Sakura nem bírt megmozdulni. Csak bámulta Sasukét, amint a fényből előlépve, lesétál a lépcsőn. Sakura látta, amint több lány is megböki a barátnőjét; Sasuke kitűnt a tömegből. Lezsersége, macsósága, a belőle áradó arroganciával egy csapásra a figyelem központjába került. A tömeg nagy része az ő lépteit leste.

   - Látod, én megmondtam – szólt Kiba.

   - Hülye – vágta rá Sakura. – Őt ismerem.

   - Tényleg? Akkor már nagy előnyöd van. A csajok nyála csak úgy csorog utána.

   - Csak nem féltékeny vagy? – kérdezte nevetve Tenten, Kiba pedig védekezően maga elé emelte a kezét.

Sakura figyelte, ahogy Sasuke lejön a lépcsőn. És akkor észrevette a lányt. Fekete szemei megcsillantak, arcára enyhe mosoly kúszott, és elindult a bárpultnál álldogáló értetlen Sakura felé.

   - Idejön! – sikkantotta valaki a tömegből, de Sakura tudta, hogy hiába. Mert Sasuke rá nézett, és nem másra. Hozzá indult el, és mindjárt ide is fog érni. Sasuke átvágott a tömegen, de különösebben nem is kellett magát megerőltetnie, mert az emberek félreálltak az útjából. Az a pár ember, aki ezt a jelenetet figyelte, már egyáltalán nem törődött a zenével, míg a másik fele ugyanolyan lelkesen táncolt, mint eddig. Ugráltak a medencébe, fürödtek benne, Sakura mégis úgy érezte, hogy megállt az idő. A poharát odaadta Tentennek, és elindult Sasuke felé. Már látta az arcát. Azt az arrogáns, levakarhatatlan mosolyt a fiú arcán, ami mindig csak egy szájrángásnak tűnt. Most mégis valahogy más volt.

Megálltak egymástól pár méterre. Sasuke enyhén oldalra billentette a fejét, és figyelte, ahogy Sakura lassan felébred a döbbenetből. Gúnyosan elmosolyodott, és akkor Sakura feje kitisztult.

   - Sasuke Uchiha – szólt gúnyosan. – Furcsa téged itt látni.

   - Gondoltam adok egy kis színvonalat a bulinak, ha már Naruto meghívott – vont vállat Sasuke.

   - Ch.

Sasuke elmosolyodott, és akkor Sakura megölelte. A fiú egyből visszaölelt, és orrát a lány hajába nyomta, majd nagyot szippantott a cseresznyevirág illatú sampon illatából.

   - Kicsit mintha eláztál volna – jegyezte meg Sasuke. Sakura kibontakozott az ölelésből, és szemrehányó tekintettel nézett a fiúra.

   - Naruto belelökött a medencébe – mondta Sakura. – Egyébként honnan ismeritek egymást?

   - Egy általánosba jártunk – lépett elő Naruto. – Legjobb barátok voltunk. És még most is.

Naruto vigyorára csak egy lemondó sóhajjal válaszoltak, majd Sakura villámokat szóró szemmel Sasukéra szegezte a mutatóujját.

   - Áruló! – kiáltotta, mire Sasuke felnevetett, és átkarolta a lány derekát.

   - Nyugi, téged senki sem körözhet le – mondta.

   - Miért, nektek mi közötök egymáshoz? – kérdezte Naruto.

   - Legjobb barátok és szomszédok vagyunk – felelte Sakura.

   - Barátok, persze – szólalt meg Tenten olyan rejtélyes mosollyal, hogy Sakura zavarba jött.

   - Igen – bólintott. – Miért?

Tenten csak játékosan megforgatta a szemeit, majd megragadta az éppen felbukkanó Neji karját, és elhívta őt a bárpulthoz. Sakura ekkor megérezte az alkoholt a szervezetében, és kissé megtántorodott. A tömeg ismét oszolni kezdett, és Suigetsu számot váltott. Ismét érzékelni lehetett a buli hevét, és azt az erőt, amivel indult. Naruto megveregette Sasuke vállát, és elindult, hogy megkeresse a többieket. Sasuke most Sakurára pillantott.

   - Iszol valamit? – kérdezte a lány. Sasuke végigmérte.

   - Ahogy látom, te már bőven ittál – jegyezte meg. Sakura olyan hévvel rázta meg a fejét, hogy majdnem elesett.

   - Semmi bajom! – mondta. – Csak egy kicsikét ittam. Ennyit csak! Egy icipicit!

Hüvelykujjával és mutatóujjával mutatta meg Sasukénak azt a pici távolságot, amit szerinte ivott. Sakura megragadta a fiú karját, és elhúzta őt a bárpulthoz, ahol Kiba tekintete egyből rájuk tévedt, főleg Sakurára.

    - Sakura, ez már legalább a tízedik poharad lesz, és már így is ki vagy ütve – szólt. – Van rostos narancslevem is, ha érdekel.

Sasuke ránézett Sakurára.

    - Egy icipicit, mi? – kérdezte gúnyos mosollyal.

    - Legközelebb ne higgy neki – javasolta Kiba. – Egész este idejárt, minden percben szinte. A Jack Daniel’s már majdnem el is fogyott. Egyébként a nevem Kiba.

   - Sasuke. – A fiú elfogadta a felkínált kezet, de ekkor Sakura lépett be elé.

   - Háhá! – kiáltotta Sakura. – Akkor az csak is rám vár! Add ide!

   - Sakura, lehet, tényleg sok lesz már a piából – érintette meg a vállát Sasuke, de a lány nagy hévvel fordult meg.

   - Na, ide figyelj! – szólt indulatos hangon, de végül lejjebb vette a hangerőt. – Te is kaphatsz, de a több az enyém, oké?

Sasuke lemondóan sóhajtott, és kivette Kiba kezéből a poharat, amit a fiú felé nyújtott.

   - Akkor töltsd tele!

Sakura kissé nehézkesen tudta megtölteni a poharat, de amikor sikerült, koccintottak.

   - Tizenegy évre? – kérdezte Sasuke. A lány elmosolyodott.

   - Tizenegy évre – bólintott. – Gyere, bemutatlak a többieknek!

Sasuke épphogy meg tudta inni a pohara tartalmát, máris megragadta őt Sakura, és elhúzta a tömegbe. Nehéz volt átvágni a rengeteg ember között, és Sasukénak fogalma sem volt róla, hogy merre mennek, de végül Sakura megtorpant, és ő nekiütközött a lánynak. Sakura megszorította a karját, és egy szőke hajú lány elé tolta.

   - Ino, ő itt Sasuke Uchiha – szólt Sakura, Ino pedig leplezetlenül végigmérte a fiút.

   - Á, te vagy Sakura lovagja? – nevetett fel a lány.

   - Mi? – kiáltotta Sakura. – Nem, Ino, nem!

Ino csak legyintett, és kezét nyújtotta Sasukénak.

   - Ino Yamanaka. Nem hiszem, hogy hallottad már a nevem, de igen jól ismerjük egymást a bátyáddal. – Ino kacsintott egyet, Sakura pedig a szemét forgatta.

   - Nagyszerű, akkor menj, boldogítsd az Uchihát! – lökte meg Sakura a vállát, és játékosan rákacsintott. – Nyomás!

   - Örülök, hogy megismertelek! – integetett még Ino Sasukénak, aki kissé megszeppenten hagyta, hogy Sakura tovább ráncigálja őt a lépcső melletti kispadhoz, ahol Karin és Temari ült. A két lány már kevésbé fogadta olyan lelkesen Sasukét, de sunyin összepillantottak, amint Sasuke elfordult. Sakura ezt még pont látta, és a kezét elhúzta a nyaka körül, mintha el akarná vágni a torkát. Ezután Sasuke ismét bemutatásra került Hinatának, Suigetsunak, Nejinek, Shikamarunak és Gaarának is, akik lelkes kézfogással üdvözölték a fiút.

   - Mikor akarsz lelépni? – súgta a fiú Sakura fülébe.

   - Amikor vége lesz a bulinak – vont vállat a lány. – Miért? Te már menni is akarsz? Még csak most jöttél!

   - Egy szóval sem mondtam, hogy el akarok menni – magyarázkodott Sasuke. – De akkor együtt megyünk?

   - Gondolom.

Sasuke a bárpult felé húzta a lányt.

   - Sasuke, engem Kiba meg fog ölni – sopánkodott Sakura. – Már nagyon sokszor voltam nála.

   - Meg is látszik – nézett Sasuke a lányra. Sakura nem igazán bírt megállni a lábán, és az idétlen mosolya, valamint az, hogy alig bírt beszélni, egészen arra engedett következtetni, hogy részeg. Elég durván.

   - Nem baj, akkor majd csak én iszom – vigyorodott el Sasuke.

Mikor odaértek a bárpulthoz, Kiba kitörő örömmel üdvözölte őket. Egyből leitatta Sasukét, amin Sakura erősen elcsodálkozott, hisz még sosem látta a fiút részegnek. Azonban úgy tűnt, a fiú tud magáról, csupán többet ivott, mint amit eltervezett. És állandóan vigyorgott, ami szintén furcsa volt Sakura szemében. Sasuke ismét megtöltette a poharát, majd átkarolta Sakura vállát, és megfordult, hogy bevihesse a tömegbe.

   - Helló! – köszönt valaki, és Sakura döbbenten állapította meg, hogy Sasori áll előttük, nem éppen kedves arckifejezéssel.

   - Szia, Sasori! – lépett elő Sakura olyan hévvel, hogy majdnem elesett. Sasuke karjai ekkor a lány derekára fonódtak, és visszahúzták őt, mire Sasori szeme élesen megvillant. Sasuke szája gúnyos mosolyra húzódott, és végigmérte Sasorit.

   - Ő itt Sasuke Uchiha – mutatta be Sakura a fiút.

   - Tudom, ismerem a bátyát – szakította félbe Sasori.

   - Ja, tényleg! – csapott a homlokára Sakura.

   - Nektek mi közötök van egymáshoz? – kérdezte a fiú, Sakura pedig azon kezdett el tűnődni, hogy hallotta-e már ezt a mondatot korábban.

   - A legjobb barátom és a szomszédom – felelte Sasuke. Sasori felvonta a szemöldökét, és követte a tekintetével a fiú karját, ami ismét Sakura vállára kúszott.

   - Jót beszélgettünk, ideje buliznunk! – szólt Sakura, és Kibához fordult, aki nagy nehezen töltött neki még egy pohárral. Sasori továbbra is Sasukét méricskélte, míg a fiú állta a pillantást. Nem úgy látszott, mint akit különösebben érdekel Sasori. Mielőtt azonban bármelyikük is szólni tudott volna, Deidara jelent meg egy üres pohárral a kezében.

   - Hé, jó a parti! – kiáltotta. Részeg volt, de Sakura is, így ezt egyáltalán nem érzékelte.

   - Csáááá! – lépett elő, és megölelte Deidarát, aki kissé meglepetten fogadta ezt. – Gyere, koccints velem!

Deidarának több szó nem is kellett, és Sasuke fejcsóválva nézte a lányt, majd mikor Sakura lecsapta a poharát a pultra, Sasuke megragadta a kezét, és elhúzta a tömegbe, mit sem törődve a lány értetlen kiáltásával – valamint Sasori villámokat szóró tekintetével.

   A tömegben Sasuke Sakura felé fordult, és magához húzta a derekánál fogva.

   - Sasori eléggé beléd van zúgva – súgta a lány fülébe, majd elengedte. Sakura táncolni kezdett, és később Sasuke is követte a példáját.

   - Már mindenki ezzel jön? – fakadt ki Sakura. – Elég idegesítő már!

   - Azért jön mindenki ezzel, mert ez az igazság – felelte Sasuke. – Nem láttad, Sasori milyen gyilkolni kész tekintettel nézett rám, amikor átkaroltalak.

Sakura vállat vont.

   - Tök mindegy, nekem nem jön be – mondta. – Helyes meg minden, meg jó fej is, de nem az esetem.

Sasuke elmosolyodott.

   - Milyen töketlenül táncolsz – nevetett Sakura.  

   - Mondja ezt az, aki meg sem bír állni a lábán – húzta el a száját Sasuke.

   - Egyébként én csak vicceltem, egész jó vagy – szontyolodott el a lány, mire Sasuke felnevetett.

   - Tudom, hogy jó vagyok, szóval mindegy – vigyorodott el, Sakura pedig megforgatta a szemét.

   A buli tovább pörgött. Az Akatsuki úgy döntött, hogy birtokba veszi a medencét, és egyesével ugráltak bele, alsógatyára vetkőzve. Ino sikítozva menekült el a medencétől, amikor meglátta Deidara kacsás alsógatyáját, de amint Itachi kezdett el vetkőzni, egyből visszatért. Sakura csatlakozott Hinatához; a lány a medencét körülvevő székek egyikén ült, és nézte, ahogy a fiúk megrohamozzák a medencét. Kezében egy poharat tartott, ami még mindig teli volt vörösborral, és a lány nem is nagyon iszogatta. Sakura vidáman nézte, ahogy mindenki beleugrik a medencébe, alaposan kifröcskölve a vizet. Suigetsu hangosított a zenén, és most ő is elfogadott egy pohár töményt, és oldalán Nejivel őrjöngtek a zenére. Sakura látta, amint Sasukét a bárpultnál próbálja fűzni pár lány, de csak a beszélgetésig jutottak, ugyanis a fiú még csak egy mosolyt sem dobott feléjük. Sakura ezt csak megmosolyogta, majd Hinatával elegyedett beszélgetésbe, de mielőtt komolyabban rákérdezhetett volna, hogy érzi magát, Naruto megragadta őket, és bedobta a két lányt a vízbe. Sakura sikítását elnyelték a habok, és csak pár pillanattal később tudott felszínre jönni.

   - NARUTO! – kiáltotta dühösen, és a medence széle felé vette az irányt, de akkor Hidan termett mögötte, és lenyomta a víz alá. – IDIÓTA! – förmedt rá a fiúra, amikor ismét feljött a víz felszínére.

Hidan csak vigyorgott, és arrébb úszott, hogy Sakura meg ne fojtsa őt. A lány alig ért ki a medence szélére, máris több test becsapódására lett figyelmes, és ismét teljesen elázott.

   - Ez már a második – dühöngött magában, az előző ruhájára gondolva. Most mégis mit fog felvenni? Többet nem hozott magával. Ráadásul ismét világos ruha van rajta. Hogy miért nem gondolt erre hamarabb?!

   Kikecmergett a medencéből, és elindult a ház felé, hogy megpróbálja megszárítani a ruháit. Igaz, hogy meleg volt, de ő képes volt akármikor megfázni, így nem tehetett mást. Elhaladt Karin mellett, hogy megkérdezze, nincs-e valami pótruhája, mert semmi kedve nincs hazamenni még egyért. Karin végignézett rajta.
   - Szerintem fölösleges, mert megint a medencében fogod végezni – nevetett fel, Sakura pedig küldött felé egy fintort.

Karin tovább nevetett, és Sakura dühösen ment el mellette, hogy felrohanhasson a fürdőszobába. Karinnak végül is igaza volt, mert tényleg felesleges lenne még egyszer átöltözni. Messze még a reggel, és addigra bármikor a medencébe lökhetik még egyszer. De legalább egy kicsit meg kell szárítania magát.

   Felsietett az emeletre, és benyitott a fürdőszobába, ahol legnagyobb meglepetésére Sasori állt – egy lánnyal, és éppen heves csókcsatát vívtak. Megint. Azonban Sakura figyelmét nem kerülte el, hogy ezúttal más lánnyal volt, és meg mert volna esküdni rá, hogy Sasori az előbb még lent volt. Mégis hogy került fel ide ilyen hamar?

   - Sasori, ha szegény lány tudná, hogy ő már a második ma, akinek a szájában kutakodsz, sírva menekülne – szólt fennhangon, mire a pár szétrebbent. – Nem igaz, hogy állandóan be kell nyitnom akkor, amikor éppen felszedsz valakit.

Sakura a haját tépte, de nem zavartatta magát, egyből elindult a hajszárító felé.

   - Sakura – eszmélt fel Sasori, és kiküldte a lányt a fürdőből, aki kissé megszeppenten sietett le a lépcsőn. – Sakura, annyira sajnálom, ezt nem hiszem el!

   - Ne gyere már ugyanazzal a dumával! – szólt Sakura, és bekapcsolta a hajszárítót. Sajnos még így is hallotta, amint Sasori a bocsánatáért esedezik, de még mindig nem sikerült felfognia, hogy nem kell Sakura bocsánatát kérnie.

   - Sakura, részeg vagyok! – magyarázkodott Sasori.

   - Tudom.

   - Akkor nézd el!

   - Még mindig nem kéne nekem magyarázkodnod, nem vagyok a barátnőd!

   - Éppen ez a baj!

Sakura kikapcsolta a hajszárítót, és rámeredt Sasorira.

   - Nem, nem baj! – vágta rá indulatosan a lány. – Egyáltalán nem baj, hogy nem vagyok a barátnőd. És soha nem is leszek. Például ezért. Elmész valamilyen buliba, leiszod magad, és kavarsz legalább öt lánnyal, miközben van barátnőd.

   - Téged nem csalnálak meg! – védekezett Sasori.

   - Nem érdekel!

Sakura visszakapcsolta a hajszárítót, és tovább szárította a haját és a ruháját. Látta a tükörben Sasori elsötétült tekintetét, valamint azt is, ahogy egy kicsivel közelebb lép Sakurához.

   - Az Uchiha gyerek miatt van, igaz? – kérdezte. Sakura értetlen pillantást vetett rá. – Sasuke Uchiha.

   - Jaj, istenem! – rimánkodott Sakura. – Miért jön mindenki vele? Ő a legjobb barátom, még csak nem is jön be!

   - Nem létezik, hogy egy fiú ilyen jóban legyen egy lánnyal – morogta Sasori. A lány vállat vont.

   - Pedig nálunk ez létezik!

Sasori kivette Sakura kezéből a hajszárítót, majd megragadva a vállait, nekinyomta a falnak.

   - Miért próbálsz nekem így ellenállni? – sziszegte mérgesen.

   - Nem próbálok – mondta Sakura. – Nem kell próbálni, mert ellen tudok neked állni. Nem érzem úgy, hogy mi ketten valaha is többek lehetünk, mint ismerősök. Vagy mint haverok.

   - Meg sem próbáljuk – kiáltotta Sasori, és Sakura ijedten összerezzent. Nem igazán ismerte azt a Sasorit, aki részeg, de kezdett abban is kételkedni, hogy egyáltalán megbízhat a fiúban. Sasori vérszomjasnak tűnt, mint aki bármelyik pillanatban képes lenne valamit összetörni. Sakura őszintén megrémült.

   - Azért nem, mert úgysem működne – felelte Sakura. – És nem járnék veled.

Sasori még erősebben nyomta oda a falhoz, és a lány felszisszent – a fiú nagyon erősen szorította a csuklóját, éppen annyira, hogy Sakura ujjai elfehéredtek.

   - Miért nem? – sziszegte Sasori.

   - Sasori, engedj el! – kiáltott rá Sakura, de a fiú meg sem hallotta. Egész testével a lánynak nyomult, szinte belepasszírozta a falba. – SASORI!

Sakura teljes erőből ellökte magától a fiút úgy, hogy Sasori a padlóra esett. Sakura meg sem várta, hogy észhez térjen, kirohant a fürdőből, és mikor kiért a kertbe, azt vette észre, hogy nem szól zene, és Naruto terelgeti a tömeget.

   - Mi folyik itt? – kérdezte Sakura Suigetsutól, aki éppen most szedte össze a DJ felszerelését.

   - Kihívták a zsarukat – felelte a fiú. – Túl hangosan voltunk, és el kéne tüntetni mindent, mielőtt ideérnek.

   - Most akkor mindenki megy haza? De még csak három óra.

Sakura döbbenten pillantott a karórájára. Már három óra?

   - Nem tudom, de ennyi embert nehéz elbújtatni, úgyhogy megy el mindenki. Vagy visszajönnek, ha elmentek a rendőrök – vont vállat Suigetsu.

Sakura körbepillantott, és akkor meglátta Sasukét. A fiú Shikamaruval beszélgetett, aki zsebre tett kézzel bámulta az oszoló tömeget. Sakura lesietett hozzájuk.

   - Megy mindenki haza? – kérdezte a két fiútól. Shikamaru vállat vont.

   - Kellemetlen, de szerintem igen – mondta. – Csak már egyszer voltak itt a rendőrök, akkor pedig csak kicsit szólt a zene.

   - Voltak már itt egyszer? – pislogott döbbenten Sakura. A két fiú bólintott.

   - Te jól vagy? – kérdezte Sasuke a lánytól.

   - Nem igazán – mondta Sakura. – Már jobban vagyok, de most már el akarok menni.

   - Akkor megyek én is.

Sakura rámosolygott a fiúra, majd mindketten elköszöntek Shikamarutól, és elindultak, hogy megkeressék Narutót. Az utcára kiérve látták Karinékat egy csoportba verődve, a távolban pedig a távozó tömeget, akik igyekeztek minél feltűnés mentesebben elhagyni a környéket. Naruto kimerülten ment vissza Karinékhoz.

   - Minden rendben? – kérdezte Hinata, a fiú pedig bólintott.

   - Nem is tudtam, hogy már egyszer kihívták a rendőröket – mondta Sakura. Naruto kelletlenül elhúzta a száját.

   - Igen, de nem értem, miért – mondta. – Oké, hogy hangosak voltunk, de a legtöbb szomszédunk nincs is itthon. Na, mindegy.

   - Azért kösz a bulit, nagyon jó volt – mosolygott rá Sakura. Naruto viszonozta.

   - Hát, vár rám a munka – vigyorgott idétlenül. - Szerencsére nincs sok meló, mert tudnak kulturáltan bulizni, csak a kert van egy kicsit romokban.

   - Ha akarod, maradunk segíteni – ajánlotta fel Suigetsu. – Úgysincs jobb dolgom.

   - Ez jó ötlet, köszönöm – hálálkodott Naruto.

   - Én is maradok akkor már – mondta Gaara, és Shikamaru, Neji és Kiba is csatlakozott hozzá.

   - Ott van Sasori – szólt Ino. A fiú ránézett a kis csapatra, majd búcsút intett nekik. – Kicsit ingerültnek tűnik.

   - Nem csodálom, ma este csak másodjára nyitottam rá, amint két különböző csajjal smárol – jegyezte meg Sakura.

   - Pedig bejössz neki – lepődött meg Temari. – Ez egy igazi seggfej.

   - Ja, próbált is magyarázkodni, de feleslegesen, mert engem nem érdekel. Na, viszont mi indulunk, kösz még egyszer a bulit, Naruto. Ja, egyébként tudtok róla, hogy megyünk Bora Borára nyaralni együtt? – nézett a fiúkra.

   - Olcsóbb helyet nem találtatok volna? – kérdezte Neji felvont szemöldökkel.

   - Kellemetlen – szólt közbe Shikamaru. – De ti úgyis gazdagok vagytok, nektek nem mindegy?

   - Meg különben is nyaralóban fogunk lakni – szólt közbe Karin. – Csak a repülőjegyre és a költőpénzre kell a pénz. Meg majd kajapénzre.

   - Tehát tök mindegy, mert így sem, úgy sem ússzuk meg olcsón – mondta Kiba.

Karin legyintett, de végül senkinek sem volt kifogása az út ellen, viszont Sakura hallotta, amint a fiúk a munkáról kezdtek el valamit tárgyalni. A lány most várakozóan nézett Sasukéra, és amikor a fiú megértette, hogy indulniuk kéne, elköszöntek mindenkitől. Sasuke Narutóhoz fordult, hogy sajnálja, hogy nem tud maradni segíteni, de Naruto csak egy sunyi vigyorral közölte, hogy nem kell sajnálnia, mert nem gond. Sasuke értetlenül csatlakozott Sakurához, és együtt sétáltak haza.

   - Még mindig nem tudom elhinni, hogy ott voltál – mondta Sakura. – Tényleg ott voltál, vagy csak képzelődtem?

   - Annyit ittál, hogy nem csodálkoznék, ha így lenne – felelte Sasuke.

   - Te semmit nem ittál? – kérdezte Sakura. – Vagy csak már kijózanodtál?

   - Nem voltam részeg.

Sakura nagyot sóhajtott. Neki fogalma sem volt arról, hogy tudta így leinni magát. Szerencsére most már tud magáról, és nem is jár szlalomozva. Hányingere sincs, bár ő sosem szokott hányni az alkoholtól. Eddig egyszer sem fordult elő.

   Az éjszaka kissé hűvös volt, így mindketten megszaporázták a lépteiket, hogy minél előbb hazaérjenek. Sakurán a ruha még mindig vizes volt, és a másik ruháját is még sikeresen kapta fel a lépcső mellől.

   - Nem alszol ma nálam? – kérdezte Sakura a fiútól, Sasuke pedig eltűnődve vakargatta meg a fejét.

   - Nekem mindegy – mondta. – Ott aludhatok.

Sakura mosolyogva fogadta a választ, majd befordultak az utcájukba. Az utca kihalt volt, de Sakura még mindig érezte a fülében a buli zaját. Elővette a kulcscsomóját a táskájából, és kinyitotta vele a kaput. Sasuke halkan csukta be maga után, és amikor elindult a köves úton, Sakura már rég kinyitotta az ajtót is. A házban korom sötét várta őket, és Sakura csendre is intette a fiút. Nem akart villanyt kapcsolni. Hangtalanul levették a cipőjüket – Sakura egy üveg vizet is magához vett a konyhából, majd elindultak az emelet felé. Sakura sikeresen megbotlott a saját lábában, és majdnem el is esett volna, ha Sasuke az utolsó pillanatban nem ragadja meg, és állítja két lábra.

   - Villanyt kellett volna kapcsolni – masszírozta a fájó könyökét Sakura, ugyanis a nagy sötétségben nekiment az ajtófélfának. Sasuke becsukta maguk után az ajtót, és felkapcsolta a villanyt.

   - Így már jobb is – mondta elégedetten. Táskáját lerakta a földre, Sakura pedig odaadta neki a melegítőalsóját, amiben nála szokott aludni. Sakura gyorsan átöltözött – Sasuke még tizenegy év után is tüntetően elfordult -, majd a lány megágyazott. Még le sem terítette a takarót, Sasuke már is beugrott az ágyba, és elterült középen úgy, hogy egy kis hely sem volt mellette.

   - Hé! – szólt rá Sakura. Sasuke a hátára fordult. – Egy kis helyet, kérlek!

   - Tolj arrébb!

   - A nagy hátsódat egy markológép sem tudná arrébb rakni!

   - Ja, mert olyan izmos.

Sakura lesajnálóan meredt a fiúra, akinek csak egy gúnyos mosoly bujkált a szája szélén. Sakura felkapcsolta a kislámpáját, miután a másikat leoltotta, és befeküdt Sasuke mellé. A fiút nagy nehezen sikerült arrébb taszigálnia, amiben nagy szerepet játszottak a karjai és a lábai, ugyanis csak mind a négyet használva sikerült változást előidéznie a fiú helyzetén.

   - Jó éjszakát! – szólt vidáman Sakura, és leoltotta a kislámpát.