F�k k�zt zuhantam lefel�. Az �gak v�gigkarcolt�k a b�r�m v�rz� sebeket ejtve rajta. De ez �rdekelt most a legkev�sb�, agyam tekerv�nyei ugyanis azon kattogtak, hogy hogyan ker�ltem ide, �s hogy hogyan fogom ezt �lve meg�szni? Alattam egy fi� �llt, �s sikolt�somra (mert persze sik�tottam) meglepetten kapta fel a fej�t. A d�bbenet ezer k�pe jelent meg az arc�n. Azt hiszem ez volt az egyetlen �rzelem, amit le tudtam r�la olvasni. Tudtam, hogy r� fogok esni �s m�r k�sz�ltem is r�, de a fi� az utols� pillanatban olyat tett, amire nem sz�m�tottam. Elkapta a kezem, de nem letett, hanem fordulatb�l vagy �t m�terre elhaj�tott, mint egy szemetet. F�jdalmasan nyekkentem az erd� talaj�n, de m�g miel�tt megmozdulhattam volna, egy kardot nyomott a torkomnak. Ijedten kaptam fel a fejem. El�ttem �llt, fekete haj�t kiss� f�jta a sz�l, �nix szemei bizalmatlanul, ellens�gesen f�rk�sztek. K�b� �gy n�zett r�m, hogy: Ha megmozdulsz, meg�llek!!

-   Ki k�ld�tt �s mit akarsz?- k�rdezte t�lem. A hangj�t�l kir�zott a hideg. K�rd�se viszont nekem is eszembe jutatta az eny�met, ami ugyan ez volt. T�nyleg, mit is keresek �n itt? Feln�ztem az �gre �s pr�b�ltam kital�lni, ugyan is ezt �n is szerettem volna tudni.

-   V�laszoln�l v�gre?- b�k�tt meg t�relmetlen�l a kardj�val. De minek van ennek kardja?

-   El�bb vedd ki ezt az iz�t a k�pemb�l!- l�ktem meg m�rgesen a t�rgy hegy�t.

-   Chh! Nem szeretem, ha h�ly�nek n�znek. Nem adok es�lyt a sz�k�sre. - El�vett egy k�telet a…… nem is tudom mij�b�l, �s megk�t�z�tt.

-   M�gis mit m�velsz?! - kiab�ltam r�, �s megpr�b�ltam kiszabadulni, de hi�ba. A k�t�l nagyon fura volt, meleget �rasztott mag�b�l.

-   Hajland� vagy v�gre besz�lni?- k�rdezte hidegen.

-   Nem k�ld�tt senki, �s fogalmam sincs hogyan ker�ltem ide. Most boldog vagy?- m�r �ppen v�laszolt volna, de ekkor egy m�sik fi� �rkezett. Sz�ke rakonc�tlan haj�t, b�r nem volt hossz�, a nagy lend�lett�l m�gis dob�lta a sz�l, k�k szemei szemtelen�l csillogtak. Teljes ellent�te volt az el�ttem �ll�nak. T�tott sz�jjal b�multam, ahogy k�nnyed, k�t m�teres ugr�sokkal mellett�nk termett. �gy t�nt engem �szre sem vett.

-   H�����j, Sasuke! Minek sietsz te mindig ennyire?- Ekkor emelte r�m tekintet�t, ami bar�ts�gos volt �s k�v�ncsian m�regetett.

-   M�gis milyen �sember m�dszer megk�t�zni egy l�nyt Sasuke? Vagy ennyire nem tudsz udvarolni?- K�rdezte vigyorogva. Na, ha eddig biztons�gban �reztem magam (nem igaz�n), akkor most m�r kezdtem f�lni, hogy mit terveznek ezek velem, de legnagyobb megk�nnyebb�l�semre Sasuke fejbe v�gta a sz�k�t. �gy l�tszik � k�pes kiakasztani a feket�t.

-   Nem akarok udvarolni te idi�ta! Megt�madott.

-   T�madt meg a hal�l, csak r�d estem! Ha tehettem volna, a k�zeledbe nem j�v�k! – kiab�ltam m�rgesen. M�g hogy �n megt�madni valakit. M�r a felt�telez�s is s�rt�.

-   H�ha, t�zes. Nem �gy viselkedik veled, mint a t�bbi l�ny, aki megl�t Sasuke. - b�k�dte meg a sz�ke a fekete v�ll�t.

-   Chh! Naruto, innen egyed�l m�sz a k�ldet�sre. �n elviszem ezt a l�nyt Tsunad�hoz.- morogta Sasuke.

-   M�g valami. �szrevetted, hogy r�zsasz�n a haja?

-   Naruto! Menj m�r!

-   Igenis F�n�k! – morogta a sz�ke k�l�n�sen h�ly�n hangs�lyozva a f�n�k sz�t, majd elt�nt. Sasuke pedig elindult fel�m. Pr�b�ltam h�tr�lni, de megk�t�zve neh�z.

-   N�zd, mi lenne, ha elengedn�l? Csak haza szeretn�k menni. Azt sem tudom, hol vagyok, azt meg v�gk�pp nem, hogy hogyan ker�ltem ide. Kem�ny t�z perccel ezel�tt m�g egy foly�ban fuldokoltam. K�rlek!

-   Nincs az-az Isten. Nagy haszn�ra v�lhatsz az anbunak. - mondta hidegen, mintha nem is az el�bb �nt�ttem volna ki neki a sz�vemet. Ennyit arr�l, hogy vannak �rzelmei.

-    M�gis miben? Egy szerencs�tlens�g vagyok. Semmi �rt�kes nincs bennem.

-    M�r hogy ne lenne? - k�rdezte. Felkaptam a fejem. Ilyet m�g soha senki nem mondott nekem ezel�tt. Annyira meglep�dtem, hogy nem �lltam ellen, mikor a karjaiba vett.

 -   A Hokag�t biztosan �rdekli, hogy hogyan vagy k�pes elrejteni a chakr�dat.

 -   A mimet? - m�r megint mir�l besz�l?

 -   A chakr�dat.

 -   Az mi?

 -   Chh!  Ne j�tszd a h�ly�t! Nem most j�ttem le a falv�d�r�l. Indulunk. - morogta �s nekiiramodott, de valami hihetetlen sebess�ggel. A f�k elmos�dtak k�r�l�tt�nk. Annyira megijedtem, hogy felsik�tottam, �s az ing�be f�rtam az arcomat. Meglepet�semre azonnal f�kezett, �s rosszall�an n�zett le r�m.

 -   Most meg mi van? Meg akarsz s�ket�teni?- k�rdezte.

 -   Hogy a pics�ba k�pes egy ember ekkora sebess�gre? Nem lehetne lassabban?- k�rdeztem vissza. Azt hittem, kinevet, de meglepet�semre csak megforgatta szemeit, �s ezut�n lassabban futott. Egy kicsit.