- Micsoda ritka alkalom. A hatalmas Uchiha Sasukénak jobb profilján egy hatalmas vörös kézlenyomat van. - kuncogta Naruto miközben barátja szobájában az egy széken lovagló ülésben bámulta az említett személyt. Sasuke a falitükörben bámulta hófehér arcát díszítő apró kezet. Az igazat megvalva Sakura kézségesen segített neki addig míg Karin lenem lépet és Sasuke megnem jegyezte, hogy: a tartozás letudva. A következő mondat után a lány feje vörös lett majd egy hatalmas csattanos pofont nyomot le az Uchihanak aki döbenettében teljesen leblokkolt. Most történt vele másodjára olyan dolog, hogy egy lány megütötte. De mikor észhez tért Sakurának és Hanabinak is hült helyét találta. Morgolódva bejött a házba és beszáguldott a szobájába ahová nemsokára Naruto is csatlakozott.
- Ha nem fogod be ajánlóm, hogy fogd menekülőre a dolgot! - sziszegte Sasuke miközben elfordult a tükörtöl.
- Kell neked folyamatosan baszakodni a lányokkal. Sakura más mint a többi csitri akiket az ágyaba vonszolsz... - mondta Uzumaki tőle nem várt komolysággal.
- Nem vonszolok. - ellenekzett barátja. - Jönnek ők maguktól is. - vonta vállát a szívtipró majd pillantása a szekrényen lógó fekete öltönyre esett.
- Hinata ugy gondolta nincs öltönyöd.
- Minek? - kérdezte az Uchiha kicsit ellenségesen. A testreszabott, ellegáns ruhák nem voltak sorolhatok a kedvencek közé. Sőt egyenesen irtozott az öltönyöktöl és a nyakkendőktől a cipőről már nem is beszélve. Hirtelen kirázta a hideg.
- Ma lesz a próbavacsoránk. Rá egy héttre meg az esküvő ha elfelejtetted volna. - mondta Naruto kisé csipősen.
- Nehéz elfelejeteni azt amiről folyamatosan beszélsz... - mondta Sasuke miközben kicsit fájdalmasan levette a pólóját majd ledobta a földre.
- Fáj még a vállad? - kérdezte Naruto kicsit idegesen. Közben szemei a bekötött testrészre vándoroltak.
- Csak annyira mint a több fájt. - válaszolt az Uchiha majd besétált a fürdőbe. Naruto felállt majd elterült haverja ágyán és miközben hallgatta a víz csobogását a plafont bámulta.
Uchiha Sasukéval még gyermekként találkozott mikor néhány felsős bántotta őt. Csak is Sasuke állt ki mellette. Elöször Naruto úgy tekintett rá mint egy riválisra akit lekell győznie. Majd a riválisból ő lett a legjobb barát. De erre csak akkor jött rá mikor gimnazista ként összetűzésbe került egy bandával. Halálra verték volna, ha Sasuke nem jelenik meg és nem segített volna rajta. Azóta "elválaszthattalanok" lettek.
Sasuke nyitott szemmel állt a kissé hideg vízsugár alatt. Tarkója már lefagyott, de nem zavartatta magát. Fokrol fokra változtatta mellegé a vízet mígnem úgy érezte, hogy itt az idő kilépni a kabinból. Kiszállt megtörölte magát majd egy törölközővel a csipője körül kivándorolt a szobájába ahol nem nagy meglepetésére Naruto még mindig ott volt.
- Meddig szándékozol még itt maradni? - kérdezte a férfi miközben a szekrényhez sétált és kihúzta az egyik fiókot.
- Ameddig szükséged van rám. - ült fel az Uzumaki, képen egy rókavigyor volt.
- Chh... - mondta szűkszavüan az Uchiha miközben kivette egy boxert.
- Tipikus tapló vállasz. - mormogta Naruto.
- Ha nem tettszik arra az ajtó! - bökött az említett dolog felé.
- Tudod én nem értelek.
- Nem csodálom.
- Akarsz valamit Sakurátol?
- Aszem ideje lelépni Naruto. - mondta fenyegetően lazán Sasuke. Az Uzumaki felsóhajtott majd felállt és zsebertett kézzel az ajtóhoz sétált ott még vissza fordult.
- Ja igen. Karin érdeklődött irántad és megkért, hogy ültessünk mellé a vacsorán.
- És?? - kérdezte az Uchiha miközben minden idegszállával azon volt, hogy nyugtassa magát.
- Az legyen meglepetés, hogy engedtem-e neki. - mondta a szőke hajú férfi majd egy önelégült vigyorral az arcán kisétált a szobábo és halkan becsukta magaután az ajtót. Ennél jobb büntetést sem találhattam volna ki neki, gondolta miközben zsebretett kézzel kutatni kezdet kedvese után.
- Ez most miért nem tetszik? - akadt ki Hinata. Arca sápadtam volt mint valaha, nem csak az aggodalomtól, de az idegességtől is. Naruto unokatestvére az idegeire ment, ahogy mindere húzta a száját amit a Hyuga lány tett vagy mondott.
- A virágok nem mennek a falakhoz. - mondta a lány egy önelégült vigyorral a képén. Hinata az ölében lévő virágkatalógusra bámult. Ez volt a harmadik könyv amit átnéztek. Karin mindig azzal jött, hogy ő azt akarja, hogy az unokabátya nagynapja emlékezetes legyen. Ezt a menyasszony is nagyon akarta mégis a vöröshajú nőci mellett az összes haja szálla felállt. Alig várta, hogy valaki kihúzza őt a sátán karmai közül. Ezért imátkozott lassan egy órája mikor hirtelen valaki befutott a szobába és ő pedig már pattant is.
|