A focip�ly�n j�tsz� bar�taink is egyb�l odan�ztek, egyeseknek m�g az �lluk is „leesett". K�t ember k�zeledett fel�j�k, lihegve, majd mikor el�rt�k a p�ly�n �ll� embereket, meg�lltak. T�rdeikre t�maszkodva hullatt�k verejt�k�ket a f�be, p�l�juk teljesen �t nedvesedett. Ezek vajon kik lehetnek? �rtetlenkedve kaptam a tekintetemet Sasorira, aki szint�n meglep�d�tt. Letorn�ztam magam r�la �s mikor Sasori is felt�p�szkodott, elindultunk fel�j�k. Valami t�rt�nhetett. K�zvetlen�l a b�ty�m mellett �lltam meg �s �vatosan meg�rintettem a k�ny�k�t, mire r�m n�zett. �vatos pillant�st v�ltottam vele �s az �rkezettekre emeltem a tekintetemet. Az egyik hirtelen kiegyenesedett �s eszeveszett�l kezdett el a m�sik ir�nyba mutogatni. L�ttam, hogy az el�ttem �ll� Karin egy „k�v�ncsi" mozdulatot tesz, mire a fi� r�n�zett.

- Ott... ott... - mutogatott. Bar�tja m�g mindig a f�ben lihegett, de most kiegyenesedett �s vett egy m�ly leveg�t. V�gig n�zett a t�rsas�gon, majd sz�l�sra nyitotta a sz�j�t, amit szerintem igen nehezen l�thattunk meg, ugyanis arc�t maszk takarta. 
- Neji�ket elkapt�k a zsaruk - v�zolta fel r�viden. Hogy kik? �rtetlenkedve n�ztem k�rbe, s szint�n ebben az �llapotban tapasztalhattam meg, hogy mindenki egyszerre kapott leveg� ut�n - Hinat�t az �jul�s ker�lgette. 
- A rend�r�k? - k�rdezte cincogva. - Hogyan?
- Valami bajba keveredtek, ki kell �ket h�zni a p�cb�l, miel�tt a sz�leid r�j�nnek - sz�lalt meg hirtelen a m�sik. Olyan ismer�sen...
- M�r tuti, hogy tudj�k - jelentette ki Sasori �s �sszerezzentem hangj�t�l. 
- Honnan veszed? - k�rdezte a fi�. 
- Onnan, dr�ga Hidan... - Igen, Hidan, azaz! -...hogy az ilyen esetekben az els� az, hogy a sz�l�ket �rtes�tik.
- Ha te mondod, szarok r� - legyintett Hidan. Felvontam a szem�ld�k�met �s s�hajtottam egy nagyot. Ez sem fog v�ltozni, a sz�kincs�t sem �rtana b�v�teni. �vatos oldalpillant�st vetettem Sasorira, aki a fej�t cs�v�lta, majd r�m mosolygott. Ezek szerint � is azt gondolja, amit �n. Sz�lesen elvigyorodtam �s odabaktattam Hidanhoz. � �rtetlenkedve n�zett r�m.
- Hidan - sz�laltam meg kedvesen, de arcomr�l egyb�l lehervadt a mosoly �s h�v�s tekintettel meredtem r�. Hidan nyelt egy hatalmasat, amib�l arra k�vetkeztettem, hogy el�rtem c�lomat. El�gedetten fordultam meg �s l�pkedtem vissza Deidara mell� �s el�gedetten r�kacsintottam. Viszonozta az arcomon t�nd�kl� vigyort. M�g�ttem senki sem sz�lalt, meg majd miut�n Hinata el�jult, mindenki elkezdte �t p�tyolgatni. Fogalmam sem volt r�la, hogy mi folyt akkor ott. Csak annyit l�ttam, hogy Hinata hirtelen fej�hez emeli a kez�t �s �sszeesik. Egy darabig csend volt, �s valaki felki�ltott. Erre most nincs id�nk! K�ts�gbeesetten verekedtem �t magam a t�megen �s guggoltam le Hinat�hoz. Kezemet a homlok�ra helyeztem �s elt�n�dtem. Hm...Felpillantottam Narut�ra, aki agg�dva pislogott. Fel kell �breszten�nk. Nincs valakin�l egy poh�r v�z? Agg�dva pillantottam k�rbe, de akkor megpillantottam valakit a lel�t�n. Egy fi� volt, �s rendk�v�l ismer�s. L�ttam m�r valahol. De hol? Fekete haj�t �sszeborzolta  a sz�l... �s akkor eszembe jutott. Ez az a fi�, akit a temet�ben l�ttam. Ez az, akire nem eml�kszem. Vagy nem is tudom... Ki �? Fel�lltam �s elfutottam, �gyet sem vetve a m�g�ttem inger�lt ki�lt�sokat hallat� bar�taimr�l. Futottam, de egyre halv�nyabbnak l�ttam azt a fi�t. Ne menj el! Gyere vissza! Minden er�met �sszeszedve futottam, de nem �rtem el. K�nnyem is kicsordult. Meg akartam tudni, hogy ki az a fi�, tudni akartam, mi k�ze van hozz�m. �tletem sem volt. �gy �reztem magam, mintha egy hatalmas h�feh�r szob�ban lettem volna, ahol rengeteg ajt� volt, �s �n csak �lltam, nem tudtam eld�nteni, melyiket v�lasszam. K�ts�gbees�s lett �rr� rajtam, amit ahhoz a meg�llap�t�somhoz k�nyveltem el, hogy nagyon sok �rzelmi hull�m t�rik �t rajtam. Hirtelen megtorpantam, s r� kellett j�nn�m, hogy ostoba voltam. Ostoba m�don szaladtam el bar�tn�m mell�l, hogy egy fi�t k�vessek, akit m�r egy j� ideje nem l�ttam. Hova t�nhetett? Csal�dottan n�ztem k�rbe, de csak a kihalt utc�kat l�ttam. Elszontyolodtam �s h�tat ford�tottam az utc�nak, s elkezdtem futni. Hinata!

*

   Elf�radtam, a l�bam sajgott, de akkor is futottam. Nagyon messze voltam a focip�ly�t�l, de nem adtam fel, tudtam, hogy bar�tn�mnek sz�ks�ge van r�m - legal�bbis rem�ltem. De Karin is ott van, sz�val addig nem lesz baj, m�g nem �rek oda. 
K�zeledtem a p�ly�ra, de senki nem volt ott. Hova t�nhettek? Ijedten kapkodtam jobba-balra a fejemet, de senkit nem l�ttam. Haza k�ne mennem. Csal�dottan horgasztottam le a fejemet �s l�pkedtem ki a kapun, de akkor hirtelen ujjak kulcsol�dtak a csukl�mra �s �n megfordultam. A f�ves focip�ly�t l�ttam magam m�g�tt, semmi m�st. K�pzel�dtem volna? Lehajtottam fejemet �s tov�bb s�t�ltam, egyenesen ki a p�ly�r�l �s otthonom fel� vettem az ir�nyt. Az utc�k teljesen kihaltak voltak, az �sz nyomott hagyott a f�ben. Egy m�kus szaladt fel a f�ra hirtelen, mikor el�rtem �t. Csak mosolyogni tudtam ezen. Fogalmam sem volt r�la, hogy mit kell csin�lnom most. F�ltettem Hinat�t �s szidtam magamat, ami�rt �gy elszaladtam. Ott kellett volna maradnom a bar�tn�m mellett. Ostoba vagyok. Hirtelen k�t embert pillantottam meg a t�volban. Futottak, egym�s kez�t fogva, majd beh�z�dtak egy sik�torba, s �n fel�j�k igyekeztem. Rend�raut�k szir�n�ja t�nt fel a t�volban �s az abban �l� rend�r�k az utat �s a kisutc�kat szeml�lt�k. Nyugalmat er�ltettem az arcomra, hogy ne �lljanak, kik�rdezni. A rend�raut� gyorsan hajtott el mellettem �s �n megk�nnyebb�lten fels�hajtottam. Abba a sik�torba igyekeztem, ahol a k�t embert l�ttam. 
    Mindketten a f�ld�n �ltek, kez�ket szorosan �sszekulcsolt�k �s egym�snak d�ltek. Az egyikben felismertem Nejit, s hirtelen eszembe jutott, mint mondott Hidan. Vagyis a m�sik... Kakuzu...

 „Neji�ket elkapt�k a zsaruk..."

Nem kapt�k el �ket. Vagy igen, de megsz�ktek. L�ptem egyet el�re, mire a l�bam alatt pihen� �g kett�t�rt, s �k egyszerre kapt�k fel a fej�ket. Neji �rtetlenkedve n�zett r�m, ak�rcsak a m�sik. Ki is �? Eml�kszem az arc�ra, de...
- Sakura - suttogta Neji �s �n odamentem hozz�juk, majd leguggoltam el�j�k.
- Mi t�rt�nt? - k�rdeztem. - Kakuzu mondta, hogy elkaptak titeket. 
- Nem kaptak el - mondta a l�ny lihegve. - Csak majdnem.
Neji b�lintott. 
- Mit csin�ltatok? - k�rdeztem halkan. 
- Lee volt az - forgatta meg szemeit Neji. - Tentennel tal�lkoztunk vele a boltn�l �s megk�rdezt�k, hogy mit csin�l. 
- Azt mondta, fogad�sb�l kirabolja a boltot - folytatta Tenten. Elt�tottam a sz�mat. Az az idi�ta? 
- �s kirabolta? - tudakoltam megh�kkenve. Az�rt Lee se ennyire ostoba. Neji �s Tenten �sszen�ztek.
- H�t, igen... - Megh�kkentem. Hogy micsoda? Lee kirabolt egy boltot? De akkor mi�rt nem �t �ld�zik.
- �s ti, hogy j�tt�k a k�pbe? - Ebbe a sok k�rd�sbe teljesen belezavarodtam. 
- H�t, volt egy fi�, gondolom Lee egyik haverja lehetett �s az kikapta Lee kez�b�l a cuccot �s a mi�nkbe nyomta �s ber�ngatta Lee-t egy kocsiba �s elmentek - mondta Tenten. Az meg, hogy lehet? �s vajon ki volt az? De h�t a boltosnak fel kellett volna ismernie Lee-t, ha bement a boltba. Mi t�rt�nhetett ott? Neji elt�prengett, m�g Tenten engem figyelt. 
- Sz�val, most �ld�znek titeket - sz�laltam meg. Mindketten b�lintottak. Pech... 
- Elmegy�nk a v�rosb�l - jelentette ki Tenten.
- Mi? - Felemeltem a fejem. Hova akarnak menni? Seg�lyk�r�en n�ztem Nejire, aki szint�n elh�lve meredt Tentenre.
- Mi�rt menn�tek el? - k�rdeztem. 
- Nem vagyunk m�sok j�t�kszere, nem �rdekel semmi, csak a zsaruk ne �ld�zzenek - mondta Tenten. Elt�prengtem. Ha Neji�k elmennek, Hinata ki fog akadni �s lehet, hogy ut�nuk megy. Rem�lem, Naruto vissza fogja �ket fogni. Csend uralkodott k�zt�nk, de �n fel�lltam �s len�ztem r�juk.
- Szerintem ne menjetek el, valami bizony�t�kot kell keresn�nk, arr�l, hogy �rtatlanok vagytok - mondtam. Neji �s Tenten bizonytalan pillant�st v�ltottak, majd �k is fel�lltak �s k�v�ncsian tekintettek ki a sik�torb�l. 
- H�gom? - �rdekl�d�tt Neji.
- El�jult - motyogtam.
- Hogy mi?
Nem v�laszoltam, semmi kedvem nem volt megism�telni �nmagam. Teljesen elmer�ltem gondolataimba, majd elfordultam �s elindultam kifel� a sik�torb�l. V�gigh�ztam kezemet a falon, s megcsapta az arcomat a menetsz�l, ahogy ki�rtem a ny�lt utc�ra. Egy l�lek sem volt kint. H�trapillantottam Neji�kre, akik m�g mindig megk�v�lten meredtek el�re, v�g�l elindultak fel�m.

- Csak azt nem �rtem, hogy a boltn�l nem volt kamera, ami figyelte volna az utc�t? - emelte fel hirtelen a fej�t Tenten. Milyen igaz...
- Der�ts�k ki - vigyorodott el Neji �s elindult a m�sik ir�nyba. Tenten kez�t megfogta �s bekanyarodott az egyik sik�torba, �s azon �tv�gva kilyukadtunk egy m�sikon. Szemben volt egy bolt, ami fel� Neji indult el �s megh�z�dott az egyik t�zcsap m�g�tt. 
- Sakura, menj, n�zd meg, hogy van-e kamera! - utas�tott engem Tenten, s �n fel�lltam. Bizonytalan l�ptekkel indultam el a bolt fel�, de tudtam, hogy nem fogok l�tni kamer�t, elv�gre biztos el vannak rejtve. Nem vettem �szre �ket, de tudtam, hogy ott vannak. Eltekintettem a t�volba �s az egyik oszlopon pillantottam meg, a vir�gok k�z�tt egy f�nyl� t�rgyat. Elh�ztam a sz�m, majd visszas�t�ltam Neji�khez. 
- Nos? - k�rdezte a fi�.
- A vir�gok k�z�tt van egy - mondtam. Tenten szeme diadalittasan felcsillant, majd fel�llt �s bement az �zletbe, ahonnan azon nyomban ord�t�s hallatsz�dott. Nejivel ut�na futottunk, s l�ttuk, hogy Tenten karjait h�tracsavarva tartja egy f�rfi. 
- Nincs is bizony�t�kuk - vis�totta a l�ny.
- De van - ellenkezett az elad� �s fenyeget�en felemelte b�tyk�s ujj�t. - N�latok voltak az ellopott holmik.
- Azt akkor nyomt�k a kez�nkbe - v�gott vissza Tenten.
- Mivel tudod bizony�tani? - �rdekl�d�tt egy m�sik ember �s �n tan�cstalanul kapkodtam a fejem �ssze-vissza. 
- Kamer�k is vannak, nem? - sz�lt hirtelen Neji, mire �sszerezzentem. Mindenki fel� fordult. 
- � a m�sik - ki�ltotta valaki �s lefogt�k Nejit. Hirtelen csend borult a pultra, majd l�ttam, hogy az egyik f�rfi �sszes�g az elad�val, aki erre b�lint �s elvonulnak. Fogalmam sem volt r�la, hogy mi folyt itt. 

    N�h�ny perccel k�s�bb j�ttek vissza.
- Engedj�tek el �ket - sz�lt az elad�. - K�sz�nj�k.

Ezt m�r nek�nk mondta. �n halv�nyan elmosolyodtam, majd kiment�nk a boltb�l �s el�gedetten tekintettem Neji�kre. 
- Szuper - s�hajtott Neji. - Ideje hazamenni. Tenten, hazak�s�rlek.
- Rendben - b�lintott a l�ny �s hozz�m fordult. - Te nem j�ssz?
- Nem, dehogy, menjetek csak - mondtam zavartan �s intettem, majd elmentem. 
Mag�nyosan r�ttam az utc�kat, eln�zve a sz�l futta f�kat �s levelek t�megeit, amiket torn�d� m�dj�ra kapott fel a sz�l.Csod�latos! Halv�ny, alig �szrevehet� mosolyt eresztettem meg, majd az egyik s�rgul� fa al� �ltem le. Im�dom az �szt, olyan kellemes. Egyik l�bamat felh�ztam �s hajtottam h�tra a fejemet, hogy a s�rga leveleken kereszt�l megtekinthessem a tiszta - felh�mentes - k�k eget. Egy mad�r sz�llt bele a l�t�k�r�mbe, s �n elmosolyodtam. Madarak. B�r �n is �gy sz�rnyalhatn�k, mint az a mad�r ott fenn. A sz�l megd�nt�tte a f�k �gait, orromhoz k�s�rve az �sz b�d�t� illat�t. Csod�latos. Im�dom. Nem hallottam l�ptek zaj�t, ropog� levelek visszhangj�t, k�s�rteties suttog�sokat, csak f�k leng�s�t �s a nagyon t�voli, monoton g�pek zaj�t. De azt is nagyon halkan. R�zsasz�n tincseim az arcomat s�rolt�k, mikor a sz�l er�sebben kezdett el f�jni. Arcomat simogatta, szemem becsuktam, hogy �gy �lvezhessem a term�szet karjait. Sosem �reztem m�g ennyire k�zelinek a term�szetet. Csod�latos. Elmer�lve tekintgettem az eget, mikor smaragdz�ld szemeim ism�t f�nyhez jutottak. L�bamat elengedtem �s fel�lltam, majd zsebre tett k�zzel kezdtem el s�t�lni hazafel�. Egy kavicsba r�gtam bele az utc�n, mely egy �res konzervdobozba rep�lt bele. G�l! - gondoltam �s elvigyorodtam, majd a nem messze �ll� f�ra n�ztem. Cseresznyevir�g. R�zsasz�n szirmai lust�n billegtek �gain, s k�vettem �ket a tekintetemmel. Megtorpantam. A t�rzs�n�l egy fi� �llt, h�t�t a f�nak vetve �s egy k�nyvet lapozott. Fekete haj�t vadul t�ncoltatta a sz�l, arc�t eltakarva. Megremegtem. Fogalmam sem volt, hogy ez a sors fintora-e, de kezdett nagyon ideges�teni, hogy folyton ezt a fi�t l�tom, ak�rmerre megyek. Nem tudtam odamenni hozz�, ez�rt ink�bb tov�bb folytattam utamat, egyenesen. Zavarban voltam, h�tra se mertem tekinteni, mert �reztem magamon a tekintet�t. Valahogy r� kell n�znem. Zsebemben kezdtem el keresg�lni �s egy nyakl�ncot h�ztam ki bel�le. Ez vajon, hogy ker�lt ide? K�t v�g�t megfogtam, �s hirtelen elejtettem, majd visszafordultam, hogy felvehessem. Feltekintettem a fi�ra, de arc�t nem l�ttam teljesen. Ugyan ott �llt, kez�ben a k�nyvvel �s engem n�zett. Gyorsan lekaptam r�la a tekintetemet �s fel�lltam, kezemben a nyakl�nccal. Megfordultam �s szapora l�ptekkel indultam tov�bb. Egek, b�r k�zelebbr�l megn�zhettem volna, m�g sosem l�ttam az arc�t az �j �letemben. El kell �t felejtenem, h�tha nem futunk �ssze t�bbet.

*

  M�r a h�zunk el�tt �lltam �s �vatosan nyitottam be. Anya �s apa az �tkez� asztaln�l �ltek �s elm�ly�lten besz�lgettek. Az ajt�t becsukva magam ut�n, l�ptem be az ajt�n, �s egyb�l r�m emelt�k a tekintet�ket. Menj oda! Menj oda! R�m mosolyogtak, s �n viszonoztam azt, elindulva fel�j�k. Az egyik sz�ket kih�zva huppantam le r�, majd r�juk n�ztem.
- Zavarok? - k�rdeztem �s �k megr�zt�k fej�ket.
- Hogy telt a napod? - k�rdezte anya. - Deidara m�r hazaj�tt �s hozta az eg�sz pereputtyot. Azt mondta elfutott�l a p�ly�r�l. 
- Igen, l�ttam valamit, �s azt k�vettem - vakargattam meg a tark�mat zavartan �s b�nb�n�an lehajtottam a fejemet. - Ott kellett volna maradnom. Seg�tenem kellett volna Hinat�n.
Anya megszor�totta a kezemet �s ujjaival felemelte az �llam. Szemeiben l�ttam saj�t, elkeseredett arcomat. Elegem van az �rzelmekb�l. 
- A bar�ts�g mindenn�l fontosabb - suttogta. - De van, amikor az ember teljesen m�shogy cselekszik, mint azt m�sok elv�rn�k. 
Elmosolyodott �s ezzel az �n arcomra is mosolyt csalt. Most el�sz�r �reztem azt, hogy � t�nyleg az any�m, most el�sz�r voltam k�pes azt �rezni, hogy szeretem. 
- Nem b�n az, amit csin�lt�l - hallottam apa hangj�t �s r�n�ztem. Kedvesen mosolygott. 
- K�sz�n�m - mosolyodtam el �s mindkett�j�k arc�ra egy puszit nyomtam �s felmentem az emeltre. Hangokat hallottam Deidara szob�ja fel�l, de nem �lltam meg. Az ajtaja nyitva volt, de �n elmentem el�tte �s benyitottam saj�t szob�mba, majd kicsit hangosan csaptam be az ajt�t. Ezt biztos hallott�k. Ki�ltem az ablakomba �s az egyik cseresznyefa �g�t leh�ztam �s j�tszani kezdetem a szirmokkal. Akaratlanul is eszembe jutott az a fi�, mire s�hajtottam egy nagyot. Hallottam, ahogy kinyit�dik az ajt�m, de nem n�ztem oda. Tov�bb figyeltem az eget, de mikor egy meleg, puha k�z meg�rintette a v�llam, odakaptam a tekintetemet. Elmer�ltem szemeiben, s abba a pillanatban �gy �reztem, nem vagyok k�pes elszakadni t�le. A szem�b�l �rad� rengeteg �rzelem megdobbantotta a sz�vemet, torkom teljesen kisz�radt. Meg akartam �rinteni. Tudatni akartam vele valamit, amit szavakba nem is tudtam volna �nteni. L�ttam rajta, hogy meg akart sz�lalni, de m�g sem tette. Felt�rdeltem �s egyik kez�t megragadva magamhoz h�ztam �s megcs�koltam.