Hinatának igaza volt. Shikamaru tényleg majd megőrült, amikor meglátta Temarit. A lány egy egyszerű, fekete ruhát viselt, amit ezüstösen csillogó fülbevalóval és nyaklánccal dobott fel. Nem volt rajta sok smink, csak a szempilláit festette ki, de ez éppen elég volt. Haját az iskolában összekötve szokta hordani, de most kiengedte. Göndör, szőke fürtjei egészen a háta közepéig értek, és bűvöletbe ejtették a fiút. Kivételesen most ő bámulta a lányt, és annyira elfeledkezett magáról, hogy csak Temari kérdése hozta vissza a valóságba.

– Mi az? Valami baj van? – csodálkozott.

– Nem, nincs semmi baj. Egyszerűen csak nem tudok betelni veled, annyira gyönyörű vagy! – válaszolta Shikamaru, közben pedig mélyen a lány szemébe nézett. 

– Ó, de édes vagy! Köszönöm. Te is jól festesz.

– Köszönöm. Készen vagy? Indulhatunk?

– Igen – mosolygott a lány, aztán elindultak.


Mire odaértek, már nagyban zajlott a buli. Modern felszerelésével Neji komplett diszkót varázsolt Inóék nappalijából. A legtöbben táncoltak, vagy ittak, kivéve Sakurát és Inót, akik idegesen vártak szerelmeik megjelenésére.

Shikamaruék köszöntek a jelenlévőknek, aztán egy-egy ital kíséretében leültek a kanapéra beszélgetni.

Kis idő múlva motorbúgás hallatszott, Ino pedig az ablakhoz rohant.

– Megjött Itachi! – kiabálta, ennek hatására a fiú többi rajongója is az ablakhoz sietett.

– Nem egyedül jött. Van vele valami csaj is – állapította meg az egyikük, a sötét miatt azonban nem jöttek rá, hogy ki az.

Itachi csengetett, Ino pedig kinyitotta az ajtót.

Egy pillanatra megfagyott a levegő, amikor meglátták Hinatát. Mindenki csodálkozva figyelte a lányt, és nem tudták hova tenni az egészet. Már az is elég nagy meglepetés volt, hogy kiöltözött, de az, hogy Itachival érkezett, mindenkit megdöbbentett.

Naruto, aki éppen akkor lépett ki a konyhából, leejtette a sört, amit ivott. Végigmérte osztálytársát, és leesett az álla. Életében először tekintett nőként Hinatára, és lenyűgözte a látvány.

„Hogy nem vettem eddig őt észre? Sakura szürke egérnek tűnik mellette” – gondolta.


– Már értem, hogy mire gondolt Hinata – mosolygott Temari.

– Ezt meg hogy érted? – kérdezte Shikamaru.

– Azt mondta, megmutatja Narutónak, hogy mit vesztett.

– Ezt nem egészen értem – rázta meg a fejét.

– Mindegy, az a lényeg, hogy ezért öltözött ki ennyire.

– Ja, nekem fel sem tűnt – vonta meg a vállát a fiú, majd kortyolt egyet az italából.

– Na, ne mondd már! Nézd csak meg, milyen szép! – mutatott a lányra.

– A te szépségedhez nem ér fel – mosolygott Shikamaru, aztán mélyen Temari szemeibe nézett, és közel hajolt hozzá.

– Ne mondj nekem ilyeneket, mert zavarba jövök! – pirult el a lány, közben pedig zakatolt a szíve.

– Rendben. De akkor ne hagyd, hogy többet igyak! – tette le az asztalra a poharat.

– Miért?

– Mert meghozza a bátorságom.

– És az miért baj? – kerekedtek el a lány szemei.

– Olyanokat is ki merek majd mondani, amiket egyébként nem, és ez még nem minden.

– Mi van még?

– Nem bírom majd ki, hogy meg ne csókoljalak – súgta Temari fülébe.

– Én már így is alig bírom, főleg, ha ilyen közel vagy hozzám – vallotta be egészen halkan a lány, de Shikamaru meghallotta.

– Tényleg? – mosolyodott el.

– Tényleg – válaszolta a padlót bámulva, nem mert a fiúra nézni.

– Nos, hát ezen könnyen segíthetünk. – Megemelte a lány fejét, végigsimított az arcán, majd egy gyengéd, mégis szenvedélyes csókot adott neki.

– Ha tudnád, mióta vártam erre – vallotta be fülig érő szájjal Temari, és olyan szenvedélyesen csókolt vissza, amennyire csak tudott.


Itachi és Hinata táncolni kezdtek, Naruto pedig féltékenyen nézte őket. Tetszett neki a lány mozgása, önfeledt kisugárzása, és magáénak akarta tudni őt. Már éppen azon volt, hogy odamegy és elhívja, amikor megérkezett Sasuke.

– Szia, Naruto! – állta el az útját. – Valamit muszáj megbeszélnünk.

– Szia! Oké, de előtte hadd beszéljek Hinatával! – nézett a lány irányába.

– Nem, ez nem várhat! Túl szeretnék lenni rajta.

– Jó, de akkor siess! – válaszolta Naruto még mindig Hinatát figyelve.

– Rendben, Sakuráról van szó.

– Mi van vele?

– Sajnálom, de – megköszörülte a torkát – az a helyzet, hogy beleszerettem, és azt hiszem, hogy ő is hasonlóan érez.

– Miért sajnálod, ha kölcsönös? – húzta fel a szemöldökét Naruto.

– Hát mert te is szereted őt, vagy nem? – A szőke megvonta a vállát.

– Régen tényleg tetszett, de rájöttem, hogy az csak fellángolás volt.

– Ez most komoly? – Sasuke értetlenül nézett barátjára.

– Igen.

– És ezt eddig miért nem mondtad?!

– Mert én is csak most jöttem rá. Amikor ma megláttam Hinatát, villámcsapásként ért a felismerés. Ő mindig ott volt mellettem, mindig kiállt értem és segített nekem. Ráadásul olyan gyönyörű, nézd csak meg, egyszerűen tökéletes.

– Akkor te most beleszerettél Hinatába? – kerekedtek el az Uchiha szemei.

– Azt hiszem, hogy csak most kezdem el értékelni, amikor valaki mással látom. 

– Akkor ez azt jelenti, hogy nem zavar téged, ha ráhajtok Sakurára? – mosolyodott el Sasuke.

– Dehogy zavar! Tiéd a pálya!


Sasuke megkönnyebbült, és nagyon boldog volt. El sem tudta hinni, hogy Naruto nem haragszik, és együtt lehet Sakurával. Rögtön rohant a lányhoz, aki épp szendvicseket készített a konyhában.

– Szia, Sakura! Ne haragudj, ha tegnap megbántottalak – mosolygott rá.

– Szia! – Sakura csak egy pillanatra nézett a fiúra, majd elfordult tőle, és folytatta a szendvicskészítést. – Nem haragszom, csak rosszulesett, mert úgy éreztem, hogy csak játszol velem.

– Ez nem így van, engem komolyan érdekelsz. – Sasuke maga felé fordította a lányt, mélyen a szemébe nézett, aztán megfogta a kezét. Sakura teste megremegett. Jólesett neki az érintés, de nem értett semmit.

– Akkor miért rohantál el a múltkor?

– Az a helyzet, hogy féltem, hogy Naruto megharagszik, ha összejövök veled. Tudod, ő a legjobb barátom, és tudtam, hogy neki is tetszel. De ma beszéltem vele, és azt mondta, hogy rájött, hogy Hinata érdekli, szóval…

– Szóval? – mosolygott a lány.

– Szóval most már elmondhatom neked, hogy szeretlek – suttogta kedvese fülébe, aki azonnal a nyakába ugrott, és megcsókolta.


Narutót nem zavarta, hogy Sasuke szó nélkül otthagyta. Örült, hogy végre mehet és beszélhet Hinatával. Feldühítette, hogy a lány olyan jól érzi magát Itachi társaságában, ezért ennek minél előbb véget akart vetni.

– Szia, Hinata! Beszélhetnénk? – kocogtatta meg a vállát. 

– Miről? – A lány nagyon izgatott lett. Örült, hogy Naruto végre vele foglalkozik, de ezt nem akarta kimutatni. 

– Négyszemközt szeretném.

– Rendben, akkor menjünk ki! – utasította a szőkét, majd Itachira nézett. – Ugye nem haragszol?

– Nem. De siess vissza, nem szeretnélek sokáig hiányolni! – vigyorgott a lányra ezzel még jobban magára haragítva Narutót.

Együtt kisétáltak, aztán Naruto beszélni kezdett.

– Gyönyörű vagy! – Hinatának jólesett a bók, de még mindig fájtak neki a szavak, amiket tegnap hallott, ezért hidegen és távolságtartóan próbált viselkedni.

– Kösz, de gondolom, nem ez volt annyira a fontos. 

– Bocsánatot szeretnék kérni, amiért tegnap úgy elrohantam. Egyébként mit akartál mondani? – mosolygott.

– Most már mindegy.

– Miért mindegy? Azt mondtad, hogy fontos.

– Neked nem volt olyan fontos, így már nekem sem az – vágta rá Hinata sértődötten, és keresztbe tette a kezeit. Naruto közelebb ment a lányhoz, és mélyen a szemébe nézve folytatta.

– Ne haragudj, hogy úgy otthagytalak. Már nagyon megbántam. Kérlek, mondd el! – Hinata kezdett ellágyulni a kék szemek láttán, de próbált kitartani. – Ma rájöttem, hogy te sokkal fontosabb vagy nekem, mint eddig hittem – folytatta Naruto még mindig a lány szemébe nézve.

– Ezt most komolyan mondod? – Hinata úgy érezte, hogy már nem sokáig tud ellenállni a fiúnak.

– A lehető legkomolyabban. – Naruto még közelebb lépett a lányhoz, és végigsimított az arcán. 

Hinata már éppen feladta volna, és boldogan ölelte volna meg a fiút, de ekkor a nyitott konyhaablakon keresztül meglátta a turbékoló Sasukét és Sakurát. Olyan erős indulat töltötte el, amilyen még soha. Úgy érezte, hogy mindjárt felrobban. A másodperc töredéke alatt lökte el magától Narutót.

– Már értem! Csak azért kezdtél ki velem, mert ezek itt összejöttek! – kiabálta, közben pedig az ablak felé mutatott. – Ha nincs ló, jó a szamár is alapon, mi? Vagy ami még rosszabb, csak arra vagyok jó, hogy féltékennyé tehesd a kis szerelmedet, aztán ha ő mégis téged választ, akkor eldobhass, mint egy koszos zsepit? – Hangja egyre erősebbé vált, arca pedig vöröslött a dühtől.

– Nem! – kiáltotta a fiú. – Dehogyis! Mindent félreértesz! – mentegetőzött Naruto, közben pedig próbált közeledni a lányhoz, aki azonban ismét ellökte.

– Igen? Akkor talán azt sem te mondtad, hogy – Hinata itt elváltoztatta a hangját – Sakura, te sokkal fontosabb vagy nekem, Hinata úgyis mindig megbocsát?

– De, tényleg én mondtam, de már nem így gondolom. Hidd el, nekem csak te kellesz!

– Ne hazudozz nekem, Naruto! Teljesen felesleges. Rájöttem, hogy te nem érdemelsz meg engem. – Hinata elindult az ajtó felé, de a fiú megragadta a karját.

– Kérlek, várj! Hadd magyarázzam el! – A lány elrántotta a kezét.

– Hagyj békén! Nem érdekel a magyarázatod – mondta, majd beviharzott az előszobába.

Az első gondolata az volt, hogy odamegy Temarihoz, és elsírja neki az egészet, de látta, hogy barátnője milyen jól érzi magát Shikamaruval, ezért úgy döntött, hogy inkább megkeresi a nappaliban a táskáját, és hazamegy. Már indult is volna a cuccáért, amikor Ino az útját állta.

– Szállj le Itachiról! Ő nem lehet a tiéd! – kezdte indulatosan a szőke.

– Neked meg mi közöd van ehhez? – csodálkozott Hinata.

– Nagyon is sok, de a lényeg, hogy te nem kaphatod meg őt – folytatta még erélyesebben.

– Na és miért nem? – kérdezte hangját felemelve a másik.

– Nem vagy hozzá való. Egy ilyen kis stréber, unalmas liba nem lehet egy ennyire jó pasival. Megtiltom neked, hogy a közelébe menj! – Hinatának eszébe jutottak azok a napok, amikor Ino az egész osztály előtt stréberezte le vagy csúfolta ki őt. Akkor még nem mert visszaszólni, de mára más ember lett.

– Nem tilthatsz meg nekem semmit! Én már nem az a kislány vagyok, akivel régen bármit megtehettél! – válaszolta határozottan, végig tartva a szemkontaktust.

– Nehogy azt hidd, hogy azért, mert ma megpróbáltad kicsípni magad, már rögtön jó csaj vagy!

– Miből gondolod, hogy te különb vagy nálam? – tette keresztbe a kezeit.

– Most nem ez a lényeg, de ha kikezdesz vele, akkor azt nagyon meg fogod bánni!

– Nem félek tőled! – lépett közelebb hozzá.

– Lehet, hogy magadnak sem vallod be, de legbelül még mindig az a dadogós kislány vagy, aki régen voltál! – válaszolta önelégült mosollyal a szőke.

– Azt hiszed? – mosolyodott el Hinata.

– Tudom!

– Akkor most figyelj!

Hinata ellökte magától a lányt, és berontott a nappaliba, ahol Itachi éppen a falnak támaszkodva várt a megjelenésére. Mikor meglátta, hogy közeledik, elindult felé, Hinata azonban gyorsabb volt. Egy pillanat alatt a fiú előtt termett. Nem szólt semmit, csak kacéran belenézett a fekete szemekbe, aztán a falnak döntötte Itachit, és olyan szenvedélyesen csókolta meg, ahogyan csak bírta.

Itachi nagyon meglepődött, de tetszett neki a vad közeledés, ezért kezét Hinata derekára tette, közelebb húzta magához a lányt, és viszonozta a csókot.

– Tűnjünk el innen! Elegem van az itteni emberekből – súgta az Uchiha fülébe, aki bólintott az ötletre.

Ino egy pillanatra ledermedt, aztán minden eddiginél erősebb méreg öntötte el a testét.

– Ezt nem fogod megúszni, kicsinállak! – sziszegte a fogai között a táskájáért nyúló lánynak.

– Hajrá! – vágta rá lazán Hinata, majd elégedetten Itachihoz lépett.

A többieknek is leesett az álla. Meredten néztek a távolodó alakok után, és mindenkitől csak egy kérdést lehetett hallani: „Ezek együtt vannak?”.