idegesítő hang hallatán a fiú megfordult és nem csak az égi csapásnak felérő Karint látta meg, de annak táskájában még valami nyamvadt dögöt is. Jah igen nyamvadt dög egyenlő csivava. 

- Karin, ugye tudod, hogy a kis patkány nem jöhet be.

- Nem patkány te kis buta! Ő az én kicsi kincsem a kis cuncim. – magyarázott hülye hangon a kutya felé. – Na, de gyere már Sasukee – húzta el a fiú nevét, pont, mintha a kutyájának gügyögne, behúzta a moziba, közben folyamatos vinnyogás hagyta el a száját. 
Megvették, azaz Sasuke megvette a jegyeket a Karin által választott nyáltól tocsogó szerelmes, egymásért, mindent feláldozunk jelmondatú cuccra, a kutyát meg a lány becsempészte.
Beültek, valamelyik középső sorba és mondanám, hogy innentől élvezték a képsorokat, de a fekete hajú az első 20 perc után már a haját tépte volna, ha Karin nem bizergálta volna még azt is. És, amikor a filmben jött az a megható „- szeretlek. – én is szeretlek” rész, na az volt csak az igazi kín ugyanis Karin, olyan mértékben bújt a fiúhoz, hogy az, valami hihetetlen. Az a kis padlócirkáló pedig, épp most döntött úgy, hogy kibújik a táskából, és felfedezőútra indul. A lány egyből pánikrohamot kapott.

- Cufika légyszi gyere vissza! Cufiii! – pattant fel a székből rikácsolva. – Sasuke, ne csak ülj ott, hozd vissza! MOST! – persze, a kutyának meg légy szíves.

- Hehe, kezd alakulni – vigyorgott a hátsó sorban lapuló Sasori, a popcornt majszolgatva. Persze, amíg, Sasuke egy kis szőrcsomót kerget Karin meg csak visít neki, hogy merre fusson, ez meg csak röhög. Szép kis barát.

Néhány nyálcsorgató képkocka elteltével, az Uchiha sikeresen elkapta a kis portörlőt. Csak az a gond, hogy egy ilyen elcseszett randin, ez túl egyszerű lenne. Odament hozzá egy, két ajtós baszott állat, aki biztonsági őrnek nem mondható, mert minek egy moziba biztonsági őr?? Szóval ő csak úgy van, hogy legyen. A fekete hajú már felkészült a halálára, olyan szinten beparázott, hogy az már kimondhatatlan.

- Hé öcsi megtennéd, hogy te, meg a kis WC kefe visszaültök, már jönnek a vinnyogós picsák, hogy nem hallják ezt a nyálas cuccot, amit valamelyik hülye filmnek nevezett el. – mondta, viszonylag jófej hangon.

- Persze mester, azonnal – Karin, épp ekkor ért oda.

- Hé, mégis kinek hiszi magát, hogy ugráltatja a fiúmat? Fél kézzel leveri, azt a kopasz fejét, szóval jobb lenne, ha felszívódna, mielőtt még beépíti magát a falba – esett a fickó torkának, aki teljesen bepöccent.

Egy riadt Sasuke repül ki az épületből hála, Karinnak. Ó, ha már szóba jött, a csajszi meg csak nyugisan az ugató szőrcsomóval a kezében sétált ki. Ő heccelte az ipsét és Sasuke repül… szép!

- Hát már nem azért szívi, de jobban is kiállhattál volna magadért, és ebben a nagy stresszben, még a körmöm is letörött – szólta le nem gyengén a fiút, aki ennél a résznél már kicsit kiakadt.

- Nem vagyok a szíved, és most már fogd be! – kiabált rá a lányra, akinek még a szája is tátva maradt. – A délutánom ráment arra, hogy egy ilyen klimaxos picsa vinnyogását és ugráltatásait kellett hallgatnom. Ha randira hozlak, legalább ne pofázz és leszarom, a húszezres műkörmödet. Nekem nem kellesz bébi szóval koccolj le. – Sasuke kissé kikelt magából, Karin pedig meg sem tudott szólalni.

- Sasuke, én szeretlek, habár most épp nem foglalsz el előkelő helyet a szívemben, és azt hiszem, az lesz a legjobb, ha egy darabig nem találkozunk – mondta sértődött hangon, ezzel még jobban felpöccintve Sasuke agyát, majd fogta magát és elsétált.

- Hát ezt nem hiszem el.. ekkora egy.. fúúúú – tombolt, az utca közepén, majd néhány perc múlva, mikor már ő is megnyugodott lelécelt.

Sasori, nem sokkal ezután jött ki a moziból, és már szabályosan sírt a röhögéstől. Látott mindent, a kutyakergetéstől elkezdve a kopasz állaton át egészen Karin drámájáig.

- Ez a film is megérte a pénzt. – jegyezte meg, még mindig vihogva..