Ny�r volt. Az a j� benne, hogy a sulit csak akkor l�tja az ember, ha elmegy mellette a fagyiz�ba igyekezve. �n is onnan j�ttem. Ja, am�gy Haruno Sakur�nak h�vnak, �s 16 �ves vagyok. Z�ld szemem �s term�szetes r�zsasz�n hajam van, ami valljuk be, nem egy elfogadott dolog. �ppen ez�rt mindenki kb fr�szt kap t�lem �s bar�taim sincsenek. Sz�leim szint�n nincsenek. Meghaltak egy aut�balesetben 3 �ves koromban. Egy �rvah�zban �lek Katsuyam�ban, ahol mindenki nagyon bunk� velem. Nem sz�m�tok senkinek, de ha elt�nn�k, m�g �r�ln�nek is neki, sz�val csak bosszant�sb�l nem hagytam m�g itt az eg�szet. Ha m�r �k szek�lnak, �n sem adom meg azt az �r�m�t, hogy elfutok el�l�k.  De hol is tartottam? Ja, igen! Sz�val �ppen a fagyiz�b�l tartottam hazafel�. A madarak vid�man csiripeltek, amit�l az �n sz�vem is repdesni kezdett. H�t m�g mikor beleszagoltam a leveg�be. Nem volt semmilyen illata, vagyis semmi olyan, amit konkr�tnak lehetett volna nevezni. M�gis annyira csod�latos volt! Megteltem t�le �lettel. M�r is sokkal jobb kedvem lett, �s rugalmasabban l�pkedtem. Az utca t�loldal�n egy kocsma �ktelenkedett, �s ahogy eln�ztem �ppen cs�csforgalmat k�nyvelhetett el mag�nak, ugyanis rengetegen voltak el�tte. Ut�ltam a r�szegeket. B�zl�ttek az alkoholt�l, �s azt sem tudt�k hol vannak �ppen. K�t r�szeg elmer�lt t�rsalg�st folytatott, m�r amennyire ez az � �llapotukban lehets�ges volt. Az egyik r�m kapta a tekintet�t �s perverz vigyor h�z�dott v�gig az arc�n. Elford�tottam a fejem, hogy m�g v�letlen�l se akarjon hozz�m sz�lni, de ezek mintha meg�rezn�k az ilyet. Akadoz� hangon kezdett bele mond�k�j�ba.

    -H�, kicsi sz�vem, nincs kedved sz�rakozni?- Gyorsabb iramra v�ltottam, hogy jelezzem, egy�ltal�n nincs, de ut�nam j�tt. Elkezdtem futni, �s egy hirtelen �tlett�l vez�relve a k�vetkez� utc�n�l jobbra fordultam, az erd� ir�ny�ba. Abban a pillanatban j�ttem r�, hogy mekkora barom vagyok, hisz senki nem hallja meg, ha seg�ts�g�rt ki�lltok, de most m�r nem fordulhattam vissza. A f�rfi egyre k�zelebb �rt. Meg kell hagyni kitart� volt, �s nem ivott m�g eleget sem. M�r az erd� sz�l�n futottunk. Beugrottam a f�k k�z�, h�tha itt le tudom r�zni. K�ts�gbeesetten kapkodtam a l�baim, �s ker�lgettem a gy�kereket. Egyre f�radtabb voltam, de �gy t�nt, ez a kis fut�s �ld�z�mnek meg sem kottyant. M�g gyorsabb temp�ra v�ltottam, nem igaz�n vonzott a dolog, hogy a karjai k�z�tt v�gezzem. Most vettem csak �szre mennyire ragaszkodom az �lethez. Fut�s k�zben figyeltem a l�gz�sem. Figyeltem a l�bamat, ahogy minden f�ldet �r�skor megremeg. Figyeltem minden porcik�m. Soha nem �reztem m�g azel�tt ilyet. Most minden olyan val�s�gosnak t�nt. A t�d� s�pol�sa, az izmok remeg�se. Mindezt olyan term�szetesnek vessz�k, de ha k�zel �llunk az elveszt�s�hez minden megv�ltozik. Szinte �p�letk�nt szakad r�nk a rideg val�s�g, hogy nem minden �rt�nk van, �s semmi sem tart �r�kk�. A sz�vem �s a testem �r�lt harcot v�vtak, �s ha a testem gy�z, elkapnak. De nem �gy t�rt�nt. A sz�vem nyert, �s emberfeletti er�fesz�t�seket t�ve v�gsebess�gre kapcsoltam. Olyan gyorsan futottam, mint m�g soha, �s er�s a gyan�m, hogy t�bbet nem is fogok. A v�rt hat�s nem maradt el. �ld�z�m l�ptei egyre halkultak, v�g�l m�r nem is hallottam �ket. H�tran�ztem fut�s k�zben, hogy l�tom e m�g. Hatalmas baroms�g volt. Annyira a menek�l�sre koncentr�ltam, hogy nem is figyeltem merre futottam. Amikor h�tran�zem, a l�ban megakadt egy gy�k�rben �s v�szesen k�zeledtem a f�ld fel�. Ezt hittem �n. A val�s�gban egy hatalmas szakad�k t�tongott alattam, gyilkos foly�val az alj�n. Ez nem t�rt�nhet meg. Nem velem. Ugye? Csak �lmodom az eg�szet, ugye?  Mindj�rt fel�bredek, igen, pontosan akkor, mikor m�r csak centik v�lasztanak el a j�ghideg v�zt�l. Biztosan ez fog t�rt�nni. De nem, akkor eszm�ltem, mikor hatalmas csattan�ssal estem a v�zbe. M�r csak egyetlen dologra tudtam koncentr�lni, mik�zben a jeges v�z h�zott a m�lys�gbe: �lni akarok! �letben akarok maradni! �lni kell! �lni… �lni… �LNI!