Karin lassan �lt le mell�m �s n�zett szemeimbe. Tudtam, hogy kiolvasta bel�le, hogy valami bajom van. Les�t�ttem szemeimet, de � felemelte �llamat, hogy r�n�zzek. 

- Mi a baj? - k�rdezte alig hallhat�an �s megigaz�totta szem�veg�t. - Sasori?
- Dehogy - mosolyodtam el. V�g�l is igazat is mondtam. Vele semmi baj sincs. 
   El k�ne mondanom Karinnak. Elv�gre a legjobb bar�tn�m, Hinat�val egy�tt. Sz�l�sra nyitottam a sz�mat, de egyb�l be is csuktam. Most mit tegyek? Tudom, hogy el k�ne neki mondanom, de annyi b�tors�gom nincs. B�ztat�an szor�totta meg kezemet, melyt�l b�tors�got kaptam.
- N�h�ny napja... - kezdtem el. -... mindig tal�lkozok egy fi�val.
- Megcsaltad Sasorit? - emelte sz�ja el� kezeit. 
- Nem, dehogy - nyugtattam meg, az�rt �n sem vetemedn�k ilyesmire. Megk�nnyebb�lten fels�hajtott. 
- Folytasd! - k�rt. Hangja tele volt k�v�ncsis�ggal, szeme csak �gy ragyogott, fekete keretes szem�vege m�g�l �s engem vizslatott. 
- Azt a fi�t nem ismerem. Nagyon ismer�s a k�lseje, de nem tudom, hogy ki �. Mindig, minden egyes alkalommal, amikor kil�pek a h�zb�l, tal�lkozom vele. �s sosem tudok odamenni hozz�. 
R�n�ztem, szem�b�l s�t�tt az �rtetlens�g, de nem sz�lalt meg. Fej�t lehajtotta, kez�t a sz�ja el� emelte, v�g�l h�trat�rte v�r�s haj�t �s r�m n�zett. 
- Gyere! - Kez�t ny�jtotta nekem, miut�n talpra �llt. - Megkeress�k!
- Mi? - n�ztem r� �rtetlenkedve, de � m�r addigra felh�zott �s elindult valamerre. �gy nem fogjuk megtal�lni, annyira �rzem. De vajon akkor mi lenne, ha Karinnal tal�ln�m meg? K�pes lenn�k odamenni hozz�? Hajamat a sz�l ringatta jobbra-balra, arcomba belef�jt a fut�s k�zben. Fogalmam sem volt, hova fut ennyire Karin, de meg volt az az �rz�sem, hogy � se tudja. Csak megy a saj�t feje ut�n, mint mindig. V�r�s haja �ssze-visszaugr�lt, fej�t jobbra-balra kapkodta. Hallottam zih�l�s�t, tehetetlen ny�g�seit, majd hirtelen torpant meg.
- Ez �gy nem fog menni - suttogta, ink�bb csak mag�nak. R�m n�zett. - �tleted sincs, hogy hol kereshetn�nk?
Haboztam. Most mit mondjak neki?
- Mi... mindig m�shol futok bel� - mondtam ki v�g�l a cseppet sem sz�vder�t� v�laszt. Karin elkomorodott, majd elengedte karomat �s le�lt az egyik fa t�v�be. 
- Akkor �n feladom - emelte fel a kez�t �s r�m szegezte tekintet�t. Szem�veg�t megigaz�totta �s t�relmetlen int�ssel mag�hoz h�vott. Lass� l�ptekkel indultam meg fel�.
- Mi a baj? - k�rdeztem, de � csak megr�zta a fej�t. Le�ltem mell�. M�lyet szippantottam az erd� illat�b�l �s r�sand�tottam bar�tn�mre. Csendben �lt, hallgatta a madarak csiripel�s�t, v�r�s haja vadul t�ncolt, szeme csak �gy csillogott. Mire gondolhat?
- Min gondolkozol? - k�rdeztem halkan.
- Semmin - v�laszolta halkan, de arc�ra halv�ny p�r sz�k�tt. Gonosz vigyor cs�szott arcomra, de �gy gondoltam, ink�bb elterelem a t�m�t. De semmi nem jutott eszembe. Az agyamban tov�bbra is a k�rd�s d�b�rg�tt, hogy ki lehet az a fi�, akivel minden egyes alkalommal tal�lkozom. Valami nagyon nem stimmelt �s kezdtem az eg�sz �letembe belegabalyodni, m�r semmit nem �rtettem. Enyhe oldalpillant�st vetettem Karinra; bar�tn�m a kezeit fix�rozta, lehajtott fejjel, a sz�l v�r�s tincseit ringatta. Nagyot s�hajtottam �s fejemet a f�nak d�nt�ttem. Egy tincset fogtam ki r�zsasz�n hajt�megemb�l �s csavargatni kezdtem a r�vid hajsz�lak sokas�g�t. Milyen fura visszagondolni r�, hogy r�gen a hajam a h�tamat verdeste, most meg csak a v�llamat �ri el. Behunytam a szemem. �lveztem a d�li sz�l simogat�s�t, a madarak csiripel�s�t, a k�zeli j�tsz�t�rr�l hallatsz�d� gyerekek kacag�s�nak monoton zaj�t. Az �n arcomra is mosoly h�z�dott. �reztem magamon Karin tekintet�t, s most �n is r�pillantottam. � viszont m�r nem engem n�zett; fejem mellett tekintett el, szeme kiss� �sszesz�k�lt. K�vettem pillant�s�t, s megl�ttam, mit n�zett: a t�volban egy fi� �llt. �szes (de ink�bb h�feh�r) haja vil�g�tott a fa �rny�k�ban, melynek zsebre tett k�zzel vetette h�t�t. Arc�n g�nyos mosoly �lt, lil�s szeme minket vizslatott - legal�bbis Karint. A l�ny sz�ja v�kony vonall� sz�k�lt, mikor megl�tta, hogy Suigetsu ell�kte mag�t a f�t�l �s fel�nk igyekezett. Karin keze �k�lbe szorult, s �n elnevettem magam, de miel�tt megsz�lalhatott volna, egy magas alak l�pett el�nk. 
- Sziasztok - k�sz�nt vigyorogva. Hegyes fogai megvillantak, kerek szeme gonoszan villogott. 
- Szia Suigetsu! - k�sz�ntem mosolyogva �s fel�llva, apr� cs�kot hintettem arc�ra. 
- Szia Sakura! - biccentett fel�m �s �sszeborzolta hajamat. - Neked is, szia, Karin!
Karin keresztbe fonta karjait, miut�n talpra �llt. 
- Cs� - k�sz�nt egykedv�en. Suigetsu mosolya m�g sz�lesebb lett. 
- �gy kell k�sz�nteni a bar�tainkat? - k�rdezte �s egy l�p�st t�ve a l�ny fel�, lehajolt �s arcon cs�kolta. Karin l�ba f�ldbe gy�kerezett �s enyh�n t�tott sz�jjal figyelte a fi�t. Nem b�rtam tov�bb, elkuncogtam magam �s f�lre vonultam.
- Majd tal�lkozunk - intettem, de szerintem nem fogt�k fel t�voz�somat. Lassan, zsebre tett k�zzel cammogtam hazafel�, vagy m�r nem is tudom hova. A sz�l m�g mindig lassacsk�n f�jdog�lt, s el�rkeztem a j�tsz�t�rre. K�s�rtetiesen hasonl�tott arra a l�tom�somra, amikor azzal a fekete haj� fi...
    Hirtelen csapott bel�m a felismer�s... Az a fekete haj� fi�... Sasuke... felpattantam �s befutottam a j�tsz�t�rbe. Visszaeml�keztem l�tom�somra, �s le�ltem arra a padra, ami el�tt pontosan a homokoz� volt. Pont �gy, ahogy a l�tom�sban. Odak�pzeltem a h�gomat �s Deidar�t, s abban a pillanatban a keser� gy�sz �z� nyomott el minden m�s �rz�st. T�rdeimet felh�ztam magamhoz �s �llamat r�juk raktam, s minden egy�b dolgot ki�ztem fejemb�l. Tiszt�n lobogott el�ttem Kameko hajdani k�lseje. A hossz� r�zsasz�n haj, k�t copfba k�tve, egy-egy piros szalaggal. Mindig r�zsasz�n ruh�csk�t viselt, fekete csatos cip�j�vel a homokot rugdosta. K�k szeme kik�p�tt olyan volt, mint Deidar��. Teljesen ugyanolyan. M�r �rtem, mi az a furcsa bizserg�s, amikor b�ty�mra n�zek. A szeme... teljesen Kamek�t id�zi. H�trat�rtem szemembe l�g� r�zsasz�n tincseimet �s ijedten kaptam fel a fejem. Valaki le�lt mell�m, s �n r�n�ztem. Hatalmasat s�hajtottam. Sasuke... 
- Szia - k�sz�nt nekem unottan.
- Szia - ism�teltem meg szav�t. - Mit keresel te itt?
- Gondolkodtam az elm�lt m�r napban - sz�lt, figyelembe se v�ve a k�rd�semet. - Amn�zi�s vagy?
Felh�borodtam. Hogy mer�szeli? Felh�borod�som l�tt�n felnevetett, de semmi vid�ms�g nem volt benne. Cs�p�g�tt a g�nyt�l, a hideg futk�rozott a h�tamon. 
- Nem vagyok az - mondtam. - Mib�l gondolod? 
- Egyszer m�r tal�lkoztunk - d�lt h�tra. 
- Igen, tudom - feleltem szkeptikusan. Kezdett ideges�ti a modora.
- Nem a m�ltkorira gondolok - n�zett r�m. - Az el�tt is volt egy.
Ez meg mir�l besz�l? Mi az, hogy az el�tt is volt egy? �rtetlenkedve n�ztem r�, de � csak t�rte a pillant�somat, arca kifejez�stelen volt. V�g�l a homokoz�ra n�zett �s egyb�l beugrott. 
- Te volt�l az? - k�rdeztem, �s � r�m n�zett. - Te volt�l?

Nem v�laszolt, de felegyenesedett, majd kez�t ny�jtotta fel�m. Az arcomhoz k�zeledett, majd mikor arcomhoz �rt, megsz�d�ltem.

„Ugyanaz az eml�k tol�dott fejembe, mint m�ltkor. 
    Er�sen zuhogott az es�, a cseresznyef�k vir�gait er�sen kopogtatt�k es�cseppek ezrei. L�ttam magam any�val, Deidar�val �s h�gommal, amint s�t�ltam a j�tsz�t�r fel�. Apa nagymam�mn�l volt, mert nagypap�m megbetegedett �s apa felaj�nlotta, hogy seg�t. Deidara egy cs�zlival a kez�ben l�v�ld�zte a galambokat �s megint elt�n�dtem azon, hogy milyen gyerekes 17 �ves l�t�re. Vagy csak a h�gomat akarja sz�rakoztatni. M�g �n is komolyabb vagyok a 14 �ves fejemmel. H�gom, Kameko m�g csak hat �ves, de m�g mindig im�dja a homokoz�t. Egyb�l r�vetette mag�t �s homokoz�-felszerel�s�vel �jabb form�kat var�zsolt el�. Anya a sarki boltba indult el, r�nk b�zva Kamek�t. Deidara h�gommal j�tszott, m�g �n elfoglaltam a k�zeli padot �s el�v�ve kedvenc k�nyvemet, olvasgatni kezdtem. �szre sem vettem, hogy egy fi� �lt le mell�m. Kellemes illata megcsapta az orromat, mire �n k�v�ncsian emeltem fel a fejemet. Fekete, felzsel�zett haj�t �sszeborzolta a sz�k, koromfekete szemeivel el�re b�mult. Ki lehet �? R�m n�zett. Szemei teljesen leh�ztak, elmer�lve figyeltem a s�t�ts�get, de gyorsan megr�ztam a fejem �s h�gomra n�ztem. Eszel�s vis�t�sba kezdett, mikor Deidara elvette t�le a lap�tot. Fejcs�v�lva fordultam vissza k�nyvem fel� �s olvastam tov�bb. �reztem magamon a mellettem �l� fi� tekintet�t, melynek hat�s�ra apr� p�r sz�k�tt arcomra. 
   - Mit n�zel? - n�ztem r� �s � felvonta szem�ld�k�t. 
   - T�ged - mondta, s meglep�dtem. Engem? Mi�rt? �rtetlenked� arckifejez�semet l�tva elmosolyodott, vagyis ink�bb csak megr�ndult sz�ja sz�glete. Ch... bek�pzelt. 
   - Hogy h�vnak? - k�rdezte. Most v�laszoljak?
   - Sakura - mondtam, s � csak b�lintott. Semmi sz�p neved van, vagy valami?
   - �s t�ged? - �rdekl�dtem. 
   - Sasuke - felelte. B�lintottam, s Kamek�ra f�ggesztettem a tekintetemet.
   - A h�god? - k�rdezte. Ism�t b�lintottam. - � pedig... az �cs�d?
Elnevettem magam, s � k�rd�n n�zett r�m. H�t, v�g�l is igaza van, Deidara nagyon komolytanul n�z ki, ahogy a h�gom sz�rakoztat�s�ra l�v�ld�zi a cs�zlival a madarakat �s egy eper alakzatba �nti a homokot. 
   - A b�ty�m - feleltem mosolyogva, r�n�zve Sasuk�ra. Arc�n a megtestes�lt d�bbenet �llt."

Hirtelen szakadt meg a kapcsolat �s r�n�ztem Sasuk�ra. G�nyos vigyor �lt arc�n.
- Nem eml�kezt�l r�m m�ltkor. A b�ty�d az �ta megkomolyodott? - k�rdezte pimaszul.
- Akkor sem volt komolytalan, csak... a h�gom miatt csin�lta. Szerette �t - mosolyodtam el halv�nyan. Az arcomat f�rk�szte, koromfekete szemei ler�ntottak, bizonytalans�got v�ltott ki bel�lem. Mosolyom lehervadt.
- Szerette? - k�rdezte. - Csak szerette? M�r nem szereti?
K�nos csend k�vetkezett. Hangj�b�l csak �gy �radt a hidegs�g, biztosra vettem, hogy nem k�pes a szeretetre. Legal�bbis csak nagyon j�l titkolja. 
- A h�gom meghalt egy �ve - ny�gtem ki nagy nehezen.
- R�szv�tem - mondta halkan. - Biztos megr�z� lehetett.
Hangja keser�en csengett, s �n felvontam szem�ld�k�m. Tekintete gy�szos volt, s olyan k�d�s, mintha eml�ket kotort volna el� agya m�ly�r�l. Hozz� akartam �rni, de nem tettem. M�lys�ges f�jdalom, de ugyanakkor �ress�g simult arc�ra. Milyen helyes... - most has�tott bel�m ez a meg�llap�t�s. Sasuke nem volt cs�nya, s�t! Egyenesen j�k�p�. Biztos epekednek ut�na a l�nyok. 
   Megk�sz�r�ltem torkomat, mire � megr�zta fej�t �s r�m n�zett. Szeme ism�t kiolvashatatlan volt, arca kifejez�stelen. Nem akartam k�rdez�sk�dni, illetlennek �reztem, de m�g sem tudtam magam visszafogni.
- Van valakid, aki meghalt? - k�rdeztem suttogva.
- K�z�d? - k�rdezte hidegen. �sszerezzentem a hirtelen hangulatv�lt�st�l. - �gyse �rtheted. 
- Tal�n - makacskodtam. - Nem is ismersz. 
Nem v�laszolt, meredten b�mult el�re, v�g�l fel�llt �s kis�t�lt a j�tsz�t�rr�l.
- Tal�n m�g l�tjuk egym�st... - sz�lt, h�tra n�zve a v�lla felett. - ...Sakura Haruno. Tal�n ott bukkanok fel, ahol nem sz�m�tasz r�m. �rny vagyok.

   Ez meg mir�l besz�lt? Fagyos tekintete, g�nyos mosolya m�g mindig a fejemben van. 

„�rny vagyok."

   Mire akart ezzel kilyukadni? Nem �rtem... �rny vagyok... Seg�ts�get kell k�rnem valakit�l. Karinhoz jobb, ha nem megyek. Vagy t�l vid�m lesz, vagy t�l szomor�. Ki tudja, att�l f�gg, Suigetsu mit csin�lt vele, b�r kedvem szerint arra saccoln�k, hogy Karin most d�h�s... Tal�n megint Suigetsunak volt igaza valamiben. Kuncogva cs�v�ltam meg fejemet �s Hinata h�za fel� igyekeztem. 
    A Hyuuga birtok nem volt messze jelenlegi tart�zkod�si helyemt�l, n�h�ny gyors l�p�ssel m�r ott is voltam. Megnyomtam a cseng�t �s v�rtam. 
    Nem sok�ra kiny�lt a s�lyos bej�rati ajt� �s Neji l�pett ki rajta. 
- Szia, Neji! - k�sz�ntem vid�man. Az � arca kifejez�stelen volt, de mosolyogva �dv�z�lt. 
- Szia Sakura - biccentett �s miut�n beengedett, egy-egy cs�kot adott arcomra. - Hogy s mint?-
- Besz�lnem kell Hinat�val, itthon van? - k�rdeztem.
- Igen, Hanabival veszekszik - s�hajtott. - Tudod, a szok�sos, ki mosogasson. Ha ez �gy megy tov�bb, k�nytelen leszek �n elmosogatni, de err�l egy sz�t se. Ha a f�l�kbe jut, v�gem van. Nem is �rtem, hogy any��k mit vacakolnak �s mosogatnak el �k. - Neji megcs�v�lta a fej�t. - De jobb lesz, ha min�l el�bb elh�zok itthonr�l, Lee valami �j cselt akar megmutatni a p�ly�n. Rem�nykedek benne, hogy Tenten is elj�n, mert egyed�l nem b�rom ki azt az idi�t�t. Komolyan, mint Naruto. 
Felnevettem. M�g sosem hallottam ennyit besz�lni Nejit, lehet, hogy Tenten nagy hat�ssal van r�. Az�rt rem�lem, nem lesz olyan h�sszerelmes, mint Lee, de �gy is l�tszik, hogy tetszik neki Tenten. Egy el�ny, m�ris. 
   Neji kinyitotta nekem az ajt�t, s azon nyomban egy hatalmas pl�ssmad�r rep�lt el mellettem. Szerencse, hogy nem valami t�r�keny dolog. Cip�met gyorsan levettem, �s Neji ut�n iszkoltam, aki m�r egyb�l tudta: nagy baj van. 
   A nappaliban k�t d�h�s, nyakig vizes l�ny �llt. A magasabbik - akiben Hinat�ra ismertem - egy sepr�t tartott a kez�ben, m�g az alacsonyabbik - � volt Hanabi - egy serpeny�t. Megint veszekednek, �llap�tottam meg.
- H�, nyugi van, l�nyok - l�pett k�z�j�k Neji, zsebre tett k�zzel. A k�t l�ny d�lt-f�lt, vill�ml� levendulaszemeiket egym�sra szegezt�k. Egyszerre hajoltak le �s fogtak meg egy-egy pl�ss �s j�l egym�shoz v�gt�k, de mint a testv�rek, leut�nozt�k egym�s mozdulat�t. Hanabi a serpeny�vel, Hinata pedig a sepr�vel �t�tte vissza a szerencs�tlen „l�szert". Mit ki nem tudnak ezek tal�lni! 
   Tov�bb l�v�ld�zt�k egym�st a pl�ss�kkel - Neji m�r fedez�kbe is vonult, mikor Hanabi v�letlen�l a CD tokot ragadta, mellyel kih�vta Hinata feh�r z�szlaj�t.
- Ne, csak azt ne! - ki�ltotta. A k�t l�ny egym�sra meredt, Hanabi arc�ra diadalittas mosoly h�z�dott.
- K�rem, a var�zssz�t! - irroniz�lt.
- L�gy sz�ves! - pr�selte ki fogai k�z�tt Hinata.
- Nem ezt! - legyintett t�relmetlen�l Hanabi �s gonosz mosolyt villantott n�v�r�re. L�ttam, amint Neji odak�szott hozz� �s kez�b�l kivette a CD tokot, mire Hinata ajkaira el�gedett mosoly cs�szott. H�ga d�h�sen meredt b�tyj�ra �s j�l elp�f�lte a serpeny�vel.
- Au, au - ny�gte n�ha Neji. Hinata odaszaladt h�g�hoz �s lefogta, am�g �n talpra seg�tettem Nejit, de miel�tt kimondhatta volna a „K�sz�n�m!"-�t, hirtelen megsz�lalt a cseng�, �s azon nyomban k�t alak l�pett be: Tenten �s Lee. Az ut�bbi �r�letes hadon�sz�sba kezdett, Tenten alig tudta visszafogni. Kezdtem f�lni.
- Sakura-san - t�rdelt le el�m Lee. Tudtam, hogy kezdhetek f�lni. - Gy�ny�r� vagy, ak�r az esthajnalcsillag. L�gy a bar�tn�m. T�k�letes partner lenn�k sz�modra.
Bizonytalan mosoly cs�szott ajkaimra �s seg�ly k�r�en meredtem bar�taimra, akikt�l csak tehetetlen fintort kaptam. Tenten tov�bbra is zih�lt, Neji t�mogat�s�val maradt talpon. 
- ���... k�sz Lee, de nem. Nincsen t�k�letes partner - r�ztam meg a fejem �s kedves mosolyt villantottam a fi�ra. Lee csal�dottan �llt fel �s battyogott el Tentenn�k mellett, akik m�g egy utols� „szia"-t k�ldtek fel�nk, majd elmentek. Hanabi s�rt�d�tten felvonult szob�j�ba �s egy hangos csattan�ssal becsapta az ajt�t.
- Majd lenyugszik - legyintett Hinata �s meg�lelt. - Na, szia! Mes�lj!