Sakura sosem látott még ennél szebbet. Mintha egy álomba csöppent volna, úgy érezte magát. A tengerparton egymás mellett sorakoztak fatömbökön a házikók. Elágazó fahíd kötötte össze őket, középen pedig egy kört alkotott, hogy oda ki tudjanak ülni az emberek.

   - Ekkora nyaralód lenne? – kérdezte döbbenten Deidara, Andóhoz fordulva. A férfi bólintott.

   - Ez egy egységes nyaraló. Régen egy kis szállodaként szolgált, de megvettem nyaralónak – magyarázta Ando. Deidara eltátotta a száját. – Na, én megyek, Karin, ha kell valami, üzenj!

Elbúcsúzott a srácoktól, majd elment. Naruto vigyorogva pillantott körbe.

   - Vágjátok, hogy ez csak a miénk mostantól? – kiáltotta nevetve, és futva indult el a fahídon, benyitva minden egyes házba. – Azta!

A többiek lassan követték, és mindannyian benéztek az összes kis épületbe. A híd a vízbe vezetett, olyan mélyre, hogy kényelmesen lehetett úszni benne. A hátsó teraszról egy lépcső vezetett a tiszta, átlátszó tengerbe. A házaknak hatalmas ablakaik voltak, és mindegyikben három szoba, egy konyha, két fürdő és egy nappali terült el.

   - Oké, akkor én már választok is magunknak egyet – jelentette ki Ino, és elindult a leghátsó ház felé. A három szobában egy-egy franciaágy helyezkedett el, amin kényelmesen elférhettek. A lányok követték Inót a bőröndjeikkel, a fiúk pedig csodálkozva figyelték, ahogy a lányok kényelmesen befészkelik magukat a házba. Látták, hogy Ino már pakolja is be a ruháit a házában lévő szekrények egyikébe, majd átöltözik – ugyan ezt nem láthatták, de mikor Ino lejött egy sötétlila bikiniben, máris értelmet nyert nekik a lány iménti elfoglaltsága.

   - Máris fürdeni készülsz? – kérdezte Naruto meglepetten.

   - Nem, napozni.

A fiúk összenéztek, majd félretéve a problémát, elindultak ők is egy-egy házat keresni maguknak. Ino az orrára helyezte a napszemüvegét, és megállt a hidakat összekötő kerek pihenőhelyen, és lefeküdt a hatalmas törülközőjére. Egyik lábát felhúztam, míg az egyik kezét a feje fölé emelte, és enyhe mosolyra húzta az ajkait. Már jól indul ez a nyaralás, gondolta boldogan.

   Sakura vigyorogva nézte barátnőjét. Ő maga is kipakolt már a szekrényébe abban a szobában, amin Hinatával fognak osztozkodni. Sakura kisétált a nappaliba, ahol Temari állt, merően vizslatva egy képet a kanapé fölött.

   - Mit csinálsz? – kérdezte Sakura.

   - Azon gondolkodom, hogy ez a kép mit ábrázol – mondta Temari. Sakura felnevetett.

   - Hogy neked milyen problémáid tudnak lenni – szólt fejcsóválva.

   - Az előbb éppen az volt a baja, hogy az ágyuk nem tökéletes derékszögben van – dugta ki a fejét Tenten az egyik szobából.

   - Inkább gyere napozni – szólt Karin is, aki már fürdőruhában virított, Hinatával az oldalán. Sakura végignézett rajtuk, és örömére mindkét lány azt a fürdőruhát viselte, amit még tőlük kapott a születésnapjukra. Karin egy bordót, míg Hinata egy sötétkéket.

   - Nem tűnik ebben túl nagynak a mellem? – aggodalmaskodott Hinata. – Most vettem fel először ezt a bikinit, nem tudom, mit mondjak. Szerintetek?

   - Szerintem rohadt jól áll – mondta Tenten.

   - Ja, jó nagy a melled benne – nevette el magát Temari, mire Hinata fülig pirult, és magára kapta a hosszú ingjét, amit a kezében tartogatott.

   - Ugyan, Hina – csóválta a fejét Karin. – Mutasd meg a dögös alakodat Narutónak.

   - Mi? – pirult el még jobban Hinata. – Narutónak?

Sakuráék csak elnevették magukat. Sakura is magára kapta a rózsaszín bikinijét a szobájában, és kiment barátnőivel, hogy csatlakozzanak Inóhoz, aki kitörő örömmel fogadta őket, mikor megtudta, hogy kik takarták el előle a napot.

   A fiúk értetlenül néztek ki a házukból, mikor meghallották a nevetést. Ekkor vonultak végig a lányok a hídon, a fiúk pedig szájtátva meredtek utánuk.

   - Mikor láttuk őket utoljára bikiniben? – kérdezte egy hosszú hallgatás után Kiba.

   - Tavaly – mondta Gaara.

   - Kellemetlen – fűzte hozzá Shikamaru.

   - Jól… kialakultak – tátotta el a száját Naruto.

   - Mi van? – nézett rá a többi fiú.

   - Hinatának nagy a melle – jegyezte meg Deidara.

   - Hé! – kiáltott rá Neji és Naruto egyszerre, Deidara pedig védekezésképpen maga elé emelte a kezeit. A fiúk ismét a lányok felé fordították a tekintetüket, és közben ugyan egyiküknek sem tűnt fel, hogy egy házban vannak mindannyian, csakis a lányok érdekelték őket. Sasuke tekintete végigsiklott Sakurán, és hiába ismerte már több, mint tizenegy éve, csak most tűnt fel neki, hogy a lánynak milyen alakja van. Vékony alkat, széles csípővel, telt keblekkel, és hosszú, formás lábakkal. Sasuke érezte, ahogy kiszárad a torka.

   - Na, induljunk fürdeni – egyenesedett ki, és elindult a szobája felé, hogy átöltözzön, és mikor végzett vele, döbbenten figyelte, hogy a fiúk még mindig az ablaknál állnak, és bámulják az immáron napozó lányokat.

   - Jó a felhozatal – motyogta Sasori, Sasuke pedig dühbe gurult. Ugyanakkor még jól emlékezett rá, hogy Sasori megmondta neki, hogy nem feküdt le Sakurával, és ez némi örömmel töltötte el. Kíváncsi lett volna rá, hogy Sakura is tisztában van-e ezzel. Beszélni akart vele.

   Sasuke kilépett a házból, és elindult a lépcső felé, ami a tengerbe vezetett. Ott napozott mellette a hat lány, és Sakura most ráemelte a tekintetét a napszemüvege mögül.

   - Fürödni mész? – kérdezte vidáman. Sakura elmosolyodott.

   - Csak sétálok benne egyet. Aztán elmehetnénk valahova – felelte a fiú.

   - Mit szólnátok egy jó kis túrához? – kérdezte Karin.

   - Városnézésben jobban benne lennék – jegyezte meg Ino.

   - Mindegy.

Sakura felnevetett, majd rámosolygott Sasukéra. A fiú viszonozta azt, és könnyedén lesétált a lépcsőn. A víz kellemesen langyosnak tűnt, egyáltalán nem volt hideg, Sasuke egyből beljebb sétált. A víz színtisztán ragyogott, az alján a homok és a kis kagylók könnyen kivehetők voltak, és Sasuke tudta, hová kell lépnie. A kései nap még mindig erősen ragyogott, de egyre lejjebb és lejjebb ereszkedett, jelezve a késő estét. Sasuke látta már a sötétedést, ami lassan az ő táborhelyüket is eléri, de még éppen volt annyi ereje a napnak, hogy a lányok kicsit barnulhassanak. Már egy jó ideje a napon feküdtek, és Sasuke is már vagy fél órája bandukolt a vízben. Időközben Temari felállt, és nyújtózkodott egyet. Felkapta a törülközőjét, amit a vállára terített, és elindult a lányok rezidenciája felé. Később a többi lány is követte őt, Sakura pedig egy pillanatra visszapillantott Sasukéra. A fiú már a lépcső felé indult el, de a lába elé nézett, nehogy belelépjen valami éles kagylóba. Sakura intett a többi fiúnak, akik a házuk előtt ültek egy asztal körül, és éppen pókereztek, amit eddig mindig Shikamaru nyert.

   - Élvezitek, fiúk? – kérdezte nevetve Ino, mikor odament hozzájuk, hogy Itachinak egy bíztató csókot nyomjon az arcára. A fiú aztán egy igazi csókot is követelt, így majdnem megmutatta Deidarának a lapjait.

   - Nagyon, ez a kellemetlen lajhár porig aláz minket – mondta Suigetsu. – Szörnyű, mekkora agya van.

   - Ez már az ötödik kör, amit megnyert – magyarázta Neji.

   - A hányból? – érdeklődött Tenten. A fiúk ránéztek.

   - Az ötből – felelte Gaara. A lányok felnevettek, és folytatták útjukat a házuk felé.

   - Azt hiszem, a városnézés ráér holnap is – sóhajtott Hinata. – Én nagyon elfáradtam.

   - A napozásban? – vonta fel a szemöldökét Temari.

   - A Nap leszívta az energiámat – felelte a lány, Temari pedig elkuncogta magát.

   - Én ledőlök aludni egy jó fürdés után – ásított Karin, és nyomban el is foglalta az egyik fürdőt. Tenten elfoglalta a másikat, míg Hinata magára kapott egy laza ruhát, és kiment, hogy nézze a pókerező fiúkat, és csatlakozzon Inóhoz, aki már ott is ült a fiúknál, lábát a tengerbe mártva. A ház elülső teraszán ültek a fiúk, Ino pedig a lépcső alján üldögélt, és most Hinata lehuppant mellé. A tenger kellemesen langyos volt. Temari és Sakura leültek a nappaliban, és elővették a térképet, amit Ino készített nekik. A sziget tele volt nyilazva mindenféle hellyel, valamint más programokkal is, amik között volt a könnyű búvárkodás és a cápalesés is. Sakura azt sem tudta hirtelen, mire lenne érdemes elmenni. Szó volt pár könnyebb túrázási lehetőségről is Bora Bora legmagasabb csúcsán, valamint sétálás a parton, és megnézni pár szórakozási lehetőséget. Sakura kinézett az ablakon. A Nap már lement, és enyhén sötét borult a táborhelyükre. Ő úgy érezte, hogy ideje lenne már lefeküdni, és látta, amint Hinata és Tenten elindulnak a szobájuk felé. Temari elbóbiskolt a kanapén, és Sakura nem akarta felébreszteni. Nem érezte ugyan magát fáradtnak, de mégis bement Hinata után, és ledőlt az ágyra.

*

   Sakura pár órával később kelt fel. Sötétség borult a szobára, és hallotta Hinata egyenletes légzését maga mellől. Kint nem hallatszódtak a hangok, így Sakura azt gondolta, hogy nyilván mindenki alszik. Feltápászkodott az ágyból, és kiment a ház elé. Útközben nem látta Temarit a nappaliban, tehát arra következtetett, hogy Tenten beráncigálta végül. Vagy maga kelt fel, és ment be aludni. Sakura felnézett az égre. A csillagok fényesen ragyogtak olyan sűrűn, hogy így Konohában nem is lehetett őket látni. A Hold erősen ragyogott kifli formájában, megvilágítva a tengert. Sakura tekintete a fiúk két házára tévedt. Sehol sem égett a villany, de a pókerkártyák még mindig az egyik teraszon hevertek szanaszét. Sakura elindult felé, hogy összeszedje őket, de akkor víz csobogását vélte hallani. A tengerbe nézett. Valahol a távolban egy fiú sétált benne, és Sakura egyből felismerte kusza hajáról. Otthagyta a szétszóródott zsetonokat és kártyákat, majd leereszkedett a vízbe, és elindult a fiú felé. A lába elé meredt, de gondtalanul végigsétálhatott, a homok tiszta volt, akár a frissen mosott ruha. A fiú balra indult el, lehajtott fejjel figyelte a vizet, észre sem vette Sakurát. A lány elszántan követte, de olyan halkan, hogy a fiú ne vegye észre. Még csodálni akarta. Kusza, hollófekete haját megringatta az esti szellő, majd a fiú megtorpant. Zsebre dugta a kezeit, és felnézett a Holdra. Sakura is megállt, várva, hogy barátja hátrapillantson.

   - Sasuke – szólt végül. A fiú ránézett, és mikor tudatosult benne, hogy kit lát, elmosolyodott. Egész testével a lány felé fordult, Sakura pedig elindult felé.

   - Mit csinálsz itt? – kérdezte Sasuke. Éjfekete szemei szinte átszúrták Sakurát.

   - Felkeltem, és gondoltam, sétálok egyet – vonta meg a vállát Sakura. – Aztán megláttalak.

Sasuke elmosolyodott.

   - És te? – nézett a fiúra Sakura.

   - Nem tudtam aludni. – Sasuke ismét a Holdra függesztette a tekintetét. – Gyere, találtam arra egy kellemes partszakaszt. Vagyis csak láttam.

Sakura csatlakozott mellé, és elindultak arra, amerre Sasuke mutatott. Közben folyamatosan a lábukat fürkészték, hogy nehogy belelépjenek valamibe. Sasuke néha hátrapillantott Sakurára, hogy meg van-e még, majd egy idő után megállt. Sakura beleütközött a fiú széles vállába, Sasuke pedig elnevette magát.

   - Miért álltál meg? – kérdezte a fiútól, fejét masszírozva. Mindig is tudta, hogy Sasuke izmos, na de ennyire? Szinte már fájt, ahogy beleütközött.

   - Csak nézelődni – felelte Sasuke.

   - Olyan furcsa vagy – mondta Sakura szinte szemrehányó hangon. – Miért akarsz nézelődni?

   - Minél kevesebbet kérdezel, annál jobb – sóhajtott a fiú. Sakura eltátotta a száját.

   - Mi ütött beléd? – kérdezte a lány. Sasuke rápillantott, és egyenesen felé fordult, de nem felelt. Olyan közel álltak egymáshoz, hogy Sakura könnyedén lábujjhegyre állhatott volna, hogy megcsókolja. A lány hangosat nyelt. Sasuke még közelebb lépett hozzá, épp annyira, hogy a mellkasuk szinte összeért. Sakura megremegett, és felemelte a kezét. Ujjaival végigsimított Sasuke oldalán, és érezte, ahogy a fiú megmerevedik az érintése alatt. Sakura a tenyerét ráfektette Sasuke mellkasára, majd megmarkolta a pólóját.

    - Menjünk tovább – szólt rekedten Sasuke, és nyomban hátat fordított a lánynak. Sakura lehajtotta a fejét, átkozva magát butaságáért. Mégis hogy gondolhatott ilyet? Sasuke sietős léptekkel indult a part felé, és Sakura követte őt. Sasuke léptei után felcsapott a víz, eláztatva ezzel a fiú nadrágját, de nem foglalkozott vele. Nem nézett hátra, hogy Sakura követi-e őt, de szinte biztos volt benne, hogy a lány nem egyhelyben álldogál. Hallotta a víz csobbanását minden egyes lépésével, és Sasuke azon küzdött, hogy le tudja állítani hevesen dobogó szívét, és egy kicsit megnyugodjon. Már közel volt a part, a víz csak Sasuke bokájáig ért. Nagyot nyelt, majd kilépett a homokba, lába elsüllyedt benne. Érezte, ahogy a homokszemek a lábujjai közé folynak, mintha mocsárba lépett volna. Megfordult. Sakura épp akkor vánszorgott ki a bokáig érő vízből, és most csípőre tett kézzel meredt Sasukéra.

    - Nehezebb a vízben sietni, mint gondoltam – mondta kifulladva, majd Sasuke mellé lépett, és elterült a homokban. A lábát most a víz, őt pedig jóleső érzéssel töltötte el ezt. Úgy érezte, mintha az égvilágon többé semmi gondja nem lenne. Sasuke zsebre dugta a kezét, és lenézett a lányra. Sakura rózsaszín fürtjei elterültek maga körül, smaragd szemeit lehunyta, karjai pedig elterülve feküdtek maga mellett. Egyik lábát felhúzta, és boldog mosolyra húzta ajkait. Sasuke egy hosszú pillanatra rajtafelejtette a tekintetét.

   - Miért jöttünk ide? – kérdezte Sakura.

   - Csak megtetszett – felelte Sasuke, megvonva a vállát. – Szerinted nem jó?

   - De igen. – Sakura kinyitotta a szemét, és felült. Végignézett a tengeren, a Hold csillogó fényén, majd Sasukéra pillantott. A fiú most a vizet figyelte.

   - Sasuke – szólt halkan Sakura. A fiú felemelte a fejét, jelezvén, hogy figyel. – Barátok vagyunk még?

Sasuke annyira meglepődött, hogy el is felejtette a „nem mutatok ki semmilyen érzelmet” stílust, és hitetlenkedő tekintettel meredt Sakurára. A smaragdzöld szemek szinte átfúrták őt, úgy nyilallt bele Sakura kétségbeesett tekintete, mint egy tőr. A lány zavartan a füle mögé tűrt egy tincset, és felállt, megtartva a távolságot Sasukéval. A fiú most egész testével felé fordult.

   - Hogy barátok vagyunk-e még? – kérdezte döbbenten. – Miért ne lennénk azok?

   - Nem tudom. – Sakura lehajtotta a fejét. – Nem érzem már úgy.

Sasuke megmerevedett.

   - Miért nem?

   - Nem érzed azt, hogy valami megváltozott? – nézett rá Sakura. – Valami teljesen más lett.

   - Tudom – felelte Sasuke. Éjfekete szeme alaposan végigsiklott Sakurán, mintha a fejébe akarná vésni minden egyes vonását. – Tizenegy éve még gondtalanul játszottunk a homokozóban, mintha nem is tudnánk, mi az a lány és mi az a fiú. Csak azt tudtam, hogy majd lesznek melleik.

Itt jelentőség pillantást vetett Sakura kerekded melleire, majd elvigyorodott, Sakura pedig nem tudta megállni; felnevetett. Csilingelő kacagása visszhangot vert az éjszakában. Sasukén végigfutott a borzongás.

   - Sakura – szólt mély hangján, és egy lépést tett a lány felé, aki már a könnyeivel küszködött a sok nevetéstől. Hangja most egyre halkult el, mikor meglátta a feléje sétáló Sasukét. A fiúnak enyhén szétnyíltak az ajkai, és most megállt Sakura előtt, éppen annyira, hogy a mellkasuk összeért. Mint az előbb. Ezúttal az ő kezei kúsztak a lány arcára, végigsimítva a karjain. Érezte, ahogy Sakura karján feláll a szőr, és kirázza őt a hideg. Libabőrös karja barázdáltnak tűnt a fiú érintése alatt. Sakura tágra nyílt szemekkel nézett fel Sasukéra, és a fiú felfedezett a mélyén valami furcsa csillogást, ami ösztönözte őt. Két kezébe vette Sakura arcát.

   - Sasuke – suttogta elhaló hangon Sakura.

   - Ha nem lennének a barátaink, ez sosem tűnik fel – súgta Sasuke. Sakura kérdőn felvonta a szemöldökét, de továbbra is önkívületi állapotban volt. Sasuke meleg érintését érezte az arcát, amitől úgy felforrósodott a bőre, mint egy kazánnak. Azt sem értette, hogyan tud ennél is tovább forrósodni, és hogy Sasuke hogy nem érzi ezt. Szinte érezte, ahogy lángol a teste, ami azonnali eloltásra várt. Már tényleg félt attól, hogy komolyan felgyullad. Nyelt egyet, de a gombóctól a torkában már nem volt képes rá.

   - Micsoda? – kérdezte végül. Egyáltalán nem volt benne biztos, hogy Sasuke meghallotta.

   - Az, hogy mit is érzek irántad valójában – súgta Sasuke, majd mielőtt Sakura válaszolhatott volna – vagy egyáltalán lett volna rá ideje, hogy meglepődjön -, Sasuke lehajolt hozzá, és a lány testén áramütés szerű érzés futott át, mikor a fiú forró ajkai az övéhez értek.

*

   Hinata ijedten ült fel az ágyában, de szinte azon nyomban valaki befogta a száját, és szorosan átkarolta a derekát. Hinata csak akkor volt hajlandó lenyugodni, mikor felismerte Naruto szőke tincseit és csillogó égszínkék szemét.

   - Naruto – sziszegte döbbenten. – Te meg mit keresel itt? A szívbajt hoztad rám!

   - Ne haragudj, Hinata – vigyorodott el a fiú. – De azt hittem, észrevétlenül be tudok melléd bújni.

   - Hol van Sakura? – kérdezte Hinata fülig pirulva. Ha nem ébred fel, talán Naruto át is karolta volna őt álmában.

   - Valószínűleg Sasukéval – tűnődött el Naruto. – Legalábbis Sasuke nincs az ágyában, és Sakurát láttam a tenger felé menni, mielőtt átjöttem volna.

   - És miért jöttél át? – érdeklődött a lány semleges hangon, mintha egyáltalán nem foglalkoztatná, hogy Naruto épp itt van. De valójában nem ez volt az igazság; amint meglátta Narutót, a szíve egyből felgyorsult, és majdnem elájult a meglepetéstől és az örömtől, hogy ott van vele a fiú. Naruto elvigyorodott, mielőtt válaszolt volna.

   - Csak mondani szeretnék valamit – mondta végül, és már egyáltalán nem mosolygott. Mereven bámult a lányra, Hinata pedig fülig pirult. Mindig ez történt, ha Naruto ránézett vagy rámosolygott, és ezúttal a fiú tekintetében valami más is lapult. Egy olyan titok, amit meg akart osztani Hinatával, de a lány látta benne a félelmet is. Mitől fél? Nyelt egyet, hogy meg tudjon szólalni, de teljesen kiszáradt a torka. Naruto közelebb hajolt hozzá, éppen annyira, hogy Hinata tisztán látta benne saját arcképét Naruto fekete szembogarában. Érezte, ahogy ég az arca, de Narutót ez nem érdekelte. Hinata szinte remegetett a várakozástól, észre sem véve, hogy a takaró leesett a mellkasáról. Naruto a lány mellett támaszkodott, egyik kezével megfogta Hinata arcát. A lány szemei nyomban lecsukódtak, mikor megérezte a fiú forró ajkait a sajátján.