Hinata éppen tanult, amikor Neji hazaért. Még soha nem látta ilyen boldognak unokabátyját. Arca sugárzott, szemei pedig csillogtak. 

– Hogy sikerült a randi? – kérdezte, pedig nyilvánvaló volt számára a válasz.

– Nagyon jó volt – felelte a fiú, miközben fülig ért a szája.

– Akkor most együtt jártok?

– Ezt még nem beszéltük meg, de nagyon remélem, hogy így lesz. Amikor elköszöntünk, megcsókoltam, ő pedig visszacsókolt.

– Hűha! Nem gondoltam volna, hogy ez a lány ekkora hatással lesz rád, de nagyon örülök neki, hogy boldog vagy. Remélem, minden jól fog alakulni.

– Én is – válaszolta Neji, aztán felment a szobájába. 


Hinata még mindig csodálkozott. Ha Naruto csak feleannyira szeretné őt, mint Neji Tentent, akkor ő lenne a világon a legboldogabb. Annyira szerette volna, hogy ez megtörténjen, hogy úgy döntött, beszél Narutóval. Bár úgy gondolta, hogy a fiú biztosan tudja, hogy szereti őt, hiszen kimutatja ezt a gesztusaival, mégis úgy érezte, hogy meg kell tennie. Ekkora boldogságért meg kell próbálnia. 

Tenten bement a szobájába, és az volt az első dolga, hogy SMS-t küldött barátnőjének.

„Holnap gyere be előbb a suliba! Fontos mesélnivalóm van.” – írta, pár perc múlva pedig már jött is a válasz.

„Rendben. Nekem is mesélnem kell” – üzente Sakura. 

Tenten elolvasta, majd lefeküdt az ágyára, és újra elképzelte a csókot. „Annyira édes!” – gondolta, közben pedig melegséget érzett a szívében.


A reggel hamar eljött. Az első napsugarak Tenten szemébe sütöttek, de ez cseppet sem zavarta őt. Boldogan ébredt fel, annak tudatában, hogy ma újra láthatja szerelmét. Sietett a készülődéssel, mert már alig várta, hogy mesélhessen Sakurának. Miután elkészült, elindult az iskolába, amikor pedig odaért, rögtön a terem felé vette az irányt, ahol Sakura már várta.

– Szia! – köszönt mosolyogva Tenten.

– Szia! – köszönt vissza barátnője, de az ő arca egyáltalán nem volt boldog.

– Mi a baj?

– Sasuke.

– Mi történt? – kérdezte Tenten, és megölelte a lányt.

– Tegnap, miután eljöttem tőletek, összefutottam vele. Mondta, hogy hazakísér, mert már késő van. Nagyon örültem neki, és annyira elbambultam menet közben, hogy majdnem elestem, de Sasuke elkapott. Azt hittem, hogy kiugrik a szívem a helyéről, annyira közel voltunk egymáshoz. Ami ezután jött, arra végképp nem számítottam. 

– Miért? Mit csinált?

– Megcsókolt.

– Hiszen ez jó! Mégis mi a baj?

– Az, hogy nagyon jó volt, én ettől még jobban beleszerettem. Viszont neki nem lehetett kellemes, mert hirtelen ellökött magától. Megkérdeztem, hogy mi a baj, de ő csak annyit felelt, hogy nem szabadott volna, aztán elszaladt.

– Elszaladt? Ez nagyon furcsa. Nem vall rá az ilyesmi. Vajon miért mondta, hogy nem szabadott volna?

– Hát nem egyértelmű? Nem jól csókoltam. 

– Nem hiszem, hogy erről van szó.

– Akkor? Gondolod, hogy van valakije? – nézett kérdően barátnőjére.

– Dehogy. Mégis ki?

– Nem tudom. Sasuke nagyon helyes, szerintem sok lánynak tetszik.

– Beszélj vele! Csak úgy tudhatjuk meg, hogy mi a helyzet.

– Rendben, majd megpróbálok. De most mesélj te! Neked remélem, jobban alakult az estéd.

– Klassz randi volt. Annyira jól éreztem magam, hogy el sem tudod képzelni. Sokat nevettünk, a randi végén pedig megcsókolt. Aztán szép álmokat kívánt, és azt mondta, hogy kincsem. 

– De édes! Remélem, összejöttök – mosolygott Sakura. 

– Én is remélem. Viszont azt sajnálom, hogy te szomorú vagy. 

– Miattam ne legyél te is szomorú! Majdcsak lesz valahogy. 

– Szerintem az jó jel, hogy megcsókolt. Nem csókolt volna meg, ha nem tetszenél neki. 

– Akkor miért futott el?

– Nem tudom, de az biztos, hogy nem vagy közömbös számára.


Sakura jobban lett barátnője biztatásától. A szívébe ismét remény költözött, a mosolya pedig visszatért.

Hinata és Temari is elindultak az iskolába. Hinata elmesélte barátnőjének, hogy Neji milyen boldog volt tegnap este, majd az elhatározásáról is szót ejtett, miszerint elmondja Narutónak, hogy szereti. Ennek hatására Temari is elgondolkodott azon, hogy beszél Shikamaruval, de úgy érezte, hogy nincs hozzá bátorsága. Egyébként is úgy gondolta, hogy a férfiaknak kell kezdeményezni, az ő módszere inkább a csinos öltözködés és a smink volt. Ezt a taktikát barátnőjének is próbálta már átadni régebben, azonban Hinata szülei nem tűrték az ilyesmit. Nem szerették volna, hogy a lányukra szemet vessen valaki. Úgy tartották, hogy ebben a korban első a tanulás. Pedig Hinatának jól álltak a divatos ruhák, és még a sminkeléshez is volt érzéke. 


Éppen akkor értek be az iskolába, amikor Sasuke. A fiúnak nyúzott volt az arca, látszott rajta, hogy semmit nem aludt az éjjel. Tudta, hogy beszélnie kell Narutóval, de még nem volt képes rá. Attól is félt, hogy tekintete összetalálkozik Sakuráéval. Nem bírt a szemébe nézni, mert tudta, hogy neki is magyarázattal tartozik. Próbált semmiről sem tudomást venni, csak leült a székére, ráhajtotta a fejét a padra, és alvást színlelt. 


Sakura szíve kihagyott egy ütemet, amikor meglátta. Beszélni szeretett volna vele, de látta rajta, hogy milyen állapotban van, ezért úgy döntött, hogy megvárja a tanítás végét.


Lassan az egész osztály megérkezett. Neji mosolyogva köszöntötte szerelmét, majd kihívta a folyosóra. 

A lány a falnak támaszkodott, Neji pedig vele szemben állt. Neji megfogta a lány egyik kezét, hüvelykujjával pedig simogatni kezdte ujjait. Tentennek ez nagyon jólesett, szabadon maradt kezével megfogta a fiú szabad kezét. Egy ideig szótlanul nézték egymást, közben mosolyogtak. Nem kellett semmit mondaniuk ahhoz, hogy értsék, mire gondol a másik. A csendet végül Neji törte meg.

– Nagyon jó volt veled tegnap este.

– Én is jól éreztem magam.

– Lehet, hogy még korai ezt kérnem, mivel eddig csak egyszer találkoztunk kettesben, de már évek óta ismerjük egymást, és úgy gondolom, eleget tudunk egymásról. Szóval holnap lesz Ino bulija, és szeretném, ha velem jönnél.

– Benne vagyok.

– De én azt szeretném, hogy a barátnőmként gyere velem! – Neji kissé idegesen folytatta, de reménykedett benne, hogy a lány igent mond.

– Tetszik az ötlet – válaszolta Tenten, közben pedig fülig ért a szája. 



Neji nagyon boldog volt, magához húzta és megcsókolta párját. A terembe már kézen fogva mentek vissza.


Az első óra történelem volt. Shikamaru kíváncsi volt rá, hogy Temari tényleg bámulja-e, ezért úgy tett, mintha aludna. Temari bedőlt a trükknek. Shikamaru örült, hogy Sasuke nem tévedett, ezért felemelte a fejét és rámosolygott a lányra. Temari zavarba jött, de visszamosolygott a szívének kedves fiúra. Pár perc múlva Shikamaru egy papírt küldött hátra. 

„Lenne kedved velem jönni szombaton a buliba?” – állt a cetlin. Temari nagyon meglepődött. Elővett egy tollat, leírta a választ, majd boldogan küldte vissza a lapot.

„Örömmel megyek veled.” – olvasta a választ Shikamaru. „Nagyszerű” – gondolta. Írt még valamit, aztán elküldte a lánynak.

„Nyolcra érted megyek” – olvasta Temari. Ránézett a fiúra, bólintott, aztán megmutatta Hinatának a lapot. 

– Ez tök jó! Biztos, össze akar jönni veled – suttogta barátnőjének, utána pedig rögtön eszébe jutott Naruto. 


Az órák gyorsan elteltek. A tanítás végén Naruto ment ki először a teremből, Hinata pedig utánarohant. 

– Várj, Naruto! Beszélni szeretnék veled.

– Mi az, Hinata?

– Menjünk ki az udvarra, nem a folyosón szeretném…

– Rendben.


Közben Sakura is odament Sasukéhoz. 

– Tudom, hogy kerülsz, de muszáj lenne megbeszélnünk a tegnap történteket – kezdte a lány.

– Igen, tudom, de még nem lehet.

– Miért? 

– Valamit még el kell intéznem, majd utána beszélünk.

– Csak le akarsz rázni, igaz?

– Nem, ez nem így van.

– Akkor meg? – nézett kétségbeesetten a fiúra. A Tentennel folytatott beszélgetésük alternatívái jutottak eszébe, de mindegyik lehetőség csak még jobban elszomorította őt. Legjobban attól félt, hogy egy másik lány van a dologban. 

Sasuke még nem akart válaszolni szerelmének. Narutóra gondolt, és tudta, hogy először vele kell tisztáznia a helyzetet, így hallgatott. Sakurának ez éppen elég volt ahhoz, hogy azt gondolja, csak játszik vele. Sírva rohant ki az iskolából.

Naruto és Hinata leültek egy padra az udvaron.

– Amit most szeretnék mondani neked, az nagyon fontos. 

– Hallgatlak.

– Már évek óta készülök rá, de eddig nem volt hozzá bátorságom. – Narutónak ötlete sem volt, hogy mit szeretne neki mondani Hinata. – Nem véletlen, hogy mindig segíteni próbáltam neked. Nekem te nagyon fontos vagy. Az a helyzet, hogy én sze… – A lány nem tudta befejezni a mondatot, mert épp akkor rohant arra Sakura. 

Naruto amint meglátta Sakurát, el is feledkezett Hinatáról. Rögtön utánaszaladt. 

– Várj, Naruto! Én tényleg valami fontosat szeretnék mondani! – kiáltott utána Hinata. Naruto azonban meg sem hallotta. 



Hinata először nem tudta, hogy mit tegyen, aztán úgy döntött, hogy utánuk megy. Két utcával arrébb találták rájuk, de nem akarta, hogy meglássák, ezért egy fa mögé bújt. Arra volt kíváncsi, hogy Naruto mit mond Sakurának.

– Mi a baj?

– Menj innen! Egyedül akarok lenni. Egyébként is, miért nem vagy Hinatával? Hallottam, hogy valamit mondani szeretett volna neked. Keresd meg!

– Hinata ráér. Te sokkal fontosabb vagy. Elmondod végre, hogy mi a baj?

– Semmi közöd hozzá. Mondtam már, keresd meg inkább Hinatát! Biztosan meg fog sértődni.

– Hinata nem fog megharagudni. Tudod, hogy milyen. Mindig mindent megbocsát. 


Hinatának potyogni kezdtek a könnyei. Nem akarta tovább hallgatni őket, ezért elindult haza.

„Nem hiszem el, hogy ennyire nem számítok neki. Én, aki mindig mellette voltam, mindig mindenben segítettem neki. Nincs ember, aki jobban szereti nálam. Nem ezt érdemlem! Megmondtam neki, hogy fontos, amit mondani szeretnék, és mégis simán otthagyott. Ráadásul Sakura miatt. Az a lány soha nem törődött vele, mindig semmibe vette. Én akármit csinálhattam, soha nem számítottam neki. Sakura egyáltalán nem szereti, mégis rohant utána, velem nem is törődött. Ha nekem lett volna valami bajom, akkor biztos, hogy észre sem vette volna. Vagy ha észrevette volna, akkor sem érdekelte volna” – gondolta, közben pedig a szomorúságából harag lett. 

„Szóval azt hiszed, hogy mindent megbocsátok? Hát ebben most tévedsz! Régen talán megbocsátottam volna, de mától kezdve megváltozom. Ez volt az utolsó eset, hogy miattad sírtam. Többé nem leszek az a törékeny, naiv kislány, aki voltam. Erős leszek!” – fogadta meg Hinata, közben pedig ökölbe szorította kezeit.