"" - Gratul�lok Sakura-chan!
- Annyira b�szke vagyok r�d!
- J� volt�l kisl�ny!
- Olyan j��� neked! 
- Szerencs�s vagy! 
- Szerintem t�kre meg�rdemled! ""

**�n meg csak �lltam a bar�taim alkotta k�r k�zep�n �s nem gy�ztem megmosolyogni a gratul�ci�kat. Nagyon j�l esett annyi sz�jb�l annyif�le dics�retet hallani. M�g sohasem volt az �letemben m�g csak ehhez hasonl� p�lda sem. A tetteim �s pr�b�lkoz�saim vagy kritik�t kaptak, vagy olyan term�szetesnek vett�k sikereimet illetve buk�saimat, hogy nem is v�lem�nyezt�k. 
Ez azonban m�s volt. Mert az, hogyha valaki tagja lesz a vil�g 5 legnagyobb medi ninj�inak, az igenis nagy dolog. �s ez nem csak az�rt kiv�teles alkalom, mert m�sik elismertek, hanem mert �n is elismertem magamat. Annyi �v megpr�b�ltat�sai ut�n v�gre siker�lt el�rnem a c�lom, tal�n j�val t�bbet is, mint amit eredetileg c�lomnak kit�ztem. J� �rz�s...
... �m m�gis... ak�rmennyire is t�k�letes ez a nap, m�lyen, legbel�l �gy �rzem, hogy valami hi�nyzik. Halv�nyan m�r akkor is jelen volt, amikor a bar�taimmal elment�nk �nnepelni. Vagy tal�n m�r kor�bban is ott volt? Olyan ismer�s... Nem egy helyr�l �rzem, sokkal ink�bb eg�sz l�nyemb�l �rad. Most, hogy jobban belegondolok, sokszor �reztem m�r ilyet. Szinte minden nap. �lland�sult hi�ny�rzet, ami feler�s�dik, ha egyed�l vagyok... �s, amikor szerelmes p�rokat l�tok. Olyankor elhalv�nyul, amikor a t�bbiekkel vagyok, f�leg ha Narutoval. �k tudj�k egyed�l tomp�tani a f�jdalmat, de m�s sajnos nem.
Vajon mi hi�nyozhat annyira? Mi jelent olyan �rt az �letemben, ami m�g ezt a t�k�letes napot is k�pes be�rny�kolni melank�likus lepl�vel? K�rbe n�zek a szob�ban v�lasz ut�n kutatva, hab�r k�tlem, hogy ezen a cs�pp helyen meglelem. M�r azon vagyok, hogy v�gleg visszafordulok a napl�hoz, amikor a szemem megakad valamin az �r�asztalomon....

.... Rajta. 

Hogy ' nem juthatott eszembe? R� kellett volna gondolnom el�sz�r.
Ahogy r�n�zek 12 �ves �nj�re a sz�vem hevesebben kezd kalap�lni. M�r-m�r d�r�mb�l. S minden egyes heves dobban�ssal �gy �rzem, mintha m�rget pump�lni sz�t a v�r�ramomban, ami nem csak a testem, a lelkem is megm�rgezi. A fejem megf�jdul, a gyomrom g�rcsbe r�ndul, a karom elernyed, tenyerem izzadni kezd, mindezt pedig al�festi az a mar� hi�ny�rzet, ami lyukat �get bel�m. Semmi k�ts�g. � az a pontja fiatal �letemnek, ami az idillt megcsonk�tja. Az a fi�, akit eg�szen kicsi korom �ta teljes sz�vemb�l szeretek, �s akinek m�gsem kellettem. Nem hib�ztatom �rte... akkoriban m�s voltam. Gyermek csup�n, ki heves, gyenge �s meggondolatlan. De az �rz�seim akkor is �szint�k voltak ir�nta. M�gis, gyerekes magatart�som miatt azt hitte, hogy �n is ugyan olyan gyermeki im�dattal n�zek r�, amib�l � nem k�rt. M�ra azonban m�s lettem. �rettebb, megfontoltabb �s ami a l�nyeg, er�sebb. Meger�s�dtem nem csak testben, de l�lekben is. � azonban ezt m�r nem l�tja... Hi�ba minden szeretet, sem �n, sem Naruto nem voltunk olyan fontosak a sz�m�ra, hogy megakad�lyozhattuk volna abban, hogy elmenjen innen. A hatalom �s a bossz� j�val el�r�bb volt sz�m�ra a fontoss�gi list�n, mint mi. M�r ha egy�ltal�n rajta voltunk... �nz� volt, bek�pzelt �s �rz�ketlen. �s m�g mindig az. �n pedig szerettem akkor is, �s szeretem most is. �ppen ez�rt nem tudom helyrehozni hi�ny�nak �r�t a lelkemben, mert k�ptelen vagyok �t elengedni. Kicsit �gy �rzem, hogyha elfelejtem, vagy tov�bb l�pek, akkor elvesz�tem az egyetlen k�tel�ke, ami hozz� k�t�tt. �ppen ez�rt nem tudom, vagy tal�n nem is akarom helyrehozni azt az �rt, amit bennem hagyott. F�lek szemben�zni azzal, hogy elvesztettem azt, ami soha sem is volt az eny�m, �s ha rajta m�lik, soha nem is lesz. 
�n viszont nem adom fel! �s Naruto sem. K�z�s er�vel visszafogjuk hozni �t, ak�r tetszik neki, ak�r nem. S amikor ez v�gre megt�rt�nik, megmutatjuk neki, milyen szeretni. 
H� de elmerengtem... m�r hajnalodik. A karom is nagyon f�j. Holnap folytatom a k�rm�l�st, de most alv�s. **


Valahol �szakon, t�vol Konoh�t�l egy �ben haj� f�rfi �bredt fel �lm�b�l. Szem�t m�g mindig �lma leple fedte le, misztikus f�nyt adva koromfekete tekintet�nek. Miut�n kiss� mag�hoz t�rt, megd�rzs�lte a szem�t, majd koromfekete tekintet�t ism�t a plafon fel� ford�totta. Lelki szemei el�tt megjelent az az alak, akivel aznap �jjel �lmodott. Az �lm�ra m�r nem eml�kezett pontosan, �m a l�nyra igen. Ahogy maga el� k�pzelte kecses alakj�t, r�zsasz�n f�rtjeit, pajkosan f�nyl� z�ld tekintet�t �s kedves mosoly�t, kisz�radt a sz�ja, tork�ba gomb�c szorult, s azon a helyen, ahol sz�v�t sejtette, valami keser�des dolgot �rzett meg. 
- Sakura...