M�jus 4.
06:14
Narut��k otthona

   Hinata a lassan gy�gyulgat� seb�n sim�tott v�gig, mik�zben a konyhapultnak t�maszkodott. A k�nyve k�s�rtette �t, egyre csak azt hajtogatta, hogy „olvass el, olvass el!” Hinata �gy �rezte, kezd meg�r�lni. A saj�t k�nyve rabs�g�ba esett, olyan volt, mintha egy l�thatatlan l�nc szor�tan� egyre jobban, m�gnem a v�g�n belehal az er�lk�d�sbe. Mostan�ban nem tudott aludni; mindig csak a j�v� j�rt az esz�ben �s az, hogy meg kell tudnia, de nem akarja. A k�nyv az �tkez�asztalon hevert, egyre csak sz�longatva gazd�j�t. Hinata nem engedett neki. � maga j�l tudta, hogy nem tudja meg�ll�tani a j�v�j�t. Legal�bbis azt nem, amit le�rt. Nem k�pes r�.
   Ahogy most sem… Hinata megfordult, k�nyv�t a kez�be vette, �s letelepedett a fotelba. K�nyvjelz�j�vel megjel�lte, hol tartott, �s most elolvasta azt, amikor megt�madt�k. Minden �gy volt benne, ahogy a val�s�gban is megt�rt�nt. Hogy bele�tk�z�tt Narut�ba, aki a k�nyvben Nobu�t szem�lyes�tett meg -, majd j�tt Neji, akinek a neve Ninsei a t�rt�netben. �s j�tt az �j r�sz, amit m�g nem olvasott.

„P�ntek volt, egy der�s, p�nteki nap. A madarak csiripeltek, a f�k susogtak, az emberek j�ttek-mentek az utc�kon. Ma igazi forgalom ment a kinti vil�gban, pedig ez egy ugyanolyan nap volt, mint a t�bbi. Egy unalmas, p�nteki nap, mikor minden ember fels�hajt, hogy v�ge a h�tk�znapoknak, �s j�n a h�tv�ge. A kis �ramutat� a h�rmason �llt, Sam��k munkaideje �pp most j�rt le. K�l�n-k�l�n indultak haza, v�rva arra, hogy Kazumi finom �telt var�zsoljon az �tkez�asztalra. Hisae otthon �lt, �s �js�got olvasott. Ninsei azt mondta, ne keressen �ll�st addig, ameddig ez az eg�sz �gy le nem bonyol�dik. Nagyon f�ltette unokah�g�t, a j�v�t megalkot� �r�n�t, aki ez�rt h�l�s is volt neki. 
   Eb�dk�nt Nobuo kedvence ker�lt az asztalra: ramen. Ebb�l a fi� egym�s ut�n t�zet is k�pes lett volna megenni. Sama eml�kezett m�g r�, milyen volt, mikor el�sz�r l�tta a fi�t ramen ev�s k�zben. � maga egyet is alig b�rt megenni, mikor azt befejezte, Nobuo m�r a negyedikn�l tartott. Most is �gy volt ez, Kazumi sokat k�sz�tett, hogy Nobuo j�l lakhasson. 
  A cseng� hangja szak�totta meg a b�k�s eb�det, �s Sama l�pett ajt�t nyitni. Pillant�sa egy hatalmas vir�gcsokorra esett, ami m�g�l egy kerek arc� fi� bukkant el�. Gomba alak� frizur�ja feket�n f�nylett, hatalmas szemei csillogtak, mikor Sam�ra pillantott.
   - Sama-chan – s�gta csod�lattal teli hangon. – K�rlek, l�gy a bar�tn�m!
Sama megk�v�lten �llt az ajt�ban. Bar�tai f�lbehagyt�k megkezdett mozdulatukat, m�g az sem �rdekelt senkit, hogy Sugita sz�j�b�l folyik ki a leves.
   - Parancsolsz? – k�rdezett vissza Sama megh�kkenve. – Mit akarsz itt Lee?
   - L�gy a bar�tn�m, Sama-chan! – ism�telte Lee. – Szeretlek!
Sama p�r percnyi hat�ssz�net ut�n kiny�g�tt egy „nem”-et, �s becsapta az ajt�t a fi� el�tt. S�hajtva fordult meg, �s mikor megpillantotta bar�tn�i vigyor�t, elfintorodott. 
   - Royama Lee – nevetett Kazumi. – Szerelmes „Sama-chanba.”
   - Ne is mond! – k�ny�rg�tt Sama. – Ut�lom ezt az alakot! Vagyis nem, de ideges�t a nyomul�sa. 
   - Szerelmes bel�d valaki? – vonta fel a szem�ld�k�t Sanetomo. – Ejha!
   - Ne legy�l m�r ennyire bunk�! – n�zett r� Sugita. 
   - Kuss!
   - Ne parancsolgass! 
Sama szomork�san elmosolyodott. � m�r r�g hozz�szokott, hogy Sanetomo ennyire bunk� vele, k�l�n�sebben nem is izgatta m�r. M�g mindig tetszett neki, szerelmes is volt bel�, b�r ezt nem tudta teljes bizonys�ggal kijelenteni. Sama hatalmasat sik�tott, mikor Lee bet�rt a h�zba, �s let�rdelt el�, mint aki �pp most k�sz�l megk�rni a kez�t. Elmondott p�r verset, v�g�l ezt Ninsei megunta, �s kihaj�totta a h�zb�l.”

Hinata felnevetett. Tov�bb olvasta, mi lesz szerencs�tlen Lee sorsa, �s k�v�ncsi volt r�, ki fogja megszem�lyes�teni Royama Lee-t a val� vil�gban. Hinata becsukta a k�nyvet, majd lehajolt a padra. El sem hitte, hogy ennyire nem figyel a r�szletekre. �rezte, hogy teljesen egy�rtelm�, hogy ki a f�szerepl�je a val�s�gban, valahogy most m�g sem tudta megmondani. Azt tudta, hogy Naruto szem�lyes�ti meg Nobu�t. Pedig egyszer�, � m�g sem tudja. Nem tud semmit tenni a k�nyv ellen. A le�rtak magasan f�l� emelkednek, nincs annyi ereje, hogy megakad�lyozza. Minden kudarcba fulladt.

M�jus 6.
15:48
Narut��k otthona

   F�radtan l�ptem be a h�zban, ahol bar�taim m�r az �tkez�asztaln�l �ltek. Karin ma is kitett mag��rt, r�ad�sul Naruto kedvenc �tel�t csin�lta eb�dnek. Sosem �rtettem, hogy lehet ennyire szeretni a rament, igaz, finom volt, de ez m�r t�nyleg csak t�lz�s. 
   Alig fejeztem be eb�demet, a cseng� hangja r�ntott vissza gondolataimb�l, �s �n v�llalkoztam r�, hogy kinyitom az ajt�t. Az els�, amit megl�ttam egy hatalmas vir�gcsokor volt. Na, most vagy Valentin nap van, vagy pedig n�k napja. De lehet, hogy valami m�s. A vir�gcsokorr�l Sasori jutott eszembe, � lepett meg mindig vele, de most biztos, hogy nem � az. �r�ltem, hogy siker�lt �t elfelejtenem, m�r csak egy f�rfi a sok k�z�l. A csokor m�g�l egy n�lam magasabb, fekete haj� h�mnem� egy�n n�zett r�m. Hatalmas labdaszemei csillogtak, vigyor �lt arc�n, �s �n felismertem a j�vev�nyt. Csak ezt ne!
     -     Sakura-chan – s�gta, hangja tele volt csod�lattal. J�zusom, mit akar ez t�lem? – K�rlek, l�gy a bar�tn�m!
Meg�tk�zve meredtem r�, �s nem mertem h�tra n�zni a t�bbiekre. Legsz�vesebben els�llyedn�k sz�gyenemben, hogy egy ilyen alak akarja, hogy a bar�tn�je legyen. B�r igaz, �rtem a pancserek rajonganak, a men� f�rfiak engem len�znek. M�r amennyire le tudnak, ha �nekelek nekik. Ez kicsit eg�s volt, de nem t�r�dtem most vele, f�leg az�rt nem, mert egy idi�ta �ll az ajt�ban, nekem pedig illett volna v�laszolnom. 
     -     Parancsolsz? – hebegtem. – Mit akarsz itt Lee?
     -     L�gy a bar�tn�m, Sakura-chan! – ism�telte mag�t, nekem pedig p�r sz�k�tt az arcomra a sz�gyent�l. Ok�, Lee rendes sr�c, de nem tudn�m �t szerelmemk�nt elk�pzelni. Egy olyan g�z. – Szeretlek! 
Na, ez a g�z! Nem akartam szerencs�tlent megb�ntani azzal, hogy a k�p�be mondom, hogy �n meg nem, ez�rt halkan kiny�gtem:
     -     Nem. 
Az ajt�t becsuktam, �s a falnak vettem h�tamat. Ilyen helyzetben sem voltam m�g. Hangos kuncog�st v�ltem hallani, �s r�meredtem Karinra.
     -     Rock Lee – nevetett. – Szerelmes „Sakura-chanba.” 
Most legsz�vesebben megfojtottam volna, de sajnos igaza volt.
     -     Ne is mond! – k�ny�r�gtem. – Ut�lom ezt az alakot! Vagyis nem, de ideges�t a nyomul�sa.
Legnagyobb balszerencs�mre hercegem megint tett egy megjegyz�st, ami most sem volt �pp kedves. 
     -     Szerelmes bel�d valaki? – vonta fel szem�ld�k�t. – Ejha!
Itt m�r nem seg�t a balta. Ez egy F�REG! Mi�rt csin�lja ezt velem? 
     -     Ne legy�l m�r ennyire bunk�! – f�rmedt r� Suigetsu. K�sz�n�m, te legal�bb �rtelmes emberi l�ny vagy, aki mellettem �ll! Ezt jobb nem hangoztatni, mert csak �n gondolom ezt Suigetsur�l, �s ezt Karin c�foln� meg a leghangosabban. 
     -     Kuss! – Sasuke, Sasuke, ilyet nem szabad mondani az els� emberre, akire �n azt mondom, hogy �rtelmes! Vil�gos?
     -     Ne parancsolgass! – n�zett Sasuk�ra Suigetsu. Sosem b�rta, ha megmondt�k neki, mit csin�ljon, ez�rt valahogy mindenki k�z�tt alakult m�r ki n�zetelt�r�se. De �n most egyet �rtettem vele. Valahogy m�r megszoktam Sasuk�t�l, hogy bunk�, egy kedves Sasuke olyan bizarr elk�pzel�s lett volna, mint egy lusta, ramenut�l� Naruto. K�r�lbel�l… 
Hatalmasat sik�tottam, amikor Lee bet�rt az ajt�n, �s let�rdelt el�m, m�r olyan volt, mintha meg akarn� k�rni a kezemet. Menj innen! Lee-t v�g�l Neji dobta ki, meg is �leltem volna, ha nem tudom, hogy Tenten od�ig van a fi��rt, �s nem akartam az �rz�seit megs�rteni, ez�rt csak egy h�l�s mosolyt k�ldtem Neji fel�. Mi�rt engem szimatolnak ki ezek a nem norm�lis h�sszerelmesek? Legsz�vesebben kifutn�k a vil�gb�l, j� messzire innen! Nem b�rom ezt…

M�jus 6.
18:13
Narut��k otthona

   A d�lut�n sem telt jobban. Sasuke keveset bunk�zott viszonylag, de j�tszotta a Mr. Okosk�t. �pp �rtam a kis dalsz�vegeimet, amikor le�lt mell�m, hogy elolvassa azokat. T�k j�l megvoltam, m�g meg nem jelent, mi�rt b�ntet az �g? �s mi�rt t�pl�lok Uchiha Sasuke ir�nt felem�s �rz�seket? Ez olyan durva. Egyszer gy�l�l�m, �s meg akarom �lni, egyszer pedig szerelmes vagyok bel�. 
   Naruto n�lk�l a h�z egy kicsit mag�nyos volt, legjobb bar�tom �ppen… nem tudom, hol j�rt, de biztos j�l van. Suigetsu megmutatta, milyen dalokat kov�csolt, �n pedig el�nekeltem azt, amit eddig le�rtam – Sasuke ism�t bel�m k�t�tt, �, de ler�gn�m azt a helyes kis fej�t. Neji kiadta a parancsot, hogy tanuljuk meg, �s mi vigy�zz�ll�sba l�ve magunkat helyeselt�nk. Azonban m�g egy szomor� fejlem�ny jutott el hozz�m. Sasuk�nak nagyon j� hangja volt, pedig azt hittem, nem is tud �nekelni. H�t ez szuper. Eddig �gy gondoltam, hogy Nejinek van a legjobb hangja a vil�gon – vagyis az ismerets�gi k�r�mb�l -, de ett�l a c�mt�l Pein fosztotta meg, mikor hallottam a b�rban �nekelni, de most meg Sasuke a nyer�. Mi�rt ilyenekben t�k�letes? Nem lehetne egy kicsivel kedvesebb? Vagy legal�bb ne engem szek�ljon! Ino hangj�ban azonban most sem csal�dtam, ugyanolyan volt, mint r�gen. Ugyanolyan csilingel�, melyet, ha a sz�l messzire rep�t, mindenki megbolondul t�le. �nekelt�nk, v�g�l az ajt� kiny�lt, �s Naruto l�pett be, de olyan �llapotban, ahogy m�g sosem l�ttam. Hol j�rt ez a gyerek? �gy n�zett ki, mint holmi hajl�ktalan. 
    -     Naruto – �llt fel Ino. – Mi t�rt�nt veled?
Naruto �zott volt, mintha egy monszunerd�b�l l�pett volna ki egy nagy es� ut�n, test�t v�r bor�totta, mintha ezer k�st d�ftek volna bel�. Arc�t �s karj�t v�g�sok d�sz�tett�k, m�r amennyire, a sebekb�l piros v�r folyt. Ruh�ja szakadtan l�gott rajta, szeme alatt monokli s�t�tlett. Mi t�rt�nt vele? Azonban nem is a k�lseje volt a legmegd�bbent�bb, hanem az, hogy s�rt. V�re �s a s�s k�nnyei egym�sba folytak. Naruto levet�d�tt egy sz�kre, tenyer�be temette arc�t, �s tov�bb s�rt. J�zusom! Egyb�l k�r� �z�nl�tt�nk, hogy megtudjuk, mi baja. 
     -     Mi a baj? – k�rdezte Tenten. 
     -     Hogy n�zel ki? – sz�lalt meg Neji is, mire mindenki s�t�t pillant�st vetett r�. Ez az�rt nem volt t�l udvarias. Sosem l�ttam m�g ilyen �llapotban Narut�t. �gy t�nt, hogy hatalmas sebet kapott a lelk�be. 
     -     Naruto – �rintette meg Hinata a v�ll�t, mire bar�tom mintha egy kicsit megnyugodott volna. Vigyorogni t�madt kedvem, de �reztem, nem ez a pillanat a legmegfelel�bb erre. Hinata megk�rdezte Narut�t�l, hogy mi t�rt�nt, �s a fi� m�ly leveg�t vett. 
     -     Jiraiya meghalt – mondta. Hirtelen �gy �reztem, mintha leh�lt volna a leveg�. S�llyedtem a m�lys�gben, �s nem tudtam felj�nni. Micsoda? Jiraiya meghalt? Az hogy lehet? M�r �szint�n sajn�ltam Narut�t, de Hinat�t is. Jiraiya a feje volt annak a kiad�nak, ahol Hinata k�nyve ki lett adva. A l�ny sokat mes�lt r�la, de szem�lyesen is ismertem az �reg perverzt. Hinata azonban nem volt meglep�dve, �s tudtam is, hogy mi�rt, de nem tettem sz�v�. Sokkal jobban izgatott, hogy Naruto mi�rt n�z ki �gy.
     -     �s mi�rt n�zel ki �gy? – k�rdeztem.
     -     Az a csukly�s alak t�madta meg – mondta Naruto. – Aki Hinat�t is meg akarja �lni. � v�gzett… vele. Megpr�b�ltam meg�ll�tani, de addigra meg�lte, �s engem is megt�madott. Azt mondta, Hinata �let�t akarja. Nem engedtem.
Lovagiass�g. Hat�rozottan az. 
     -     �n tudtam – sz�lt Hinata. – Le�rtam!
     -     Mi�rt nem sz�lt�l? – k�rdezte Sasuke.
     -     �n nem tudom megakad�lyozni azt, amit le�rok! Akartam sz�lni, de nem tudtam. Nincs el�g er�m hozz�. De m�r tudom, hogy Sakura a f�szerepl�je a k�nyvemnek! K�rlek, bocs�ss meg, Naruto!
     -     Nem tudtad, hogy Sakura a k�nyved f�szerepl�je? – lep�d�tt meg Temari, de nem kapott v�laszt a k�rd�s�re. 
     -     Nem a te hib�d, Hinata – sz�lt Naruto. – Nem tehetsz az eg�szr�l!
Nagyot s�hajtottam, �s elk�rtem Hinat�t�l a k�nyvet, hagy olvassam el ezt a r�szt. A l�ny nagy nehezen adta be a derek�t, de v�g�l diadalittasan huppantam le az �gyamra, �s csaptam fel a k�nyvet.

„Negyed h�thez k�zeledett az id�, az eg�sz banda otthon �lt, kiv�ve Nobu�t. A fi� az utc�kat r�tta, senki nem tudta, hova k�sz�lt. Sam��k �nekeltek, meghallgatt�k a leg�jabb dallamot, amit Sugita kov�csolt �ssze, Sama pedig el�nekelte, hogy k�pzelte ehhez a dallamot �s a sz�veget. Sanetomo ism�t belejav�tott a m�be, melyet Sama egy gyilkos pillant�ssal jutalmazott. Mint kider�lt, Sanetom�nak is fantasztikus hangja van, s�t! Sama �gy gondolta, hogy ilyet m�g sosem hallott. Eddig �gy gondolta, hogy Ninsei tud a legjobban �nekelni a fi�k k�z�l, amit az�ta �tvett Pein, Seiji band�j�b�l, de most Sama m�g is �gy gondolta, hogy Sanetomo a nyer�. Azonban nem akarta isten�teni a fi�t, akkora hib�t nem k�vet el. 
   N�h�ny perc m�lva Nobuo bukkant fel az el�szob�ban, �s mindenki r�n�zett. 
   - Nobuo – �llt fel Ichi. – Mi t�rt�nt veled?
Nobuo �zott volt �s v�res, karj�n �s arc�n v�g�sok �ktelenkedtek, melyekb�l piros v�r folydog�lt. Szeme alatt s�t�t monokli d�szelgett, ruh�ja szakadtan l�gott rajta, �s ami a legmegd�bbent�bb volt, hogy s�rt. V�re keveredett a s�s k�nnyeivel, majd le�lt az �tkez�asztalhoz, �s tenyer�be temette az arc�t. Sam��k egy pillant�st v�ltottak, majd letelepedtek Nobuo k�r�, �s finoman k�rdezgetni kezdt�k. 
   - Mi a baj? – k�rdezte Tsuya.
   - Hogy n�zel ki? – sz�lt Ninsei is. Nobuo azonban nem v�laszolt. Sebeivel nem foglalkozott, azonban lelke m�ly�n olyan sebet kapott, hogy m�r zokogott. Sama sosem l�tta ilyen �llapotban legjobb bar�tj�t. 
   - Nobuo. – Hisae meg�rintette a fi� v�ll�t, aki mintha egy kicsit megnyugodott volna. Sama vigyorogni akart, de �gy �rezte, nem ez a legmegfelel�bb pillanat. Hisae megk�rdezte a fi�t, hogy mi t�rt�nt, �s Nobuo m�ly leveg�t vett. 
   - Jinzaboru – motyogta – meghalt. 
Sama �gy �rezte, mintha a leveg� hirtelen m�nuszokat esett volna le. M�r �rtette, mi�rt borult ki ennyire Nobuo. Jinzaboru, az �reg perverz volt a t�mogat�ja, apja helyett apja, nagyon szerette. Hisae szemg�dr�b�l s�s k�nny bukkant el�, lefolyt arc�n, egyenesen a hideg padl�ra. Jinzaboru annak a kiad�nak a feje volt, ahol kiadt�k az � k�nyv�t is. Szoros kapcsolat alakult ki k�zt�k az �vek sor�n, Jinzaboru mindig t�mogatta, elmondta a v�lem�ny�t, seg�tette Hisa�t. �s most az, hogy Hisae �s Nobuo elvesztett�k azt a f�rfit, aki oltalmaz�juk volt, olyan m�rt�kkel nehezedett lelk�kre, hogy nem tudtak a gy�sz f�jdalm�t�l megszabadulni. Sama rettenetesen sajn�lta �ket, de akkor esz�be jutott valami. 
   - �s mi�rt n�zel ki �gy? – k�rdezte.
   - Az a csukly�s alak t�madta meg – mondta Nobuo. – Aki Hisa�t is meg akarja �lni. � v�gzett… vele. – Nem akarta kimondani a nev�t, m�g is mindannyian ki�rezt�k bel�le Jinzaborut. – Megpr�b�ltam meg�ll�tani, de addigra meg�lte, �s engem is megt�madott. Azt mondta, Hisae �let�t akarja. Nem engedtem.”