Éjszaka van, s az égen a csillagok úgy ragyognak, mint még soha. Nem lehet tudni, hogy mit jelent ez. Talán öröm? Vagy talán szomorúság? Az biztos, hogy az emberek élete most megváltozik, de nem tudni, hogy melyik irányba. Azt sosem lehet tudni…

Fent az égen, a csillagok között egy repülő száll, épp Spanyolország felé. De, hogy hol fog leszállni? Barcelonában. Fent a gépen, egy rózsaszínhajú lány alussza az igazak álmát. Feje az ablaknak nyomódott, fülében ment a zene. Nem akart felébredni, hisz most álmodott, egy fekete hajú fiúról. A szerelme volt, s reménykedett benne, hogy most ismét látni fogja. Próbált arra gondolni, hogy nekik találkozniuk kell, nem állhat semmi sem közéjük. 
Pár sorral hátrébb két vörös hajú egymás vállának dőlve aludt. Nem érzékeltek semmit, nem tudták, hogy ez a csillag, ami az égen, fenn ragyog, ellenük szövetkezik-e, vagy sem. Mélyet szippantva a levegőből, úgy aludtak. A legkisebb rezdülésből sem ébredtek fel. Csak álmodtak. 

„Látom már. Ott, az a fekete hajú. Sasuke. De vajon ki az a vörös hajú? ÉS miért lép be folyton oda? Mit akarhat tőlem?”



A reggel is eljött. A napsugarak halvány csíkokat festettek az égre, jelezve a Földön élő embereknek, hogy eljött a reggel. 
Egy fekete hajú lány ébredezett éppen. Levendulaszínű szemeit fáradtan nyitotta ki, s magához vette, az éjjeliszekrényén pihenő telefonját. 

4:42

- Ó, apám – sóhajtott. Fáradtan ült fel az ágyában, s körül nézett. Bőröndje indulásra készen állt, ruhái, amit most fog felvenni, ott pihentek a széken. Lehúzta magáról a takarót, kiszállt az ágyából, s ruháit magához véve, a fürdő felé vette az irányt. Hálóingjét gyorsan lekapta magáról és beállt a zuhany alá. Apró sikoly hagyta el a száját, amikor a jéghideg víz a bőrére hullott. Gyorsan átállította melegre, s azt élvezte tovább. Bekente magát tusfürdőjével, azt lemosta, s kiszállt a zuhany alól. Megtörülközött, majd felvette ruháját, ami egy kék sima pólóból és egy fehér halásznadrágból állt. Haját kifésülte, majd fogta bőröndjét és kilépett a szobából. Az ajtaja előtt Neji állt. 
- Hát, te… - kezdte el, de Neji befogta a száját.
- Csak suttogj – suttogta Hinatanak. Hinata bólintott, mire Neji elengedte a száját. 
- Gyere – intett neki, majd megfogta unokahúga csuklóját és magával húzta. 
- Igen, tudom. Csak úgy fel akarnak szívódni, közben nem is tudják, hogy milyen nagy felelősség ez – hallották lent Hiashi hangját. 
- Kivel beszél most? – kérdezte Hinata.
- Itt vannak a Yamanaka szülők, az Uchiha szülők, a Nara szülők, Gaaraék szülei is itt vannak, plusz még Tenten szülei is. Úgy hallottam ellenzik ezt a Spanyolországi utat – magyarázta Neji. Hinata nagy szemeket meresztett, majd ismét hallgatózni kezdtek.
- Nem akarom a fiaimat elengedni. Tudnak magukra vigyázni, de egy évre azért nem engedném el őket – szólalt meg Mrs. Uchiha. 
- Teljesen egyetértek, Ino is azzal jött, hogy Temarinak az öccse ott van, ő ismeri ott a járást és a tanárok is. De azért azok sincsenek ott mindenhol, ráadásul ennyi kamasz ellen? – csóválta meg a fejét Mrs. Yamanaka. 
- Az igaz, hogy Kankuro is ott van, de még mindig fiatalabb, mint Temari – szólt közbe a Sabaku no anya. 
- Akkor mit keres Spanyolországban? – kapta fel a fejét Tenten édesanyja.
- Két hetes táborban van. Holnap jön haza – jött a válasz. 
- Én nem engedem el őket, hiába mondtam a két gyereknek azt, hogy mehetnek – állt fel Hiashi.
- Mi sem – jött a többi válasz. Hinata és Neji egymásra néztek, majd berohantak bőröndjeikkel együtt Hinata szobájába.
- Most mi lesz? – kérdezte Hinata.
- Felhívjuk a többieket – adta meg az egyszerű választ Neji. Hinata bólintott, majd felvette a mobilját, de nem nyomott be semmit.
- Most mi az? – kérdezte Neji.
- Elküldök egy sms-t mindenkinek, és várom, hogy milyen ötletük van – mondta Hinata. Neji először meglepett arcot vágott, majd bólintott. Hinata bepötyögte az sms-t.

„Itt vannak a szülők, és nem akarnak minket elengedni Spanyolba. Most mi lesz? Akinek van ötlete, írja meg a többieknek! :D Puszi: Hinata”

- Egyébként azt olvastam, hogy a kollégium minden diáknak ad egy laptopot – mesélte Hinata.
- Tényleg? Jó sok pénzük van – kapta fel a fejét Neji. – De te viszed ezt magaddal igaz?
Hinata bólintott.
- Állítólag a spanyolok segítettek be – mondta Hinata. Neji erre csak hümmögött, és figyelte húgát. Hinata letette a telefont és várt. 
Pár másodperc múlva megszólalt a telefon.

„MIIII???? Puszi: Ino XD”

"Valaki egy gyors öteltet mondjon! Puszi: Tenten"

"Apám, ilyen nincs, miért kell mindent elszúri? Puszi: Temari"

„Szökjünk meg! Ki az ablakon és spuri a reptérre! Cső: Gaara” 



Hinata még elolvasta a beleegyező sms-eket. Neji ott állt vele szemben, és várt. Hinata most hozzáfordult és elmondta neki, hogy mi a helyzet.
- Megyünk? – kérdezte. Hinata bólintott, majd kinyitotta az ablakot, és intett Nejinek, hogy menjen előre. 
- A táskádat utánad adom – mondta Hinata, mire Neji aprót bólintott. Ezután kimászott az ablakon, s leereszkedett a növényeken, ami Hinata ablaka alatt nőt. Neji, miután talpra ért, intett Hinatanak, hogy dobja le a táskáját. A lány visszaszaladt, megfogta bátyja bőröndjét, s leadta neki. 
- Most a tiédet – mondta nagyon halkan Neji. Hinata bólintott, majd azt is leadta, közvetlen ezután pedig a két hátizsákot. Bátyja lerakta maga mellé azokat. Hinata most kimászott az ablakon, és a növényeken leereszkedett. 
- Indulás – suttogta bátyjának, aki bólintott, majd fogták cuccaikat és kiosontak a kertből. Az utcán sétálva közeledtek a reptérre. 
- Hinata, Neji – kiáltotta ekkor egy hang. A két Hyuuga megfordult és megpillantották Tentent és Temarit. A két lány futva igyekezett feléjük, vállukon a táskájukkal.
- Sziasztok – köszönt Hinata és Neji egyszerre.
- Sziasztok – köszönt a két lány is. 
- Szerintem menjünk tovább – mutatott előre Neji. A három lány bólintott, így együtt folytatták útjukat.

Megérkezve a repülőtérre kisebb tömeg várt rájuk. A négy fiatal bevetette magát az emberek közé, keresve többi barátjukat. Néhány perc elteltével megtalálták barátaikat. Ino, Gaara, Sasuke, Naruto és Shikamaru ott vártak rájuk. 
- Sziasztok – köszönt vidáman Ino. – Gyorsan kell felszállnunk, mert lehet, hogy a szüleink utánunk jönnek.
- Nem lehet, biztos – közölte a tényeket Naruto. – Biztos, hogy utánatok jönnek. 
- Nézd, Naruto! Nem akarlak megbántani, de ebben az esetben mákod van, hogy nincsenek szüleid – veregette meg a vállát Gaara. Naruto szomorkásan elmosolyodott. 
- Gaara! Hogy lehetsz ilyen bunkó? – förmedt rá Ino, villámló szemekkel. 
- Semmi baj, végül is igaza van – legyintett vigyorogva Naruto. 
- Gyertek, szálljuk fel! – szólalt meg Neji. Átkarolta Tenten vállát és felkísérte a repülőre. A többi fiú ugyanígy tett, kivéve Sasukét, aki senkit sem tudott felkísérni. 
- A bátyád itt van? – kérdezte Temari. 
- Igen, ott van a tömegben valahol a haverjaival – vont vállat Sasuke. Temari bólintott, majd felsiettek a repülőre. 
- De jó, nem rég ültünk repülőn, és máris felkerültünk még egyre – mosolygott Hinata. 
- Ott van az összes szülő – mutatott ki az ablakon Shikamaru, mire barátai is kinéztek az ablakon. Shikamarunak igaza volt, pont most szálltak ki a szülők saját kocsijukból. A tömeg már felszállt a gépre, így senki sem volt lent. Ekkor a gép elindult. Végigfutott a kifutó pályán, majd felszállt. Naruto elégedetten dőlt hátra, és élvezte az utat. Shikamaru már aludt, Temari a vállának dőlve olvasott, Naruto és Hinata egymásnak dőlve hallgattak zenét, Gaara és Ino egymás vállának dőlve aludtak, Neji olvasott, Tenten meg hozzábújva aludt. Sasuke csak bámult ki az ablakon és gondolkodott.


Eközben egy gép szállt le Barcelonában. Egymás után jöttek le róla az utasok, köztük egy rózsaszínhajú és két vörös hajú tinédzserrel. Sakura csomagjaival együtt haladt a taxi felé, ami rá várt. 
- Dónde le gustaría ir?/Hova szeretne menni?/ - kérdezte a taxis. 
- Me gustaría entrar en el parador estudiantil. /A kollégiumba szeretnék menni/ - válaszolta Sakura. A taxis bólintott, majd rátaposott a gázra.
- Szerinted hova ment? – kérdezte Sasori.
- Szerintem a kollégiumhoz – válaszolta Karin.
- Akkor fogjunk egy taxit – mondta a fiú, azzal leintett egy taxit.
- Nem hiszem, hogy beszélik a nyelvünket. Mondjad neki angolul – fogta meg a karját Karin. Sasori bólintott, majd besegítette a lányt a taxiba.
- Do you speak in English? – kérdezte Sasori. 
- Yes – válaszolt a texis. - Where would you like to go?
- Into the student hostel, which was being built now – felelt a kérdésre Sasori. A taxis bólintott, majd elhajtott.
- Tök jól beszélsz angolul – dicsérte meg Karin a fiút. Sasori csak rávigyorgott, majd kinézett az ablakon.

Egy taxi állt meg a Konoa High School kollégiuma előtt. Fehérek voltak a falai, látszott rajta, hogy újépítésű volt. Sakura cuccait megfogva, kényelmesen lépkedett be az épületbe.
- Jó napot, a nevem Sakura Haruno, és be szeretnék jelentkezni a kollégiumba és az iskolába is – állt meg a recepción Sakura. A nő bólintott, majd átnyújtott egy lapot a Harunonak, hogy töltse ki. Sakura öt perc alatt kitöltötte, majd a nő átadott neki egy kártyát. Sakura megköszönte, majd a szobájához ment. A kártyával kinyitotta a szoba ajtaját és belépett.
- Két személyes – jegyezte meg. Csomagjait ledobta az ágyra, s kiment a szobából.
- Kíváncsi vagyok Inoék mikor érkeznek meg – mosolygott.



- Már lassan 5 órája megyünk – jegyezte meg Tenten. 
- Már szállunk le – mondta Neji, mire Tenten ránézett.
- Tényleg? – kérdezte. Neji bólintott, majd egy csókot lehelt Tenten ajkaira. 
Ino és Gaara felálltak és magukhoz vették cuccaikat. 
- Hova mentek? Még nem mondták, hogy leszállunk – állította meg őket Naruto.
- Naruto, kábé öt perccel ezelőtt mondták, hogy leszállás van – ült vissza Ino, magával húzva Gaarat. Naruto zavartan felnevetett. Ekkor érezték, hogy a gép földet ért. Egy darabig gurult, majd teljesen megállt. Az utasok a lépcsőn szálltak le a repülőről. Hőseink útját egy barnahajú fiú állta el.
- Kankuro? – kérdezte Gaara.
- Szevasz, öcsi, üdvözöllek titeket itt, Barcelonában – vigyorgott. 
- Van kocsid? – kérdezte Temari. Kankuro bólintott, majd intett nekik, hogy kövessék. Egy fekete családi autóhoz vezette őket, a csomagokat berakta a csomagtartóba és kinyitotta az ajtót. Inoék betelepedtek, Kankuro pedig a kormány mögé ült be. 
- Na, és meséljetek, milyen volt Hawaii? – kérdezte vigyorogva. 
- Tök jó. Kajakoztunk, naplementét néztünk, ettünk, ittunk, fürödtünk, satöbbi – foglalta össze Neji. 
- Tök jó – vigyorgott még mindig Kankuro. 
- És veled mi van? – kérdezte Temari.
- Megvagyok, itt töltök két hetet, valami szar táborban, holnap megyek haza, de nem sok kedvem van, főleg, hogy meglógtatok otthonról – vetett sokatmondó pillantást barátaira.
- Te honnan tudod? – kérdezte megdöbbenve Hinata, mire Kankuro felnevetett.
- Mit gondoltok, kit hívtak először a szülők, hogy itt vagytok-e? – kérdezte nevetve.
- Téged? – kérdezte Naruto.
- Teli találat – bólintott Kankuro. 
- És mit mondtál nekik? – kérdezte Sasuke.
- Akkor hívtak, amikor leszállt a gép. Én titeket figyeltelek, meg is láttalak titeket, de a szülőknek azt mondtam, hogy nem vagytok itt. Úgyhogy most örülhettek, mert nem jönnek utánatok. És nekem sincs kedvem hazamenni – vigyorgott Kankuro.
- Köszi, öcsi, de vagy a király – vigyorogott Temari. 
- Azért nem túlozz – morogta Gaara. Kankuro egy fintort küldött felé, majd egyenesen a kollégiumba vitte őket.

- Itt vagyunk – állt meg egy fehér épület előtt Kankuro. – De csak a lányok szálljanak ki.
- Miért? – kérdezte értetlenkedve Neji.
- Mert ez a lány kollégium. A fiú kollégium egy utcával odébb van – magyarázta Kankuro. Barátai ijedten néztek össze.
- Ne már! – akadt ki Gaara.
- Ez kellemetlen – sóhajtott Shikamaru. 
- Csak ebédkor és különböző órákon találkozhattok – folytatta Kankuro. 
- Hát, ez óriási – nézett körbe dühösen Ino. Kankuro megrántotta a vállát, majd a fiúkkal elhajtott. 
- Menjünk be – indult el a csomagjaival Hinata, amik időközben kikerültek a csomagtartóból. 
Bent az épületben bejelentkeztek, majd felmentek szobáikba.
- Itt van valaki – állapította meg Ino, amikor meglátta a táskát a szobájában, az egyik ágyon. Megrántotta a vállát, majd ledobta a másik ágyra a cuccait és kiment. 
- Én Hinataval kerültem egy szobába – mondta Tenten, mikor meglátta az ajtójuk előtt Inot.
- Én nem tudom – jegyezte meg a szőke.
- Én sem – hallották Temari hangját. – Van a szobámban egy táska, de a gazdája felszívódott. 
- Menjünk, nézzünk körül – indítványozta Hinata.


Eközben a fiúk is bejelentkeztek és elfoglalták a szobájukat. Sasuke Narutoval, Gaara Kankuroval, Neji pedig Shikamaruval került egy szobába. 
- Menjünk az ebédlőbe, hátha ott vannak a lányok is – szólalt meg Naruto, s azzal elindultak a közös épületbe, ahol az órák és az ebéd zajlott. 
- Nézzétek, ott vannak a fiúk – mutatott előre Temari, és vad integetésbe kezdett feléjük.
- Sziasztok, csajok, milyen a lakosztály? – kérdezte Gaara.
- Tűrhető – rántotta meg a vállát Ino, s átkarolta Gaara derekát, aki visszakarolt. A többiek ugyanígy tettek. Beléptek a kapun és az ebédlő felé vették az irányt. Mikor oda is beléptek az már nyüzsgött az emberektől. Inoék a szemközti asztalt célozták meg. Már csak néhány centire álltak tőle, amikor ez hang szólalt meg mögöttük. 
- Ino Yamanaka. Milyen rég nem láttalak titeket – csengett egy nagyon ismerős hang.